Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)
1914-11-08 / 280. szám
s Csingtau kikötőjében volt. Erről a hajóról ma az a meg nem erősített hír jött, hogy parancsnoka a levegőbe röpítette. Valószínűséget nyer ez a hír azon távirat után, amely a vár elestéről értesít. Mintegy két hónapig tartott tehát a vár ostroma A Heuter-ügynökség jelentése szerint Tokióban most tették közzé az ostromnál szenvedett veszteségeket. Az angolok két halottat és nyolc sebesültet vesztettek, a japánok 200 halottat és 778 sebesültet. Azóta azonban az ostromlók vesztesége jelentékenyen nagyobb lesz. i Amnesztia. A „Budapesti Tudósító” jelenti, hogy a király „a magyar nemzet egész egyetemének a háború kitörésekor társadalmi és nemzetiségi különbség nélkül tanúsított hűséges és áldozatkész magatartása által indíttatva, utasította az igazságügyminisztert, hogy a király sértési és más politikai természetű büntetendő cselekmények miatt elítéltek megkegyelmezése és a folyamatba tett perek megszüntetése tárgyában tegyen előterjesztést." Az előterjesztés legközelebb az uralkodó elhatárolása alá lesz bocsátható. A félhivatalos „Bud, Tud,"-ot már most fölhatalmazták annak a megállapítására, hogy a király elhatározásához képest ez a kegyelmi tény ki fog terjedni a királysértési ügyekre, a képviselőház 1910. évi március hó 21-iki ülésében a kormány tagjai ellen elkövetett bűncselekményekre, valamint a nemzetiségi és osztályharccal kapcsolatos bűnügyekre is. * A nélkülözhetetlen népfölkelők fölmentése. Szombathelyről irják nekünk: A belügyminiszter értesítette Vas vármegye törvényhatóságát, hogy az 1878—1890. évek között született és az 1913. év végéig fegyver-fékteleneknek osztályozott népfölkelésre kötelezettek összeírását elrendelte. A közszolgálatnak a hadműveletek sikere szempontjából is fontos és zavartalan ellátása — mondja a belügyminiszter — kívánatossá teszi, hogy azok, akiknek polgári alkalmazásukban való meghagyására a közigazgatás (tűzrendészet, közbiztosság, közegészség és közélelmezés) szempontjából nélkülözhetetlen szükség van, a nép fölkelési tényleges szolgálat alól mentesíttessenek. Az e tekintetben szóba jöhető egyénekre vonatkozó fölmentések kieszközlését a honvédelmi miniszterrel való megállapodás folytén a belügyminiszter magának tartja fönn, hogy a felmentések egységes elvek alapján történjenek. A belügyminiszter elrendeli, hogy a közhatóságoknál, hivataloknál, közüzemeknél, valamint a belügyi igazgatás ügykörébe tartozó, közérdekből fontos intézményeknél, vállalatoknál, üzemeknél satöbbi alkalmazott és a bemutatószemlén alkalmasnak találtak közül csak azok részesíthetők a fölmentés kedvezményében, akik polgári alkalmazásukban egyáltalában nem nélkülözhetők, nem helyettesíthetők. Ezekről kimutatás készítendő. A fölmentési javaslatok az alkalmasnak talált népfölkelőkre nézve haladéktalanul kiállítandók a főszolgabírók, illetve polgármester vagy alispán által . A tábori postai csomagforgalom korlátozása. A „Bud. Tud." jelenti, hogy e hó 8-ától kezdve további intézkedésig a már közölt feltételek mellett csak a 11-, a ph, az 51. és a 186. számú tábori postákhoz címzett tábori postai magáncsomagok vehetők föl. * Szabad a nemzetiségi jelvények hasgálata! A hivatalos lap a holnapi, vasárnapi számában a belügyminiszternek a törvényhatóságokhoz intézett körrendeletét közli a nyilvános helyeken és alkalmakkor használható jelvények színének szabályozásáról. Megállapítja a