Népszava, 1914. december (42. évfolyam, 311–369. sz.)

1914-12-09 / 327. szám

6 ­ Pégoud francia aviatikus kalandjai Pé­goudnak, a nálunk is ismert francia aviatikus­nak tevékenysége nem üti meg azt a mértéket, amelyet a francia hadvezetőség elvárt tőle. •Ennek ellenére is a párisi Alpok nagy lel­kesedéssel írnak róla és Pégoudot nemzeti hős­ként dicsőítik. Tényleg azonban csak a követ­kező két „hőstettet" követte el Pégoud. Első ízben, a Marne melletti csaták egyikében re­pülőgépet a német csapatok golyói eltalálták, úgy hogy gépének egyik szárnya teljesen eltö­rött. Azonban sikerült szerencsésen leszállnia. Sokkal kellemetlenebb volt azonban második kalandja, amely Északfranciaországban esett meg vele. Mikor a német hadállások fölött rö­pült, egy német gránát motorját találta, amely hirtelen kigyulladt és Pégoud kényszerítve­­volt, hogy amely gyorsan csak lehet, siklórö­püléssel leszálljon, szerencsétlenségére éppen a német hadállások mögött, egy olyan város­­kö­zelében, amely a németek kezében volt. A gé­pet Pégoud el tudta rejteni, de olajat és benzint az egész környéken nem tudott kapni, mert honfitársai a németek előtt való félelmükben ilyet nem mertek neki adni. Két napig maradt elrejtőzve a községben, míg végre sikerült Pégoudnak olajat és benzint szereznie, hogy visszaröpülhessen csapatához. — Orosz foglyok szállítása. Ruttkai-ol je­lentik: Kedden 1800 orosz foglyot szállítot­tak át a ruttkai állomáson. A foglyok között több tiszt is volt. Valamennyien szánalmat keltő állapotban voltak, hetek óta igen sokat nélkülöztek s most nagyon örültek, hogy a fogság révén megszabadulhattak a nélkülö­zésektől. Többen mondották, hogy a harc­vonalban fogságba jutásuk előtt napokig nem ettek. — A csavargóz­ös fővárosi kezelésben. A fővá­ros közgazdasági bizottsága szerdán délután ülést tart. Az ülésen dr. Vita Emil tanácsnok előterjeszti a dunai partbérletek­­ügyét. Az elő­terjesztés azt a javaslatot tartalmazza, hogy a dunai partbéreket a tavalyi árakban állapítsák meg. Szóba kerül még külön a Dunai Csavar­gőzös Átkelési Vállalat partbérleti szerződésé­nek megújítása. A propeller társaság bérleti szerződése az idén lejárt. Eddig mindössze hat­ezer koronát fizetett az értékes területekért. Most tízezer koronát ajánl. Az ügyosztály elő­terjesztése szerint a bérlet a megajánlott felté­tel szerint csak egy évre volna meghosszabbí­tandó, mert a főváros vezetősége azt tervezi, hogy a csavar­gőzös­ átkelést a jövőben házikése­lésbe veszi. Lelkes örömmel üdvözöljük a városi politikának ezt az új tervét, amely folytatása volna a közüzemeket közmégiesítő, program be­váltásának.