Népszava, 1932. május (60. évfolyam, 88–110. sz.)
1932-05-26 / 107. szám
1932 májra 296. NÉPSZAVA A közigazgatási bíróság elé viszik a kormány legújabb támadását a főváros ellen Egy miniszteri tanácsos kincs altért rendezett Endresz temetésén A főváros törvényhatósági bizottsága szerdán délután megtartott közgyűlését Ripka főpolgármester kegyeletes megemlékezéssel vezette be a magyar óceánrepülő tragikus sorsáról. Ugyancsak kegyeletes szavakkal emlékezett meg Bíró Dezső elvtárs, Bozóky Ádám és Faludi Gábor törvényhatósági bizottsági tagok haláláról. Bejelentette az elnök, hogy az elhunyt Biró elvtársunk helyébe a közgyűlésbe Pintér János elvtársat hívta be. A kormány fölrúgja a fővárossal kötött megállapodását Salamon Géza tanácsnok bemutatta a népjóléti minisztérium leiratát, amelynek rendelkezései alkalmasak arra, hogy a főváros kórházi ügyét, de a főváros háztartását is fölborítsák. Javasolta, hogy a minisztérium követeléseivel szemben forduljon panasszal a főváros a közigazgatási bírósághoz. Büchler József elvtárs tiltakozott a kormány sorozatos támadásai ellen, amelyekkel szemben a főváros mindsűrűbben kénytelen jogorvoslatot keresni a közigazgatási bíróságnál. (Pajor Rudolf: „Állandó törvénytiprás!") Az új fővárosi törvény óta a főváros a kormánytól sorra kapja a pofonokat. („Úgy van!" — minden oldalon.) A főváros és a kormány között a közkórházi ápolási költségek ügyében megállapodás jött létre. A megállapodást, amelyet a kormány két tagja aláírt és amely 7 milliópengős évi átalányt biztosít a fővárosnak betegápolási célokra, a főváros elfogadta és elengedte a kormány 16 milliós tartozását. Most utólag ezt a megállapodást „tervezetnek" minősítik és azt mondják, hogy nem került minisztertanács elé ... (Óriási zaj.) Úgy látszik, a főváros érdekei nincsenek kellően képviselve fölfelé és a főpolgármestert, akinek ezeket az érdekeket gerincesen kellene képviselnie a kormánynál, odafönt nem veszik figyelembe. Elfogadja a polgármesteri előterjesztést, tiltakozik a kormány eljárása ellen, amely fölborítja a főváros háztartásának egyensúlyát, és kijelenti, hogy ha a főpolgármester nem tudja képviselni a kormánynál a fővárost, hagyja el a helyét! (Zajos helyeslés.) Csilléry András ugyancsak élesen támadta a minisztérium leiratát és kérdezte, hogy milyen alapon tárgyaljon a jövőben a főváros a kormány tagjaival, ha a megállapodásokat egyoldalúan fölboríthatják? (Bánóczi László: „A kormány tagjai ezek után nem tárgyalóképesek!") Dr. Berkes Jenő elvtárs részletesen kimutatta, hogy a minisztérium rendelete a törvénytelenségek sorozata. Szelleme antiszociális és jórészt kivihetetlen. Ami a rendeletnek a nemi betegségeknek és a trachomának ápolására vonatkozó részét illeti, az egyenesen provokálni fogja ezeknek a súlyos betegségeknek a terjedését. A rendeletet hozzánem értés és hatalmi túltengés szülte. Friedrich István megállapította, hogy a közgyűlést megelőző tanácsülésen pártkülönbség nélkül sűrített bizalmatlanság nyilvánult meg a kormánnyal szemben, s elérkezettnek látná a pillanatot, hogy a közgyűlés formálisan bizalmatlanságot szavazzon a kormánynak. (Élénk helyeslés a baloldalon.) A népjóléti minisztériumnak egyébként sincs meg az a presztízse, hogy ide effajta leiratokat intézzen. Megállapítja Kozmának és Wolffnak a felelősségét, kérdezte, miért nem ülnek ők az asztalra? (Zajos közbekiáltás a baloldalon: „Neon lehet! A kormány kegyéből vezérkednek! Elárulták a fővárost!") Ezután a polgármester előterjesztését a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. „Civilek távozzanak!" Különböző kisebb ügyeket tárgyaltak ezután, majd az ügyrendhez szólva, Diószeghy János bizottsági tag arról a kinos afférról számolt be, amely Endresz és társának a temetése során lejátszódott. A törvényhatóság tagjai meghívás alapján részt vettek a temetési menetben, Ripka főpolgármester körül csoportosulva. A Lánchídnál Barsi miniszterelnökségi miniszteri tanácsos odament hozzájuk és nyersen rájuk rivallt: „Civilek távozzanak!" (Óriási zaj minden oldalon: „Durván megsértették a fővárost! Elégtételt követelünk!") Amikor ennek az urnák magyarázták, hogy ők meghívás alapján vannak jelen, Barsi megint rájuk rivallt és megfenyegette őket, hogy rendőrrrel vezetteti ki őket a menetből. Diószeghy további szavai belevesztek a fölháborodás zajába. Minden oldalon kérdezték: Hol van Ripka főpolgármester? — aki tudniillik közben átadta az elnöklést Liber helyettes polgármesternek. Szendy tanácsnok, akinek referálnia kellett volna, közel negyedórán át nem jutott szóhoz. — Közbekiáltások: Miért nem szerzett nyomban elégtételt a bizottsági tagoknak a főpolgármester?! — Bánóczi László: