Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)

1914-11-26 / 301. szám

1914 november 26. • WEFSKAVA mélik, hogy a megváltozott harctéri helyzet kiábrándítja Szerbia politikusait és azok jó­zanul gondolkozván, belátják, hogy Szerbiá­nak kötelessége Macedóniát átengedni Bulgá­riának. Ruthénország függetlensége. (Konstantinápoly, november 25.) Talant bég belügyminiszter tegnapelőtt fogadta Melenowskyt, az ukrajnaiak fölszabadítá­sára alakult egyesület vezérét. A miniszter kijelentette, hogy elismerik az ukrajnaiak fölszabadításának szükségét. Oroszország legyőzése után a török kormány segítségére lesz az ukrajnai népnek egy független ál­lam megalapításában. A háborús világ hírei. * * * A vendéglők, kocsmák és pálinkamérések záróórája. A háború kitörésekor az alkohol­ellenes egyesületek országos ligája fölter­jesztést küldött Teleszky János pénzügymi­niszterhez és Sándor János belügyminiszter­hez, hogy az emberi élelmezésre és az álla­tok takarmányozására alkalmas terménye­ket a szeszgyártásból zárják ki, továbbá hogy a vendéglők és korcsmák záróóráját szorítsák meg és a pálinkaméréseket zárják be. A pénzügyminiszter most arról értesí­tette a ligát, hogy az emberi és állati élel­mezésre alkalmas termények kizárását a szeszgyártásból már elrendelte, az italméré­sekre vonatkozólag pedig közli a miniszter, hogy a belügyminiszter hajlandó az italmé­réssel foglalkozó üzletek záróóráját megszo­rítani ott, ahol ezt a hadviselés érdekei indo­kolttá teszik. * A külföldiek összeírása. A belügyminiszter rendelete folytán szerdán kezdték meg a fő­kapitányságon az ellenséges államoknak, ne­vezetesen: angol, francia, belga, orosz, japán, szerb és montenegrói alattvalók összeírását. Mintegy kétszáz külföldi alattvaló jelentkezett. Leginkább francia bannok, artisták, angol nyelvmesterek, szerb kertészek jelentkeztek, de japán még egy sem. Fölvették a nacionálé­jukat és külön nyilvántartó lapot készítenek róluk, azután elbocsátják őket. « « Adományok a Vöröskereszt vonatain. A Ma­gyar Vöröskereszt­ Egylet igazgatósága elhatá­rozta, hogy Budapestről induló sebesültszállító vonataival a központban gyűjtött ajándékcso­magokat a déli és északi harctérre fogja szál­lítani és a táborban szétosztja. Az egylet igaz­gatósága felhívja a közönséget, hogy a kato­náknak szánt adományait a Vöröskereszt Papnövelde­ utcai gyűjtőraktárába küldje; a továbbításról az egylet gondoskodik. A csoma­gok ezúttal csak szivart, cigarettát és csoko­ládét tartalmazzanak. n A Képviselőház ülése: 78 háborús idők törvényjavaslata­, — Dud­is Saviyevi és Horvát képviselőt Hat e­xadrulás cílén letartóztatták. Szerdán délelőtt 10 órára összehívták a képviselőházat, délután 4 órára pedig a fő­rendiházat. A háború óta el volt napolva az országgyűlés s most, hogy újra megnyitot­ták, a képviselők közül sokan egyenruhában jelentek meg, mert az országgyűlés tarta­mára a bevonult képviselőket szabadságol­ták. Csak néhány parlamenti őr jelenléte emlékeztetett a képviselőház régi harcaira és az azokat követő fegyveres csöndre. Most csak tizenöt főnyi legénység teljesít szolgá­latot, a tisztek mind bevonultak, öt képvi­selő még ki volt tiltva, de ezek közü­l kettő akadálytalanul bejutott s az elnöknek első dolga volt, hogy indítványt­­tegyen a kitiltá­sok visszavonására, amit a Ház egyhangú­lag elfogadott Simonsits Elemér alelnök Tisza üzenetét vitte Andrássyhoz és Apponyihoz, hogy a miniszterelnök velük tanácskozni kívánna. Apponyi, minthogy a függetlenségi pártnak Károlyi Mihály az elnöke, közölte ezt vele, Károlyi azonban kijelentette, hogy ő a tör­téntek után Tiszával egyáltalán nem akar érintkezni. Erre Andrássy és Apponyi vál­lalkoztak arra, hogy a meghívásnak eleget tesznek, minthogy ők Tiszával már úgy is érintkeznek a Hadsegítő Hivatalban. A nép­párt részéről még Zichy Aladár és Molnár János is bementek Tiszához. Nem volt egyéb­ről szó, mint az ülés rendjéről. Tisza