Népszava, 1919. április (47. évfolyam, 77–103. sz.)

1919-04-12 / 88. szám

8 A 23. Sz. N. számú rendelettel bejelentésre kötelezi az összes erős és gyengeáramú elek­tromos­ ipari gyárakat, szerelőket, nagykeres­kedőket és külföldi cégek képviselőit. Ugyancsak bejelentésre kötelezi a 24. Sz. N. számú rendelet a malomüzemeket, akár ga­bonát, akár mást őrölnek, ha legalább 20 mun­kás van az üzemben vagy ha kevesebb is van, de a malom naponként legalább 100 méter­mázsát tud megőrölni. . . •­­­­ A fémtartalmú nyersanyagokat április 20-áig kell a tőzsdepalotában (III. emelet 108. ajtó) levő fémkohászati osztálynál bejelenteni ü­teni. Értékpapírokat, külföldi pénzeket nem szabad továbbítani. A pénzügyi népbiztosság 12. P. N. számú rendeletével betiltotta a belföldi és külföldi ér­tékpapírok és a külföldi pénzek forgalmát. Automobil csak a Tanácsköztársaság érdekében tartható forgalomban. Az automobil a proletárdiktatúra kihirdetése előtt luxuscikk volt. Arisztokraták és banká­rok, gazdag kapitalisták szabadon roboghattak autón.. A Forradalmi Kormányzótanács IIT. számú rendelete értelmében a jövőben automo­bil csak a hadviselés érdekében vagy más köz­cél szolgálatában­­tartható forgalomban. Min­den autó a proletárállam autója. A gépjármű nem fényűzési cikk, nem kényelmi eszköz, ha­nem közlekedési eszköz azok számára, akiknek erre a sürgős, gyors kötekedési eszközre a pro­letárállam, legelső­sorban a Vörös Hadsereg érdekében föltétlenül szükségük van. Munkásházak védelme. A proletárállam tiszteletben tartja azt a tu­lajdont, amelyet Valaki fáradtságos munkájá­nak gyümölcseként a saját keresetéből szerzett. Ez az elv érvényesült akkor is, amikor a For­radalmi Kormányzótanács — noha minden lakóházat a Magyarországi Tanácsköztársaság tulajdonának jelentett ki s ennek következté­ben kimondotta azt, hog­y m­ért a háztulajdonos is lakbért köteles fizetni, az állam­f_ rész­ére — lényeges kivételeket tett arra a házr­a nézve, amelyet a munk­ás vagy tisztviselő maga épít­tetett vagy szerzett meg. Nehogy a gyakorlat­ban kétségek merüljenek föl aziránt, hogy va­lamely lakóház munkás- (tisztviselő-) ház-e vagy sem, gondoskodni kellett olyan hatóság­ról, amely minden egyes esetben meg­állapítja azt, hogy az illetve lakóház munkás- (tisztviselő-) háznak tekintendő-e, amely után­ tehát a mun­kás (tisztviselő) lakásbért fizetni nem tartozik-Az a hatóság, amely ezt végérvényesen megál­lapítja, a munkások, katonák és földmivesek helyi tanácsaiból kiküldendő hármas bizottság. A Vörös Hadsereg martalócai ellen. Proletárkötelességet teljesít mindenki, aki a magyarországi Tanácsköztársaság védelmé­ben a Vörös Hadsereg soraiba lép. Ellenben a proletárállam érdekeit a legsúlyosabban tá­madja meg az, aki a Vörös Hadsereg fölszere­lését elidegeníti, aki a proletárálla­m­aik a Vö­rös Hadsere­­ céljaira szánt pénzét furfanggal, csalással, önző célra igyekszik megkaparítani. Mindezek forradalmi törvényszék elé kerülnek. Hadügyi népbiztosság. A forradalmi törvényszék ítéletei. El­yit élt ügyvédett, 1­71 lajosmizsei ellen­for­r­adalom. A