Egy szemtelen ember megsértette a törvényhatóságot, adjon elégtételt! — Az állandó óriási zajban végre Liber elnök kijelentette, hogy Diószeghy közlését tudomására adja majd a főpolgármesternek. A közgyűlés azonban továbbra is viharosan követelte, hogy jelenjék meg a főpolgármester a közgyűlésen és nyilatkozzék. — Liber elnök ekkor vizsgálatot ígért, mondván, „nyilvánvalóan félreértés forog fönn ..." Még sokáig tartott, amikor végre az izgalom lecsillapult annyira, hogy a napirend tárgyalását folytathatták. A következőkben kihirdették az ülés során lefolytatott szavazás eredményét. Az elnöki szakbizottságba Biró elvtárs helyébe Halász Alfréd, a közegészségügyi bizottságba özv. Knur Pálné helyébe Bechtler Péter elvtárs került. Az adófölszólamlási bizottságokba bekerült elvtársaink nevét külön cikkben közöljük. Lamotte pénzügyi tanácsnok előterjesztette az 1981. évi fővárosi zárószámadást Dr. Párkány Frigyes kifogásolta, hogy nem csatolták a zárószámadás-hoz a részvénytársasági és a kereskedelmi társasági formában működő fővárosi intézmények zárószámadását és az azokhoz kapcsolódó jelentéseket, amelyek nélkül a főváros zárószámadása nem teljes és nem helyes. A pótlást illetően határozati javaslatot terjesztett be. Ekkor a vitát félbeszakították és annak folytatását pénteken délután 5 órára tűzték ki. 5 Seabrook # , _ _ exofrikus ufázisaíttakötösei LHwtwto 4tedmmo& tf Canfo kiadás Kapható a Népszava-könyvkereskedésben, VII. Erzsébet körút 35 A kommunisták és a nemzeti szocialisták véres verekedést rendeztek a porosz országgyűlésen Megválasztották az elnökséget. Az országgyűlést egy hétre elnapolták Az új porosz országgyűlés elnökségének a megválasztása a kedden létrejött megegyezés alapján minden incidens nélkül ment végbe. Kend nemzeti szocialistát választották elnökké, Widtmack szociáldemokratát első alelnökké, Baumhoff centrumpártit második alelnökké, harmadik alelnökké pedig a német nemzeti párt jelöltjét választották. Annál botrányosabb volt az országgyűlés esti ülése. Amint Berlinből jelentik, Pick kommunista képviselő a nemzeti szocialistáknak a porosz igazságszolgáltatás ellen irányuló panaszaival foglalkozva, kijelentette, hogy a német bíráknak 50%-a nemzeti szocialista. Csak meg kell nézni, milyen ítéleteket hoznak a kommunisták és milyen ítéleteket a fascista vádlottak ügyében. A nemzeti szocialisták tették rendszerré a forradalmi érzelmű munkásság tömeges legyilkolását — mondta Pick. — A nemzeti szocialisták padsoraiban tömegével ülnek a gyilkosok. Erre a kijelentésre a hitlerista képviselők megrohanták a szónoki emelvényt, amelyen Pick állt. A kommunisták körülvették az emelvényt, hogy társukat megvédelmezzék. Eleinte csak szóvita volt köztük, de hamarosan tettlegességre került a sor. A botrányos verekedés példátlan jelenetek közt folyt le. Baumhoff centrumpárti alelnök elhagyta az elnöki emelvényt, amivel az ülést fölfügesztette. A nemzeti szocialista képviselők ököllel támadtak a kommunistákra, tintásüvegeket, lámpaernyőket és egyéb tárgyakat dobáltak feléjük, majd letörték a padokról a fedőlapot és azzal verekedtek. Végül már a miniszterek nehéz bársonyszékeit dobálták a kommunisták felé, akiket végre is kiszorítottak az ülésteremből. Több képviselő vérző sebbel hagyta el az üléstermet. A nemzeti szocialisták egészen nekivadultak és több szociáldemokrata képviselőt is megvertek. Würgensen képviselőt, a szociáldemokrata párt ügyvezető elnökét eszméletlenül vitték ki a teremből. A botrányos verekedés után az ülésterem olyan volt, mint a csatatér. A kommunista padsorok közül nem lehetett a padsorokhoz jutni, mert a fölborított padok és székek teljesen eltorlaszolták a kijáratot. Az izgalom a karzatokra is átterjedt és csak a teremőrök közbelépése tudta megakadályozni a veszekedést. A parlament épületében az egyes csoportok vezetői összegyűjtötték a párttagokat és rögtönzött értekezleteket tartottak. Közben egymásután érkeztek a hírek a botrány újabb részleteiről. Kiderült, hogy több kommunista és szociáldemokrata képviselő sokkal súlyosabb sérüléseket szenvedett, mint eleinte hitték. A képviselőház orvosi szobájában valóságos mentőállomást kellett fölállítani, ahol egymás után kötözték be a sebesült képviselőket. Több súlyosan sebesültet mentők szállítottak a legközelebbi kórházba. A pártvezérek tanácsa a késő esti órákban összeült, de nem hozott határozatot. A nemzeti szocialisták és a kommunisták kijelentették, hogy a maguk részéről elintézettnek tekintik az ügyet és nem ragaszkodnak ahhoz, hogy tisztázzák, ki okozta a botrányt. Rendőri beavatkozást sem kívánnak. A szociáldemokraták ezzel szemben kijelentették, hogy ilyen elintézésbe nem mehetnek