Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)

1914-11-27 / 303. szám

1914 november 27. NÉPSZAVA UTOLSÓ HÍREK * * * Föllázadtak a mohamedánok a Szuezi-csatorna környékén. (Konstantinápoly, november 26. — „M. T. L") A „Tasvir-i-Elkiar" értesülése sze­rint a Szuezi-csatorna környékén a benn­szülött csapatok föllázadtak az angolok el­len és azok közül igen számosat megöltek. Négy nappal ezelőtt több vasúti kocsi telve angol sebesültekkel érkezett Kairóba. * * * Sorakoznak a perzsák az oroszok ellen. (Konstantinápoly, november 26. — „Ma­gyar Távirati Iroda".) A „Terdsumáni Halu­kat" megerősíti azt a tegnap este ideérkezett jelentést, hogy Tebriszben különböző perzsa törzsekhez tartozó harcosok kétezer oroszt lemészároltak. Az „Ikdam" értesülése szerint a tebriszi orosz konzul is az áldozatok között van. Ugyanezen lap jelenti, hogy a tebriszi oroszok lemészárolása kihívó magatartá­sukra vezetendő vissza, amelyet azon tünte­tésen tanúsítottak, amelyet a perzsa lakosság rendezett a szent háború proklamálása hí­rének megérkeztekor. A perzsa lakosság iz­gatottsága egy egész napon át tartott s ezen idő alatt leölték az összes Tebriszben lakó oroszokat. (Konstantinápoly, november 26.) A „Tasvir­i-Efkiar" jelenti: Az Oroszország elleni harc­ban Perzsia is részt vesz. A perzsák még csak néhány napig várnak, amíg a török hadse­reg tovább nyomul előre a Kaukázusban, ami lehetetlenné teszi, hogy újabb orosz had­erőket küldjenek Perzsia felé. A tebriszi­ vérfürdő a háború kitörését csak sietteti, mert biztosra veszik, hogy Orosz­ország Teheránban erélyes lépéseket fog tenni és ezeknek következménye a h­á­ború lesz. * # * Az angol flotta vesztesége emberekben. (London, november 26.) Az admiralitás teg­nap este közzétette az angol flotta vesztesé­gét a háború kezdete óta. A listában 220 tiszt szerepel mint halott, 37 sebesült, 51 eltűnt vagy internált, a legénységnek 1107 halottja, 435 sebesültje, 2492 eltűntje vagy internáltja­­van. # * * Svájc védi semlegességét. (München, november 26.) A „Münchener Neueste Nachrichten" Bernből a következő magántáviratot közli: Minthogy abban az esetben, ha Franciaország és Anglia részére elkövetett határsértések megismétlődnek, a svájci semlegesség tiszteletben tartását Né­metország részéről nem várhatnék, a szövet­séges tanács rendeletet bocsátott ki, amely­nek értelmében minden a hadviselő államok­hoz tartozó repülőgépet, amely svájci terü­let fölött jelenik meg, minden külön katonai parancs nélkül le kell lőni. Egyidejűleg a francia és angol aviatikusok által elkövetett legutóbbi határsértéseknél tekintetbe jövő határőrparancsnokság ellen szigorú vizsgá­lat indíttatott annak megállapítására, vájjon nem-e látták a határnál az idegen aviati­kusokat. e­tt Munkások­­ Lapotok, a JVÉPSZMVM érdekében agitáljatok minden­felé, ahol megfordultok. Köve­teljétek mindenütt a Népszavát! Oktató előadások a szakszervezetekben. Munkások! Elvtársak! A szociáldemokrata párt és a szakszerve­zetek itthonmaradt tagjainak az a köteles­ségük, hogy a párt- és a gazdasági mozgalom intézményeit megóvják, föntartsák és az elv­társak között oly szükséges érintkezést, összetartást most is lehetővé­­tegyék. Ez a gondolatmenetel vezette a szociáldemokrata párt vezetőségét és a Szakszervezeti Taná­csot amaz elhatározásuknál, hogy az