Népszava, 1945. június (73. évfolyam, 104–127. sz.)

1945-06-10 / 111. szám

2. oldal lalni és bekapcsolódni a demokrácia munkájába. Hiszem — folytatta Bán elvtárs —, hogy a gyárosok is meg­barátkoznak az üzemi alkotmány gon­dolatával és együttműködnek jó egyet­értésben az üzemi bizottságokkal. Mindenkit hívunk a közös munkára A Népszava munkatársának az új iparügyi miniszter még elmondotta, hogy csak a legnagyobb csodálat és el­ismerés hangján lehet beszélni a ma­gyar ipari munkásság emberfölötti tel­jesítményeiről és áldozatvállalásáról. Ez az áldozatvállalás nem maradhat ju­talmazatlan. — Az élelmezés kérdéséről már fen­tebb szólottam — folytatta — most még csak annyit teszek hozzá, hogy a nagyobb fizikai erőkifejtést kí­vánó munkákban résztvevők na­gyobb élelmiszeradagra tarthatnak igényt. De nemcsak a munkásokról, hanem családtagjaikról is gondoskodnunk kell. Ha pedig a helyzet javulásának jelei mutatkoznak, annak részesévé elsősor­ban az ipari munkásságot tesszük. Re­mélem és hiszem, hogy a javulás rövi­desen bekövetkezik. Az ipari munkás­ságot arra kérem — mondotta Bán elvtárs —, őrizze meg türelmét és te­remtse meg az üzemekben a munka­jegyeimet, amint azt eddig is tette. — A vállalkozó és a tőkés nem je­lentéktelen és elhanyagolható ténye­zője az ipari újjáépítés nagy munkájá­nak és sokat segíthet Tőlük azt kérem, hogy legyenek irántunk bizalommal. Hívunk a közös munkához minden­kit, aki híve a demokráciának és be akar illeszkedni az új magyar életbe. Ezekkel együtt akarunk dolgozni és re­mélem, hogy az együttműködés zavar­talan is lesz. A nyilatkozat véget ért. A miniszter Kelemen Gyula államtitkár elvtárssal, valamint az osztályok vezetőivel meg­beszélésre ül össze, várják már a fo­lyosón a kérelmezők, kattognak már az írógépek. Folytatódik a munka az ipar­ügyi minisztériumban. Hoi Új humanizmus bontja ki szárnyát... A Népművelési Bizottság előadás­sorozatában Szakasits Árpád elvtárs előadást tartott a béke és az új világ felépítésének problémáiról. — Nem akarunk jövendőmondók lenni —, de a fejlődés irányát a gazda­sági és hatalmi viszonyok szemléletéből körülbelül megállapíthatjuk. Először is a fejlődés mozgatóerőit kell megvizs­gálnunk, elsősorban a gazdasági erőket, de nem szabad­ figyelmen kívül hagy­nunk a nagy eszmék, az új gondo­latok hatását sem. Tagadhatatlan, hogy a kapitalista rend hatalmas gazdasági fejlődést teremtett, de eljutott a gazdasági és militarista imperializmus ko­ráig. Beszélt a legbarbárabb imperializ­musról, a hitlerizmusról, az „expanziós nyárspolgár nagyzási mániájáról", amelynek el kellett buknia, mert ha­ladásellenes volt. És a felette kivívott győzelem tette a Szovjet­ Uniót az európai népek bálványává, teremtette meg a szövetségesek egységét. A dol­gozó tömegek befolyása megnöveke­dett, új humanizmus bontja ki szárnyát a háború vértengere felett. A dunai népek együttműködésének fon­tosságát kiemelve, tért át a béke prob­lémáira, amelyek között elsőnek és leg­fontosabbnak a romok, a gazdasági és szellemi romok eltakarítását jelölte meg. Még nem a szocializmus megvaló­sításáról, csupán a fasizmus romjainak maradéktalan eltakarításáról van szó és arról, hogy a háború költségeit ne megint a dolgozók fizessék meg. Ezt példázza Churchill és Attlee választási harca és lényegében erről tárgyalnak most San Franciscóban. Három korszak követi majd egymást: először a béke megkötését megelőző kor következik, aztán jön az újjáépítés és csak aztán kezdődhet el a harc afelett: kié legyen az