Népszava, 1925. február (53. évfolyam, 26–48. sz.)
1925-02-17 / 38. szám
1925 február 19. NÉPSZAVA 209 — A rendőrség magánvállalkozás szolgálatában. Napok óta, a környéken és a város belső területén lakó elvtársak tömegesen keresnek föl bennünket és elmondják, hogy a házfelügyelők kis, tizenhatodrét nyomtatványt adtak át nekik, amelynek a címe „összeirötv". E kis nyomtatványon számos kérdőpont van, amelynek kitöltésére 24 órás terminust tűztek ki. Elvtársaink több helyen megkérdezték a házfelügyelőt, hogy milyen ügyben kell az összekróivet kiállítani. A felelet erre az volt, hogy az összekróiveket rendőrök kézbesítették ki azzal a meghagyással, hogy azt mindenkinek 24 órán belül ki kell tölteni. Miután azonban az összeiróiven nem volt megjelölve az a cél, amely miatt ki kell tölteni, sok helyen megtagadták annak kiállítását és összetépték acédulát. Elvtársainkat és mindazokat, akik az összeiróiv kitöltése miatt hozzánk fordultak, megnyugtatjuk. Nem hatósági, hanem magáncélra akarják az úgynevezett összekróivet kitöltetni. Rudolf Masse, nagy berlini hirdetőcég európai címtárt készít és ehhez a címtárhoz kellenek azok az adatok, amelyeket az összekróiven kérdeznek. Más lapra tartozik, hogy milyen címen hordja szét a rendőrlegénység ennek a privát vállalkozásnak a nyomtatványait? Tud-e erről a főkapitány és ha igen, nem gondolt arra, hogy a rendőrlegénységet semmiféle magánvállalkozás céljára fölhasználni nem szabad, bármilyen előnyös anyagi haszonnal járjon is ez? A Rudolf Mosse-cég kísérlete súlyos precedens, amely nagyon könnyen megbosszulhatja magát. — Meghalt Pekáry Ferenc nyugalmazott főkapitányhelyettes. Pekáry Ferenc nyugalmazott főkapitányhelyettes, miniszteri tanácsos, hétfőn reggel 65 éves korában meghalt az Uj János-kórházban. Pekáry 1882-ben került a budapesti rendőrséghez, mint dijnok. 1906-ban főkapitányhelyettes lett, 1912-ben a belügyminisztériumba rendelték szolgálattételre, ahol miniszteri tanácsossá nevezték ki. Pekáry főkapitányhelyettes számos gyermekjóléti intézményt teremtett, ő állította föl a dunai kapitányságot, megreformálta a tolonc- és cselédügyeket és ő honosította meg a budapesti rendőrségnél a daktiloszkópiát. — Tüzek a vidéken. Győrből jelentik. Az utóbbi hetekben föltűnően megszaporodott a városban a tűzesetek száma, Győr egyik külvárosában, Szabadhegyen, vasárnap is hatalmas tűz pusztított. Hat óra tájban kigyulladt a szabadhegyi szérűskert és csak a tűzoltóság gyors és eredményes munkájának köszönhető, hogy a nagy szélben nem terjedt, el a tűz az egész Szabadhegyen. A tüzet állítólag gyújtogatás okozta, a szérűskert ebben az évben már harmadízben gyulladt 3e. A rendőrség nyomozást indított annak megállapítására, kik követték el a harmadízben megismétlődő gyújtogatást. — Szombathelyről táviratozzék, hogy aörmend közelében fekvő Vasnádasd községben szombaton délután nagy tűzvész pusztított. A nagy szél miatt csak nagynehezen sikerült a tűz továbbterjedését megakadályozni. Leégett 7 ház és 13 pajta, bennégett sok szarvasmarha, és sertés. Négy ember a mentési munkálatok közben súlyos égett sebeket szenvedett. A katasztrófát keménytűz okozta. — Szegedről jelentik: A városháza tornya hétfőn délelőtt rövidzárlat következtében kigyulladt. A tüzet hamarosan eloltották. — A villamos és a motorkerékpár. A Lehelutcában a robogó villamosról leugrott Silbermann Ferenc 46 éves hordár. A szerencsétlen ember a pótkocsi kerekei alá került, amelyek egyik lábát levágták. Beszállították a Rókusba, ahol meghalt. A Cinkotán egy sebesen robogó motorkerékpár elgázolta Pallér József 10 éves tanulót. A kisfiú súlyosan megsérült. Budapestre hozták és az István-kórházban helyezték el. — Az Agricola két igazgatója a rendőrségen. Megírtuk, hogy az Agricola volt két igazgatója, Czuder Vince és Madarassy Endre, ellen több feljelentés érkezett a főkapitányságra. A két igazgatót többször kihallgatták a rendőrségen, akik igazolták azt, hogy sem hűtlen kezeléssel, sem sikkasztással nem vádolhatók, legföljebb azzal, hogy rossz üzleteket kötöttek az Agricola kárára. Szombaton újabb följelentések érkeztek a két igazgató ellen és miután nem tartózkodtak a lakásukon, a rendőrség mind a kettőt őrizetbe vette. Ennek