Népszava, 1925. június (53. évfolyam, 123–143. sz.)

1925-06-28 / 143. szám

1925 június 2. NÉPSZAVA annak végeredményeiként jelentkeznek. Ez a módszer biztosítja azután a kutatás igaz voltá­nak folytonos elenőrizhetős­ágét is. Ami nem áll meg 1—2—10 emberre vonatkozóan, az ma­gától értetődően nem áll meg millióikra vonat­kozóan sem. És ami áll az 1—2—10 emberre, az áll a milliókra is. Mármost vegyünk egy farmert, aki folyó ter­meléséből él. Terem egy bizonyos mennyiségű búzája, rozsa, ésatöbbi. Ennek egy részét ter­mészetesen elfogyasztja. Ami megmarad, azt elcseréli dollárra s ezzel a dollárral veszi meg egyéb szükségleti cikkeit. Ha kevesebb az egyéb szükséglete, mint amennyi dollárt kapott, ak­kor fölös búzája, illetőleg pénze, dollárja ma­radt. Ha azonban olyan kevés a búzája, rozsa, ésatöbbi, hogy annak árából csak egy fejelés csizmára, nadrágra, szűrre telik, akkor nem vásárolhat többet. Helyesebben, csak adósságra vásárolhat, amit azonban meg kell űzetni. Mi­ből űzeti meg, ha egyszer nincs pénze? Vagy el kell adnia azt az almát, ami a fáján termett s aminek már előre örültek a gyermekek, vagy kölcsönt kell kérnie. A fontos az egészben az, hogy ennek a földmívesnek, mint ahogy min­denkinek a világon, megvan a maga kereske­delmi mérlege, amely aktív vagy passzív, asze­rint, amint termelése födezi vagy nem födezi szükségleteit. S nem kell bővebben magyarázni, hogy minden egyes emberre állandó és n­gyobb fontosságú, hogy a kereskedelmi mér­lege rendben legyen. Lehet-e mondani, hogy ke­reskedelmi mérleg, avagy annak aktivitása vagy passzivitása mondvacsinált fogalmak? Bizonyára nem. De ahogy téves volna nem látni a kereskedelmi mérleg fontosságát az egyes embernél, épp oly tévedés nem látni azt az emberek összességénél, az egész országnál. A sok földműves és más foglalkozású egyén (gyáros, kereskedő) nálunk a papírvaluta útján tulaj­donképen közvetlen árucserét folytat. De a szükségletek egy része csak a külföldről sze­rezhető be és végső soron az az egész árumeny­nyiség, ami a fogyasztáson túl megmarad s a külföldnek valutáért eladható: kevesebb, mint amennyi valutára szükség van a behozatali áruk kifizetésére Tavaly például 157 millióval vásároltak többet, mint amennyit kivittünk. Papírkoronákat adtunk s ezzel nem történt más, mint hogy időlegesen fölírattuk az adós­ságot, mint a munkás a szatócsnál. De egy da­rab papírért a külföld nem adja ide az áruját, a külföld ennek ellenében másik árut követel, egészen mindegy, hogy áru vagy valuta formá­jában-e? Minthogy a kölcsönből és a kölcsön útján időlegesen van valutánk (mint a föld­mí­vesnek, aki kölcsönt kér), kiűzetésre került az " adósság minden további baj nélkül. Csak vi-­­iszont ezt az adósságot is meg kell majd fizetni.. De ha nincs a kölcsön, ha elfogyott a kölcsön, akkor megindul a hajsza a valuták után s minthogy kevés az a fölöslegáru, amit valutára el lehetne cserélni: kereslet nyomán a valuták ára ismét emelkedik. Emelkedik rohamléptek­ben, vagyis a korona esik rohamléptekben. Mindez a költségvetés teljes kiegyensúlyozott­sága mellett megy végbe, aminthogy — papír­valutánál — a budget kiegyensúlyozottságának csak másodrangú fontossága van. A korona­eséssel egyébként azután rögtön fölborul a budget kiegyensúlyozottsága is, hogy csak an­nál jobban megmutassa, hogy nem a budgettől függ a koronastabilitás, hanem a koronastabi­litástól a budget. Látnivaló ily módon, hogy mennyire téves irányzat „az államgazdaságon keresztül helyre­állítani a