Népszava, 1914. december (42. évfolyam, 311–369. sz.)

1914-12-04 / 317. szám

8 — A montenegróiak uralkodása. Szarajevó­ból írják: Cajnice volt az utolsó pontja Bosz­niának, amelyet még a montenegróiak tartot­tak megszállva, de november utolsó napjaiban ezt a határmenti falut is kénytelenek voltak kiüríteni és visszahúzódni hegyeik közé. Caj­nicében a montenegróiak olyan kényelmesen éltek de annyira berendezkedtek, mintha soha­nem akartak volna onnan kimozdulni. Amikor csapataink a helységet elhagyták, kevéssel rá egy montenegrói őrjárat jelent meg, dobper­stéssel összehívta a lakosságot és kihirdette, hogy minden lakos menjen a községházára, ahol a parancsnok, aki a falut Miklós montenegrói király nevében birtokába veszi, nagyobb fo­gadásra számít. Kisebb különítmény élén meg­érkezett azután egy kapitány, aki beszédet in­tézett az összeterelt emberekhez. Kijelentette, hogy mint a nép barátja jött és engedelmessé­get követel. Kötelességének ismerte továbbá, hogy a lakosságot a háború fejleményeiről a legújabb „táviratok” alapján fölvilágosítsa. Erre egy litografált újságot vont elő, amelyről nagy szenzációkat olvasott le, Bécs, Budapest, Berlin már az oroszok kezében van, Cattaroban, Ra­gazában, Mosztarban és Trebinjeben a franciák az u­rfik. Mindenki mélységes álmél­kodással hallgatta a kapitány fölolvasását. Vé­gül fölszólították az embereket, hogy minden ételmiszert szolgáltassanak be a községházára, ahol egy élelmezési tiszt fogja azokat jegy­zékbe venni. A „jegyzékbevétel" közönséges el­vételt jelentett és a lakosságot jóformán mindenéből kifosztották, ugy hogy mindenki megkönnyebbülve lélegzett stíl, amikor a dicső montenegrói csapatok közeledő katonáink elől gyorsan elillantak. — Ki tud róla ! Majsai Lajos létván közi­honvéd, a 13. honvéd G Götttenred 1. századában szeptember 10-ike óta nem adott életjelt magá­ról. Utoljára Jaro­linból irt. Aki valamit tud­­róla, értesítse aggódó családját: Budapest, VI. Levente­ utca 10, sz. 46. — Kolosmi Lajos, aki a 29-ik gyalogezred 10. sz. 2. menetszázadá-ilál szolgál, október 2-ikft­ötft nem ad életjelt, magáról. Ha valaki tud róla valamit, közölne a írt fivérével, Kolofon Dezsővel. Nagybecske­rék, Német-u. 203. — Zachara József gyalogos, a 12. gyalogezred 12. századában augusztus óta nem adott hirt mafláról. Aki tud róla vala­mit, közölte Miftehaza Józsefnéveűl, Budapest, Fejéray utca 14, II. 18. — Szabados Károly, az 1. népfelkelő gyalogezred 2-1 . századában no­­v­ember 1. óta nem adott életjelt magáról. A déli harctéren Labacon túl volt. Aki tud vala­mit felőle, értesítse Szabados Károlynét, Buda­pest, József-körut 04. II. 18. — Röder Miklós (32 éves, tsolnamegyei) a 13. menetezred 4. szá­zadának 1. szakaszéban szelptált. Utolsó levele szeptember 12-én Jiavaru­szkáról kelt. Szíves értesítést kér Röder Miklósáé, Kispest, wekerle­telep, Előd­ utca 4, ajtó 2. — Negyven AHér — egy kenyér megsütéséért. Hogy a budapesti pékek mi mindenre mernek már vetemedni, ezt a következő eset mutatja: Egy