Népszava, 1927. június (55. évfolyam, 123–145. sz.)

1927-06-21 / 138. szám

1927. június 19. NÉPSZAVA házasok beszerezhetik már heti 5 pengős részletre vas- és rizbiator szükségletüket Burger és cégnél, VII. Wesad­énsk­-utca 31. film Gyermekkocsi, kerékpár, varrógép, kerti bútorok ked­vező fizetési feltételek mellett vel magasabb, mint tavaly ilyenkor. A Geor­giának 30.000 hold, az őstermelőnek 40.000 hold és a Magyar-Német Mezőgazdasági Rt.-nak, a most megvett gróf Khuen-Héderváry Károly­féle birtokot nem is számítva, 10.000 holdat meghaladó gazdasága van, ez a búza- és rozs­ártöbblet mind a három vállalatnál 500.000 pengő bevételi többletet jelent. Emelkednek az osztalékok, még jobban az igazgatósági tant­emek, csak a munkabér nem emelkedik. Meg a fojtogató drágaság sem béremelési alap. • Várjon mi készül a pénzpiacon? Sokféleképen kom­mentálják a francia és az angol lapok azt a Newyorkból érkezett hírt, hogy az angol, a német és a francia állami bankok vezérigazgatói a közeljövőben Newyorkban találkoznak, ahol is Strong, a „Federal-lreserve Bank" kormányzójával tárgyalásokat folytatnak az európai pénz­piac rendezése érdekében. A kormányokhoz közelálló lapok szerint itt nincs szó semmiféle politikai megálla­podásokról, inkább csak az évenként már régóta szokás­ban levő bankkormányzói értekezletről, amely a háború előtt is szokásban volt és amelyet eddig ugyan mindig Európában tartottak meg, amely megbeszéléseket most, Strong bankkormányzó gyengélkedésére való tekintettel, Newyorkban óhajtanak megtartani. Egyes lapok szerint a m­egbeszélés szorosan összefügg a Szovjetunió ellen megindítandó egységfront kérdésével, hogy így a pénz­ügyi oldalát is letárgyalják a megindítandó közös akció­nak. Mindenesetre valami készül. A vásárcsarnokok és piacok hivatatos árai: Marhahús: rostélyos és felsál 224—352, leveshús 192—320, gulyás 128—210, borjúcomb 400—512, pörköltnek való 192—280, juhhús: hátulja 250-260, eleje 200—224, sertéshús: karaj 320—416, tarja, comb, lapocka 280—320, oldalas 224—280, szalonna: zsírnak való 200—230, hás 240—268, zsír 220—256, élő csirke, sütnivaló 220—320, tyúk 300—400, idei tisztított kacsa, cs liba 210—320, teatojás 10—12, főző­tojás 3—10, élő ponty 260—340, élő harcsa 520—640, jegelt ponty 200—280, jegelt harcsa­­160—560, teljes tej :16—42, tejföl 160—200, teavaj 600—660, főzővaj 440—520, tehéntúró 100—128, fehér kenyér 56—64, félbarna 52—56, barna 42—44, száraz bab 32—56, borsó 80—160, lencse 80— 144, kevert zöldség, uj, csomója 10—40, vöröshagyma: egyiptomi 44— 50, fejeskáposzta 70—120, kelkáposzta 60—120, uj rózsa­burgonya 40—60, fehér burgonya 20—24, tisztított paraj 80—100, narancs­ darabja 24— 40, dióbél 560—640, mák 176— 208, nemes paprika 320—640, spárga 50—160, vajbab 120 -160, zöldborsó, hüvelyes 40—80, cseresznye 40—140 fillér.­­ Állatvásárok. A hétfői vágómarhavásárra fölhajtot­tak 459 vágómarhát, ökör, legjobb 106—120, kivételesen 132, közép 84—100, gyöngébb 64—80; bika, jobb 106—116, kivételesen 124, közép 90—100, gyöngébb 64—84; bivaly 64; tehén, jobb. 100—114, kivételesen 130, közép 80—96, gyön­gébb 64—80; növendékmarha 108 fillér. — A ferencvárosi sertésvásárra fölhajtottak 3560 sertést. Eladtak élősúlyban kilogramonként könnyű sertést. 138—144, közepes sertést 144—152, nehéz sertést 152—156 fillérért.