stabilitást, talpraállítani a magán­gazdaságot". Az út ennek az ellenkezője: a ma­gángazdaságon keresztül lehet csupán elérni a korona reális és állandóvá vált stabilitását. Azzal, hogy az árutermelés fokozásával ele­gendő áru áll rendelkezésre, akár eredeti ter­mészeti formájában, akár valutává átalakítva, a behozatali szükségletek fedezésére. Ez azon­ban csak a vállalkozásnak juttatott bőséges termelési hitelekkel lehetséges, amely a horri­bilis kamatterhek megszűntével a kivitelt is lehetővé teszi. Mert a kivitelt csak az bizto­sítja és teszi lehetővé, ha az áru árában ver­­­­senyképes. Enélkül bizony csak behozatal van, sőt még a belföldi áru is versenyképtelen­­ lesz az arany vám­ok ellenére, és becsukódván a gyár,­­ megint csak szaporodik a munkanél­küliek száma. Látnivaló ily módon, hogy­ végső soron nagyrészben a termelési hitel kellő mér­vének kérdésén dől el minden. Ettől függ, hogy kivitelképesek legyenek az üzemek és ily­módon megszűnjék a munkanélküliség és ettől függ, hogy — a kivihető áruk meggyarapodá­sával — annyi valuta szivárogjon az országba, hogy a behozott áruk és az a temérdek adós­ság, ami terheli az országot, a valuták ár­emelkedése nélkül kifizethető legyen. De éppen, mert egyelőre még kevesebbet termelünk, mint a szükség­letünk és mert fülig el vagyunk adó­sodva: tévedés. A termelést kell fokozni a ter­melési cikkekkel és ez egyben a munkanélkü­lieket is munkához juttatja!­­ A heti létminimum alakulása. Az elmúlt héten Gál Benő elvtárs adatai szerint az árak alakulásában lényeges változás nem követke­zett be. A húsárak az elmúlt héten szinten maradtak, csupán a burgonyánál mutatkozott olcsóbbodás. A heti létminimum az előző heti 864.245 koronával szemben 863.995 koronára csökkent, a csökkenés mindössze 0.02%. Június havában tehát még mindig mutatkozik 0.175%­-os drágulás. Ez évben az élemiszerek­nél 4.6%-os, a család összszükségleténél 2.76%-os olcsóbbodás mutatkozik. A háború kezdete óta a drágulás 20.243.5-szeressé emelkedett, amíg 1.000.000 papírkoronáinak a békebeli belső vá­sárlóértéke 49.39 koronát tesz ki. *­­ Tizenötmillió mázsa búza várható. Szom­baton jelent meg a földmivelésügyi miniszté­rium legújabb vetésjelentése, amely már külö­nösen a repcéről, búzáról és rozsról a várható termés megközelítő képét adhatja. Az aratás már megkezdődött, a repcét már csépelik is, a búza délen már érésben van és érés alatt áll a rozs is, így körülbelül a vetés mai állásából már következtetni lehet a termés végső ered­ményére is. A jelentés e három gabonaféléről érdekes termésszaporulatot jelez a múltévi ter­méshez képest. Eszerint az idén a tavalyi ter­méssel szemben repcéből 24.477 q-val több, bú­zából 965.239 q-val több, rozsból 1.067.602 q-val több termés várható. Aránylagosan a repce mutatja a legjelentékenyebb terméstöbbletet, a múlt évi 72.023 q-val szemben 96.500 q-t, a búza múlt évi 14,034.771 q-val szemben az idén 15,000.000 q, míg a rozstermésben a tavalyi 5,614.498 q után az idén 6,682.000 q termés mutat­kozik. A jelentés közepesnek minősíti az őszi árpa termését, amelynek aratását már meg is kezdték. Ugyancsak jó közepes termés vár­ható a jelentés szerint a zab, tengeri, burgonya, cukorrépa, takarmányrépa, bab, egyéb hüve­lyesek, káposzta, komló, köles, tatárka és cirok­nál. A kerti vetemények helyenként különösen bő termést ígérnek. A kender és len kissé visszamaradt, a dohány fejlődik. A takarmá­nyok szintén jó közepes termést nyújtanak. A szőlők fejlődése eléggé kedvező s a