Népszava, 1941. december (69. évfolyam, 274–296. sz.)

1941-12-21 / 290. szám

2. oldal Egy pesti mar­kéné viszontagságai és kalandjai a nagyvilágban Az uccakereszteződésnél kíváncsian néztünk kör­ül. Kerestük a tábornokot, vagy a minisztert, akinek kedvéért a katonákat kivezényelték az uccára, de az uccasarkon nem volt más, mint mind­egyik sarkon négy-négy katona. Ezek most egy­szerre elénk vágtattak. Ökreink megálltak, a kato­nák megragadták kötelüket. A csoport utat enge­dett egy fehérlovas civilnek. Nagy kalapot hordott, forgópisztolyának csöve kilógott szürke zakója alól. Mellénk lovagolt. Kalapját megbiccentve kérdezte: — Az urak azok az idegen tisztek, akik Roboré­ból jönnek Santa Grazba és akiket mi keresünk ? — Igen, idegen tisztek vagyunk, Roboréból jö­vünk, de hogy minket keresnek-e, azt csak önök tudhatják. A fehérlovas civil bemutatkozott: — A város rendőrfőnöke vagyok. A katonai ha­tósággal egyetértésben kénytelen vagyok az urakat felkérni, kövessenek, bizonyos ügyeket kell tisztáz­nunk. Azt hiszem a legokosabb, ha feltűnés elkerü­lése végett ellenkezés nélkül követnek a rendőr­parancsnokságra. Most­ eszméltünk rá, hogy ez a nagy vécé ne­künk szólt. Miattunk volt a nagy fölvonulás, a tö­meg kitódulása és a katonaság felsorakoztatása. — Készséggel állunk rendőrfőnök úr rendelke­zésére, — szólaltam meg — de tiltakozom az ellen, hogy elfogjanak. Kultúrországban, hacsak tetten­érés esete nem forog fenn, beidézik az embert. A rendőrfőnök hideg udvariassággal felelte: — Az­ a fő, hogy követnek, mert hát mirevaló volna a fölösleges feltűnés. Abban a pillanatban az egyik mezítlábas ka­tona hátul a járdán megpergette a dobot és elin­dultunk. Pepito kétségbeesetten kiáltott utánam. Hátra­néztem és ekkor láttam, hogy az egyik mesztic ka­tona már el is vette a fegyverét és saját hátára akasztotta. Ezek után pedig valóban ,"minden fel­tűnést elkerülve", dobpergés mellett, óriási tömeg kíséretében vonultunk a rendőrség épülete elé. Lónyai útközben még mindig nem hitte el, hogy nekünk szól mindez. Folyton hajtogatta, hogy csak azért visznek be, mert éppen a várt előkelőség fo­gadtatására előkészített csapat kezébe kerültünk és most bevisznek, mert mint idegeneknek jelentkez­nünk kell a rendőrségen. Megrögzött optimista volt. Csakhamar megkapta bizonyságát annak, hogy bi­zony mégis csak mi vagyunk ennek­­ a díszes me­netnek középpontja. A mellettünk lovagló rendőr­főnökhöz fordultam és megkérdeztem: — Talán valamilyen ünnepélyre készülnek az urak, hogy ennyi katona vonult fel és dob szóra menetet? A rendőrfőnök sokáig nem felelt, végre meg­szólalt: — Csekélység az egész. Csak amolyan elővigyá­zati intézkedés. Áthaladtunk a főtéren. Eléggé ismertem­ a dél­amerikaiak lokálsovin­izmusát és így helyénvaló­nak találtam az álmélkodó csodálkozást. A főtérre érve az elragadtatás kiáltásával hívtam föl Lónyai figyelmét a virágos parkra. A rendőrfőnökhöz for­dulva magyaráztam: — Ilyen szépet még életemben nem láttam. A párizsi Jardin de Luxembourg, a Bois de Boulogne sápadt veteményeskert mellette. Ez nem is csoda, hiszen olyan az égöve, de Brazília nagy városai­ban, Rio de Janeiróban, Sao Paulóban, Santosban sem