Népszava, 1943. február (71. évfolyam, 26–48. sz.)

1943-02-12 / 34. szám

• MUNKAL­ELET A kollektív szerződésről szól a Könyvkötők Lapja most megjelent számának első cikke. A kollektív szerződésről ismét, első­sorban vidéki vonatkozásban. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz a vidéken kollektív szerződés, a válasz nem olyan egyszerű. Az igazi okokról, írja a­ szaklap, m­a nem lehet körülményesebben szólni. E kérdés körül különbözik a felfogá­sok, ami zavart okozhat- K­s ezért, a tisztánlátás kedvéért, elsősorban a múlttal foglalkozik a szaklap, azzal a múlttal, amelyben a vidéki kollektív szerződés még érvényben­­volt. A kollektív szerződés, amely elég gyatra volt, de mégis csak volt és valamit mégis csak biztosí­tott a vidéki tagoknak. Munka­bérek tekintetében a vidéki kollel­-­­tív szerződés kevesebbet nyújtott, mint a fővárosi. A fővárosi k­önyv­kötők igénye nagyobb, mint a vidékieké, mondották, m­ert a fő­városiaknak kultúrige­sélgeük is van. Ez volt a vélemény egyrészt, más­rszt pedig állították, hogy a meg­élhetés sokkal könnyebb, mert a szükségleti cikkek árai alacso­nyabbak, m­int a fővárosban. Ez volt a vélemény, amikor még fönn­állott a­ kollektív szerződés. A közismert gazdasági válság ele­jén azután — folytatja a Könyv­kötők Lapjának vezércikke — meg­rohamozták a vidéki kollektív szer­ződést. Örökké emlékezetben marad,­­hogy amikor a vidéki tagokat erő­vel öklözte,­ gyomrozta a válság, akkor találta a vidéki­­munkáltató­tábor legalkalmasabbnak az időt a szerződés felmondására, valamint a­­tárgyalások elutasítására. Voltak f­elelőtlen elemek, akik szerint a vi­d­éki munkáltatók állásfoglalását­­kezdő lépésnek tekintették, mert ez lett volna az első lépés a kollektív szerződés rendszerének fölborítá­sára. Kellemetlen volt a számukra, hogy a szerződés keretén belül nők­kel nem végeztethettek férfimunkát a női munkabérek mellett. Ezért vél­ték legalkalmasabbnak a gazdasági válságot arra, hogy a vidéki tago­kat földre teperhessék.­ Annak idején­­a vezetőség mindent megtett, hogy ez a terv csa­k terv maradjon. Külön­megállapodások jöttek létre a meg­értő munkáltatókkal. A terv, ha volt ilyen, nem sikerült. A vidéki szerve­zett könyvkötőmunkások fölkészül­tek és készen állanak a szerződés megkötésére, mert úgy vélik, hogy ez már nem késhet sokáig. — Szükséges néhány szót monda­nunk a mi erőnkről is — írja ezek­után a könyvkötők szaklapja. — A mi erőnk nem olyan erő, mint Mih­aely megnyilvánul egy ökölvívó­mérkőzésen vagy súlyemelőverse­nyen. A mi erőnk a könyvkötő­munkások és a munkásnők szervezett­ségén alapul. Annál erősebbek va­gyunk, minél kevesebb a szervezet­lenek száma szakmánkban. A jelen­­­ben a szervezetlenek száma nincs ha­tással erőnkre, tehát nem erőnk hiánya az oka a szerződésnélküli állapotnak. Tagadha­­tlanul nagy hatással voltak a körülmények nem­csak a vidéki, de a fővárosi viszony­latban is. Ezt a hatást használták ki a vidéki munkáltatók és e hatás alatt tartják