belügyminiszter, hogy „a magyar állam nemzetiségeinek a mág nehéz időkben tanúsított hazafias viselkedése tettekkel igazolja a magyar államhoz való feltétlen hűségüket és ragaszkodásukat" és hogy „ilyen viszonyok között nem volna helyénvaló továbbra is föntartani az olyan szikek és jelvények használatára vonatkozó rendőri tilalmakat, amelyek az egyes nemzetiségeik néprajzi jellegének feltüntetését célosszák, föltéve természetesen, hogyások használata mellett jelentőségéhez méltó módon és helyen kifejezésre jut a magyar állameszme elismerése és tisztelete is. Ebből a hazafias viselkedésből kiindulva, kijelentem, hogy a magyar államban élő nemzetiségek a történelmi és népszokásaik alapján valóban kialakult nemzetiségi színet, amennyiben azok valamely idegen állam jelvényeivel nem azonosak, nyilvános helyeken és alkalmakkor akadálytalanul használhatják, ha ugyanott és ugyanakkor a magyar nemzeti színeket legalább is egyenlő mértékben szintén alkalmazzák. Az ellenkező korábbi rendelkezések hatályukat vesztik." * Hír- és pénzküldés nem tehetséges a konzulátusok útján! Bécsi illetékes helyről a „Bud. Tud." a következő értesülést kapta: Egyes magyar és osztrák érdekelt felek újabban ismételten megtették, hogy külföldön visszatartott családtagjaikhoz híreket és pénzküldeményeket egyes missziók és konzulátusi hivatalok, különösen pedig a kopenhágai osztrákmagyar követség közvetítésével akartak eljuttatni. Ez az itt nem bizonyult praktikusnak, mert az említett fórumok nincsenek abban a helyzetben, hogy az illető kéréseknek eleget tegyenek. Erről a közönséget, hogy fölösleges fáradságtól megkíméltessék, ezúton értesítik. ' HM'IHIWI! i 1 iiinii|n^i frr'Tnr^i^wrnrrri^riH ím rí 1914 november 8. Megszületett a inagyar«romáis paKtum. * Tisza m£nlss¡'arc!K"k és Ittttiesnu met» vopotka SevereL — JRgfortstttlfttfo a CsftoSci és a választójogi tiipszóttyi a románok év&efcébam. — H Bronzán nyelv joga.it MstosifftSIk. Azok az ellentétek, amelyek a magyar kormány és a románság vezetői között folyó paktumtárgyalások során fölmerültek és az egyezkedési kísérletek tökéletes eredménytelenségére vezettek, úgy látszik, teljesen elsimultak a háború folyamán. Amint a „Budapesti Tudósító" jelenti, Tisza István miniszterelnök még szeptember 22-én levelet írt Metianu János nagyszebeni görögkeleti román érsek-metropolitához. Ebben a rendkívül fontos és érdekes levélben — amellyel lapunk első helyén foglalkozunk érdemlegesen — a miniszterelnök elmondta, hogy a mostani idők „tisztultabb, nemesebb légkörében elérkezett a pillanat, hogy a magyar és román testvériesség eszméje testet öltsön", hogy az ellentétek eltűnjenek és az érdekközösség fölismerésével orvosolják a bajokat. Majd így folytatja : Most, a válság, a veszély pillanataiban hű testvérnek mutatja magát a románság. Látja, tudja, viszonozza ezt a magyar nemzet és e nyilvánvaló ténynek a románság anyagi, kulturális érdekei és minden irányú érvényesülése terén meglesznek áldásos gyümölcsei. Ezek a románság mostani magatartásának automatikus következményei. A jobb jövő záloga igazában ezekben rejlik. Ezek biztosítják román polgártársainkat arról, hogy kiterjedt jogaik szabad élvezetében az egész magyar társadalom rokonszenvére, ethnikus törekvéseikben az állam jóakaratú támogatására számíthatnak és igazán jól érezhetik magukat e hazában. De ugyanezek a jelenségek többre is fölbátorítanak. A románság mostani cselekedetei után fokozottabb mérvben