Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)
1914-11-26 / 301. szám
1914 november 26. • WEFSKAVA mélik, hogy a megváltozott harctéri helyzet kiábrándítja Szerbia politikusait és azok józanul gondolkozván, belátják, hogy Szerbiának kötelessége Macedóniát átengedni Bulgáriának. Ruthénország függetlensége. (Konstantinápoly, november 25.) Talant bég belügyminiszter tegnapelőtt fogadta Melenowskyt, az ukrajnaiak fölszabadítására alakult egyesület vezérét. A miniszter kijelentette, hogy elismerik az ukrajnaiak fölszabadításának szükségét. Oroszország legyőzése után a török kormány segítségére lesz az ukrajnai népnek egy független állam megalapításában. A háborús világ hírei. * * * A vendéglők, kocsmák és pálinkamérések záróórája. A háború kitörésekor az alkoholellenes egyesületek országos ligája fölterjesztést küldött Teleszky János pénzügyminiszterhez és Sándor János belügyminiszterhez, hogy az emberi élelmezésre és az állatok takarmányozására alkalmas terményeket a szeszgyártásból zárják ki, továbbá hogy a vendéglők és korcsmák záróóráját szorítsák meg és a pálinkaméréseket zárják be. A pénzügyminiszter most arról értesítette a ligát, hogy az emberi és állati élelmezésre alkalmas termények kizárását a szeszgyártásból már elrendelte, az italmérésekre vonatkozólag pedig közli a miniszter, hogy a belügyminiszter hajlandó az italméréssel foglalkozó üzletek záróóráját megszorítani ott, ahol ezt a hadviselés érdekei indokolttá teszik. * A külföldiek összeírása. A belügyminiszter rendelete folytán szerdán kezdték meg a főkapitányságon az ellenséges államoknak, nevezetesen: angol, francia, belga, orosz, japán, szerb és montenegrói alattvalók összeírását. Mintegy kétszáz külföldi alattvaló jelentkezett. Leginkább francia bannok, artisták, angol nyelvmesterek, szerb kertészek jelentkeztek, de japán még egy sem. Fölvették a nacionáléjukat és külön nyilvántartó lapot készítenek róluk, azután elbocsátják őket. « « Adományok a Vöröskereszt vonatain. A Magyar Vöröskereszt Egylet igazgatósága elhatározta, hogy Budapestről induló sebesültszállító vonataival a központban gyűjtött ajándékcsomagokat a déli és északi harctérre fogja szállítani és a táborban szétosztja. Az egylet igazgatósága felhívja a közönséget, hogy a katonáknak szánt adományait a Vöröskereszt Papnövelde utcai gyűjtőraktárába küldje; a továbbításról az egylet gondoskodik. A csomagok ezúttal csak szivart, cigarettát és csokoládét tartalmazzanak. n A Képviselőház ülése: 78 háborús idők törvényjavaslata, — Dudis Saviyevi és Horvát képviselőt Hat exadrulás cílén letartóztatták. Szerdán délelőtt 10 órára összehívták a képviselőházat, délután 4 órára pedig a főrendiházat. A háború óta el volt napolva az országgyűlés s most, hogy újra megnyitották, a képviselők közül sokan egyenruhában jelentek meg, mert az országgyűlés tartamára a bevonult képviselőket szabadságolták. Csak néhány parlamenti őr jelenléte emlékeztetett a képviselőház régi harcaira és az azokat követő fegyveres csöndre. Most csak tizenöt főnyi legénység teljesít szolgálatot, a tisztek mind bevonultak, öt képviselő még ki volt tiltva, de ezek közül kettő akadálytalanul bejutott s az elnöknek első dolga volt, hogy indítványttegyen a kitiltások visszavonására, amit a Ház egyhangúlag elfogadott Simonsits Elemér alelnök Tisza üzenetét vitte Andrássyhoz és Apponyihoz, hogy a miniszterelnök velük tanácskozni kívánna. Apponyi, minthogy a függetlenségi pártnak Károlyi Mihály az elnöke, közölte ezt vele, Károlyi azonban kijelentette, hogy ő a történtek után Tiszával egyáltalán nem akar érintkezni. Erre Andrássy és Apponyi vállalkoztak arra, hogy a meghívásnak eleget tesznek, minthogy ők Tiszával már úgy is érintkeznek a Hadsegítő Hivatalban. A néppárt részéről még Zichy Aladár és Molnár János is bementek Tiszához. Nem volt egyébről szó, mint az ülés rendjéről. Tisza kijelentette, hogy