­­ A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos gabonaárjegyzései (június 20): Tiszai buza 75-ös 31.40—31.80, felsőtiszai 31.20—31.60, fejér­megyei 30.80—31.30, egyéb dunántúli 30.60—31.00, pestvidéki 30.80—31.30, tiszai 76-os 32.00—32.40, felsőtiszai 31.80—32.20, fejérmegyei 31.50—31.90, egyéb dunántúli 31.10—31.60, pestvidéki 31.40— 31.80, tiszai 77-es 32.50—32.80, felsőtiszai 32.80— 32.60, fejérmegyei 32.00—32.30, egyéb dunántuli 31.80—32.10, pestvidéki 32.00—32.30, tiszai 78-as 32.90—33.20, felsőtiszai 32.70—33.00, fejérmegyei 32.40—32.70, egyéb dunántuli 32.20—32.50, pest­vidéki 32.40—32.70, rozs, pestvidéki 28.50—29.00, egyéb 28.50—29.00, árpa, elsőrendű 25.50—26.00, zab, elsőrendű 26.00—26.30, másodrendű 25.80— 26.00, tengeri 22.30—22.40, korpa 20.20—20.40 pengő métermázsánként, Budapesten. ­ Zürichi devizazárlat: Páris 20.37, London 25.2428, Newyork 5.20, Brüsszel 72.23, Milano 30.0625, Amsterdam 208.3250, Berlin 123.2250, Bécs 73.15, Szófia 3.75, Prága 15.40, Varsó 58.05, Budapest 00.65, Belgrád 9.1350, Bukarest 3.10.­ ­ A budapesti értéktőzsde hivatalos valuta­árfolyamai: Z á­r­­­a I pénz: i­­ . Aru: Pengő Egy angol font — — 27.82 27.98 100 belga — — 79.55 79.85 100 csehszlovák korona — — — 16.96 17.01 100 dán korona — —• —­­153.00 153.65 100 dinár — • — 10.04 10.10 100 dollár — — 570.85 573.05 100 francia frank -22.55 22.75 100 holland forint — — — — — 229.30 230.30 100 lengyel zloty 63.60 64.60 100 len — — 3.45 3.55 32 50 135.70 126.20 100 osztrák schilling — — — — 10.55 80.90 100 norvég korona — — 147.95 148.60 100 svájci frank . —. • 'im 110.15 110.55 100 svéd korona — — — 1. 153.44 154.10 11 A kereskenelmi miniszter a vásni rrnmimiU feércsökkentésénet. Mohai a 8 firás fin­­sitan­aptean látja. A Máv millietymun­kiásainak kereseti viszonyai a kereskedelmi miniszter megvilágításában. A kereskedelemügyi miniszter egy inter­pellációra adott válaszában azt mondta, hogy aszerint a hivatalos kimutatás szerint, amelyet ő kapott és amely a műhelymunkásokra vo­natkozik, az órabérek a békebelinek 90%-át teszik ki a szakmunkásoknál, 82%-át a nem szakmunkásoknál , és itt megint egy kate­góriánál 88%-át. A kereset főcsökkenése azon­ban akkor következett be, amikor 10 óráról 8 órára tértek át, úgy, hogy ezek mellett az órabérek mellett a napikereset a békebeli­nek 70, 66, illetőleg 71%-ára ment le". A kereskedelemügyi miniszter válaszának ebből a részéből állapíttható meg az, hogy a kimutatás készítői arra törekedtek, hogy a minisztert mindenáron meggyőzzék arról, hogy a műhelymunkások nyomorúságának a leg­főbb oka az, hogy 8 órás munkanap mellett dolgoznak. Ez a tendencia meglátszik­­ abból, hogy egyszerű számművelet segítségével ki­mutatják, ho­gy az órabérek a békebelinek 90, 82, 88%-át teszik ki, de azt 10 órás munka­napra számítják. Az így elméletben megálla­pított keresetből levonunk 2 órára eső kerese­tet és kész a tendenciával készült kimutatás. Azért keresik tehát a munkások a hivatalos kimutatás szerint is a békebeli keresetüknek csak 70, 66, illetőleg 71%-át, mert 10 órás munka­nap helyett 8 órás munkanap mellett dolgoz­nak. Azért szükséges a számoknak és a fogal­maknak ily módon való összekeverése, hogy az amúgy is könnyen meggyőzhető kormány­párti és kormánytámogató képviselők előtt a munkásság legértékesebb vívmányát, a 8 órai munkaidőt diszkreditálni lehessen. Kénytelenek vagyunk tehát ennek a hivata­los kimutatásnak megbízhatóságát a kellő ér­tékére leszállítani. A Máv. műhely munkásai­nak 90%-a egyezményben dolgozik. Ha tehát igaz