szegény asszony úgy próbálkozott a rette­netes kenyérdrágaságon valamicskét segíteni, hogy maga vásárolt lisztet, maga dagasztotta, úgy gondolván, hogy legalább az elkészítés munkadíjával olcsóbban jut a kenyérhez. A nagy szeretettel megkészített kenyeret elküldte megsütni Klemensitz pék úrhoz, aki a Murányi­utca és Peterdi­ utca sarkán királykodik a Chikágo szegény lakói fölött. Klemensitz úr úgy véli, hogy mindenkinek, aki az ő birodal­mában kenyeret akar enjni, le kell róni a neki járó adót, akár megdagasztja, akár készen veszi a kenyeret. Kiért is számított a kenyér üzegf­esütéséért 40, azaz negyven fillért? Valamikor az­ egész kenyeret meg lehetett vonni annyi pénzért. A szegény asszonynak persze elment a kedve, hogy máskor is otthon dagasszon kenyeret! -- Halál a sínek között."Vasárnap hajnal­ban Csepelen a Fő­ út keresztezésénél szaladó tehervonat mozdonya elü­­töt­te és halálra pá­rtolta Zimm Tibert 28 éves tölténygyári nagy­lövegosztálybeli csoportvezetőt. Különössé teszi a szerencsétlenséget az, hogy amikor a holttestet megtalálták, cipője és órája hiány­zott. A vizsgálat folyik. — Életuntak. A Révai­ utcai Wien-szállóktól egy fiatalember halántékon lőtte magát és meg­halt. A nála­ levő iratokból kitűnt, hogy Weisz Miksának hívják a kereskedősegéd. — D. Ágos­ton hatvanegy éves cipésasegéd a Wesselényi­utca 21. szám alatt levő lakásán fölvágta az ereit. Bevitték a Rókus-kórházba. — Munkássors. A Konkordia-malomban az éjjel Héder István kőfaragó a teherfelvonó lifttel a negyedik emeletre akart fölmenni. Létrával ment be a liftbe, a harmadik emele­ten azonban elcsúszott és a létrával együtt a lift és a fal közé szorult és a mozgólift agyonnyomta. — Szerb foglyok Magyarországon. Pécsről jelentik: Szerdán éjjel 814 szerb katonát, közöt­tük 12 tisztet, délután pedig 1160 szerb foglyot, közöttük 14 tisztet szállítottak Pécsen át a pest megyei Nagymegyerre. A szerb hadifoglyok örömüknek adtak kifejezést afölött, hogy Magyarországba jutottak. Az egyik azt mon­dotta, hogy örül, hogy most már sem kenyere, a másik mezítelen lábát mutatta, megjegyezve, hogy Péter király még bocskorról sem gondos­kodott. — Napirend. Naptár: pétitek, december 4. (Dörüg-oro.sz. november 21). A nap két léggel 7 fira 80 perckor, nyugaíjk délután 4 óra 7 n­ézakor. A hold két délután 6 óra 7 perc­kor, nyucszítk délelőtt óra 21 perckor. A film­lxíterek nem fogadnak. ~ A haretéri *e»e,«m­inek látogatás» a XVI. helyii­súal kórházbftn délután 1-től fél 4-iől; a XVII. h­ely-Örséffl koi'htóniflit délután 1-3-ig: ti Vöfö»kere!t fölü­gye­lete alatt. álló kórh­ázukb­an délután 3-1-ig, a Punia-bal parti kórházikban kijárótiig a sebesültek hozzátarton­d mámnára délután 1—3-ig. Muzeumok: Nemzeti Munfiam­ régi kópiára 9 -l-ig. Brfint-M­­itetiin (Nagymezsi-utca S) l-ig, tíyem­lektani­lfilfiöj-i Mulleunl 9—12-ig és 0—S-ig. Mezigazzl­isági Múzeum 10—1-ig. Társadalmi Muzeu­m (Mária Valéria­ utca 12) 9—12-ig. Magyar Királyi Ker­esk­e­d­elmi Milíeum­: külkereskedelmi himob­álat ért küzítf.