Népszava, 1939. szeptember (67. évfolyam, 176–200. sz.)

1939-09-13 / 185. szám

0. oldal PÉNZ és ÁRU A lengyel ipar és mezőgazdaság A lengyel mezőgazdaság főter­ménye és egyben a lakosság leg­fontosabb élelmezési cikke a bur­ggonya és a rozs. Az évi átlagos bur­gonyatermés meghaladja a 320 mil­lió mázsát, ami nemcsak bőségesen fedezi a szükségletet, hanem a szeszipart is ellátja nyersanyaggal. Rozsból országos átlagban 9,6 mázsa terem hektáronként. Lengyelország búzatermése­­jelentéktelen. Kivitele júnes se rozsból, se burgonyából. A virágzó cukoripart igen fejlett cukorrépatermelés szolgálja ki nyersanyaggal­ A lengyel közgazdaságban fontos szerepet tölt be az állattenyésztés is. Dánia után a legtöbb ló Lengyel­országban van. Igen virágzó a ser­téstenyésztés, amelynek súlypontja a volt porosz tartományra esik. A lengyel sonka iránt az Egyesült Államok, a szalonna iránt pedig Anglia érdeklődik. A nagy lengyel textilipart a lengyel juhtenyésztők csak részben tudják nyersanyaggal ellátni. A belföldi gyapjú nem bírja a tengerentúli olcsó áru ver­senyét. Igen nagy értéket jelentenek a lengyel erdőségek is, amelyek az or­szág területének 21,9%-át teszik. Lengyelország területén két nagy iparvidék van. Az egyik Lodz és Varsó környékén, a másik Sziléziá­ban létesült. Legfőbb ipar a textil­ipar, központja Lodz, a „lengyel Manchester". Lodzon és környékén kívül nagyobb gyárak vannak még Czenstochowa és Biela környékén. Igen fejlett Lengyelország fém­ipara. A nagyobb telepek itt az or­szág középső tartományaiban, Szi­léziában és a volt porosz tartomá­nyokban vannak. A lengyel vas­kohászat, műtrágyaipar, malom­ipar, cukorgyártás és petróleum­finomító ipar igen fejlett. Románia u­tán Lengyelországban vannak Európa legbővebb petróleumforrá­sai. Nagyjelentőségű a szén és vas­érc bányászata, de jelentős a cink termelése is. A szénbányák Sziléziá­ban és Krakkó környékén vannak. 1937-ben a lengyel bevitel értéke 1254 millió, a kivitel értéke pedig 1195 millió zlotyt tett ki. A kivitel legnagyobb tétele a fa és a szén. Lengyelország a legnagyobb for­galmát Németországgal és Angliá­val bonyolította le. Az aut­arkiára törekvő Németország azonban a Lengyelországgal való forgalmát az utóbbi években fokozatosan csök­kentette. Rendelet a pénzintézetek fe­lülvizsgála­táról. A „M. T. I." jelenti: A pénzügy­miniszter a Pénzintézeti Központ tag­intézeteire kötelező rendes felülvizsgá­latot a múlt év folyamán azokra a pénz­intézetekre is kiterjesztette, amelyeknek saját tőkéje nem haladja meg a 20 millió pengőt. A szerdai hivatalos lapban újabb rendelet kerü­l kibocsátásra, amely ezt az értékhatárt teljesen eltörli, ami azt jelenti, hogy a jövőben a saját tőke nagyságára való tekintet nélkül a Pénz­intézeti Központ minden tagintézete kötelező felülvizsgálat alá esik. Az Or­szágos Központi Hitelszövetkezetre azon­ban a hatálya nem terjed ki, mert mint a hitelszövetkezetek központja, a kötelé­kébe tartozó szövetkezeteknél maga is felülvizsgálati tevékenységet végez. A napraforgómag legkisebb termelői ára. A kormány a folyó évben is gon­doskodik a szokványszerű tisztaságú napraforgómag fölvásárlásáról. Az árut budapesti paritásban 100 kilogram­onként novemberben 20.—­ decemberben 21.— és 1940 januárjától 22.