­­ A villamos működik. A Tisza Kálmán­tér és Kenyérmező­ utca sarkán egy Városi villamosvasúti kocsi, amelyet Sóki András vezetett, elütötte Madarasai Illés 262-es szá­mú bérkocsiját. A kocsiban ülő Liszkai László a fején megsebesült. A kocsis lezuhant a bak­ról és ugyancsak súlyosan megsebesült. — Belga-orosz vallásháború. Amsterdamból írják nekünk: A „Tijol" vatikáni ügyekben jól informált tudósítója írja: Amikor az oroszok bevették Lemberget, azt követelték, hogy Galícia katolikus rutén lakói a rutén rítusról a rómaira térjenek át, vagy pedig — ha szer­tartásuk mellett akarnak megmaradni — mint orosz ortodoxokkal fognak velük bánni. Ez ellen az erőszakos rendszabály ellen, amely nagyon hasonlít a vallási kényszerhez, d'Eris belga vatikáni követ tiltakozott a belga kormánynál, amely erőteljes módon közvetítette a tiltakozást a havrei orosz követhez. Brocqueville miniszter energikusan kijelentette, hogy a belgák nemcsak Oroszország szövetségesei, hanem katolikusok is és fájdalmasan érinti őket a külföldi hitsorso­saikkal való zsarnoki bánásmód. Úgy látszik, hogy a közbelépésnek hatása volt, amennyiben d'Eris báró diplomáciai úton értesítést kapott az orosz kormánytól, amelyben ez közli, hogy teljes szabadságot enged azon rutének számára, akik a saját szertartásuk mellett akarnak maradni.­­ A rövidzárlat tüzet okozott Wertheimer és Frankl fűszerkereskedők Hold­ utca 6. szám alatt levő pinceraktárában. Idejekorán észre­vették a veszedelmet: csak néhány zsák liszt­­hamvadt el; a kár így jelentéktelen.­­•Éheznek az orosz katonák. Egy német ka­tona az orosz harctérről a következő orosz tör­téneteket írja haza édesanyjának: Egy német altiszt egy orosz őrjárat kezei közé kerül; az egyik orosz katona tud németül és az altiszt azt mondja neki: — Bajtárs, engedj futni, adok neked egy márkát! Feleli az orosz katona: — Nem lehet! — Adok kettőt! — Nem lehet. — Adok hármat! — Nem lehet. — Hát mennyiért tennéd meg? — Bajtárs — szólt az orosz —, tudod mit: vigyél te engem magaddal és adok még neked három márkát hozzá; három nap óta nem et­tem. És az orosz katona elment a német vitézzel. Ez meg a másik történet. Vadászezredünk egy embere fegyverrel átment az oroszokhoz. Közvetlenül a lövészárkok előtt lehúzta csiz­máját és fehér kapcájával integetett, hogy ő parlamentált. Azután azt mondotta oroszul az első szembekerülő ellenséges katonának: — Bajtárs, gyere át a németekhez. Kapsz egy márkát, kenyeret és cigarettát. — Csak egy pillanatig várj — válaszolt az orosz katona és eltűnt. Öt perccel később visszatért egy altiszttel és huszonkét közle­génnyel. A ném­et vadász négy emberükkel el­hozatta fegyvereiket és azután a huszonnégy orosz katonával kedélyesen visszasétált a né­met táborba. Ilyen esetek gyakran előfordul­nak. Az oroszoknak nincs mit enniök, öt em­berre fél kenyér jut és azzal is három, gyak­ran hét napig is be kell érniök. — Életuntak. L. Lajos 17 éves kereskedő­segéd a Kerepesi-ut 10. szám alatt levő laká­sán mellbelőtte magát. Súlyos sérülésekkel a Rókus-kórházba vitték. — N. Juliska pin­cérnő Bezerédy­ utca 10. számú lakásán mellbelőtte magát. Súlyos sérülésekkel a Rókus-kórházba vitték. Gyógyíthatatlannak gondolt betegsége miatt keseredett el. — E­­llen a 22 éves háztartásbeli leány Erzsébet­falván az Attila­ utca 17. szám alatt levő la­kásán fejbelőtte magát. A Szentistván­kórházba vitték. — Megint jelentkezett egy halott. Kovács Imre, 12. gyalogezred 11. századbeli hadnagytól augusztus óta semmi hírt nem kapott a