érdemlegesen nem kíván fölszólalni az ülésen, csak néhány törvényjavaslatot nyújtanak be s előterjesztéseket tesznek. Az ellenzéki képviselők a kupolacsarnokban értekezletre gyűltek össze és ott Andrássy és Apponyi közölték velük, hogy mit tárgyaltak Tiszával. A jelentések közül legnagyobb érdeklődést keltette az, hogy a horvát bán átirata szerint a báni kormány a hazaárulással gyanúsított Budiszavljevics Szergan horvát képviselőt mentelmi jogának felfüggesztése nélkül letartóztatta. A miniszterelnök a képviselőházhoz intézett átiratában felelősséget vállalt ezért az eljárásért, hivatkozva arra, hogy hasonló eset már 1876-ban is történt. A benyújtott törvényjavaslatok közül fontosak a háború esetére kivételes intézkedésekről szóló 1912. évi 18. törvénycikk kiegészítése, amellyel más helyen foglalkozunk, továbbá a hadiadó vagyis a jövedelmi adónak a 20.000 koronán fölüli jövedelmekre való életbeléptetése, a bevonultak családjai segélyezésének módosítása. * Az ülés lefolyásáról a következő tudósítást adjuk: 11 órakor nyitotta meg az ülést Szász Károly elnök és fölolvastatta a királyi kéziratot amely szerint a június 28-án elnapolt országgyűlést november 25-re összehívták. Ezután indítványozza, hogy a július 22-én és 23-án Fernbach Károly, Palugyay Móric, Polónyi Dezső, Polónyi Géza és Sümegi Vilmos képviselőket kitiltó határozatot hatályon kívül helyezzék. Az indítványt elfogadják. Elhatározzák ezután, hogy feliratot intéznek a királyhoz és a hadsereg iránti bizalmat kifejező üdvözletet küldenek Frigyes főherceg főparancsnokhoz, üdvözlik továbbá Németországot és Törökországot. Jelenti az elnök, hogy hetven képviselő teljesít katonai szolgálatot és fölolvassa ezek névsorát. Dahinten Ernő elesett, de minthogy még nincs kizárva, hogy esetleg életben van, kerületében új választást egyelőre nem írnak ki. Budiszavlyevits Szergan ügyét amelyről a bevezetésben írtunk, vita nélkül átteszik a mentelmi bizottsághoz. Törvényjavaslatok és jelentések. A miniszterelnök törvényjavaslatot nyújt be a háború esetére kivételes intézkedésekről szóló törvény kiegészítéséről; jelentést nyújt be a honvédségnek és a népfelkelésnek az ország határán túl való kivételes alkalmazásáról, a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről. A belügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be a vármegyei tisztviselők megbízatásának meghosszabbításáról és jelentést a Cunard gőzhajós társaságnak a kivándorlók szállítására adott engedély visszavonásáról. A pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be a hadikölcsönpénztár fölállításáról, — a bevonultak családjainak segítéséről szóló törvény kiegészítéséről, — a hadsegítés céljára a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről. Az igazságügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet törvényének kiegészítéséről, az Ausztriával fennálló kölcsönös jogsegélyről. A kereskedelmi miniszter törvényjavaslatot nyújt be a külkereskedelmi és külforgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről szóló 1914. évi II. törvénycikk meghosszabbításáról, továbbá két jelentést terjeszt elő vicinális vasutakról. * A Ház legközelebbi ülése 23-án, szombaton lesz. Addig a bizottságok letárgyalják a törvényjavaslatokat és jelentéseket úgy hogy a képviselőház azokról határozhasson. A főrendiház ülésén az elnöki előterjesztéseket tudomásul vették és ugyanolyan üdvözlő feliratokra vonatkozó javaslatokat fogadtak el, mint délelőtt a képviselőházban. * * * * Az új törvényjavaslatok lényeges tartalmát amelyeket szerdán nyújtott be a kormány a képviselőházhoz, a következőkben ismertetjük: I . A hadbavonultak családjainak segítése. A javaslat a szerzett tapasztalatok alapján kiegészíti a bevonultaknak ama körét, amelynek családjai segélyre igényt tarthatnak, egyrészt a népfölkelőkkel, másrészt az önként belépőkkel, valamint azokkal, akiknek