forradalmi törvényszék pénteken ismét több példás ítéletet hozott. Frank Sala budapesti ügyvédet, letar­tóztatták, mert 142.000 korona értékű ék­szerét elrejtette. A budapesti forradalmi törvényszék e hó 10-én ítélkezett az ügyvéd fö­lött és példás ítéletet hozott: három évi fegy­házra ítélte Frank Salát és egyúttal az ékszere­ket is elkobozta. Ugyanebben az ügyben K­adó Artúrt, aki az ügyvéddel összejátszott, 10 évi fegyházra ítélte el, Krausz Andort föl­mentette. Ugyancsak súlyos ítéletet hozott a forradalmi törvényszék Nagler Salamon zsibárus ügyében, akit orgazdaság miatt három évi fegyházra ítélt. A tárgyalás után Nagler leánya eljárt dr. Fischer Ernő budapesti ügy­védnél, aki vállalta­ az ügy újrafölvételének el­intézését és 500 korona, költséget, pár nappal későbben pedig újabb 500 koronát vett át a leánytól és elhitette vele, hogy atyja ügyében újabb tárgyalás lesz, mert e­zt neki a vádbiztos is kijelentette. Ez, persze hazugság volt, mert újrafölvételnek helye nincs. A forradalmi tör­vényszék április 10-én elrendelte dr. Fischer Ernő letartóztatását és a forradalmi törvény-­­szék zsarolás és csalás bűntette miatt két évi fegyházra és az 1000 korona elkobzására ítélte az erkölcstelen, munkanélküli haszonra pá­lyázó ügyvédet. A forradalmi törvényszék elítélte továbbá Zsigmond Endre volt százados kereske­delmi ügynököt, aki azt az álh­írt­­ter­jesztette, h­ogy Debrecenben és Nagyvára­di­g a fehér gárdák készülődnek a Vörös Hadsereg lefegyverezésére és hogy pa­rkettlázadás van kitörőben, 15 évi fegyházra. * NÉPSZAVA SpriBs . Elítélte továbbá Grünfeld Mór és Mü­ller Lajos kereskedőket hamis leltár készítése és csalás miatt 15—15 évi fegyházra, Lazarovits Bélát lop át, miatt 10 évi fegyházra. Tóth Fe­renc kisiparost, aki egy 13 éves kis leányon erőszakos nemi közösülést követett el, 10 évi fegyházra, Lessinger Ferenc kereskedőt áru­elrejtés és hamis leltár készítésének kísérlete miatt 10 évi fegyházra, Orosz György csendőr­őrmestert a Tanácsköztársaság közegei elleni izgatás miatt három évi fegyházra, Molnár Fe­rencet rémhírterjesztés miatt hárr­m évi fegy­házra és Schnlabel Lőrincet szesztilalom meg­szegése miatt egy évi fegyházra. A kispesti forradalmi törvényszék március 21-e óta a következő ítéleteket hozta: Elitélte árdrágításért Paliscsák Györgyné kis­pesti lakost 30.000 koronára. Barton Antal kis­p­esti lakost szénalopásért 500 korona pénzbír­ságra, Rotschild Mór kispesti lakost zárlati rendelkezés megszegéséért 500 korona pénz­bírságra, Togyerás József, Cserép István, Wat­ter Károly kispesti lakosokat tiltott szerencse­játék űzéséért két napi elzárásra, Reviczki Sán­dor kávést pedig azért, mert ily játék űzését helyiségében tű­rte, 300 korona pénzbirságra, György Jenő erzsébetfalvai molnárt áruelrejtés és árdrágítás miatt 10.000 korona pénzbírságra, Balogh József kispesti lakost árdrágítás miatt 1000 korona pénzbírságra. Vogel Stefánia pest­szentlőrinci lakost hatósági személy elleni rá­galmazás miatt 500 korona pénzbüntetésre. A kecskeméti forradalmi törvényszék a lajosmizsei