Népszava, 1943. szeptember (71. évfolyam, 197–221. sz.)

1943-09-17 / 210. szám

6. oldal ­­ C) MAI FRANCIA FESTŐK KIÁLLÍ­TÁSA. A Művészi Mozgalom Francia Szövetségének védnöksége alatt érdekes kiállítás nyílik meg az Almá­ssy—Teleki Galériában szeptember 26-án délelőtt 11 órakor. Francia festőművészek mu­tatják be művészetüket a magyar kö­zönségnek. A kiállításon összesen 113 kép szerepel, valamennyit a mai modern francia festészet reprezentánsai festet­t­ték, azok, akik méltó utódai a nagy francia festőgenerációnak. Egyikük sem idősebb ötven esztendőnél, de vala­mennyien már nagyhírűek. Egyik-másik a színházi világban is ismert, mint díszlettervező. A kiállítók most szere­pelnek Magyarországon először, nemrég egy svájci kiállításon arattak nagy sikert. (•) PIRANDELLO - BEMUTATÓ AZ ÚJ MAGYAR SZÍNHÁZBAN. Kedden, szeptember 21-én mutatja be az Új Ma­gyar Színház Pirandello „Mi az igaz­ság?" című darabját. Az érdekes mű előadása a szezon egyik kiemelkedő művészi eseményének ígérkezik. Az Új Magyar Színházban hetek óta folynak a próbák ebből az érdekes s különös szín­padi műből, amelynek tárgya az emberi kíváncsiság végtelensége. A cselekmény kisvárosban játszódik s ebben a kíván­csiság számára legmegfelelőbb miliőben emberek százainak furdalja az oldalát: va­jjon mi leh­et a titka az egyik család visszavonult életmódjának? Erre rá kell jönni. A mulatságos és furcsa fordula­tok egymásutánjában világít rá Piran­dello arra, hogy hányféle kíváncsiság van, hogyan folyik a tökélyre emelt amatőrnyomozás és hogyan üldözik ki a kisvárosból a nem kíváncsi és nem pletykázó családot a többiek. A Piran­dello-darab főszerepeit Halassy Mariska, Perényi László, Földényi László, Pethes Ferenc, Simányi Mária, Harsányi Rezső, Pataki Miklós és Sugár Lajos játsszák. (•) „A TERMÉSZET", az ÁMs­tker­t lapjá­nak szépen illusztrált legújabb szám­át kezdi dr Schweitzer József: ,,A mezei- és a szektik­szen­", dr Kolosváry Gábor: „Jellemző pók­féliék a Kárpátoktól a­z Adriáig", Regös Jó­zsef: „Fajok megkülönböztetése immunoló­giai módszerrel" című cikkét. A folyóirat tartalmát rovatközlemények egészítik ki. C) A „NÉPEGÉSZSÉGÜGY" legújabb száma a hivatalos rovatokon kívül közli: dr Dreguss Miklós: ,,A kiütéses tífusz elleni imimunizátiós lehetőségi", dr Farrkas Elek: ..Kiütéses typhus elleni védőoltóan­yagterme­lés keltetett tyúktojásban", dr Ziegler Nándor: „Kiütéses typhus elleni oltóan­yag­termelés Wr­ rl módszere szerint" című cik­két. A folyóirat tartalmát könyv- és lap­szemle, továbbá közegészségügyi hírrovat egészíti ki NÉPSZAVA 1943 szeptembe 17, péntek JtivLC)íísztt * 7)I'a dale fii a udfrifiátiy. Ballépés jobbra Bemutató a Vidám Színházban Könnyed estét ad a nézőnek Jean Létraz francia bohózata, a „Ballé­pés jobbra", amelyet a Vidám Szín­ház csütörtökön mutatott be. Pün­kösti Andor fordította magyarra ötletesen a bohózatot, amelyet He­gedűs Tamás, az egyre inkább fej­­lődő fiatal zeneszerző fülbemászó muzsikája élénkít. A darabról töb­bet nem is kell mondanunk, de remél­jük, hogy a színház és a szerzők nem is lépnek fel komolyabb igé­nyekkel. Sem a téma, sem a feldol­gozás nem tér el a több évtizedes bohózatsablontól, nem különb, de nem is gyöngébb a többinél. Éppen ezért semmi okot nem látunk arra, hogy a darabot bántsuk. Éppen megfelel annak, aki ilyesmit kí­ván. Más kérdés viszont — s ez nem a kritikus feladata —, hogy le kellene csepülni azt, aki éppen ilyesmit kíván. Ami az előadást illeti: Fejes Teri halad az élen. Az ilyen elcsépelt feladatot is szellemesen, egyéni kedvességgel, sok ötlettel oldja meg. Sohasem stílustalan, termé­szetes