új világ, a népeké vagy a régi ural­kodóosztályoké. A szocializmus, a béke — a fasizmus, a háború — fejezte be Szakasits elvtárs előadását dörgő tap­sok közepette. " NÉPSZAVA Vasárnap, 1945 június 10. Az amerikai magyarok üzenete: törvényszék elé Horthy éhhal! (New York, június 8. — „TASS"). Az Amerikában élő magyarok New­­York­ban gyűlést tartottak a szövetségesek győzelme alkalmából. A gyűlésen több mint ezerötszázan vettek részt. Többek közt Vámbéry Rusztem egyetemi tanár, Takaró Géza lelkész szólaltak fel. A gyűlés résztvevői az ideiglenes ma­gyar kormánynak üzenetet küldtek s abban szerencsekivánataikat fejezték ki abból az alkalomból, hogy az ideiglenes magyar kormány a földreform megva­lósításával kiegyenlítette a magyar néppel szemben régóta fennálló tarto­zást. A gyűlés résztvevői egyhangúan az­zal a kéréssel fordultak az ideiglenes kormányhoz, állítsa törvényszék elé Horthyt és társait, akik Magyarorszá­got ebbe a szörnyű háborúba­ sodorták. A gyűlés résztvevői üzenetet intéz­tek az Amerikában élő magyarokhoz is és kérték őket, hogy támogassák az új demokratikus Magyarországot. („MTI") Szocializmus, igazság és népbíróság Dr Ries István elvtárs új könyvének margójára A szocializmus nemcsak az ember közösségi magatartásának erkölcsi mér­téke, nemcsak világnézet, tudomány és politikai praxis, hanem végső fokon maga az igazság. Az igazság, vagy még inkább: az igazságosság azonban ko­rántsem érvényesül önmagától a világ­ban, hanem érvényesíteni kell. Az igazi szocialista egyszemélyben az igazság képviselője, politikus, tudós és harcos — legalább is azzá kell válnia. Az osztó igazság a jog által érvénye­sül. Ezért nem véletlen, hogy a szo­cialista mozgalom szellemi vezérei kö­zött mindig kiváló helyet foglaltak el a jogászok. A szocialista végeredmény­ben az emberiség és az emberiesség ügy­védje­ az ügyet, az igazság ügyét védi akkor is, amikor vádol és büntet. Különösen nagy és fontos szerephez jut a szocialista jogász természetesen most, amikor a történelem legnagyobb bűnhalmazatát kell megtorolnia: a fa­sizmus háborús bűneit. Különös szeren­cséje a magyar szociáldemokráciának, hogy vezetői között éppen a legutóbbi évtizedben lépett előtérbe a magyar jogi gondolkodás egyik legkiválóbb megszemélyesítője, dr Ries István, aki­ben valóban egyesül a kiváló képzett­ségű marxista szociológus a szocialista mozgalmi vezetővel, a jurisprudencia tudósával s a harcos antifasisztával. Nyílt titok, hogy a népbíróságok in­tézményének kifejlesztése, s még in­kább a népbíróságok reformja az új „népbírósági novellával", éppúgy mint az új igazoltatási rendelet jelentős rész­ben Ries elvtársunk személyes munká­jának, az összes fórumokon végigfoly­tatott harcának eredménye. Úgyszólván a fiatal magyar demokrácia jogi védel­mének vezérkari főnökeként működött együtt Valentiny Ágoston igazságügy­miniszter elvtársunkkal. Ha a népbíróság sok esetben nem úgy működik, mint ahogy kellene, akkor — ezt tudni kelll — korántsem szervezeté­ben, vagy éppen a működésének alap­jául szolgáló jogszabályokban van a hiba, hanem a jogszabályok alkalmazá­sában, a társadalomban és a múltfer­tőzte légkörben, vagyis abban, amit részben éppen a népbíróságoknak kell megváltoztatniok. Maga a népbírósági szervezet erős és életképes. A „Ries-féle novella" a háborús és népellenes bűnök megfogalmazásánál a legmélyebb politikai belátással úgy szőtte meg a jogszabályok hálóját, hogy abból a bűnösök semmiképpen sem sza­badulhatnak­­, ha van „halász", aki össze is