— pengő legkisebb termelői áron veszik át. Részletes fel­világosítást a helyi elöljáróságok nyúj­tanak. N­agy arányú gyü­mölcsszállítás. János­halmáról eddig 759 vágón gyümölcsöt szállítottak el. A legutóbbi napok bi­zonytalansága után most ismét napon­ként 10—16 vágón szilvát, szőlőt és almát szállítanak el. ÉLELMISZERÁRAK. A főváros vásárcsar­ai­ok­ai­n és nyílt piacain kedden a követ­kező kicsinyben­ árakat jegyezték: Marha­hu­s ion—36­1, borjúhús 230—280, juhhús 100-160, sertéshús 136-320, zsírnakvaló 156—108 NEPSZAVA 1939 szeptember 13. szerda. Megrendszabályozzák a pestkörnyéki háztulajdonosokat Régi panasza a pesti és pestkör­nyéki sokgyermekes szülőknek, hogy gyermekeik miatt nem jutnak megfelelő lakáshoz. A pestkörnyéki városok a több oldalról megnyilvá­nuló panasz hatása alatt szigorú intézkedést készítenek elő azok ellen a háztulajdonosok ellen, akik nem akarnak helyet adni a sokgyermekes családoknak. A bün­tetés az adókedvezmények meg­vonására, esetleg különadó és bír­ság kivetésére irányul.­­ Nemesvalutát fizetnek a román búzáért. A román búzapiacon megjelen­tek a svájci, belga, holland és angol vásárlók, akik fölverték a búzaárakat. A búzáért nemes valutával üzetnek. A román búza ára jelenleg 43.000 lej vago­nonként az eddigi 31.000 lejjel szemben. De emelkedett az árpa és a bab ára is.­­ A Külügyi Társaság közleménye: Az Országházban széke­lő Magyar Kül­ügyi Társaságnak az épület keretében történt helyiségváltoztatása folytán társasághoz való kapubejárat a követ­kezőkben módosul: vendégek és felek számára délelőtt 9­2-ig a Kúriával szemben lévő XIV. számú kapun. Ezen időn túl a nevezett kapu a Ház vezető­ségének intézkedése folytán zárva lesz. Ülések és előadások alkalmával a be­járatot meghívóin feltünteti a társa­ság, valamint a sajtó útján is közzé­teszi. Telefonszám továbbra is 113—018. élő baromfi, darabja 200—350, tisztított ba­romfi 160—360, hízott lúd 140-SMI, tojás (10 darabig) I. 9—11, II. 7—S, élő ponty 160—240, jegeit 1£0—sfió, teljes te­ i II, tejföl 110—120, teavaj I. 360—370, teavaj II. 320— 3­10, tehéntúró 50—80, lencse 44—M, borsó 36—56, bab 38—44, bársonya: gülbaba 11— nyári rózsa 12—13, Ella 9—11, paradicsom 10—14, zöldbab 14—30, főzőtök 8—12, uborka 20—48, zöldtengeri eső 2—7, alma (nemes) 28—10, másodrendű 16—36, fajkörte 31­—60 szilva (magyaváló) 10—21­, szőlő­­20—611, őszi barack 10—80, sárgadinnye 8—24, görög­dinnye 6—12 fillér kilogrammnonként. ­ TAVASZI VASÁRNAP ÍRTA: SURBÁN ZOLTÁN I. Vasárnap délután volt és nekem olyan kedvem, hogy egy cseppet sem illett a szép tavaszi naphoz. Mintha megmozdult hangyaboly let­tek volna körülöttem a dolgok, egymásután hozták belém minden esettségemet: a szegénységet, a má­sok ferdeszemű nézését, gúnyos be­szédét és mindent, ami eddigelé csak fölmozdult a bántásomra. És én mentem, mentem, ki a falu­ból, olyanformán, mintha többé nem akarnék visszatérni. Kellett men­nem, mert a keserűség meg kisöcs­csei, a nyomorúság és a zúgolódás igen ráültek a hátamra és erősen űztek. Túl jártam már a házakon, a ci­gányok vetett viskóit is elhagytam és egyfelől a mező, másfelől a te­mető volt a szomszédom, amikor fe­lém közelítően megláttam Hermelin barátomat, aki jó ismerőse volt a falunknak nagy kosaraival és bar­na csuhájával. Először megálltam kicsit, azon gondolkozva, kikerüljem-e, nehogy visszatérítsen az utamról. Erre azonban nem került sor, mert ő előbb bekanyarodott a temető alsó kapuján, belém meg befészkelte magát a kíváncsiság a barát teme­tői dolga iránt. Utánalopakodtam hát. Csupán annyit láttam azonban, hogy leült a nagy kőkereszt tövébe és imádkozni kezdett. Közben egészen elborult és sze­metkézni kezdett. Már éppen indulni akartam to­vább, amikor észrevettem, hogy egy ember és egy asszony fordul be a felső bejáráson. Amint közelebb ér­tek, meg is ismertem őket: Kis Pál Dani bátyám volt meg a felesége. Dani bá talicskát tolt maga előtt, rajta koporsót, csákányt, ásót, Ag­nes néni meg dísztelen fejfát hozott az ölében. Arra tartottak, ahol három új­hantolású sír jelezte a nemrégi te­metést. Itt megálltak. Dani bá le­eresztette a talicskát és közben így szólt: — Ide a többi mellé tegyük. Aztán sekély gödröt