ki­jelentette, hogy érdemlegesen nem kíván fölszólalni az ülésen, csak néhány törvény­javaslatot nyújtanak be s előterjesztéseket tesznek. Az ellenzéki képviselők a kupola­csarnokban értekezletre gyűltek össze és ott Andrássy és Apponyi közölték velük, hogy mit tárgyaltak Tiszával. A jelentések közül legnagyobb érdeklődést keltette az, hogy a horvát bán átirata sze­rint a báni kormány a hazaárulással gyanú­sított Budiszavljevics Szergan horvát kép­viselőt mentelmi jogának felfüggesztése nélkül letartóztatta. A miniszterelnök a képviselőházhoz intézett átiratában felelős­séget vállalt ezért az eljárásért, hivatkozva arra, hogy hasonló eset már 1876-ban is tör­tént. A benyújtott törvényjavaslatok közül fontosak a háború esetére kivételes intézke­désekről szóló 1912. évi 18. törvénycikk ki­egészítése, amellyel más helyen foglalko­zunk, továbbá a hadiadó vagyis a jövedelmi adónak a 20.000 koronán fölüli jövedelmekre való életbeléptetése, a bevonultak családjai segélyezésének módosítása. * Az ülés lefolyásáról a következő tudósí­tást adjuk: 11 órakor nyitotta meg az ülést Szász Ká­roly elnök és fölolvastatta a királyi kéziratot amely szerint a június 28-án elnapolt ország­gyűlést november 25-re összehívták. Ezután in­dítványozza, hogy a július 22-én és 23-án Fern­bach Károly, Palugyay Móric, Polónyi Dezső, Polónyi Géza és Sümegi Vilmos képviselőket kitiltó határozatot hatályon kívül helyezzék. Az indítványt elfogadják. Elhatározzák ez­után, hogy feliratot intéznek a királyhoz és a hadsereg iránti bizalmat kifejező üdvözletet küldenek Frigyes főherceg főparancsnokhoz, üdvözlik továbbá Németországot és Törökor­szágot. Jelenti az elnök, hogy hetven képviselő teljesít katonai szolgálatot és fölolvassa ezek névsorát. Dahinten Ernő elesett, de mint­hogy még nincs kizárva, hogy esetleg életben van, kerületében új választást egyelőre nem írnak ki. Budiszavlyevits Szergan ügyét amelyről a bevezetésben írtunk, vita nélkül átteszik a mentelmi bizottsághoz. Törvényjavaslatok és jelentések. A miniszterelnök törvényjavaslatot nyújt be a háború esetére kivételes intézkedésekről szóló törvény kiegészítéséről; jelentést nyújt be a honvédségnek és a népfelkelésnek az or­szág határán túl való kivételes alkalmazásá­ról, a háború esetére szóló kivételes intézkedé­sekről. A belügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be a vármegyei tisztviselők megbízatásának meghosszabbításáról és jelentést a Cunard gőzhajós társaságnak a kivándorlók szállítá­sára adott engedély visszavonásáról. A pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be a hadikölcsönpénztár fölállításáról, — a bevonultak családjainak segítéséről szóló tör­vény kiegészítéséről, — a hadsegítés céljára a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbe­léptetéséről. Az igazságügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet törvényének kiegészítéséről, az Ausztriával fennálló kölcsönös jogsegélyről. A kereskedelmi miniszter törvényjavaslatot nyújt be a külkereskedelmi és külforgalmi vi­szonyok ideiglenes rendezéséről szóló 1914. évi II. törvénycikk meghosszabbításáról, továbbá két jelentést terjeszt elő vicinális vasutakról. * A Ház legközelebbi ülése 23-án, szombaton lesz. Addig a bizottságok letárgyalják a tör­vényjavaslatokat és jelentéseket úgy hogy a képviselőház azokról határozhasson.