húzza a hálót. Szóval megvan a háló, csak halászni kell tudni ! Ries elvtársunk a népbíró­ságok megszervezésénél és a népbírósá­gi jogszabályok megalkotásánál kifej­tett munkáját most betetőzte még egy művel: „A Népbíráskodásról szóló 81' 1945 M. E. számú és az ezt kiegészítő 1440'1945 M. E. számú rendelete szöve­ge és magyarázata" című művével, amelynek célja, megtanítani a jogászo­kat, a népbírákat és magát a népet ar­ra, milyen lehetőségeket rejt magában a népbírósági eljárás és hogyan kell felhasználni a fasizmus és a demokrá­cia ellenségei elleni harcban. Fontos, hogy ezt a kön­yvet — már csak a szo­cialista és antifasiszta álláspontot a népítélkezés kérdésében klasszikus tö­mörséggel megfogalmazó bevezetője miatt is — mindenki megismerje, aki bármilyen (nem csupán népbírósági, vagy igazolóbizottsági) funkcióban részt kíván venni a múlt bűnösei ellen in­dított harcban, amelyben a magyar de­mokrácia a világ összes demokráciái­nak szolidaritására számíthat. A rendkívül áttekinthető beosztású, könnyen forgatható zsebkönyv elő­szavát itt Major Ákos, a budapesti nép­bíróság vezetője írta, aki szintén ki­emeli azokat az elévülhetetlen érdeme­ket, amelyeket Ries elvtársunk a nép­bíróságok ügyében, demokráciánk ön­védelmi ügyében szerzett. A Magyar Szociáldemokrata Párt büszke arra a szerepére, amelyet éppen a népbírósági harcban vállalt és vállal ma is, s büszke arra, hogy éppen egyik vezetője, dr Ries István vezette és ve­zeti ezen a fronton a harcot nemcsak a párt, hanem az egész nép nevében, amelyet pártunk képvisel. (dr­sz. s.) Az Akadémia kiadja Lenin és Sztálin műveit A Magyar Tudományos Akadémia a szovjet-magyar kultúrkapcsolatok ki­mélyítése céljából Lenin és Sztálin fon­tosabb műveit rövidesen kiadja magyar nyelven. Ugyancsak a Kisfaludy Társa­ság is a két nép közeledésének szolgá­latában a modern orosz költők művei­ből antológiát ad ki. A budapesti Tudományegyetem el­határozta, hogy orosz nyelv és irodalom tanszéket állít fel és az orosz nyelvnek az egyetemen még külön lektora is lesz. Eddig is volt az orosz nyelvnek tan­széke a budapesti egyetemen, de csak dr Trócsányi rendkívüli tanár tartott előadásokat. Most a tanszéket jobban kifejlesztik. A szegedi egyetemen is lesz lektora az orosz nyelvnek. A jövő tanévtől kezdődően a középis­kolákban az orosz nyelvet rendes tan­tárgyként fogják tanítani, ugyanakkor a német nyelv tanítását korlátozzák. Örömmel üdvözöljük ezeket az intéz­kedéseket, mert ebben a két nép köze­ledésének lehetőségét látjuk és az el­múlt 25 év bűnös mulasztását helyre­hozzák. Végre lehull a magyar társada­lom szeméről a fasizmus által rakott ellenző, mely megakadályozta, hogy te­kintetét Kelet felé irányítsa. A főváros közgyűlésének új tagjai Fővárosi törvényhatósági bizottsági tagságukról Halász Alfréd, Kéthly Anna, Némedi Varga Jakab és Száva István elvtársak lemondtak, tekintettel nemzetgyűlési képviselői mandátumuk­ra. Helyettük Bottyánszky Margit, Gal­lai Lajos, Török Julia és dr Szakasits György lép a törvényhatósági bizottság tagjainak sorába. Mik lesznek a nemzetgyűlés első teendői? A rövidesen összeülő ideiglenes Nem­zetgyűlés elsősorban új tisztikart, ház­elnököt és háznagyot választ. A köz­jogi bizottság most dolgozza ki a ház­szabályokat, melyek a politikai bizott­ság elé kerülnek és ott tárgyalják meg részleteiben is. Ezután kerül törvény­javaslat formájában a Nemzetgyűlés­­ elé. Viámhírek^^ Churchill miniszterelnöknek a wood­fordi választókerületben ellenjelöltje akadt. William