ál­lítási osztály !­- 1-ig. Vátll é* tftl'lfrtoMtóty­­—e-1 ff. nyil­vános szakkönyvtár !­—2-ig. — Kisnyvteraki Akadémiai Könyvtár .1-7-ig, Kijyatetal Könyvtár 1i-1-ig és 9-Mff. Városi Nyilvános Könyvtár (tltóf Károlyi-Isten­n­­l 6-6-ig, Neinizstl M­useum­ Könyvtára 1—5-1g. Hrat­sjitikstl Könyv­tár 10-1-ig.­­Képtárak: Alm­ildó tiltl kiállítán­y Köfl­ vrn Kálmán tiltlvéeheti talonjában (hagymezö­ntén 37—119). Nyitva igé­m nap, nelépödíj nnne?. A k­­épművéSztl Mazflum rétfi képtára nyitva 10—2 ig. .Tótékonycélu képi fi­ratlvészeit kiállHák a préptd­ovústétl Müiennibra. Nyitva 8—4-1g. Belépődíj 40 fillér. NÉPSZAVA 1914 "december 5. ­ PÁRTÜGYEK ;* * *. A választások eredménye az Egyesült Ál­lamokban. Az Egyesült Államokban novem­ber elején voltak a választások. Ezek azon­ban a szocialisták számára nem hozták meg a várt eredményt. Arra számítottak ugyanis elvtársaink, hogy legalább négy-öt képviselőt küldhetnek a szövetséges parla­mentbe. Azonban, amint már megírtuk, csak Meyer elvtársat tudták megválasztani New­york keleti kerületében. Meyer elvtárs 5069 szavazatot kapott, demokrata ellenjelöltje 4938-­at, a köztársasági jelölt pedig 1133-at. Ebben a kerületben jelenik meg « Vorwärts című zsidó napilap, több mint ,150.000 pél­dányban. Meyer elvtársat nemcsak mint agi­tátort, hanem mindenekelőtt mint írót isme­rik a mozgalomban. Egész sor tanulmány jelzi nagy tudását és szorgalmát. Wisconsin államban, ahol Berger elvtársat egyszer már képviselővé választották, ezú­ttal nyolc szo­cialista képviselőt ét, egy szocialista szená­tort választottak az országos parlamentbe. Kaliforniában négy szocialista képviselőt, közöttük egy elvtársnőt választottak. Oklaho­mában egy képviselőt és két szenátort, Illi­noisban három képviselőt, Pennsylvaniában, Massachnselleben és Kansasban egy-egy képviselőt választottak az országgyűlésire. Ezenkívül több száz városban 1á kerületben választottak­­szocialista hivatalnokokat. Ne­vada és Montana államokban, főként a szocia­listák támogatása révén, megadták a nőknek a szavazójogot. Általában meg lehet á­llapí­tani, hogy a választások ezúttal a szocialista párt nagyszerű haladását bizonyítják. A kecskeméti szervezeti munkások szak­szervézeti bizottsága és a párt végrehajtó bizottsága együttes ülése tárgyalta és elhatá­rozta, hogy a tél folyamán is, a körülmények­hez képest, tudományos és aktuáliv szabad­előadásokat rendez ki a otthonmaradt munkás­ság nevelésére. Az, első ily előadás folyó évi december hó 11-én, pénteken este 1 órakor a Munkásotthonban lesz. Az előadás tárgya: A háború és a szocializmus, előadó dr. Kovács Pál. Az előadásokra meghívóknt röpcédulá­kat adnak ki esetről-esetre. Oktató előadások a szakszervezetekben. Munkások! Elvtársak! A szociáldemokrata párt és ti szakszerve­e­zetek itthonmaradt tagjainak az a köteles­­ségük, hogy a párt­ és a gazdasági mozgalom, intézményeit megóvják, f­nntartsák és az elv­t­­ársak között oly szükséges érintkezést, összetartást most is lehetővé­­tegyék. Ez a gondolatmenetel