láttam ilyent. Hogyan csinálják ezt, rendőr­főnök úr? A rendőrfőnöknek láthatóan jól esett elragad­tatásunk. Különösen hízelgett neki az örömnek az a fölkiáltása, mellyel minden egyes villanylámpát üdvözöltünk, amely ott zsinóron lógott az ucca kö­zepén. Igen, ez k­ü­lönösen hízelgett neki, sokkal inkább, mint a park dicsérete. A park ugyanis valóban gyönyörű volt, magán viselte a trópus ra­gyogását és a szakértő gondoságig minden előnyét. Ez megérdemelte a­­dicséretet. A villanylámpa azonban úgy lógott le, mint valami épülőfélben lévő sikátor hevenyészett szükségvilágítása. Ennek a dicsérete valólyii teljesítmény volt. A mellettünk lépegető rendőrtisztviselőktől megkérdeztük, hány lakosa van Santa Cruznak, mi­lyen ipara van s hasonló helyi jellegű dolgokról be­széltünk. Elmondtuk, hogy milyen kíváncsiak vol­tunk Santa Cruzra, hogy milyen dicsérettel beszél­tek róla nemcsak itt Bolíviában, hanem Brazíliá­ban is. — Argentinában mint példát emlegették Santa Cruzt, — toldotta meg Lónyai. Erre azután egészen megszelídültek kísérőink. A rendőrfőnök helybenhagyólag jegyezte meg: — Sehol a világon nem terem olyan gyümölcs, mint nálunk. A jó hangulatot felhasználva, végre megkérdez­tem a rendőrfőnököt: — Tulajdonképpen mivel vádolnak? Erre újra fölvette hivatali ábrázatát és elkomo­lyodva felelte: — Ezt majd a rendőrségen tudják meg. (Folytatása következik) Irta gergely imre 172 S­A (1941 december 21.) 1811. számú feladvány. A. F. Arfs Helles, Barcelona. (Eredeti.) Sötét: Ki,'», BM, Fay, Fgj, HgG; gy.: f7, S3, g­l (?). 1815. számú feladvány. Kis Lajos, Budapest. • . (Eredeti.) Sötét: Kelő, VdS, Baj, Bb7, Hdl; gy.: B 14, B 17, 63, N. 15, gfi (1­1). Világos: Kii 3, VfS, Bf8, BhC, Fa«, Fe3,­ Heti, Heli (8), Matt 2 (kettő) lépésben. wmm » m mmm m mmrm m n p^p mwm­m­m mwrmwm mmmm Világos: Kh7, Vg7, BW, Bc8, Fa«, Fe?, He5, Hgi; gy.: d(), efi (10), Matt 1 (kettő) lépésben. NÉPSZAVA Megfejtések és kritika. 1802. ttrlmt­ (Ébend) feladvtui/j: 1. Fbi — aC. Alhasogatás és két meghatározott önfel­oldás. (Ii. E., M. S.) 180­1. számú (Ébend) feladvány: 1. VhO — fC. A cM-ponton is sötét védelem, determinált vonalvágásokkal. (M. S., If. E.) 1720. Félszláv védelem. (Játszották a Vasas-vándordíj versenyen, 11141.) Leitner S. (Szabó) Bedő (Vasas) Világos. Sötét. 1. dl, dó. 2. el, c0. 3. He3, c6. 1. e3, Hf6. :9. Hf.i, libdT. ti. Fd3, dei. 7. Fel: Fel. 8. ö­y, u­ 0. 9. a3, (9. el-re b5. 10. Fd3, b4. 11. e5! bc3. 12. elli: FfG: következhet.) 9 ... to. 10. Vei, Fb7. 11. Bfdl, (Vagy 11. Fa6, FaG. 12. V.ali­­ca stb.) 11.... Vc7. 12. bi, (Ez sem akadályozza c6-öt, ami után a sötét futók kitűnően érvényesül­nek.) 12 c3l 13. de:,: bei, V. b5, Hgit 15. h3, (15. gS-ra He5l a válasz.) 15.... Ff3. 16. Vf3, VhSt. 17. Kfl, Hge5! IS. Vb7, K­fbH. 19. Vei, FdS. 20. Vda, Vhlf. 21. Kei, Vg2. 22. Fd3, Fhi. (Számításba jön 22.... Vf3f. 23. Kel, Faá! 24. Fd2, Hd3t. 25. VdS, He5. 26. Ve4, Vh5s, ezt követően Hat fenyegetéssel.) 23. K­fl, Vd3. (Gyenge folytatás, mert lélegzet­be­, juttatja világost. Ehelyett döntg­erős Bb6!) 21. V(13, BbdS. 25. Vei, Vei. 20. tiei, Hf6. 27. Hc5, BacS. (Erélyesebb Bd5!, mert visszanyeri az áldozott gya­logot.) 