és nem kell erőlködnie. Mert a többi szereplő — a burleszkfigu­rát alakító, jóhumorú ifjú Latabár Árpád kivételével — bizony kíno­san erőlködik. Petrovics Szveti­szlávnak legalább rutinja van, vi­szont szerepét nem tudja. A Fahrn fira—Madarász László-kettős fáj­dalmasan­ kezdetleges. A többi sze­replőről sincs mondanivalónk. (g-j) (?) A „JELENKOR" legújabb száma közli Katona Jenő: „A nyilasmozgalom alkonya", Almásy Józ­sef: „A történelem új cezúrája előtt", Szekeres Károly: „Don Sturzo és az olasz néppárt", Surbán Zoltán: „Városszéle falu közepe", Im­re Jenő. ..Összinte kritika a nyár filmjeiről" című cikkét. A folyóirat tartalmát kisebb közlemények és verseik egé­szítik ki. SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK A NYÁRI HÓ­NAPOK ALATT forgatták az Óbuda és Vác közötti Duna-szakaszon úgyszólván csak teljesen külső felvételekben Matolcsy Andor „Kettesben" című filmjáté­kát. A külső felvételek már korábban be­fejeződtek és néhány nappal ezelőtt véget ért az a pár jelenet is, amelyet, műteremben készítettek. Páger Antal és Simor Erzsi játssza a vezetőszerepeket. Cserépy László rendezte az Iris legújabb produkcióját. AZ EMLÉKEZETES SIKERŰ „VAS KORONA" című p­ass filmalkotásban lépett először a magyar közönség elé Luisa Ferida. A nagyszabású filmben nem mindennapi alakítókészségével tűnt ki és véste nevét a publikum emlékezetébe. Luisa Feridát röv­i­desen egy teljesen ellentétes szerepben lát­juk viszont. Ő alakítja ugyanis l'ietorien Sardou­ „Fedora" című drámájának cím­szerepét. Az olaszok ugyanis filmre vitték a híres színdarabot, amely annak idején világszerte nagy sikert aratott. A férfihős Amadeo Nazzari. NÉHÁNY NAPPAL EZELŐTT érkezett csak Budapestre repülőgépen a „Lajta" című északi filmköltemény kópiája, amelyet benfentesek előtt már levetítettek. Két meg­rendítően izgalmas farkaskaland adja a film drámai fordulópontjait. Az, amikor a farka­sok a végtelen hómezőn át a szán nyomában üldöznek egy lapp kereskedőcsaládot, majd a film végén megtámadják a szerelméhez siető férfit...két olyan felejthetetlen jelenet, am­ely az élmény legszebb perceivel ajándé­kozza meg a nézőt. ­ Számbaveszik, hány emberfér­dal meg a Városházán. A központi Városházán megszámlálják, hány ügyfél fordul meg ott. Az adatokra azért van szükség, mert a Város­háza óvóhelyein a forgalomnak megfelelően bővítéseket végeznek. Az új számlálást déli 12 órakor, az akkori látogatottságnak megfe­lelően végzik, hogy helyes adatok birtokába jussanak.­­ Nem levált szikladarab okozta va­­sárnap a Gellérthegyen történt halálos szerencsétlenséget. A „Magyar Országos Tudósító" beszámolt arról, hogy vasár­nap délután a Gellérthegyről levált szikladarab Varga Erzsébet 20 éves tisztviselőnő fejére esett és a tisztviselő­nő a helyszínen meghalt. A későbbi nyomozás megállapította, hogy a halá­los szerencsétlenséget nem egy levált szikladarab okozta, hanem valaki fejbe­dobta a tisztviselőnőt egy szikladarab­bal. A nyomozás még folyamatban van. Ezzel kapcsolatban a főváros annak megállapítását kéri, hogy közegeivel ál­landóan ellenőrizteti a gellérthegyi szik­lákat és ahol valamilyen lazulást ész­lelnek, azt azonnal megerősítik, vagy a szikladarabot eltávolítják. A közönséget ilyen irányban tehát veszély semmikép­­pen nem fenyegeti. Amikor a szeren­csétlenség történt, a rendőrőrszem igazol­tatott egy 17—18 évesnek látszó barna­ruhás suhancot­, akinél egy autó belső­gumiból készült parittya (csúzli) volt. A halált okozó követ minden valószínű­ség szerint ebből az erős parittyából lőtték ki. A fiatalember bejelentőlap­pal igazolta magát, de mint később