még ma is fölösleges­nek a szerződést­. Ma, a háború kö­zepette, nem alkalmas az idő a szer­ződés érdekében való akcióra. Ma a munkáltatóknak kellene megtenni a kezdő lépést, mert hiszen nekik is érdekük, hogy a könyvkötőszakmá­ban vidéki, viszonylatban is rend legyen. Sajnálnánk, ha ezt az alkal­mat elmulasztanák, mert előbb utóbb meglesz a kollektív szerződés a vidéken is, amint azt a szakma érdeke úgy kívánja majd. Szak­mozgalmat folytatni ma nem lehet olyan eszközökkel, mint azt negy­ven évvel ezelőtt elődeink tették. De mire az ágyúk elhallgatnak, ké­szen leszünk arra, hogy érveinkkel jobb­ belátásra, bírjuk azokat, akik az idők szavát nem értik­­meg. Ennél a kérdésnél nem a fizikai értelemben vett erő számít, itt az érvek felsorakoztatásán dől el a kérdés. Ma, amikor vidéki tagjaink egy része a harcvonalban teljesíti kötelességét, nem áll módunkban az érvek felsorakoztatása. De gyű­jt­jük az érveket és mire ú­jból b­éke lesz, kellő tapintattal fel fog­juk azokat sorakoztatni és meg va­gyunk győződve róla, hogy a vidéki munkáltatók megértik majd érvein­ket. Azzal végzi a könyvkötők szak­lapja: a vidéki könyvkötőmunká­sok legyenek abban a meggyőződés­ben, hogy a­ vezetőség egyetlen al­kalmat­ sem mulaszt el, ha az idő megérik a tárgyalásokra. Addig is tegye meg mindenki kötelességét. A várt időpontig van még elegendő idő arra, hogy a vidéki városokban szervezetlenül ténfergőket megszer­vezzék. Most még ráérnek e mun­kára, de ki tudja, mire a gyakor­lati munkát kell végrehajtani, lesz-e idő a szervezésre. Ha körülnéznek a vidéki szervezett könyvkötőm­uni­kások: majdnem minden városban találnak szervezetlen könyvkötő­ket, akikkel meg kell értetniük, hogy a nagy könyvkötőcsaládban van az ő helyük is. „Nyomdász Évkönyv és Útikalauz 1­3." Kis, de kötetnek beillő zsebnaptár, amely minden esztendőben visszatér, immár negyvenkettedszer. Útikalauz még akkor is, ha m­a még nem is vezet­hát át, mint ré­ge­n, , országon-világon más barátságos országok nyomdászszo­kásainak, munkamódszereinek tanulmá­nyozására. Kalauz maradt és biztosan vezet a magyar nyomdászélet ezerfelé elágazó egyesületi és szervezeti intézmé­nyeinek útjain. A szerkesztő dicséretes takarékossága a naptári részt két ol­dalra szűkítette az eddigi tizenkét oldal helyett. Ezt követi a szerkesztő előszava, majd „Az év története" címmel a lefolyt év kiemelkedő szakmai eseményeit rög­zíti le az "utókor részére Halász Alfréd elvtárs, az „Évkönyv" szerkesztője. Ez Halász tizedik évi történeti visszapillan­tása, 1934 óta, amióta az Évkönyvet szer­keszti. Ennek keretében megemlíti az egyesületi és szervezeti élet nevezetes évfordulóit és a szociális kormányintéz­kedéseket. Novák László elvtársnak, a kitűnő nyomdászat­­tudósnak életéről és szakirodalmi műveiről emlékezik meg Vértes Weintraub Jenő, majd Székely Artúr II. „A termelés módja és a nyom­dászat" című gondosan megírt tanulmá­nya következik. Haragos Sándor „Szak­oktatásunk hatvan éve" című