a póttartalékba helyezésre volna igényük. Kiegészíti a segélyre jogosult családtagok körét a házasságon kívül született, valamint a mostoha gyermekekkel, a mostoha apával, anyával és testvérrel, az örökbefogadott gyermekkel és az örökbefogadó szülővel. Módosítja azt a rendelkezést, amely a segélyre való igénynek, valamint a segély összegének megállapítását magára a honvédelmi és pénzügyminiszterre bízza s ezt a közigazgatási hatóságok fejére, illetve a pénzügyigazgatóságra ruházza át és csak a jogorvoslatot tartja fönn a miniszternek. Szükségesnek mutatkozik — mondja a javaslat indokolása — a segélyezés egyes túltengéseit méltányos határok közé szorítani. Végül szabályozni kívánja a javaslat hogy milyen arányban segítsék azokat a családokat, amelyeket a bevonult csak részben tartott el, hogy a segélynek a lakásilletékre eső részét tényleg a lakásbértartozás törlesztésére fordítsák, hogy a segélyek milyen részletekben és mely időpontig fizettessenek, hogy a segélyeknek egy része esetleg természetben legyen kiszolgáltatható és hogy a segélyezett gyermekről kellőképen nem gondoskodó anya vagy gyám helyett a segélyt más kaphassa kézhez. Az eddig bevonultak gyámosnélküli családjai részére a segélyeket — egyes kétes eseteket kivéve — már mind megállapították és kiutalványozták és hogy az eddig kiutalványozott segélyeknek egy napra eső összege megközelíti az egymillió koronát. A vármegyei tisztviselők mandátumának meghosszabbítása a törvényhozás újabb intézkedéséig, de legföljebb az 1915. év végéig terjed. Az üresedésben levő és az utóbb megüresedett állásokat az érvényben levő törvénynek megfelelően kell betölteni. Az Ausztriával való kölcsönös végrehajtási jogsegély. A törvényjavaslat a moratórium által szükségessé vált kiegészítő rendelkezéseket tartalmazza. Oly követelésekre, amelyek a per bíróságának államában a háború következtében moratórium alá estek és amelyekre nézve a megállapított ideig végrehajtható okirat keletkezett a végrehajtást a másik államban 1915 október elsejéig akkor is el kell rendelni, ha a végrehajtás az 1914. évi XLII. törvénycikkbe iktatott szerződés hatályosságának kezdetekor érvényes szabályok szerint volt elrendelhető. Az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről. Ez a javaslat az ügyvédi karnak az intézet fejlesztéséhez fűződő óhajtásait igyekszik kielégíteni. A tagok részére a 65. életév betöltése és legalább 10 évi tagság után tekintet nélkül arra, hogy munkaképtelen-e vagy sem, aggkori ellátást biztosít. Az állam az intézetnek évi 500.000 korona segélyt ad. A közös kiadások. A törvényjavaslat szerint a pénzügyminisztert fölhatalmazzák, hogy az 1914. év első félévi közösügyi rendes és rendkívüli kiadásokhoz póthitelképen megállapított 10.210.300 koronából reánk eső 3.716.549 korona 20 fillért, továbbá az 1911. évi közösügyi zárszámadásra alapított végleges leszámolás folytán a közösügyi rendes kiadásoknál terhünkre mutatkozó tartozás kiegyenlítéséül 11.161.452 korona 54 fillért a közös pénzügyminiszternek kifizethessen. Keir Hardiet denunciálták. * Az angol Képviselőház üléséből. Az angol alsóház hétfői ülésén Edgar Jones liberális képviselő azt a bátor, hazafias feladatot vállalta magára, hogy Keir Hardie elvtársunkat félelmet nem ismerő antiimperialista magatartása miatt a parlament színe előtt denunciálja. A liberális képviselő úr ezeket mondotta: — Választókerülete egyik lapjában annak október 31-iki és november 7-iki számában iparkodik Hardie úr a német csapatok kegyetlenségeit szépíteni, miközben ezt írja: „A nők meggyalázása mindig együtt járt a háborúval. Maga a „Times" és más felelős lapok is nagy nyugtalanságot árultak el azok miatt, amik saját csapatainknál megtörténnek." A Ház bizonyára egyetért velem abban, hogy az a mi csapataink megrágalmazása, ha azt állítják róluk, hogy éppen úgy meggyalázták a nőket mint a németekkel-