bogyókötés, kivéve Egert és vidékét, elég jónak mondható. Jégverés csak szórványosan fordult elő, a sop­roni körzetben és Eger vidékén azonban aszály fenyeget. *­­ Az ausztriai fogyasztási szövetkezetek nagy bevásárlójának közgyűlése. Az Ausztriai Fogyasztási Szövetkezetek Nagybevásárló Társasága (G. Ö. C.) június 20-án tartotta meg 17. évi rendes közgyűlését. Ez az óriási vál­lalat az 1924. évben, az általános gazdasági válság esztendejében, jelentékeny mértékben fejlődött, új üzletágakat kezdett, új gyárak­kal egészült ki és sok gazdasági vállalatnak valóságos támasza volt. Mind e körülmény e gazdasági szervezet belső erejének és egész­séges voltának legélénkebb bizonyítéka. Dr. Renner Károly elvtárs, volt kancellár, a GÖC igazgatósága elnökének javaslatára és elő­adása alapján a közgyűlés elhatározta, hogy a GÖC egész szervezetét átalakítja. A GÖC új alakjában két fő részre fog oszlani. Az egyik rész az általános áruforgalmat bonyolítja le, a másik rész pedig textilárukkal fog foglal­kozni. Az új fejlődés nagy, új perspektívákat nyit meg az ausztriai munkások előtt. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos gabonaárjegyzései: Svájci frank 13-180 13.100 Dán korona 13-830 13.970 Svéd korona 18-160 Norvég korona 12.100 12.270 Belga frank 3.100 .­.220 — Zürichi devizazárlat. Páris 23.60. London 25.03.75. Newyork 515. Brüsszel 23.50. Milano 18.15. Hollandia 105.55, Berlin 1221/s, Bécs 0.0072.55, Szófia 3.70, Prága 15.25, Varsó 99Ws, Budapest 0.0072.50, Bukarest 2.40, Belgrád 8.925.­­­ Egy aranykorona hivatalosan 17.000 ko­rona, a dollár hivatalos jegyzésének pénzárfo­lyamán számítva 14.389 korona, egy vámarany­korona 14.500 papírkorona.­­ Nemesfémpénzek árai: Húszkoronás ma­g­yar arany 295-300.000, osztrák 288-290.000, egy ezü­st korona 6000—6100, egyforintos 14.000— 14.500, ötkoronás 30—31.000 korona. Junius 25. Junius motel-mázsánként, korona Buza, 76 kg., tiszavidéki­­ 515.500-520.000 510.000-515.000 Buza, pmegyei és dunántuli 512.500 - 517.500 507.500- 512 500 Buza, 78 kg., tiszavidéki - 525.000 -530.000 520.000-525.000 Buza, pmegyei és dunántuli 522.500- 527.500 517.500—522.500 Rozs 410.000—415.000 415.000—415.000 Takarmányárpa 310.000—320.000 310.000 -320.000 Sörárpa 400.000—420.000 400.000—420.000 Köles —­­ 300.000-310.000 300.000— 310.000 Zab 475.000—450.000 475.000—485.000 Tengeri 292.500-294.500 287.5f0-290.000 Xrepce — 570.000—580.000 Korpa 250.000—255.000 250.000-255.500­­ A Magyar Nemzeti Bank valuta­árfolyamai: Pénz Ara Angol font 345.000 347.000 Cseh korona 2.095 2.117 Dinár 1.211 1.233 Dollár 70.370 71.250 Francia frank 3.258 3.262 Lengyel zloty 13.400 13.580 Lei 330 332 Leva 499 507 Lira 2­ 500 2.528 Papírmárka 16­ 780 16.980 Osztrák korona 9.995 10.065 Holland forint 28­:160­­8-43. Fölhívjuk a sajtóbizalmiakat, hogy a mai szunyogszigeti dalárdai ü­nnepély­en intenzív munkát fejtsenek ki a pártsajtóért. A XVIII. pártszervezet végren­ajtóbizott­sága fölhívja a hátralékos rag­okat, hogy hátralékai­kat sürgősen rendezzék a szerdai összejövetele­ken. Az Országos Nőszervező Bizottság e hó 3- án, kedden este 6 órakor ülést tart. Az Országos Német Bizottság július 1-én, szerdán este 6 órakor ülést tart. Napirend: a pártszervezeti szabályzat tervezetének megtár­gyalása. A soroksári választókerület július 5-én, va­sárnap délelőtt 9 órakor választókerületi érte­kezletet tart. Napirend: 1. Jelentés a szociál­demokrata frakció működéséről és a politikai helyzet. 2. A kerület községi képviselőtestületi tagjainak jelentése. 