munkájá­ban az első hat évtized szakmai oktatá­sának történetét mondja el dióhéjban. Elismeréssel adózik a szakoktatás út­törőinek, közöttük a még életben levő Grácz Ernőnek, aki már 48 évvel ezelőtt indítványozta a nyomdászati szakokta­tást a tanonciskolákban, továbbá Pav­lovszky J. Alajosnak, aki szintén már négy évtizeddel ezelőtt szervezte meg a nyomdászati szaktanfolyamokat. Ziegler Gyula „Korszerű tanoncoktatás" című értekezésében ugyancsak behatóan fog­lalkozik a szakoktatás kérdésével. Az „Évkönyv" legnehezebb és legfontosabb munkáját, a statisztikai adatok feldol­gozását ezúttal is Orósz Ernő végezte. A száraz számok mögött a nyomdai mun­­­ásság szervezeti életének élénk vér­keringése lüktet. A tájékoztató tábláza­tok sokasága, a szakmai tanácsok, bérminimumok és a különböző pótlékok táblázatai, az OTI- és adóügyekben való útmutatások sokszor nyújtanak felvilá­gosítást az „Évkönyv" tulajdonosának. A Topograph­ia az „Évkönyv" ismerte­tésében szól a könyv technikai kivitelé­ről is. „A gyönyörű kü­lső boríték — írja a többi között — a maga Egyszerű de művészi megoldásával általános tet­szést vált ki. Erdélyi János pályadíj­nyertes műve ez. A belső címlap klasz­szikus­ szépsége Vadasi Gyula finom ízlé­sét dicséri. Ugyancsak pályadíjnyertes munka. Az oldalak elrendezése, a hirde­tések mintaszerű szedése, a kifogástalan nyomás, mind a harmonikus együttmű­ködés iskolapéldája. Szerkesztő, munka­társak, szedő, gépmester, korrektor és a Világosság-nyomda vezetősége forró szakmaszeretetéből született meg ez a kedves kis szakkönyv: kalauzunk az 1943. évre." 1943 február 12. pintek" ersBsng&ummmzsm NÉPSZAVA Elégedetlenség a munkaügyi bi­zottság határozata miatt. A „Ma­gyar Távirati Iroda" közvetíti a Stefani-iroda következő lisszaboni tudósítását: „Newyorki jelentés sze­rint szakszervezeti és munkáskörök­ben nagy elégedetlenséget keltett a szövetségi munkaügyi bizottságnak az a határozata, amely megtagadta négy nagy newyorki kereskedelmi vállalat alkalmazottjainak béreme­lését." •_ Szakszervezeti élet A húsipari munkások központi vezetősége február 14-én, vasárnap délelőtt 14 órakor ülést tart, amelyre ezúton hívják meg a vezetőség tag­jait és pontos megjelenést kér az elnökség. Oktatásügyek Előadások Szegeden C a Munkásotthonban. Hét­vezér ucca 9) február 12-én, pénteken este 7 órakor. Hubai János: „A szak­szervezet jelentősége." A bőripari munkásoknál (VII. Dob ucca 90) február 13-án, szombaton este Vs 7 órakor. Szerdahelyi Sándor: „Mit üzennek a csillagok." Tanulmányi kirándulások A könyvkötő és rokonszakmabeli mun­kások és munkásnők február 5-én, vasárnap tanulmányi kirándulásra men­nek a Népegészségügyi Múzeumba. A múzeum megtekintése után egészségügyi előadás lesz „Foglalkozási ártalmak a könyvkötőszakmában" címmel, majd filmbemutató „Az ólommérgezésről" és az ,.OTT gyermeküdü­ltető akciójáról". Találkozás délelőtt 10 órakor a hely­színen (VI. Eötvös utca 3). A bőripari munkások február 14-én, vasárnap