Douglas-Home, aki sajtó­nyilatkozatában kijelentette, hogy el akarja távolítani Churchillt a pártpoli­tikából az őt megillető politikai térség­be, a Lordok Házába. Harry Hopkins, Truman elnök szemé­lyes küldötte, Moszkvából hazatérőben Berlinbe érkezett. Többórás körutat tett a városban s mielőtt továbbindult, talál­kozott Zsukov tábornaggyal, a szövet­séges ellenőrző tanács szovjet képvise­lőjével. Az angol parlament épületét a háború öt és fél esztendeje alatt 12 ízben érte bombatalálat. A becsapódásoknak mind­össze 3 halálos és 15 sebesült áldozatuk volt. A „Normandia" nevű francia repülő­alakulat Moszkvába érkezett. A francia repülőalakulat pilótái több mint két évig küzdöttek a szovjet-német arcvona­lon. Most hazájukba készülnek. Skócia nyugati partján Franciaország eleste és Hollandia elözönlése után óriási csatahajókat is befogadó két hadikikötőt építettek rekordidő alatt. A két kikötőről a háború alatt mit sem közöltek a nyilvánossággal. Esbjerg dán kikötőben, Jütlandon, öt­ezer leszerelésre váró német akna egy raktárban felrobbant és óriási károkat okozott a kikötőberendezésekben. 7 ha­lott, 85 sebesült. Legközelebb megkezdik Abrial ten­gernagy, a vichyi kormány tengerészet­ügyi minisztere ügyének kivizsgálását. A vád az, hogy 1942-ben, mikor a né­metek elfoglalták Franciaország déli ré­szét, parancsot adott a touloni kikötő­ben veszteglő hadihajók elsüllyesztésé­re, ahelyett, hogy azokat semleges ki­kötőkbe irányította volna. A francia hatóságok megtiltottak minden további hírközlést Laval volt vichyi miniszterelnöknek Franciaország­ba való szállításával kapcsolatban. A hatóságok attól tartanak, hogy a Laval ellen esetleg merényletet követnek el francia földön — jelenti a Daily Mail párizsi tudósítója.­­ Tolbuchin—Craig-találkozó (Moszkva, június 9. — Tass.) Tolbu­chin tábornagy a dunamenti W­aldsee­ben, Ferenc József volt palotájában díszebéden találkozott Craig amerikai helyettes hadseregparancsnokkal, a 28. hadtest parancsnokával.­ Tolbuchin tábornagy pohárköszöntő­ben éltette az Egyesült Államok, a Szovjet­ Unió és Nagy-Britannia népei­nek megzavarhatatlan barátságát. Ezt a barátságot a közös ellenség, a fasizmus elleni harcban kivívott közös győzelem megbonthatatlanná kovácsolta össze. Craig vezérőrnagy válaszában el­ismerését fejezte,ki a dicsőséges vörös hadsereg, mint a győzelem egyik legna­gyobb bajnoka iránt s köszöntötte Sztálin tábornagyot, a Vörös Hadsereg nagy vezérét. Reméli, hogy a Szovjet­ Unió a háború után a béke biztosítá­sában is teljes erejével a többi szövet­séges hatalom mellett áll majd. (MTI.") Enyhítik a kiviteli szabályokat Angliában (London, június 9. — „Reuter.") Hi­vatalosan bejelentik, hogy az európai ellenségeskedések befejezése következ­tében enyhítik a külkereskedelem meg­rendszabályozását, így főként a kivitel engedélyhez kötését. Eddig engedélyhez kötötték bárminemű árunak bármely nem szövetséges államba való kivitelét. Ezentúl már csak bizonyos áru kivite­léhez kell engedély. Elhagyott javak bejelentési kötelezettsége A hivatalos lap közli a miniszter­elnök rendeletét, amely szerint az el­hagyott javakat a rendelet hatályba­lépésétől számítva Budapesten 8, más­hol 30 nap alatt az elhagyott javak kormánybiztosságánál kell bejelenteni. (V. József nádor tér 3—4.) Más váro­sokban és községekben a polgármes­ternél, illetve elöljáróságnál kell beje­lenteni. A rendelettel ,egyidőben az el­hagyott javak kormánybiztosa, dr Le­géndy Rudolf elvtárs részletes utasítást adott ki

Next