családja. A 16-ik veszteségi lajstromban mint halott szerepel. Most november 2-iki keltezéssel leve­let kapott tőle Oroszországból az édes­anyja, ahol mint fogoly Samara nevű városban, sebe­sülten kórházban fekszik. Jó bánásmódban ré­szesül, gyógyulófélben van, pár hét múlva Szi­bériába viszi. A keddi labdarúgó mérkőzések. Még egy­két fellobbanás és véget ér a közepesnél is keve­sebbet nyújtó őszi szezon. Kedden két serleg­mérkőzést bonyolítottak le a fővárosban, egyet pedig Kispesten. Az Üllői­ úti pályán az FTC csapata az UTE csapatával mérkőzött. Az FTC 6:0 (2:0) arányban győzte le az újpestieket. Semmi különösebb esemény nem volt e mérkő­zésen, mindössze az, hogy az FTC kapusát, Friczet tettlegességért és az újpestiek Priboj nevű játékosát durva játékáért kiállította a bíró (dr. Veres). A szezon végén formába jövő RE­AC a MAC meglehetősen komplett csapatát 3:1 (1:0) arányban győzte le. A Kispesti AC a TTC csapatát 4:2 (2:1) arányban legyőzte. — Napirend. Naptár : szerda, december 11. (Görög­orosz , november 26.) A nap két reggel 7 óra ,1:5 perckor, nyugszik délután 1 óra 7 perckor. A h­ok­i két este 10 óra 8 perckor, nyugszik délelőtt 11 óra 13 perckor. -, A minisz­terek nem fogadnak. — A képviselőház ü­lése délelőtt 11 órakor. — A harctéri sebesültek látogatása !A XVI. hely­őrségi kórházban délután 1-től fél 1-ig: a XVII. helyőr­ségi kórházban délután 1—3-ig; a Vöröskereszt felügyelete alatt levő kórházakban délután 2—1-ig, a Duna-balparti kórházakban csakis a sebesültek hozzátartozói számára délután 1—3-ig. — Múzeumok : Nemzeti Múzeum állattára 9-2-ig. S­chfift-Hu­x (Bajza­ utca 21) nyitva 10—12-ig, belépő­díj (kedd kivételével) 10 fillér. Aquincumi Múzeum 9—12-ig és X—7-ig. Ernst Múzeum (Nagymező-utca 8) 0—1-ig. Gyer­mektanulmányi Múzeum (Mária Terézia-tér 8) 9—12-ig és­­1—7-ig. Mezőgazdasági Múzeum 10—1-ig. Tanszer Múzeum 10—32-ig. Társadalmi Múzeum (Mária Valéria-utca 12) 10—12-ig. Magyar Királyi Kereskedelmi Múzeum: kül­kereskedelmi hírszolgálat, és közszállítási osztály 9—2-ig, vám- és tarifaosztály 3—6-ig, nyilvános szakkönyvtár 0—2-ig. Könyvtárak : Akadémiai Könyvtár 3—4-ig. Egyetemi Könyvtár 9—2-ig és 3—8-ig. Városi Nyilvános Könyvtár­ (Gróf Károlyi­ utca 8) 10—8-ig. Nemzeti Múzeum Könyvtára 9—5-ig. Pedagógiai Könyvtár 3—7-ig. Statisz­tikai Könyvtár 10—1-ig. — Képtárak : Állandó kiállítás a Könyves Kálmán művészeti szalonjában (Nagymező­ utca 37—39). Nyitva egész nap. Prelépődij nincsen. A Szépművé­szeti Múzeum magyar képtára 10—2-ig. A Képzőművészeti Társulat karácsonyi vásárja a „Fészek" művészklubban. Nyitva délután 5-től este S-ig, belépődíj 40 fillér (Kertész­utca 36). NÉPSZAVA 1994 december 10. A hivatalosan jóváhagyott drágaság. Levél a szerkesztőhöz. Egy olvasónk írja : A nyomor vámszedői, az élelmiszer uzsorá­sok most már boldogan dörgölik fosztogatás­ban megedzett tenyereiket, m­ert megjelent végre Budapest székesfővárosának hatósági ármegállapítása. Boldogok és megelégedet­tek, mert az a f­osztogtás, amiért igazság sze­rint fegyház dukálna, most már a város pe­csétjével