Népszava, 1914. december (42. évfolyam, 311–369. sz.)

1914-12-20 / 349. szám

1914 december 20. NÉPSZAVA erőssége­k ellenben jelentékenyen fokoz­hatják az orosz jobbszárny ellentálló ere­jét és lehetővé tennék a tervbe vett újra­csoportosulást is, amely a további mérkőzé­sek súlypontjának Középlengyelországba való helyezését célozza. Ebből a szempont­ból pedig nagyjelentőségű események, egy­részt a piotrkovi és przedtorzi erős orosz hadállásoknak az elfoglalása, másrészt az, hogy a szövetséges csapatok már átlépték a Pilica-folyót, mert tanúságot tesznek az üldözés eredményes voltáról és arról, hogy sikerült legyőzni a Pilica-folyó nagy akadá­lyait is, amelynek roppant kedvező védelmi vonalat biztosítottak volna az oroszoknak. Ezen a területen tehát az oroszok — noha a varsói és ivangorodi erősségek, meg a Visztula keleti partján végigfutó és nagy teljesítőképességű vasutak támogatnák ak­ciójukban — már nem fejthetnek ki ellent­állást. Mindenesetre azonban helyénvaló az óva­tosság­, különösen akkor, amidőn az ellen­ség, anélkül, hogy döntő erejű vereséget szenvedett volna, visszavonulásra hatá­rozza el magát. A lodzi, valamint a Bzura mentén való harcok, továbbá a limanovai és a Beszkidekben vívott ütközetek be­nyomták az oroszok mindkét szárnyát. E harcok taktikai eredményeinek a nagysá­gát ugyan még nem ismerjük, de hadműve­leti hatása már megmutatkozott az oroszok általános vissza­von­ulásában. A galíciai helyzet nem tisztázódott még annyira, hogy biztosan eldönthetnék az itt folyó harcok sorsát. A Krosno—Zakl­icy ú-i­vonalon még erős ellentállást tanúsítanak az oroszok. A Dunajec nyugati partját sem sikerült­ még teljesen megtisztítani az el­lenséges hátvédektől, ámbár legnagyobb részüket már elűzték onnan. A przmysli várőrség gyakori kirohanása mindenesetre kedvezően hat a helyzet kialakulására, mert állandóan nyugtalanítja az ellenséget és ezzel sietteti az oroszoknak az innen való visszavonulását is. "Az üldözésnek­­mind­azonáltal nagy óvatossággal kell történnie, mert az ellenségnek egy nem várt mozdu­lata: sokszor halomra dönti a legszebb ter­veket és számításokat. * * Miután bajtársunk üdvözletül sapkáját meg­lengette, minden baj nélkü­l visszatért hozzánk. Ekkor a franciák is eltűntek. Az újságból az ,,Ems" és a „York" elsülyedését tudtuk meg. A levélben ez állott: Kedves ellenségeink! Ezennel tiszteletteljesen ir.rgb­­ vit­­ll benne­teket, hogy látogassatok meg bennünket lövész­árkainkban, fegyver nélkül. Biztosítunk benne­teket, hogy minden baj nélkül jöhettek és mehettek stb.... Tudtommal a meghívásnak nem tettünk eleget. Annyit azonban megtudtunk, hogy a francia lövészárok erősen meg van szállva... * ...Most pedig valami érdekes dolgot közlök veletek. A második század tegnap a franciákkal összeköttetésbe került. Legújabb lapokat, ciga­rettát, szivart és dohányt hoztak. A franciák csak száz méternyire vannak tőlünk. Intettünk nekik, hogy jöjjenek hozzánk. Egyikünk szivar­ral és cigarettával indult feléjük. Az út közepén két franciá­val találkozott. Kezet fogtak. A fran­ciák dohányt adtak nekünk és biztosítottak bennünket arról, hogy ők nem akarnak reánk lőni. Valamennyien pipára gyújtottunk. A dohányuk erősebb, mint a mienk. Ott álltunk mindnyájan