is volna az, h­ogy az órabérek a béke­belinek 90, 82 és 88%-át teszik ki, még akkor sem bizonyít az semmit, mert az egyezményes munkásoknál az órabér arra szolgál, hogy a csoport által megkeresett összeg a csoport tagjai között az órabérek arányában osztassák föl. Nagyon gyakori eset az, hogy egyenlő órabérű, de különböző csoportokban dolgozó munkások keresete között 30—40%-os eltérés is van. Tehát az órabéreknek az egyezményes munkásoknál semmi közük nincs ahhoz, hogy a keresetek, a békebeli kereseteknek 70, 66, illetőleg 71%-ára mentek le. Mi a Népszava hasábjain számtalan esetben rámutattunk azokra az okokra, amelyek kö­vetkeztében a vasúti munkások kereseti viszo­nyai, a megélhetés követelményeinek messze mögötte maradnak. Hiszen, ha igaznak is fogadnók el azt, hogy a keresetek a békebeli­nek 70, 66, illetőleg 71%-át teszik ki,­­ h­a figye­lembe vesszük a drágasági indexszámot —, még akkor is csak nyomorúságot, egyik nap­ról a másikra való tengődést jelentenek. Ha a kereskedelemügyi miniszter a kerese­tek csökkenésének igazi okát meg akarja tudni, kérjen a Máv­ igazgatóságától kimuta­tást arról, hogy miképen viszonylanak a ma érvényben levő alkuárak a békebeli alkuárak­hoz és rögtön meggyőződhetik arról, hogy az a következtetése, hogy a keresetek csökkenésé­nek a 8 órás munkanap az oka, helytelen volt. Vagy ami még sokkal nagyobb bizonyító erő­vel bírna és sokkal több szociális érzékről tanúskodnék, rendelje el a Máv­ igazgatóságá­nak, hogy műhelyeiben a békebeli alkuárak­nak OOVI-át fizesse és akkor meg fog győződni arról, hogy alaposan félrevezették azok, akik a keresetek csökkenését a 8 órás munkanappal indokolták előtte. Ha pedig ennek elrendelése után a műhelymunkásság bebizonyítja, hogy a termelés a 8 órás munkanap mellett meg­felel a békebeli 10 órás munkanap melletti ter­melésnek, álljon föl a parlamentben és szol­gáltasson elégtételt a műhelymunkásságnak, mert ezt követeli az igazság. A vasúti műhelymunkásság a háború és a forradalmak után óriási erőfeszítéssel, szinte emberfölötti munkával járult hozzá ahhoz, hogy a Máv­ kocsi- és mozdonyparkja a béke­­beli színvonalra emeltessék. A termelést 50%-kal leredukált alkuárak mellett, súlyos nélkülözések között, a békebeli színvonalra emelte. Azt várta, hogy munkájáért a mai megélhetésnek megfelelő díjazásban részesít­sék és ehelyett megcsillogtatták előtte a több­kereset lehetőségét 10 órás munkanap mellett. A vasúti munkásság teljesen tisztában van a 8 órás munkanap jelentőségével. A vasúti munkásság tudja, hogy a 8 órás munkanap kevesebb megbetegedést, kevesebb balesetet és hosszabb életet jelent számára. Tudja, hogy annál inkább kerülheti el a munkával járó bajokat és veszedelmeket, mennél rövidebb ideig van a bajoknak és veszedelmeknek ki­téve. A vasúti munkásság tudja, hogy a 8 órás munkanap jelenti részére a szabad időt, a ta­nulást, a művelődést, a családdal való együtt­élést és nem hajlandó beugrani a csapdába, amelyet számára fölállítottak. De a Máv­-ki­mutatás készítőinek is illenék tudni, hogy a rövidebb munkaidő — három-négy évtizedes tapasztalat bizonyítja ezt — sehol sem veze­tett a termelés csökkenésére. Sőt, a munkásság többletteljesítménye által igen nagy mérték­ben hozzájárul ahhoz, hogy az állam szén, világítás, gépek és más anyagokban megtaka­rításokat érjen el. A vasúti munkásokat először megfosztották szabadságjogaitól, azután nyomorúságba dön­töttek a kereseteknek lecsökkentésével, most pedig, úgy látszik, a 10 órás munkaifiú hamis előnyeinek megcsillogtatásával rabszolgákká is akarják tenni őket. A vasúti munkásság egységes abban — bár­mennyire is igyekeztek egységét megbontani —, hogy minden támadást, amely a 8 órás munkanap ellen irányul, egységesen, minden törvényes eszköz felhasználásával, erejének teljes latbavetésével visszautasítson. 