ellenforradalmi ügyben 35 vád­lott ellen meg­tartotta a tárgyalást. Körülbelül 100 tanút hallgattak ki. A focinkosok közül el­ít­élték Teremi Antalt 5 évi fegyházra, Nagy Mihályt 5 évi fegyházra és 20.000 korona pénz­büntetésre, H. Nagy Lászlót 5 évi fegyházra­­és 20.000 korona pénzbüntetésre, Bessenyei Já­nost 3 évi fegyházra és a többit is 5—6 hónapi fegyházra. in r .fca^Mm^gJ« Figyelem, nyomdai munkások! A budapesti és környékbeli nyomdák bizalmi férfiai e­ste 12-én, szombaton délelőtt jelentettek meg a Typograpfkia Irodáidban. M helyi bizottság. LEGÚJABB & & * Az amerikai sajtó Smuts tábornok küldetéséről. (Páris, április 11.) A „Newyork Herald" közli, hogy Smuts tábornok diplomáciai külde­tése okos lépés volt, mert a magyar kormány olyan gyorsan tudott rendet teremteni, hogy a figyelmet maga iránt kiérdemelte. Mindaz, amit Kun Béla Vix alezredesnek mondott és kü­lön­ösen annak biztosítása, hogy az 1918. no­vember 13-i fegyverszüneti egyezményt elis­meri, francia körökben is a legteljesebb mél­tánylásban részesül s kívánatosnak tartják, hogy Magyarországgal a viszony föntartassék. Bécsi magyarok figyelmébe! A nagy érdeklődésre való tekintettel, bécsi árusításunkat megfelelően kibővítettük és gon­doskodtunk arról, hogy Bécsben a Népszava a dohánytőzsdékben és az utcai árusítóknál na­ponta kapható legyen. A lap Bécsben házhoz szállítva is megren­delhető­­, Kohlmark 7 (telefon 23—22) szám­ alatt. Címváltozások és panaszok ügyében bécsi olvasóink IV, Schelleingasse 7 (telefon 58—414) szám alá forduljanak. Minthogy bécsi adminisztrációnk révén elv­társaink korábban juthatnak a Népszavához, mint posta útján, kérjük, hogy előfizetésük le­jártakor a lapot továbbra bécsi fiókunkban rendeljék meg. Elvtársi üdvözlettel a Népszava kiadóhivatala. HÍREK # & * Az aranyzsinór». Levelek érkeznek hozzánk tömegesen, volt tiszteknek, sujtásos, aranyzsinóros, csillogó ruhájú aranytisztelőnek, akik arról panasz­kodnak modorosságra és „annak nincs ér­telme" jelzésű indokolásra hivatkozva, hogy az utcán közkatonák leszedik a sapkájukról az arany zsinórokat is, nemcsak a „K"-betűs sapkarózsát szedték le már egyszer. A „K"-betűs rézrózsát leszedték akkor, ami­kor a királyságot elsöpörte az októberi sorra­ dalom, az aranyi zsinórokat leszedik most, amikor a proletárház lázadó lábbal rátipor a cafrangos, külső pompában ragyogó, belső bomlástól és gyilkos gonoszságtól züllött, ha­zug kapitalista gazdasági és társadalmi rendre. A levélírók azzal indokolják a panaszukat, hogy nincs semmi ért­ele­e az arany zsinór letépésének. Első pillanatra úgyis tűnhet föl és mi sem vagyunk hívei az értelmetlen rombolásnak vagy a suhanckodó, gyerekes ga­rázdál­kodásn­ak. Csakhogy mégsem olyan értelmetlen dolog talán az, amikor a közkatonák letépik azokat az arany zsinórokat. Ezeknek a közkatonák­nak sok-sok kínos, fájó, porig alázó emléke fűződik azokhoz az arany zsinórokhoz. Ennek a láttára rezzentek össze, amikor a kaszár­nyák rideg falai között gépemberekké, gyil­kos eszközökké dresszorosták őket. Az arany zsinórra kellett nézniük, amikor