az erdő szélén, integettünk át a franciáknak, nagyon eredeti látvány volt. Az egyik francia nagyon jól beszél németül, azzal holnap is barátkozni fogunk. A francia azt mondta, hogy nekik semmi kedvük sincs a háborúhoz, mindnyájan öreg csontok, nagyon vágyakoznak már haza feleségükhöz és gyer­mekeikhez, csak úgy mint mi. Eddig feketék voltak velünk szemben, ezekben nem lehetett bízni. A franciák mind szelídek. A feketék mind betegek lettek. Elvitték őket, nem bírják ki a hideget. Most néhány nap óta nem lövü­nk egymásra, ez mégis csak sokkal szebb. TYV Tovább öldösik az oroszodat. Harcok a porosz határon. (Berlin, december 19. — „M. T. I.") A nagy főhadiszállás közli december 19-én: A keletporoszországi határon Pilkal­lenttől nyugatra egy orosz lovastáma­dást visszavertünk. Lengyelországban az ellenség üldö­zését folytattuk. (Pilkallen keleti Poroszország legészakibb részében, Gumbinnen fölött, az orosz határtól mintegy 25 kilométerre fekszik.) Erős harcok Galíciában. A menekülő ellenség nyomában. (Hivatalos jelentés. — Érkezett decem­ber 19-én.) A „Magyar Távirati Iroda" je­lenti : A Krosno—Zaklicyn-i vonalon túl előrenyomult, csapataink tegnap újból erős ellenállásra akadtak. A Dunajec alsó folyásánál is heves harcok foly­tak. Az orosz hátvédeket, amelyek a folyó nyugati partján szívósan tartot­ták magukat, csaknem mind elű­ztük. Déli Lengyelországban üldöző har­cok voltak. Az ellenséget mindenütt megvertük. Lovasságunk, amely már tegnapelőtt este benyomult Jedrze­jevba (Andrejevbe), elérte a Nidát. Följebb északra a szövetséges csapatok átlépték a Pilica­t. A Kárpátokban — a mi csapatainkra sikeres kisebb ütközetektől eltekintve — semmi se történt. A Przemyslből kitört csapatok, fel­adatuk teljesítése után, anélkül, hogy Végsőig való harc Varsóért. (Genf, december 19.) A lengyelországi csata, mint a francia lapok írják, most már mérhe­tetlen dimenziójú frontban terjed ki. Az oro­szok most már alig vonulhatnak vissza a Visztula irányában anélkül, hogy Varsó ve­szélybe ne kerülne. Varsó kiürítése nemcsak morális és politikai szempontból nagyfontos­ságú, hanem az oroszok már azért is igye­kezni fognak Varsót tartani, mert egyike a legfontosabb vasúti, élelmezési gócpontnak. Ha Varsó elesik, az oroszoknak újra meg kell kezdeni a hadjáratot. Éppen ezért várható, hogy Varsót a végletekig fogják védeni. (Krakó, december 19.) Feltétlenül megbíz­ható értesülés szerint az összes varsói pén­z­intézetek Pétervárra helyezték át ideiglene­sen telepeiket. A bankok vagyonát páncélos különvonatok szállítják el, amelyek már nég­y nap óta minden nap reggel indulnak el Var­sóból. 3 az ellenség zavarta volna, néhány száz hadifogollyal tértek vissza a várba. Hof­er vezérőrnagy, a vezérkar főnökének helyettese.­­Jedrzejev — oroszul Andrejev —­ Censtocho­vótól délkeletre és ettől vagy 82, Krakó fölött és ettől mintegy 70 kilométerre, a Nida-folyó közelében fekszik. — Pilica a Visztulának egyik mellékfolyója. A Pilica nevű­ helységnél — Vol­trom fölött — ered és északkeletnek kanya­rodva, Varsó és Ivangorod között omlik a Visz­tulába.) ..^J—II, JSmST^— ' I .Ii.jm.. iM^nm»."."i. T I mn,' ^iYi' ni«7S~ii"TTiT'I. A keletporoszországi, oroszlengyelországi és galíciai harcok térképe.

Next