28. Hb3, Hei. (Jó folytatás még Beff is.) 29. KfS, /,g. 30. Hdi, Be8. 31. gi, Ff7. 32. Bfdl, g.~­. 33. Fd2. (Fb2.'-re Fd4,­ nyer.) 33 Kf7. 31. Bai, Beds. (Vagy 34.... Fdl. 35. ed4, Bed8. 36. Fda5, Bd5 stb.) 35. He0, Bd7. 37. Bei, a6! 37. ba1). (A minőségnyerés 37. He5t, Fe5. 38. Bc8, aba: 39. Ke2, ba4. után veszélyes.) 37.... Hdi1. (A­ látszatra erős 37.... Bd2.-re 38. Bd2, Hd2. 39. Ke2, He4.­­10. a7. Ba8. 41. Bc4! fenyeget Bb4,Bb8 stb.) 38. Ke1, Be1. 39. a7! (Az egyetlen.) 39 HbS. 10. Ht'Sf! (Ismét az egyet­len kielégítő folytatás.) 10... Fee: 11. Bc7.1, Fe7. 12. Bd7f. K­6. S3, ffe.7. Ba8. 11. Kd3! h5. 15. Kei, Hal! (Sötát föl­áldozza a huszárt, hogy a világos királyt, távoltartsa gyalogjaitól.) 16. Kb?., hl. 17. Kai: gl. 18. hgl: fgi. 49. Kb2, g3. 50. fg3, Kg3. 51. Kb3, g2. (El­sietett folytatás, amely után sötét pozícióelőnye eltűnik­ és világos ki­egyenlít. A nyerés egyszerű útja: 51.... Ba7:­ 52. Bfl, Kg5. 53. Kb4, Kg4. 54. Kb5, g2! 55. 55. Kg3. 56. Kbt1, Bh7 stb.) 52. Bfl, Bh7. 53. Bgl, BgS. 51. Ke3, KC5. 55. Kd3. Kd6. 56. Kei, Ba7 döntet­len. Tanulságos és mindvégig izgalmas játszma. 11. Mauer Apafi Világos. Sötét. 1. HfS. He6. 2. dl. dS. 3. cl, eS. 1. Hc3. Fb-1. 5. FfS, f6? 0. Fd2, Fc3: 7. Fc3: Hge7. 8. e3, 0-0. ä. Vei, HegS. 10. Fd3, fS 11. hl! Ve7. 12. a3, h5. 13. Fe2, Hh8. 11. Vb3. BfdS. 15. Hgs, aS. 16. Ff3, Hf7. 17. cdö Hg5: 18. hg5: edő: 19. Fd5:t, Kh7. 20. 0-0-0. Bd6. 21. Fg8f, Kg7. 22. Fci, Kh7. 23. Ff7. HdS. 21. Fg6:f!, Kg6: 25. Bh5:!, FeC! (Kh5:-re Vg8! nyer.) 26. d5! Kh5: 27. Ff6! VeSI (27.... Fd5! 28. Blilf, Kg6. 29. Bh6t, Kf7. 30. Bti7r, Kg6. 31. Bh6+ remis.) 28. Bhl;\ Kgö. 29. Vdl! firijr. 30. Kbl, fi. 31. Bh6H KfS. 32. Vd3f Kgi. 33. Veif, KfS. 34. el matt. A Magyar Munkás Sakkl­r csa­patai a sakkszövetség bajnoki versenyének harma­dik fordulóján ismét sorompóba léptek és ezzel helyreállott a csapatversenyek lük­tető érdeke,-v.é.,-c. A XtJtSK 1. csappata rész­ben a várat­lan forgalmi korlátozások, rész­ben más okok miatt csa­k hiányos és tarta­lékos csapattal állhatott­­ki a Postatiszt­viselők jósképctvészű együ­t­ttese ellen, amit a?, eredmény: 7'/1:4 ha a Postások javára, hűen illusztrál. Ezzel szemben a II. és III. csapat megfelelt hívei várakozásának, mind a 3.-at csapat­ klasszisföl­énnyel gyö­zi itt. MMBK 11.—T­estvér:séfi 8­.:3Vt, MMSK III.-­Postajár­műtelep 8:4. — Killön érdekesség« az I. osztályú csapatok versenyének, hogy a vezetést a Terézváros kitűnő együttes« ragadta magához. A Hangya nohé-/."küzdel­met vívott az EIKA cs­apatával, és v­égül ifi győzött 6"/s:5"/s arányban, 1721. Vezér gyalogmegnyit­ás. (Zürich, III.) 1941 december 18. csütörtök A Magyar Sakkszövetség d­ecember 23-ra hirdetett közgyfilme óta marad, az ú­i termi­nus Január ti-áni délután ti óra. Ezt megfelezően december 26-án ugyancsakk dél­után ti ónkor válasítmányi isíró Imx. Mind­két gyűlés az ujhelye VIII. Baross ucca 1. II. emelet, a KERMOSZ-helyiség. A MMSK elmaradt mérkőzéseinek új ter­ínímu­­sa decem­ber 26-a délelőtt. A Magyar Sakkfeladvány Társaság 1942-től a következő tisztikart, választotta meg: Elnök: dr Kovács Norbert; elnökhelyettes: Neukomm Gyula; alelnökök: dr Elekés De­zső, N­agy