kiderült, a bejelentőlapon szereplő he­lyen nem lakik. Vagy a bejelentőlap volt hamisítvány, vagy hamis néven jelentette be magát a fiatalember, aki­nek kézrekerítésére most erélyes nyo­mozást indított a rendőrség. — Országos rendőrkutyabemutató Csepelen. Az Országos Magyar Rendőrkutya Bírvesü­let a rendőrség csepeli, kispesti, pestszenterzsé­beti és újpesti osztályparancs­nokságainak részvételével szeptember 26-án, vasárnap dél­után­­­4 órakor rend­őrkutyabem­utatót ren­dez Csepelen, a WMTK Szent István úti sporttelepén, ami megközelíthető a kíszvágó­hídtól a csepeli HÉV-vel. A bemutatón a rendőrkutyákat felvonultatják és különböző gyakorlatokat mutatnak itt, amelyek között ugrás, mászás, stafétafutás, nyomozás, me­nekülő emberek lefegyverzése, emberőrzés, bekísérés, verekedők szétválasztása stb. sze­repel. A nap scau­diliisibb hiteiből ŐSNYOMTATVÁNY A FEDÉLTÁB­LÁBAN. (A Könyvkötők Lapja írja.) A mainzi Gutenberg-múzeum közlése szerint érdekes leletre bukkantak el kievi könyvtárban. Egy 1557-ben Genf­ben nyomtatott és az ukrajnai tudomá­nyos társaságnak átengedett biblia fedélté­blájában, amely egymáshoz ra­gasztott papírlapokból volt összetéve, megtaláltak — annak széjjelszedésé­nél — egy az 1500. esztendőből szár­mazó nyomdaterméket. A nyomtatáshoz használt betűk — elhasználtságuk is — azonosak a Gutenberg által használt betű típusával, valamint azokkal a be­tűkkel, amelyekkel egy K­iS-ban meg­jelent csillagászati naptárt nyomtak. Ez a naptár a legrégibb nyomdai ter­mék, amelynek keletkezési dátum­át meg lehetett állapítani. A nyomtatvány betűtípusa azonos az 156. évből szár­mazó II. Callixt pápa alatt megjelent „Török bulla" betűivel. A fentiekhez hasonló leletre bukkant könyvtárrende­zés közben egy másik németországi nyilvános könyvgyűjtemény könyv­tárosa, akinek egy, az 1600. évből szár­mazó könyv került a kezébe. Ennek a könyvnek a fedele szintén egymáshoz ragasztott nyomtatott lapokból volt összetéve. A nyomtatott szöveg meg­vizsgálása útján megállapította, hogy a „kashrung" négy lapja egy, az 1575. évben megjelent úgynevezett nép­könyvből származik és amely könyv­nek címe így hangzott: „Fortunat­us Pung és a, szerencsekalapja.". .. Ebből a könyvből már csak egyetlenegy pél­dány létezik — ez is hiányos állapot­ban —, mégpedig a kopenhágai királyi könyvtárban. Az 1921. évben a könyv nyolc lapját megtalálták Rostokban, ahová csere útján kerültek ezek a kin­cses lapok. 1925-ben újabb négy lap került napvilágra Haderslebenben az ottani állami iskola lomtárából. Vájjon melyik középkori esemény vihara szórta annyira széjjel ennek a könyvnek a lapjait?." Az illető korabeli könyv­kötők persze nem is sejthették, hogy az utókor számára kulturális szempont­ból mennyire nagyértékű „makula­túrából" készítették ezeknek a köny­veknek a deklikasírungját. fáin át szűrődő holdfényben valóban úgy látszott, mintha Karlshafen ház­­ tetői égnének. A CSEMPÉSZŐ TEVÉK. Ankarából jelentik, hogy a török vámhatóságok új csempészi módszert lepleztek le. A szi­nai­ félszigetről egy karavánvezető nagy karavánnal az egyiptomi határ felé igyekezett, de a vámőrség — amelyet már előre figyelmeztettek arra, hogy a karaván csempészni akar — igen szigorúan átkutatta a karaván minden poggyászát. A gondos vizsgálat azonban eredménytelen maradt. A bizalmas be­jelentés azonban oly határozottan azt állította, hogy kábítószereket akarnak kicsempészni az országból, hogy a rend­őrség őrizetbe vette a karavánvezetőt. Többszörös kihallgatás után a csempész vallott. Elmondta, hogy a csempészáru a tevék gyomrában van. A tevéket le­vágták és gyomrukban valóban 18 kilo­gramm bódítószert találtak 100 kis fém­csőbe csomagolva. 