ástak. Dani bá' csákánnyal, Ágnes némi az ásó­val dolgozott. A kis koporsó halkan suttogott az esővel, a csákány tom­pán zuhogott és az ásó nyomán megszisszent a föld. Én meg csak álltam esetten a kerítés sövénye mellett és hol a két szomorú em­bert néztem, hol pedig a barátot, aki szintén dermedten létezett ott a kereszt tövében és az imádsága sült a két szemébe, tán hogy cso­dálkozás­­ban nézhesse a temetésnek ezt az egyszerű és halálosan fájdal­mas szertartását. — No, így már a föld alatt lesz — mondta egy idő múlva Dani bá'. Kicsit még tisztított a gödör al­ján, egyengetett, aztán beléhelyezte a koporsót. Míg földombolták a sírt, aniiniinniiiiiimnniiiinnniiiiiiiiiininiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiRiiiiiiiiiiiniiiiiiniiiniiiiiiin Agnes néni leejtett egy-egy köny­nyet. Dani bá' arca azonban olyan volt, mint a kiszáradt mező. Ke­mény és mozdulatlan barázdája. Tán m­ég az eső is elkerülte, annyira kemény. Hallgatagon dolgozott. Csak akkor hördült föl, mikor a a fejfát is leszúrta és az asszonyból hangosan megáradt a fájdalom. A szava olyan volt a dolgok tompa csendessége mellett, mint a menny­dörgés. — Ne ríjj, az Istenedet! Nem gyárthatok papot meg doktort­­ is a gyerekeid mellé. Az Istent kérd számon, ne engem keseríts te is! Az asszony hüppögött még egy darabot, aztán fölvették a szerszá­mokat a talicskára és indultak. A barátot odahúzták a friss sí­rok, lehet, félig a kíváncsisággal, félig az imádságos készséggel. És olvasta a kereszteken lévő, késsel vésett neveket, amiket én ilyen messziről is tudtam: Pál Ágnes 16 éves — Pál József 12 éves — Pál István 10 éves — Pál Dániel 3 éves. Ebből aztán ő is megérthette a két ember nehéz temetését. Utánuk is nézett szomorú részvételű sze­mekkel, biztosan, hogy jól megje­gyezze őket és legyen vigasztaló szava számukra, ha találkozik velük a faluban. Én is utánuk néztem, hogy ha mással nem, hát a két szemem látásával könnyítsék legalább a szomorúságukon. Azok görnyedten botorkáltak a sírok között. Mintha most mind a négy koporsó súlya rajtuk nehezült volna. Alig néhány lépésre a temető ajtajától voltak már, amikor Dani bá' hirtelen megállt. A talicska szá­rait leejtette a földre és maga is leült mellé bizonytalanul. — Szédülök — mondta a tehetetle­nü­l melléguggoló asszonynak. Erősen zihált és a szemei annyira megnőttek, hogy a pillák egészen elhúzódtak róluk. Az arca meg-meg­rándult néha, a melle nagyokat esett, mintha valami fájdalmas te­herrel birkózott volna. Ágnes néni kétségbeesett aggoda­lommal fohászkodott hozzá: — Mi bajod, Danit? Istenem, mi van veled ! Dani bá' azonban már nem tudott felelni. Erőlködött ugyan, szó he­lyett azonban csak hörgés jött a torkán és utána ömleni kezdett a vére. Hátrahanyatlott erőtlenül és nézte, hogyan folyik beteg tüdejé­nek szép piros vére, szét a sáros földön, a füvek tövénél és bizo­nyára nem gondolt már semmire sem, csak gyönyörködött a vérének játékában, ahogy az esővel együtt elbújt meg újra előtűnt a gyep zöldjében. Nem, a testét nem érez­hette már és lehet, a le­lke sem volt már az övé, csak a vérének játéka. És a két szeme ezt nézte látástala­nul is. (Vége következik.) — MABI-kölcsönt kapnak a vidéki vár­rosok. A belügyminiszter jóváhagyta a­ MABI előterjesztését, amely szerint az­ intézet egyes vidéki városoknak külön­böző beruházások céljaira megfelelő kölcsönt folyósíthat. A jóváhagyás bir­tokában a MABI most Kaposvár váro­sának légoltalmi és tűzvédelmi felsze­relések beszerzésére, továbbá a köz­vágóhíd átalakítására 100.000, Debrecen városának 450.000, Szentes városának vágóhídépítésre 100.000, Nagykőrösnek méntelepi laktanya építésére 24.000 pengő kölcsönt nyújt. — Az IPOK az iparnak és kereskede­lemnek egy helyiségben