Ödön, Székely­­Iniő; fő­ttik­ar: dr Pár­i György; titkárok: Szöghy József, Sail­lay Béla, ifj. Kárpáti Aurél; jegy­ző­: Zilahi Zoltán; ügyész: dr Sutár Endre­ ;féniztáros: alulász Atm­ay Jóesef; ellenőr: Hun Sándor. k­önyv­táros: Bokor Ernő; sz­ámvizs­gálóbizottság: Boros Sándor, <1 " Et­erer Kornél, Telki* Imre; n«m»etk«izi inaottságr: dr Kovács Norbert. N'agy ü'lön. No­tkom­,m Hyiimn, dr Páros György. Vá­lasztmányi tagok: Bakay IWa, Itüend Ti­bor, FeldiiMUWi Tibor, Fleck F­­roue, Hintai Zoltán, lovag KMoyber­t Kilter, Molnár Henrik, Bajtay­­Tózse( (Heve­s), Balázs Jó­zsef és Gábriel József (Salgótarján), Felkai Imre (Debrecen), dr Lindor­ Lás­z­ló és Páter Zoltán (Kassa), Rágó István (Kocsér). A­ társaság programján megt­ürtént, Sak­kosfztési versenyek, valamint sakkelőn­dások s­zere­pelnek. Közel 100 kötetet könyvtár áll a tagok rendelkezésére, összejövetel minde­n lló első és harmadik péntis- cate. Tagilis havi '-'(» fillér. Helyiség Szerkert-kávéház, II. Margit körút és Zsigmond ucca sarok. Egy idegbeteg ember a lakásban temette el édesanyját Kis István 50 éves kemenesmagasi­ gazdálkodó ellen az a bejelentés érkezett, a csendőrségre, hogy rej­télyes körülmények között eltün­tette édesanyját. A csendőröknek is elmondotta, hogy anyja meghalt, de nem volt pénze se papra, se te­metési költségekre, ezért nem tudta eltemetni. Azután megmutatta a csendőröknek, hogy a szobában, az ágy alá földelte el ünneplőben az anyját. A hatósági orvos megvizs­gálta Kis Istvánt és megállapította, hogy súlyos idegbeteg. Kiásták a holttestet és megállapították, hogy az idős asszony természetes halállal halt meg. Az ügyészség a temetésre megadta az engedélyt. Csődeljárás a „Magyar Újság" ellen A „Magyar Tudósító" jelenti: A budapesti törvényszék mint csőd­bíróság közzétette, hogy a „Magyar Újság"­ kiadóvállalat kft. (Károly király út 1) ellen a csődöt hivatal­ból megnyitotta. A csődbiztos dr Horváth Béla törvényszéki bíró. Felszámolási tárgyalás: január 22. — örökösöket keresnek. A Ma­gyar Ki­vándorlókat és Visszavánd­orlókat Védő Iroda közli. A Bécsben, 1888 október 28-án született Neurath Edgár műszaki cégtulaj­donos, akinek felesége Guttmann Cecilia volt. Brazíliában, Sao Paolóban, 1940. évben elhalt. Nevezett a­ budapesti főkapitányság által 1923. évben kiállított útlevéllel vá­ndo­r­olt ki. Az elhunyt után hagyaték maradt, miért is­ felkéri az iroda mindazokat­, akik néhai Neurath Edgár itthoni örököseinek holtartóz­kodására vonatkozóan támaszponto­kat tudnak nyújtani, hogy adataikat közöl­jék a Védő Irodával (Budapest VII. Fiu­mei út 4. szám). •­­ A fővárosi gyógyfürdők karácsonyi ünnepélye. A főváros gyógyfürdői és gyógy­forrásai ». Gellért­szálló márványcsarnoká­ban december 23-án este 7 órakor karácsonyi ünnepélyt rendeznek. A karácsonyi köszön­tőt dr Bilkei Pap Lajos központi igazgató mondja. a főváros világhírű gyógyfor­rásokkal táplált fürdőiben: Szent Gellért-fürdő Széchenyi-fürdő Szent Imre-fürdő Rudas-fürdő nép-, gőz-, kád-, termál-, iszapgyógyfürdőiben és uszodáiban Kedvezm­ényes jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztáraink­nál Erzsébet körút 35. TeL: 222-383 és Conti veca 4. Tel.: 138-330, 31, 32

Next