otthon­maradottak szellemi szükségleteiről előadá­sok formájában is gondoskodjanak. Az eddig elhatározott előadások programja a következő: December 1-én, december 8-án, december 15-én, mindenkor kedden este 8 órakor az asztalosok szakosztályában (VIII. Népszínház­ utca 16). Varga Jenő: A hadviselés történetéről fog előadást­­tar­tani. December 2-án, 9-én és 16-án, mindenkor szerdán este 8 órakor az Epitómusatási Otthonban (VII, Aréna-út 68), Rónai Zoltán : A há­ború és a béke szociálpolitikája címen fog előadni. December 1-én, 11-én és 18-án, mindenkor pénteken este 8 órakor a Vas- és fémnundásszövetség Váci-úti helyi csoportjában (VI, Váci-út 97) Kunfi Zsigmond: Európa a háború előtt címen fog előadást tartani. Elvtársak! A szocialista igazságok függet­lenek a mai háborútól és ezek hangoztatása a mai pillanatban talán fontosabb, mint bár­mikor. Mindazonáltal a fölsorolt előadások azokat a kérdéseket érintik, amelyek ma mindenkinek gondolkodását befolyásolják. Minden elvtársnak kötelessége tehát az előadások érdekében agitálni és arról gon­doskodni, hogy tanításainknak nagy hall­gatósága legyen. Mindenki jöjjön el! Elvtársi üdvözlettel az egy behívók. * * * — A képviselőházi bizottságok ülése. A kép­viselőház igazságügyi és pénzügyi bizottsága csütörtökön délután 5 órakor együttes ülést tett, amelyen Láng Lajos báró elnökölt. A bi­zottság letárgyalta és elfogadta a bizottság elé terjesztett összes javaslatokat és elhatá­rozta, hogy valamennyire nézve indítványozni fogja a sürgősség kimondását s a hétfői ülés napirendjére való kitűzését. Ezt megelőzően Teleszky János pénzügyminiszter emlékezett meg a hadikölcsönről. A pénzügyminiszter ki­fejtette, hogy egyes kisebb pénzintézetek tájé­kozatlanságból nem érvényesítették a jegy­zésre fordítani óhajtott betétekre vonatkozó fölmondási jogukat, minélfogva betéteik a jegyzésre oly mértékben vétettek igénybe, hogy azoknak az illető vidékről való kivonása az egész vidék közgazdasági viszonyait kártéko­nyan befolyásolnák és így valószínűleg szük­sége fog föntorogni annak, hogy az ilyen jegy­zések egyes szórványos esetekben korlátoztas­sanak. Megjegyezte azonban a pénzügyminisz­ter, hogy az összeg, amellyel szükséges lesz a jegyzéseket korlátozni, aránylag nem nagy és már most mondhatja, hogy ez összeg leszámí­tásával is a hadikölcsönre történt jegyzések a 800 millió koronát lényegesen meg fogják haladni. A képviselőház véderő bizottsága csütörtökön délután 5 órakor ülést tartott, amelyen letár­gyalta a miniszterelnök jelentését a magyar honvédségnek és népfölkelőknek az ország ha­tárán kívül történt alkalmaztatásáról és egy másik jelentését a háború esetére való kivéte­les hatalom igénybevételéről. — Az utolsó gondolatok. Berlinből jelen­tik: A keleti harctéren elesett Poppe Tiva­dar, a „Berliner Tageblatt" tárcarovatának vezetője. Poppe a harctéren az újságírást is szolgálni akarta és amikor szabad percei voltak, papírra vetette impresszióit.. Halála előtt egy órával szintén hozzáfogott az írás­hoz és megkezdett cikke, amelyet megtalál­tak jegyzőkönyvében, tragikus érdekesség is. íme: Az ágyuk dörgése a mai napon nyugtala­nító, a harc engedett hevességéből. Az oro­­szok túlnan, a leégett gyárépületek mögött ál­lásaikban tartózkodnak és ebből bátran kö­vetkeztethetjük, hogy ma már nem lesz üt­közet és így én