ellátott plakátokon jogos és megen­gedett dolog lett. Az agráriusok hihetetlen kapzsiságának és a városi kormányzat még hihetetlenebb gyávaságának örök időkre szóló dokumentuma marad ez a feketekeret­nélküli gyászjelentés, amely egy milliós fő­város népének éhhalálra való elítélését tu­datja. A háború kitörésének első percétől kezdve egyedül mi voltunk azok, akik a rög­töni hatósági ármegállapítást sürgettük. Ez azonban nem történt meg, hanem több mint négy havi időt adtak a minden rendbeli uzsorásoknak, hogy készleteiket összegyűjt­sék, visszatartsák és az élelmiszerek árait ez­zel a manipulációval emeljék. A kivételes törvények minden, a munkabérek emelésére vagy redukálására irányuló mozgalmat el­tiltottak és lehetetlenné tettek. Miért nem gondoskodnak tehát azok, akiknek ez a gon­doskodás volna kötele­s érnü­k, arról, hogy az élelmiszerekkel uzsoráskodók siserahada ne zsarolhassa meg a védekezésben megkötött országot. Ha nem szabad a munkásnak több és magasabb munkabért követelni azért, amiért megdolgozott, miért szabad vagyont harácsolniuk azoknak, akik minden munka, fáradtság és rizikó nélkül minden élelmiszer árát a duplájára emelték ! Ha az orosz tea, a francia konyak, az angol likőr ára szökött volna föl a duplájára, erre még azt lehetne indokul fölhozni, hogy ezeket a cikkeket most nem lehet behozni az országba és így érthető, ha az itthon lévő készletek megdráz­gulnak. De búzát, cukrot, sőt tojást és húst nem kell behozni az országba, sőt fölöslegünket ezekből a cikkekből nagy tömegekben vittük ki eddig a külföldre. .Most a kivitel szinte tel­jesen megszűnt, a készletek megszaporodtak, a termés is elég jó volt, minden amellett szól tehát, hogyha olcsóbbá nem is, de drágábbá semmit sem szabadott volna tenni. Sok száz­ezer derék katonánk küzd és vérzik azért, hogy az ellenséget távol tartsa az országtól. A külső ellenség talán el is kerüli majd or­szágunkat. De miért nem törődik a kormány, a megyék, a városok és a békeidőben folyton­­osan szociálpolitikai alkotásokon dolgozó főváros tanácsa a harácsoló és fosztogató bel­ső ellenséggel, a búza, a liszt és a bus uzsorá­saival? Az állam, helyesen, segélyzi a hadba­vonultak itthonmaradt családjait. Pontosan megállapíttatott, hogy az anyának, a szülők­nek, minden korbeli gyermekeknek mennyi segély jár. Ha erre törvényt hoztak, ám tes­­­sék törvényt hozni arra is, hogy ezért a segé­lyért legalább kenyeret lehessen venni. Nem szabad bérmozgalmat csinálni és így nem akarjuk azt mondani, hogy a segély kevés és azt emelni kell. Azt azonban joggal mond­hatjuk, hogy gyorsan, de nagyon gyorsan vé­get kell vetni a fosztogatók hadjáratának, mert úgy lehet, hogy ez a háború nagyobb néppusztítást okoz majd, mint amaz, amelyet a külső ellenséggel kell megvívnunk. A tör­vény, a szabályrendelet rossz, elhibázott és értéktelen. Most férfiasabb és derekabb dolog lenne rögtönösen új, igazságos és méltányos kármegállapítást csinálni, mint a harcoló, vérző országra az élelmiszeruzsorások sáska­hadát, a „csak azért is" elvénél fogva rá­szabadítani.

Next