vezette a szociáldemokrata párt vezetőségét és a Szakszervezeti Taná­csot amaz elhatározásuknál, hogy a jz itthon­maradottak szellemi szükségleteiről előadá­­sok formájában is gondoskodjanak. Az eddig elhatározott előadások programja a következő: December 8-án, december 15-én, minden­­kor kedden este 8 órakor, az asztalosok szakosztályában (VIII. Népszínház­ utca 16). Varga Jenő: A hadviselés történetéről fog előadást tar­­­tani. December 8-én és 10-án, mindenkor szerdán este 8 órakor az Építőmunkás-Otthonban (VII, Aréna-út 68). Rónai Zoltán: A h­á­­ború és a béke szociálpolitikája címen fog előadni. December 4-én, iltén és 18-án, mindenkor, pénteken este 8 órakor a Vas- és fémmunkásszövetség Váci-úti helyi csoportjában (VI, Váci-út 97) Kunfi Zsigmond: Európa e háború előtt címen fog előadást tar­tani. Elvtársak! A szocialista igazságok függet­lenek a mai háborútól és ezek hangoztatása a mai pillanatban talán fontosabb, mint bár­mikor. Mindazonáltal a fölsorolt előadások azokat a kérdéseket érintik, amelyek ma mindenkinek gondolkodását befolyásolják. Minden elvtársnak kötelessége tehát az előadások érdekében agitálni és arról gon­doskodni, hogy tanitásainknak nagy hall­gatósága legyen. Mindenki jöjjön el! Elvtársi üdvözlettel az egybehivók. NYILTTCK Ebből a rovat ta ii kij­öttekért nem vállal »em­ miféle f«l», 10Sséget soör a Biczke.-ítfisig sem A kiadóhivatal. n®sl jelent mii aas 1915. évi Ntonian^naptár Ára 70 fillér Kapható a Hepnava-k&nyvkares« Hedésben |VII( Erxsébeft-ktfrut 3)} és a kiadóhivalfilbain (VIII, Honfl­utca 4}, valamint aac Siists szer* vaseti árusítóknál* Raffcnmnéh­ér Árpádná­telli, Victer Irén, k­itilt a?, elhunyt itere, usy­tt íimed, valamint az uralk­ottak és a tiagynzűmu rokoniflg nevűben mélyen arnniemdött­vvel tudatja, hogy ezefe­tett, félenhetetlen ló férje Haggenmacher Árpád folyó évi dóéefliber bá 'J­árt, délelött H órakor, éléléilék ID-ik, teszboldogtibb lifitostúpának 20-ik évében, h­osszabb szenvedés u­tán az Uflian­ csen­­desen elhunyt. Prfiga Halottunk fii hl­l Maradványai folyó évi flaLélfiber lló 4-fiti, délután H órakor fognak á eyfUr.htmnt Vit, stoffiuta­ut pr. b«. alatt a re­terfflátttl e^yliill szortartsma n/m­int m­esáldatnl f'S ft kéfppepi teiöetőboil le VC csfllfldi sírboltba Uf0t nyugnlnMira helyr^tetal. lludnpolt, 3014 deeedilHH' ;l eu. Áldás és béke poraira I Irt, Haffafiimaehor Henrik ódmvityja. U*v. Virttr Antalné atyjai A­­lía­s Ben­m«rh«r liftfoly­óa neje síül. Hjialay tib­ella nagybátyja, illetve* liftgy fió ají. Ifj. Haßgenniaehsr Henrik, Haennnmacher V»J. tér, Haagenincher Haberi. IfaRgenmacher Osz­kár, Oitter A i'Ki Inni. «zül. Mitigenni adh­er Irma, 6«v. Ott H'i- Weiframné «gUl. Unsken­maeher Me­lattlé. Dzshír JrnOné »zi il. llaj Drenmaeh­er illy testvér­ei. tfj. Hu­gfrom­aehet Henrikné s?.Ql. Aich Emm­a, llaggenin­aeher Róbertné «'/.lit. Purczl Anna, llaggenmaeher Oxikárn* bztll. Hoytha Jolán, öttler Armin. JJréher Victer Peren«­ét nem«, Victer Dekkö és neje sógorai szfirolta­i.

Next