megtörténte után kérdést intéztek az ügyészséghez, hogy a megvádolt embereket letartóztassák-e. Az ügyészség hétfőn azt az utasítást adta a rendőrségnek, hogy az ügy kinyomozásáig tartsák fogva őket. Háromszor törtek be egy Erzsébet körúti drogériába. Az Erzsébet-körút 17. szám alatt levő Boros-féle drogériában betörők jártak. Két hét óta harmadszor törtek be. Első ízben a pénztárt feszítették föl, másodszor a kirakatot törték föl és az ottlevő egész árukészletet elvitték. Harmadszor is a kirakaton keresztül igyekezett be a betörő az üzletbe, azonban valószínűen megzavarták a munkájában, mert semmit se vitt el. A rendőrség megnyitotta a nyomozást. — Az „erotikus figurák" bántják a rendőrséget. Nem védjük az ízléstelenséget, de mégis nevetségesnek tartjuk, amikor a budapesti rendőrség minduntalan erkölcsi műfölháborodást rendez. Most valami plakáton akadt meg a „jó erkölcsök''-höz szokott szeme és erre kiadták az ordrét, hogy a „Halló, Soroksár!" című revirreklámot el kell távolítani az erkölcsös pesti utcákról, mert a plakáton levő „erotikus figurák sértik a közszemérmet". Úristen, a budapesti rendőrséget fölbátorítják az „erotikus figurák", de mit gondolnak az urak, nem fölháborítóbbak azok a piros és kék foltok, nem is plakátokon, hanem eleven emberfigurákon? Hiszen tetszik érteni?!... Vasárnap 20 öngyilkoskísérlet történt. A Népszava vasárnapi számában külön cikkben foglalkoztunk azzal a szomorú tünettel, amely mellett nem lehet már szó nélkül elsiklani, a feltűnő módon elszaporodott öngyilkosságokkal. Amint megírtuk, januárban 95-en követtek el öngyilkoskísérletet és felemár első két hetében, szombat estig, 15-en akartak az élettől megválni. Ez a szám vasárnap ijesztő módon emelkedett, mert nem kevesebb, mint 20 esetben hívták a mentőket az öngyilkosságot megkísérlő emberek első segítségnyújtásához. Olyan szaporán, olyan gyakran csilingelt a mentők telefonja vasárnap, hogy több esetben autótaxit és bérkocsit kellett igénybe venniök a mentőknek. A 20 öngyilkoskisérlet közül a súlyosabbak a következők: R. Adolf 50 éves kereskedő a Tompa utca 19. számú házban idegrohamában hasbaszúrta magát. — A Ferenc József-rakpartról F. Stefánia 82 éves magánzónő a Dunába ugrott. Kimentették.. — F. János 20 éves kelmefestő a Tatai-uton mellbelőtte magát. — M. István 27 éves laboráns a Rádayutcában, — Sz. Margit 23 éves háztartási alkalmazott a Hunyadi Utca 13. számú házban, — K. Dezső 22 éves gyári munkás a Ceglédi út 14. számú házban levő lakásán és M. Teréz 30 éves háztartási alkalmazott a Lovag utca 16. számú házban légkőoldattal megmérgezte magát, — T. Árpád 27 éves vaskereskedő a József köruton egy bérkocsiban megszúrta magát. A társaságában levők hazavitték a Futó utca 13. számú házban levő lakására, ahol újból mellbeszúrta magát. Ez a sérülése olyan súlyos volt, hogy a Rókus-kórházba kellett szállítani. Valamennyi életuntat ott ápolják. Megjegyzés: — Megették a telet a farkasok — Mondják, de én azt mondom, nem lehet, Ha egyszer itt evésről szó vagyon: Hát biz' a tél evett meg engemet. — Lelőtte a kártyapartnerét. Debrecenből jelentik: Debrecen egyik úgynevezett előkelő klubjában vasárnap éjszaka gyilkosság történt, Fábry Károly volt főhadnagy lelőtte és életveszedelmesen megsebesítette Szattmáry Tihamér gazdasági akadémiai hallgatót. A gyilkosság előzménye a következő: Szatmáry és Fábry egy kártyajátékban vettek részt. Fábry játék közben pénzt kért kölcsön Szatmárytól. Szatmáry játék közben visszakérte a kölcsönt, amire Fábry azt válaszolta, hogy nincs pénze. Ebből vitatkozás, majd összeszólalkozás támadt. Szatmáry arculütötte Fábryt, aki elővette a Frommer-pisztolyát és rálőtt Szatmáryra, akit fejen talált. Az orvosok véleménye szerint Szatmáry sebesülése életveszedelmes. A revolveres merénylő önként jelentkezett a rendőrségen. Niésztümmi cipő? * A cipőkereskedők országos kongresszust tartottak február 15-én, vasárnap, a Kereskedelmi és Iparkamara helyiségében. A gazdasági válság a cipőszakmát súlyosan megrentítette. A fogyasztás a minimumra csökkent, a gyárak egy része megszüntette az üzemet, sok cég fizetésképtelenséget jelentett, a szakma munkásai hónapok óta munka nélkül vaknnak. Érthető tehát, hogy a szakma