való gyakorlása ellen. Az IPOK az érdekelt iparok fel­kérésére arra kérte az iparügyi minisz­tert, hogy tiltsa el a képesítéshez kötött iparnak és kereskedésnek egyazon he­lyiségben való gyakorlását, azzal a ki­egészítéssel, hogy a kiadandó rendelke­zés nem érinti az iparosnak azt a jogát, hogy abban a helyiségben, ahol iparát gyakorolja, ipara körébe tartozó kész termékeket is árusíthasson., — TÖMEGSZERENCSÉTLENSÉG EGY GÖRÖGORSZÁGI MOZIBAN. Athénból jelentik: Lemnos szigetén tűz ütött ki egy moziban és rövidesen hatalmas arányokat öltött. Negyven ember meghalt és nyolcvan megsebe­sült. — Zsidó törvényhatósági tagok tör­lése. Újpest igazolóválasztmánya a hat­van virilis törvényhatósági bizottsági tag közül a zsidótörvény rendelkezése értelmében 56 tagot törölt. A 30 póttag közül a törvény szerint 22-nek a törlése esedékes. — Hajdú vármegye igazoló­választmánya hétfőn tartott ülésén kilenc bizottsági tag törlését határozta el. — Pécsett és Baranyában is töröl­ték az igazolóválasztmányok a zsidó és a zsidónak tekintendő 24 virilis jogú és érdekképviseleti bizottsági tagot. He­lyükbe a soron következő keresztény póttagokat hívták be. — Vas megyében is folyamatban van­ a törvényhatósági és képviselőtestületi tagságok felülvizs­gálása és a zsidó rendes és póttagok­nak a törlése. Eddig Vas megyében 73 rendes és 16 póttagot töröltek.­­ November 1-én életbe lépnek az OTI új balesetelhárító óvórendszabályai. A törvény előírása szerint az OTI baleset­elh­árítási óvórendszabályokat köteles ki­bocsátani, amelyeknek keretében előírja a munkáltatók és munkavállalók fel­adatait, azt a magatartást, amelynek teljesítése vagy betartása az üzemi bal­esetek megelőzése, és elhárítása érdeké­ben szükséges. A különleges szabályok az egyes iparágakra, illetve azok sajá­tos berendezéseire, vagy egyes különle­ges veszélyességi munkafolyamatokra fognak vonatkozni. Az OTI az általános óvószabályzatot kinyomatja és azt a munkáltatóknak megfelelő példány­számban szétkü­ldi. A törvény értelmé­ben az óvórendszabályokat a betartásra kötelezett üzemek minden munkahelyi­ségében könnyen hozzáférhető helyen ki kell függeszteni. — Új helyiségbe költözött a bűnügyi nyilvántartó. A főkapitányság bűnügyi nyilvántartó hivatalának az utóbbi idő­ben megszaporodott munkálatok miatt új helyiségekre volt szüksége. Néhány héttel ezelőtt egy szomszédos üzlet föld­szinti helyiségei megürültek és a fő­kapitányság ezeket bérelte ki a bűn­ügyi nyilvántartó számára. A régi és az új helyiség között a falakat áttörték s ennek következtében megteremtették a közvetlen átjárást a régi hivatal és a kibérelt helyiség között. A bűnügyi nyilvántartó bejárata szeptember 13-tól kezdve a Zrínyi utca 1. szám alatt lesz. — TŰZ EGY JUGOSZLÁV OLAJ­RAKTÁRBAN. Belgrádból jelentik: Hétfőn este Susák jugoszláv tenger­parti városban nagy tűz támadt egy benzin- és olajraktárban. A készletek megsemmisültek. A kárt kétmillió di­nárnál is többre becsülik. — Németh Péter görögországi előadók útja. Németh Péter, a magyar gyermek­bíróság elnöke előadókörútra ment Gö­rögországba. Első előadását a képviselő­ház épületében tartotta meg, ahol Val­lindász igazságügyminiszter üdvözölte az előadót. Németh Péter előadásában a gyermekbíráskodás minden ágára kitért s kifejtette, hogy a nevelés terén milyen szerep vár az orvosra, a pedagógusra és magára a társadalomra. Az előadást nagy tetszéssel fogadták. — Rizsaratás a Hortobágyon. Az Al­föld öntözési problémájának megoldá­sára különféle munkálatok vannak fo­lyamatban, így a tiszafüredi öntöző­rendszert 1910 tavaszán üzembe állítják. A szakértők most tekintik meg az ed­dig végzett munkát és azt­­a hortobágyi kísérleti telepet is, ahol éppen aratják­­ a rizst.

Next