is kissé részletesebben írhatok arról, milyenek is a mi háborús idilljeink? Mert bármily különösnek lássák is, a tűz és rombolás, a vér, a sebek és a halál közepette is kéri jogait az élet és mintha bűvös kéz hajítaná közénk, jut olykor nekünk is egy-egy öröm. Kedveseink és barátaink, akik otthon maradtak, ne remegjenek értünk és ne féltse­nek bennünket állandóan. Ne vonják mindig ráncba homlokukat és ne higyjék, hogy a mi számunkra csak küzdelmek, szenvedések és nélkülözések vannak... Ez az utolsó mondata Poppe cikkének. Amikor eddig eljutott, felsőbb parancsra őr­járatot kellett vezetnie az ellenséges had­állások fölkutatására. Nyomban elindult, ám nem is egy egész órával később, amikor az őrjárat élén haladt, egy ellenséges golyó szívén találta és azonnal megölte. Egy ka­tonatiszt társa elküldötte a berlini laphoz az utolsó gondolatait. — Amit Pétervárott nem értenek. A „Bu­dapesti Tudósító" jelenti Rotterdamból. Fife Hamilton, a „Daily Mail" pétervári levele­zője, aki különben rendkívül mód rajta van, hogy a Pé­tervár és London között való jó hangulat megmaradjon, ennek ellenére sem hallgathatja el november 10-étől kelt és a „Daily Mail" november 18-iki számában meg­jelent tudósításában, hogy az oroszoknak többféle kifogásolni valójuk van szövetsége­seik magatartásán. Nem értik, hogy a fran­ciák miért nem küldtek több katonát a harci térre. Mindig úgy beszéltek, hogy a franciák 4 millió katonát mozgósíthatnak. Eddig azon­ban csak 1 millióval tették ezt. Hol marad a többi? Azután még az oroszok az angol rend­szert sem értik meg, amellyel egy hadsere­get önkéntesek révén toboroznak össze és föl nem foghatják, hogy miért nem hozták be Angliában mindjárt az általános védkötele­­­zettséget. Az angoloknak és skótoknak vala­mikor az volt a hírük, hogy a világ bármely nemzeténél vitézebbek. Hogy van az, hogy Angliának most három hónap múltán még nincs annyi embere, mint amennyire szük­sége van? — Véres zavargások Mexikóban. A Reuter-­ ügynökség jelenti Newyorkból. A múlt éj­jel Mexikóban komoly zavargások voltak. Egy tömeg összegyűlt a nemzeti palota előtt, megtámadta a raktárakat, hatalmába kerí­tette a fegyvereket és az o­tt talált lőszert és lefegyverezte a rendőrséget. Néhány embert megöltek. — Csak az igazat ne! Rómából jelentik. A „Maria" olasz gőzös kapitánya, akinek hajóján­­történt az, hogy Schwimmer adis­abebai osztrák-magyar konzult családostul elfogta a „Provence" francia segédcirkáló, érdekes dolgokat beszélt el Nápolyba érkez­tekor. Elmondta az olasz kapitány, hogy Adis-Abebában vette föl hajójára az osztrák­magyar konzult és családját, de nyomban az­után megbánta, mert észrevette, hogy egy francia hadihajó követi. A „Provence" volt. A Spartivent-foknál a francia cirkáló meg­állást parancsolt a „Maria"-nak, francia tisztek jöttek a fedélzetre, egyenesen Sch­wim­mert keresték és jóllehet angol, francia és olasz útlevelei voltak, mégis kényszerítet­ték, hogy családjával együtt menjen át a „Provence"-ra. Az olasz kapitány elbeszélte azt is, hogy az angol tengerészeti hatóságok az indiai és egyiptomi kikötőkben átkutat­­­nak minden fiatat és minden utast, nem en­gednek hírlapokat hajóra vinni és meg­fogadtatják a brit alattvalókkal, hogy nem fognak híreket terjeszteni az Indiában, ille­tőleg az Egyiptomban történt eseményekről. 7

Next