érdekeltségei megszólalnak és kifejezésre juttatják sérelmeiket. A cipőkereskedők kongresszusa a termelés és a fogyasztás szempontjából egyformán érdekes tényeket állapított meg. A cipőkereskedők elismerik, hogy a magyar cipőipar, minőségben megfelel az igényeknek, nem ellenzik a jogos vámvédelmet sem. De fölvetik a kérdést, miért drágább a magyar cipő, szint a külföldi? Válaszul megállapítják, hogy egy pár egyszerű, faszöges férficipő árában 18.300 korona a forgalmi adó. A forgalmi adó 17—18%-kal megdrágítja a cipőt! A kész cipő vámja 3—5 aranykorona páronként, de az itthon készített cipő anyagának a vámja is 3 aranykorona. A 28.000 koronás tornacipő vámja45.000 korona, noha a gumitalpas, egyszerű tornacipő nem is készül itthon. A híres szegedi papucs 10%-os fényűzési adó alá esik, noha a papucs, mégha bársonyból van is, nem: fényűzési cikk. Ez a fényűzési adó tönfereteti be a virágzó szegedi papucsipart. A cipőkereskedők kongresszusa követeli az itthon nem készült cipők vámjának a mérséklését, követeli, hogy a forgalmi adót a termelés első fokon róják le, ez esetben a forgalmi adó egypár cipőnél 17—18.000 koronára csökkent. Követelik a hitelviszonyok rendezését, az uzsorakamat, megrendszabályozását, a berkenbeli hitelviszonyok visszaállítását. E követelések teljesülése esetén a magyar cipő lényegesen olcsóbb lehetne, ami a fogyasztást is előmozdítaná és a cipőipari termelésnek is javára szolgálna. A cipőkereskedők követelései, a súlyos adók mérséklésével együtt, azonosak a fogyasztók, a termelők és a munkások érdekeivel. Mi sem igazoljajobban, hogy milyen káros és végzetes a kormány gazdasági, pénzfeügyi és adópolitikája az iparra, kereskedelemre és a fogyasztásra. Mindenki tiltakozik ellene, mindenki szenved alatta, de a kormány zavartalanul folytatja tatárjáráshoz hasonló gazdasági politikáját! ... Megint drágít a Máv. A magyar állami vasutak budapesti bejegyzett cég megint emeli a vasúti tarifákat. Hétfőn rendelet jelent meg, amely szerint 1924 június 1-től a rendes árdíjszabásban számszerűen az arany- koronaértékben megállapított díjtételeket, fuvardíjakat és mellékdíjakat 1925. évi, március hó 1-től papírkorona értékű díjtételekkel, fuvardíjakkal, mellékdíjakkal cserélik föl. Féli hivatalos közlés szerint a papírkorona értékre való visszatérés tehát csak azt jelenti, hogy a vasúti díjszabások alapjául a pénzforgalom valóságos, mindenki számára hozzáférhető fizetési eszközzel szolgáljon. A nem félhivatalos valóság azonban más. A Máv már hetek óta kísérletezik azzal, hogy az aranykoronában megállapított tarifa átszámításánál a tizenhétezres szorzószám érvényét föntartsa és — amint megírtuk — kiadta azokat a rendeleteket, amelyek előbb megtiltották a vasúti pénztáraknak az osztrák aranyveretű aranyérmek elfogadását, utóbb a körmöci veretű arany 10—20 koronások névértékében való elfogadását is. Ez a két rendelet beharangozta a Máv azon szándékát, hogy az egész vonalon nem az aranykoronákban megállapított ta-rifákat, hanem a 17.000-es szorzószámra át-számított fuvardíjakat, azaz az aranykoronaértéknél 15%-kal magasabb fuvardíjakat, szedje be. Az új rendelet tehát megvalósította a Máv. szándékát, mert hisz nem jelent mást, mint körülbelül 15%-os fuvardijelentést. A Máv. ezt eddig az arany koronarendeletek rejtett útján próbálta elérni, most pedig ezt törvényes formába önti. A magyar vasúti tarifa eddig is a legdrágább volt Európában. Most még drágább lesz. Mert a fő, hogy akgtív legyen a Máv mérlege, ha az egész közgazdaság elpusztul is bele. * A nemzetközi vaskartel ellen. Már több alkalommal hírt adtunk a nagy nemzetközi vaskartel előkészületi cselekményeiről. A nemzetközi vaskartel alakulásának veszedelme a naspókban a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség elé került. Amsterdamból nyert értesülés szerint a szakszervezeti szövetség ülésre hívta öszsze azoknak az országoknak szakszervezeti vezetőit, amely országokra a kartel kinyújtotta polipkarjait. Az ülésen nemcsak azokat a veszedelmeket tárták föl, amelyek szociális téren fenyegetik a kartelhez tartozó gyárak munkásait, hanem rámutattak azokra a következményekre is, amelyeket a vasskartel működése a fogyasztótömegek életnívójára okosolható»