750.000 LITER VÉRRE VAN SZÜK­SÉGE AZ AMERIKAI HADSEREGNEK. Norman Davis, az amerikai Vöröskereszt elnöke, aki röviddel ezelőtt Londonban tartózkodott, nyilatkozatot tett az ame­rikai Vöröskereszt munkájáról. Hossza­san foglalkozott a szárított vér kérdésé­vel, amelyet a háború legszebb csodá­jának mondott. Elmondotta, hogy a szá­rított vér felhasználása következtében a tuniszi hadműveletekben a súlyosan sebesültek halálozási arányszáma a való­színű 15%-ról 2,5%-ra esett vissza. 1943 ra az amerikai hadsereg és flotta 75(1.000 liter vért igényel, hogy megfelelő mennyiségű „vérkonzervet" állíthasson elő. 1 » TŰZOLTÓKAT HÍVOTT — A HOLD ELLEN. Berlinből jelentik: Egy karls­hafeni lakos néhány nappal ezelőtt min­den ízében remegve állított be a szom­széd városka tűzoltóparancsnokságára. Előadta, hogy a városon kívül járkált, egy erdőben, amikor egyszerre csak látta, hogy a város felett vörösen izzó fény húzódik végig. A tűzoltók azonnal felugrottak járműveikre és teljes felsze­reléssel rohantak a jelzett irányba. Nem láttak azonban semmit, sem tüzet, sem füstöt. Rövid néhány perc múlva kide­rült, hogy vaklárma volt az egész. Fe­lelősségre vonták a még mindig izgatot­tan viselkedő férfit, aki azonban maga sem értette a dolgot. Végül a tűzoltó­parancsnoknak mentő ötlete támadt, el­ment vele oda, ahonnan az állítólagos tüzet látta és ott kiderült, hogy az estre Két fiatal leány rablógyilkossága Belgrádban (Zágráb, szeptember 16. — „M. T. 1.") Belgrádból jelentik. Belgrádi lakásán késszúrásoktól elborítva, holtan találták Sztankar Marko­vics zajecsári kereskedőt. A lakás ki volt fosztva és a holttest mellett írás hevert, melyben a gyilkos be­jelenti, hogy ne keressék, mert úgysem találják meg. A rendőrség kinyomozta a­ két tettest Vera Szto­­ics 20 éves elárusítónő és Jola Kosztics 17 éves foglalkozásnél­kü­li nő személyében, akik a meg­gyilkolt barátnői voltak. A gyilkos leányoknál 300.000 dinár elrabolt pénzt és 200.000 dinár értékű hol­mit találtak. A leányok mindent beismertek. . — A Gyermeklélektani Intézet közlése. A nevelési és pályaválasztási tanácsadó (VI. Sulyovszky utca 26) a szegénysorsú, ideges és nehezen nevelhető gyermekek számára szolgáló ingyenes rendelését, a rendkívüli iskolai szünet ideje alatt, további intézkedésig délután helyett minden kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken délelőtt tartja.­­ A francia követségi nyelviskolák első félévi előadásai október 16-án kezdődnek. Beiratás hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken délután 6—8 óra­ között a­ köz­ponti irodá­iban (IV. Reáltanoda u­eca 7). A félévi tandíj 15 pengő. A hallgatók ked­vezménnyel látogathatják a francia könyv­tárt (IV, Galamb ucca 1). Kezdő és haladó tanfolyam. Külön tárgyak: 1. Franciaország története és iroda­lm­a. 2. Nyelvtan. 3. Fran­cia társalgás. 4. Fordítások, ft. Kereske­delmi levelezés. — Előkészítő tanfolyam a­. Alliance Francaise nyelvme­steri vizsgáira délelőtt (IV, Galamb ucca 7). Részletes fel­világosítást az igazgatóság ad (IV Reál­tanoda uoca 4). Szerkesztői üzenetek Hadirokkantak. Levelü­ket nem közölhettük. KOSSUTH DEMOKRÁCIÁJA: 1. Kiáltvány Amerika szabad népéhez 2. A dunai államkonföderátió és a nemzetiségi kérdés 3. Magyarország alkotmánya Közreadja és jegyzetekkel, ellátta: Ács Tivadar Bevezetést írta Szakasits Árpád ÁRA 3-20 PENGŐ Kapható a Népszava kiadóhivatalá­ban (VIII. Conti ucca 4) és a Nép­­s­z­a­v­a - könyvkereskedésben (VII. ker. Erzsébet körút 35). Köteteink előfizetői­nek a Népszava kihordói kikézbesítik

Next