tanulmányi kirándulásra men­nek a Petőfi-házba, a Petőfi- és Jókai­emlékek megtekintésére. Találkozás dél­előtt é­ 10 órakor az Otthonban (VII. ker. Dob ucca 90), vagy 10 órakor a hely­színen (VI. Bajza ucca 39. szám). Vezető Wéber Mihály. Halálos munkásbaleset Gazsa Tódor majszini erdőmun­kást facsúsztatás közben egy fenyő­fatörzs elütötte. A munkás súlyos sérülésébe a helyszínen meghalt. Jehova-szektásokat tartóztattak le Baján Bajáról jelenti a „M. T. I.", hogy a bajai rendőrkapitányság nyomo­zást indított a város külterületén Jehova-szektások üigtyében. A nyo­mozás eredményeképpen több férfit és nőt letartóztattak és átadták őket az illetékes honvédügyészségnek. 9. oldal TESTEDZÉS Sportfelvető MA, PÉNTEKEN ESTE V18 órakor kezdő­dik a Sportcsarnokban a Budapest—Bécs vá­logatott ökölvívók mérkőzése. Vasárnap a pestvidéki csapat Csepelen áll ki a bécsiek ellen. A pénteki viadalt olasz bíró pontozza, ELMARAD a Gradjianski kispesti szerep­lése, egyben az MLSZ vizsgál­.-"Sót indít ez ügyben, mert a Kispest a felsőbb spor­tható-ságok tudta nélkül folytatta a zágrábiakkal a tárgyalásokat. JÁNOSY BÉLA MEGVÁLT A GAMMA­TÓL. A szaksajtóban megjelent nyila­tkoza­­tokból az derül ki, hogy a volt futballszak­tanácsadó a legszívélyesebb baráti tárgyalá­sok után" távozott a gyári csapat éléről. Ha ez így van, akkor mégis miért kellett távoz­nia? A KOSÁRLABDÁZÓ bajnoki küzdelmeik szombat délután 3 órakor kezdődnek a sport­csarnokban, ahol vegyesen férfi és női csa­patok állnak ki egymás ellen. Vasárnap dél­után is 3 óraikor megkezdődik a küzdelmek folytatása és tart a késő esti órákig. BOGÁCS ÉS EGYESÜLETE. Van Angyal­földön egy kis egyesület, amely főleg az ökölvívás terén szerzett érdemeket magánál­, az országnak pedig sok sok dicsőséget. Mi volt ezért a jutalom? Mint a többi hasonló kis egyesületé. A nagyhalak igyekeztek fel­falni a kicsiket, úgyhogy állást és miegye­bet kínáltak a jobb formában levő kisegy-tett sportolónak, hogy lépjen át hozzájuk. Bogács Laci is otthagyta a BTK-t és utána a csepeliek színeit ékesítette boxtudományá­val. Ekkor jött egy másik nagyhal és jobb állást kínált a boxolónak, aki természetesen elfogadta a jobb állást. Az aztán már tiszta véletlen, hogy a még Csepelhez tartozó Bo­gács pontosan a Beszkárt­ elleni mérkőzésen lett beteg és utána, a rossznyelvek szerint­­ egészséges. Végü­l is Csepel házifegyel­mije most két évre eltiltotta Bogics -t a ver­senyzéstől. A szövetség az eltiltást tudo­másul vette, amit azt jelenti, hogy a kétség­kívül tehetséges versenyző tétlenségre lesz, kárhoztatva. Kárára az egyetemes ökülvívó­sportnak. Tanulság: Fiúk, m­unkássportolót, ne vándoroljatok, maradjatok ott, ahol el­kezdtétek, így becsületesebb és így jártok jobban. AZ OLASZOK MÓDOSÍTANAK. Az olasz birkózószövetség „a március elejére Buda­pestre kitűzött h­árom negazai birkózóviada­lának k­ésőbbi időpontra halasztását kérte", egyben a szabadfogású számok helyett a­­súlyemelés "­beikta­tását. Az