3—H—— ill Ilim mil I pengő 20 fillér egy a Hungária fürdőben VII. Nyár­ utca 7. sz. Reggel 6-tól este 8-ig GSzHírdif egén nap nyitva A kereskedelmi alkalmazottak hajó­kirándulása Visegrádra. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szövetsége ez évben már töb­b kirándulást rendezett Visegrádra. A vezetőség, látva a tagok érdek­lődését, elhatározta, hogy július 10-én, vasár­nap reggel a „Sophia" hajón Visegrádra hajó­kirándulást rendez. A hajó a Petőfi­ térről reg­gel 8 órakor indul és este 10 órakor tér vissza. A kiránduláson elsőrangú, zenekart szerződte­tett a szövetség, gondoskodott táncról, külön­böző társasjátékokról, olcsó és jó étkezésről. Jegyek június 30-ig a szövetség irodájában (VII. Erzsébet­ körút 13) 2,50 pengőért kapha­tók. Júliusban a jegyek ára már 3 pengő. A rendezőbizottság felkéri az érdeklődő elvtársa­kat, hogy a jegyek megváltásáról minél hama­rabb gondoskodjanak. SofiSztat­fiMycun­ Az ,,K­is" Garázs és Autójavító Műhely Bt. soffőriskolá­jában, műhelygyakorlattal és szakszerű elméleti előadás­sal kapcsolatos sofförtanfolyam kezdődik, amelynek el­végeztével a hallgatók hatósági soffőrigazolványt kapnak. Szervezett munkások és a Népszava előfizetői a részletek­ben fizethető tandíjból kedvezményt kapnak. Jelentkezés az iskola igazgatóságánál: V. Váci­ út 14. (Nyugod­nál.) PÁRTÜGYEK A kispesti párt- és szakmai csoportok össz­vezetősége e hó 23-án, csütörtökön este 8 óra­kor a Munkásotthonban ülést tart. Bede elvtárs temetése. Vasárnapi számunk­ban hírt adtunk Bede László elvtárs haláláról. Bede elvtárs temetése vasárnap délután ment végbe, a szolnoki szervezett munkásság nagy résztvétele mellett. Budapestről a temetésre Tal­mács József elvtárs utazott le, aki a szociál­demokrata párt és a földmunkásszövetség ne­vében a halottasháznál mondott megindító búcsúztatót. Bujáki elvtárs pedig a szolnoki szervezett munkásság részéről a temetőben búcsúztatta el felejthetetlen elvtársunkat. Pierre Renaudet elvtárs lemondott a francia szocialista párt vezetőségében viselt tagságá­ról. Párisi tudósítónk jelenti: Az Aube-i vá­lasztásoknál a francia szocialisták kisebbség­ben maradtak, de egyik párt sem kapott ele­gendő szavazatot, így pótválasztásra került a sor. A francia szocialista párt visszalépett a jelöléstől, így a pótválasztáson a reakciós párti, jelölt került szembe a kommunista párttal. Előre látható volt, hogy az úgynevezett bal­oldali blok emberei v­alamennyien a reakciós jelöltre fognak szavazni és így a szocialista párt úgy határozott, hogy szocialista szavazóit a kommunista pártira fogja leszavaztatni, bár a francia kommunista párt állandóan gyalázza a szocialista pártot. A választás előtti napon Pierre Renaudel elvtárs, aki a párt kisebb­ségét képviseli a pártvezetőségben, a kisebb­ség nevében röpiratokon hívta föl a szavazó­kat, hogy ne szavazzanak a kommunistákra, akik Franciaországban is a diktatúrát akarják bevezetni. A választásoknál a reakciósok győz­tek. A legutóbb megtartott pártvezetőségi ülésen ezután Bracke elvtárs kifogásolta

Next