feszes állás­ban, szemrebbenés nélkül hallgatniuk kellett a minden emberi becsületükbe, öntudatukba, önérzetükbe gázoló, gyalázó szavakat és az arcot lángba borító szidalmakat. Az arany zsi­nór előtt kellett mozdulatlanul állni, mikor az arcukba durva ökölcsapás hullott vagy a kaszárnyabörtönbe taszították­ őket. Az arany zsinór csillogott előttük, amikor megindítot­ták­, hajtották őket a világmészárszékre, az arany zsinór csillant föl a hátuk mögött ak­kor is, amikor a véres, borzalmas harcban gépfegyvertűzzel hajtották előre őket. Az arany zsinórban tört meg a vérbehulló alko­nyati nap, amikor fenséges és felséges urak távcsövei nézték véres színjáték színhelyén, a hullamezőkön a szür­kesapá­ás hullahegye­ket. Abba az arany zsinórba sok piros vér és sok keserű könny beleszövődött. Beleszövő­dött az egész borzalmas világmészárlás, ahol a szürkesapkás közlegények voltak az áldoza­tok és az arany zsinór volt a nagy mészárlás hajcsárkorbácsa. Az az arany zsinór a maga hamis arany­mimelésével, a maga hazug csillogásával abroncsa, volt az üres, a gonosz, a dolgozók verejtékéből és véréből aranyat szövő, a pro­fitért háborúk­at viselő és a proletártömege­ket egymásra uszító tőkés világrendnek. Arra az arany zsinórra az a hamis, hazug fény arról a társadalomról tükröződött oda. Olyan hamis, olyan üres és hazug volt annak a társadalomnak az igazsága, emberszere­tete, nagydobra vert és papi szájon görbére ferdült erkölcse. A léha, a dologtalan, a mus­kátlis ablak mögé züllött, bestiális vágyak­kal tekintő, a kávéházban botrányt csináló, a duhajkodó, pezsgőző betyárgőgnek volt az az arany zsinór a megtestesítője. És mintha virtuskodva levert ezüstös tüssrök csörömpö­lését hallanánk, amikor az arany zsinór har­sogva lefejtik arról a sapkáról. Ez az, mind­ez az, ami talán nem indo­kolttá, de menthetővé teszi azt az „értelmet­lenséget". '* ¥ W, — Agitátorok és Vörös Gárdisták munkanél­küliekből. A munkanélküli proletárok pénte­ken délelőtt lelkes hangulatban lefolyt népgyű­lést tartottak a Lovarda előtti téren. A gyűlés első szónoka Horthy Emil elvtárs volt, aki han­goztatta, hogy a diktatúrában minden prole­t­á­rnak aktív részt kell venni, nehogy a mun­kássághoz most dörgölődző félburzsoá „intelli­gensei" kezében egyesüljön a vezetés. A Ta­nácsköztársaságnak agitátorokra és katonákra van szüksége. Meg van arról győződve, hogy a proletárok tudni fogják kötelességüket. A mun­kanélküliekben szunnyadó erőt föl kell hasz­nálni a Tanácsköztársaságnak, száz és ezer agitátort kell vidékre leküldeni, hogy a város munkássága és a falu szegényei összeforrjanak,­­ de szükség van arra is, hogy a fegyverek meg­bízható kezekbe kerüljenek. Utána Rabinovics József elvtárs beszélt.. El kell állnia — úgy­mond — minden kaput, mert a burzsoázia már be akar jönni rajta. Mindenhova oda kell állí­tani a Vörös Hadsereget. Ha egyesül az orosz és a magyar Vörös Hadsereg, az átntánt impe­rialistái hiába erőlködnek. Ezután a munka­nélküliek vezetősége részéről Székely fölszólí­totta az egybegyűlteket, hogy jelentkezzenek

Next