­­ A főrendiház ülésén az elnöki előterjesztése­ket tudomásul vették és ugyanolyan üdvözlő feliratokra vonatkozó javaslatokat fogadtak el, mint délelőtt a képviselőházban. * * * * Az új törvényjavaslatok lényeges tartalmát amelyeket szerdán nyúj­tott be a kormány a képviselőházhoz, a kö­vetkezőkben ismertetjük: I . A hadbavonultak családjainak segítése. A javaslat a szerzett tapasztalatok alapján kiegészíti a bevonultaknak ama körét, amely­nek családjai segélyre igényt tarthatnak, egy­részt a népfölkelőkkel, másrészt az önként be­lépőkkel, valamint azokkal, akiknek a póttar­talékba helyezésre volna igényük. Kiegészíti a segélyre jogosult családtagok körét a házassá­gon kívül született, valamint a mostoha gyer­mekekkel, a mostoha apával, anyával és test­vérrel, az örökbefogadott gyermekkel és az örökbefogadó szülővel. Módosítja azt a rendel­kezést, amely a segélyre való igénynek, vala­mint a segély összegének megállapítását ma­gára a honvédelmi és pénzügyminiszterre bízza s ezt a közigazgatási hatóságok fejére, illetve a pénzügyigazgatóságra ruházza át és csak a jogorvoslatot tartja fönn a miniszternek. Szükségesnek mutatkozik — mondja a javas­lat indokolása — a segélyezés egyes túltengé­seit méltányos határok közé szorítani. Végül szabályozni kívánja a javaslat hogy milyen arányban segítsék azokat a családokat, ame­lyeket a bevonult csak részben tartott el, hogy a segélynek a lakás­illetékre eső részét tény­leg a lakásbértartozás törlesztésére fordítsák, hogy a segélyek milyen részletekben és mely időpontig fizettessenek, hogy a segélyeknek egy része esetleg természetben legyen kiszol­gáltatható és hogy a segélyezett gyermekről kellőképen nem gondoskodó anya vagy gyám helyett a segélyt más kaphassa kézhez. Az eddig bevonultak gyámosnélküli családjai részére a segélyeket — egyes kétes eseteket kivéve — már mind megállapították és kiutal­ványozták és hogy az eddig kiutalványozott segélyeknek egy napra eső összege megközelíti az egymillió koronát. A vármegyei tisztviselők mandátumának meg­hosszabbítása a törvényhozás újabb intézkedéséig, de leg­följebb az 1915. év végéig terjed. Az üresedésben levő és az utóbb megüresedett állásokat az érvényben levő törvénynek meg­felelően kell betölteni. Az Ausztriával való kölcsönös végrehajtási jogsegély. A törvényjavaslat a moratórium által szük­ségessé vált kiegészítő rendelkezéseket tartal­mazza. Oly követelésekre, amelyek a per bíró­ságának államában a háború következtében moratórium alá estek és amelyekre nézve a megállapított ideig végrehajtható okirat kelet­kezett a végrehajtást a másik államban 1915 október elsejéig akkor is el kell rendelni, ha a végrehajtás az 1914. évi XLII. törvénycikkbe iktatott szerződés hatályosságának kezdetekor érvényes szabályok szerint volt elrendelhető. Az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről. Ez a javaslat az ügyvédi karnak az intézet fejlesztéséhez fűződő óhajtásait igyekszik ki­elégíteni. A tagok részére a 65. életév betöltése és legalább 10 évi tagság után tekintet nélkül arra, hogy munkaképtelen-e vagy sem, aggkori ellátást biztosít. Az állam az intézetnek évi 500.000 korona segélyt ad. A közös kiadások. A törvényjavaslat szerint a pénzügyminisztert fölhatalmazzák, hogy az 1914. év első félévi közösügyi rendes és rendkívüli kiadásokhoz póthitelképen megállapított 10.210.300 koronából reánk eső 3.716.549 korona 20 fillért, továbbá az 1911. évi közösügyi zárszámadásra alapított végleges leszámolás folytán a közös­ügyi rendes kiadásoknál terhünkre mutatkozó tartozás kiegyenlítéséül 11.161.452 korona 54 fillért a közös pénzügyminiszternek kifizet­hessen. Keir Hardiet denunciálták­. * Az angol Képviselőház üléséből. Az angol alsóház hétfői ülésén Edgar Jo­nes liberális képviselő azt a bátor, hazafias feladatot vállalta magára, hogy Keir Har­die elvtársunkat félelmet nem ismerő anti­imperialista magatartása miatt a parlament színe előtt denunciálja. A liberális képviselő úr ezeket mondotta: — Választókerülete egyik lapjában annak október 31-iki és november 7-iki számában iparkodik Hardie úr a német csapatok ke­gyetlenségeit szépíteni, miközben ezt írja: „A nők meggyalázása mindig együtt járt a háborúval. Maga a „Times" és más felelős lapok is nagy nyugtalanságot árultak el azok miatt, amik saját csapatainknál megtörtén­nek." A Ház bizonyára egyetért velem ab­ban, hogy az a mi csapataink megrágalma­zása, ha azt állítják róluk, hogy éppen úgy meggyalázták a nőket mint a németek­kel-

Next