3. Szervezkedés és agitá­ció. 4. Kerületi munkásotthonok ügyei. 5. A vá­lasztókerületi választmány megválasztása. — Soroksár, Soroksárpéteri, Vecsés, Dunaharaszti, Rákócziliget, Taksony, Dunakisvarsány, Duna­nagyvarsány község szervezetei és bizalmi­férfiai gondoskodjanak arról, hogy a fölsorolt szervezetek ezen az értekezleten képviseltessék magukat. Taggyűlés. A X. pártszervezet e hó 26-án tartotta meg évi taggyűlését. Dr. Grünzweig elvtárs elnöki megnyitója után Halász Alfréd elvtárs titkári beszámolójában visszapillan­tást vet az elmúlt év mozgalmi eseményeire. Hangsúlyozza, hogy a szociáldemokrata párt a nép széles rétegei érdekében vívja nehéz harcát a reakcióval szemben és ebben a küz­delemben minden dolgozónak egyformán kell kivenni a részét, ha azt akarjuk elérni, hogy jobb megélhetést eredményezzen. Téves az a fölfogás, hogy a politizálás fölösleges azok ré­szére, akik a napi gondokban és életküszdelem­ben nem tudnak időt szentelni arra, hogy a szervezkedés hasznos céljait megvalósíthassák. Foglalkozik a lezajlott községi választás ered­ményeivel és rámutat arra, hogy már a vá­lasztás előkészületei alatt is igénybe vettek a hatalmon levők minden hivatali m­essz­iót, hogy a munkásságot elüssék jogaitól. Végül fölhívja a pártszervezet tagjait ar­ a szerve­zési munkára, amelyet a megválasztandó vég­rehajtóbizottság megvalósítani törekszik. Dr. Kürti elvtárs indítványára a taggyűlés el­ítéli a pártbontó akciókat. A pártszervezetek­ben fölállítandó ingyenes jogi tanács intézmé­nyes megvalósítását tartja kívánatosnak és indítványához a taggyűlés egyhangúlag hozzá­járul. Csillag elvtárs javaslatára Otthon-alap akció megindítását határozza el a taggyűlés. Kabók Lajos elvtárs, nemzetgyűlési képviselő hozzászólásában foglalkozik a ma aktuális po­litikai kérdésekkel, de a kiküldött hatósági megbízott többszöri figyelmeztetése megaka­dályozta abban, hogy fölszólalásában mindazt elmondja, amit egy politikai pártszervezet működésével kapcsolatban szükségesnek tart. Az új vezetőség megválasztása után dr. Grün­zweig­ elvtárs megköszöni a megválasztott ve­zetőség nevében a bizalmat és befejezésül fo­kozott pártmunkára hívja föl a megjelenteket. A pécsi pártszervezet végrehajtóbizottsága fölhívja mindazokat, akiket a központi választ­mány a legutóbbi fölvételre való jelentkezés­ből kihagyott és erről írásban értesített, hogy a kapott írással együtt jelentkezzenek a párt­titkárságban (Zrínyi­ utca 13), ahol részükre a fellebbezést elkészítik. A kaposvári pártszervezet végrehajtóbizott­sága fölhívja az északi (Armuth-féle vendéglő) és a Pécsi­ utcai kerületi pártszervezet körze­­tébe tartozó tagjait, hogy pártjárulékaikat az újabb rendelkezésig ne az émilített helyeken, hanem a Munkásotthonban, a végrehajt­óbizot­t­ság pénztárosánál. Kollár elvtársnál, szerdán és szombaton este 8—9 óráig vagy vasárnap délelőtt 9—11 óráig fizessék be. Nyilvános gyű­lések lesznek: Budapesten július 1-én, szerdán este 7 órakor. A VI. pártszervezetben: IV. Havas­ utca 7 (Munkásotthonban). Taggyűlés. A VII. pártszervezetben: V. Akadémya­utca 6 (Pénzintézetiek helyiségében). Tag­gyűlés. A XV. pártszervezetben: VII. Aréna-út 68 (Építők helyiségében). Előadók: Szeder Ferenc elvtárs, nemzetgyűlési képviselő és Kertész Jenő elvtárs. A XXI/3. pártszervezetben: IX, Márton­ utca 28 (Esperantisták helyiségében). A XXII/1. pártszervezetben: X,Martinovits­tér 3, Munkásotthon. Taggyűlés. Tagkönyvét mindenki vigye magával! 15

Next