elhalasztásba MBSz mint rendező készséggel beleegyezik, a súlyemelés felvételét a szabadstílus he­lyett ellenzi. SZAMEK FERENC, a ferencvárosiak volt kerékpárbajnoka, 49 éves korában elhunyt. Szamek mint sprinter érte el győzelmeit, így a többi között 1912-ben a Király-díjat is megnyerte. JAKAB, a ferencvárosiak futballistája átigazolását kérte a I. Danuviához. ELŐADÁSOK. Az MLSZ vadészaccai szék­házában hetenként rendez elméleti előadá­sokat, amelyekre több szakértőt szokott fel­kérni. Legközelebb február 11-én, hétfőn este­­­7 órakor Dnaeczky Andor főorvos tart elő­adást „A labdarúgójátékos állóképességét hogyan lehet a legjobbra javítani?" címmel. Február 22-én, hétfőn este 6 órakor Kis­ Igm­ándi Géza hírlapíró „Labdarúgás és hír.­lapírás" címmel tart előadást. MDF-é hirdetése* Apró hi­tetéseket fölvesz a kiadóhivatal: VIL Conti­ncca 4. szám, T.: 130-330, 331, 332; a fiókkiadóhivatal: VIL Erzsébet körút 35. T.: 222-291 VÁSÁROLJON H hirdetőfeleinknél § § és hivatkozzék a g 1 NÉPSZAVÁ­ra, J I így előnyösebb g 0 kiszolgálásban­­ részesül 1 § aniiiiiinniimniMiiiumiiiiiHiuimminmii'r | Villatelek jj ISis&eSeff&cei villatelep-parcell­izás bala­toni mifsút, vasútállomás és tó mellett, téli-nyári sport­lehetőség. Még egy pár szép TELEK készpénzért Irodai Budapest, Baross* tér 17. - Telefon: 424-873. Díjtalan kiszállítás! jg Szafo­l­dalom­ig A Societa Anonimna Alfa Borneo cég Milánó­ a 123.910 lajstromszámú és „Vezérmű lég- és hajócsavarok emel­kedésének tág határok kö­zött való folyamatos vál­toztatására" című magyar szabadalmát ela­dja, vagy arra gyártási engedélyt ad. l''i'lvilágosítanak: dr Szend­rai J­ajos hites szabadallami ügyvivő, II. Zsigmond u. 1. Telefon: 351—301. 05 Arany­­szer !| Aranyat, briliánst, ékszert veszek. Taub, Thököly út 18. Aranyat, ezüstül, briliánst legdrágábban ve­szek. Zálogból díjmentesen kiváltom. Baross Ékszerház (Orosz) Baross ucca 83.­­ Könyvek­­ Könnvében jut áldáshoz, ha elolvassa a Müzeai Könyvtár köteteit. Kérje a Népszavaikön­yvker­eske­dés Műszaki k­önyvjecssé-Milyen legyen a tervgaz­daság? Magyar, angol, fran­cia, német, belga, svájci, osztrák és holland munka­tervek. Rendkívül érdekes közgazdasági és szociál­politikai tanulmányok gyű­jteménye. Szerkesztette: Ács Tamás. Kapható a Népszava kiadóhivatalában, L­­outi u­. 4, vagy ti Népszava­könyvkereskedésben. Erzsé­­bet körút 35. Ara l.Ló pengő. Jól fest, ha Wágen: Mú­solók ég próbafestői tézis­könyvét elolvassa. 3.08 P beküldése ellenében szállitja a Képszav könyvkereske­dés. VTT. v-Br-'it M. Bevezetés a modern szo­cializmus elméletébe. A legjobb könyv, világos, könnyen érthető és tárgyi­lagosan tájékoztató, össze­foglaló k­inika. Fordítol­­a Mónus Illés. Irta Rudolf Ábrahám. Ára 1.30 pengő. Kapható a Népszav­a­könyvkereskedésben. Buda­pest VII. Erzsébet körút 35. i­pari átképzéshez, mes­tervízutákra nélkülözhetet­len a Műszaki Könyvtár. Díjmentesen küldünk jegy­zéket Népszava-könyvke­­resked­és, VI. Erzsébet körút Ss.

Next