vehetjük tekintetbe az állami intézményekre vonatkozó kívánságaikat is. Főleg három irányban nyilvánultak ezek a kívánságok a közelmúlt eszmecseréiben: a népiskolai törvénynek a felekezeti iskolákra kedvezőbb módosítását, a román nyelvnek az állami hatóságok előtti használatát és végül az új választójognak olyan módosításét kívánták, amely nagyobb tért nyit román polgártársaink politikai érvényesülésére. Mind a három irányban keveselték a nyilvánosságra hozott álláspontomban körvonalazott határokat és azért nem jött létre a mindkét részről becsületesen óhajtott megegyezés, mert a lelkek akkori állapotában azokon a határokon belül kellett maradnom. Úgy érzem, hogy ma a magyar állami és nemzeti szempontok sérelme nélkül tovább mehetünk. Kilátásba vehetjük a népiskolai törvény olyan reformját, amely tekintettel van neműmagyarajkú polgártársainknak a felekezeti népiskolákra vonatkozó óhajtásaira. Törvényes intézkedésekkel nyithatunk teret az anyanyelvnek az állami hatóságokkal való közvetlen érintkezés terén és végül gondoskodhatunk a választójog egyes intézkedéseinek olyan módosításáról, amely a hazai románság politikai képviseletét méltányosabb alapokra helyezi. Ezzel megoldást nyernek mindazok a főbb kérdések, amelyek a teljes megegyezésnek útját állották a közelmúltban. Csak az enyémhez hasonló rokonérzés és előzékenység kell a másik oldalról is, hogy elháruljanak a teljes megegyezés utolsó akadályai. Nagyméltóságú Érsek Metropolitaur! Úgy érzem, hogy most, amidőn senki által el nem vitatható, befejezett, nyilvános ténnyé vált a hazai románság hűt együttérzése és áldozatkész közreműködése a harc és veszély nagy napjaiban, most, amidőn senki nem láthatja szavaimban a már bekövetkezett hazafiúi áldozatok megvásárlását vagy előfeltételét, most, amidőn a magyar nemzet utólagos elismerése és tettek által kiérdemelt rokonszenv és bizalom nyilatkozik meg minden előzékenységben, most érkezett el reánk, a nemzetiségi béke és egybeforradás munkásaira nézve a cselekvés pillanata. A kezdeményezés és a felelősség engem illet. Vállalom ezt abban a tudatban, hogy történelmi pillanatokat élünk, amelyek izzó légköre hideg, kemény érceket olvaszthat meg és forraszthat erősebb, nemesebb, minden szétfeszítési kísérlettel dacoló egységes lényekké egybe. Végül kéri a metropolitát, hogy a béke ügyében vesse latba egyéniségének egész súlyát. A miniszterelnök levelére Metianu János érsek-metropolita még szeptember 23-án a következőket válaszolta: Nagyméltóságodnak folyó hó 22-én kelt nagybecsű levelét megkapva, sietek kifejezést adni őszinte örömömnek afölött, hogy Nagyméltóságod és a magyar kormány hajlandó teljesíteni a román nép régi, méltányos kívánságait, amelyek a nép boldogulásának és kulturális téren való haladásának előfeltételeit képezik. Nagyméltóságod elismerése és rokonérzése a román nép iránt, amely a megpróbáltatás nehéz pillanataiban a király és közös haza iránti hűségének oly fényes tanújelét adta, lelkemben élénk visszhangra talál; a nemes munkához, amely az egyetértést és együttérzést ápolni és biztosítani kívánja, készséggel nyújtom segítői jobbomat azon reményben, hogy a munka dús gyümölcsöket fog hozni és Isten segítségével egy szebb, boldogabb jövő alapjait fogja megteremteni! Az a körülmény, hogy ezeket a másfél hónap előtt írt leveleket most publikálja a félhivatalos, arra enged következtetni, hogy közben tárgyalások folytak, amik eredményre is vezettek. TTT