Népszava, 1947. október (75. évfolyam, 223–249. sz.)
1947-10-01 / 223. szám
Szellemi ÉLET,a Császárok Budöp©$b en Néhány hónap híján három éve annak, hogy minden demokrata vágya beteljesedett, Magyarország köztársaság lett. A köztársasági Magyarország fővárosában azonban gyakori a „császárlátogatás". Nem valami egzotikus ország aranysujtásos laikujoktól kísért szuverénje tölti szertartásosan beosztott napjait a magyar fővárosban, hanem a gazdasági és szellemi alvilág csillogó, de kérészéletű lovagjai viselik a lokálnők és eltartottjuk által nem ingyen adományozott „császári" címet. Császárok — mert sok pénzük van és ebből a sok pénzből bőven jut az udvartartásnak, a ceremóniamestertől le az udvarhölgyekig mindenkinek. Tévedés ne essék, a császár nem egyszerűen tobzódókedvű s könnyűkezű gazdag ember. Az ilyen kihalófélben levő egyednek ,Pali" a neve a budapesti „Broadway" kapcsolt részein. A császár, nem gazdag, hanem okos. Megtalálja a paragrafusok görbe szárai között a keskeny ösvényt és ebből nagy jövedelme van. Vagy megtalálja a bűnözés olyan raffinált fajtáját, amelyet bizonyos személyek, bizonyos százaléknyi jutalékért elfelejtenek üldözni. Vagy jó fellépéssel és hamis igazolványokkal, de valódi összeköttetésekkel büntetlenül szélhámoskodnak. Leginkább azonban a gazdasági élet területén játszanak hazárdjátékot, amelyen csak az ország dolgozó népe veszthet. így szerzi a császár a pénzt és azért lesz császár, mert bőven juttat belőle környezetének. Ilyen császár volt a „klasszikus vagány" Sántha Dezső, majd dr Vészi, a „magyar kormány bukaresti gazdasági megbízottja" vontasíker és álorvos. A legújabb broadwayi császár pedig az az osztrák fiatalember volt, aki aranyat vitt Bécsbe és autót hozott Budapestre és a simán gördülő sikerüzlet eredményét bőséges italba és társaságpénzbe fektette a budapesti Montmartre tájékain. De van ilyen császár nemcsak ennyi, hanem tízszer és százszor több is a magyar közgazdaság nem hivatalos virányain. Csak azoknak nevét és hősi kalandjait még nem ismeri a jámbor olvasó. Majd csak akkor ismeri meg, ha akad egy hőslelkű rendőrtiszt, aki életét áldozza elfogatásukra, vagy ha a császárok még szabadon uralkodó csoportja, valami véletlen baleset folytán „lebukik". Minden élő állatfajtának megvan a maga legjobb életterülete. A halak a vízben élnek és szaporodnak, a mókus a magas, lombos fák ágain éli életét. A „csezár" a mocsárban él és virul. Abban a mocsárban, amely mélyen gyűrűzik a régi Lóversenytér környékén és a romházak pincéiben, de magasan árad és terjed a budapesti közélet felé. Acsászár" csak akkor tud magas rangjáig fölvergődni, ha előbb , jó kapcsolatai" révén megszerzi az induláshoz szükséges támogatást, elnézést, elintézést. S ha ez már biztosítva van, akkor indul meg az üzlet és annak eredményét keltve kapja meg a pezsgődugókból és rózsaszín harisnyakötőkből összeeszkábált koronát. Persze, kár a moralista szemforgatásért. A háború — szinte már unalmas ismételgetni — felforgatta az életeket, devalválta a tisztesség és a tisztességes munka értékét. Ahol ezelőtt ingovány volt a háború után és következtében mély mocsár fejlődött. Hát még ahol azelőtt is mocsár volt! Igen, igen. Ezt mi mind jól tudjuk — ezt a háborúmorál-teóriát. A sok ismételgetés nem koptatta el ennek a teóriának igazságait. De — a háborúnak idestova három év óta vége van. Ha zajlik is körülöttünk a világ — de itt Magyarországon békés munka folyik és béke épül. Felépítettük romokba dőlt gyárainkat, leraktuk az uccák gránáttépte kövezetét, felépítettük vízbeomlott hídjaink jelentős százalékát. Mindenütt folyik a visszatérés a béke felé. Csak éppen a mocsár kiszárításáról feledkeztünk ment Úgy látszik könnyebb verítékes munkával helyreállítani a háború anyagi romjait, mint lecsapolni az erkölcsi fertőt De azért — bármily nehéz is ez —, a mocsárcsapoláshoz ő hozzá kell már kezdeni. A császárok, ha befutották pályájukat, börtönbe, sőt esetleg akasztófára kerülnek,mert hiszen a jegenyesék sem nőznek az égig és a császárság veszélyes mesterség. De hiába omlik össze a riporterek élénkre- Sándor György Kratzoramfivész kilencévi amerikai tartózkodás vitán először szerepelt ismét Budapesten a Székesfővárosi Zenekar keddi hangversenyén, amely jótékony céllal a Lánclúb-alap javára folyt le. Amerikai tartózkodása alatt rendkívüli sikereket ért el Sándor György, ki odaát már az élvonalbeli zongoraművészek között vívott ki helyet magának. Komor Vilmos karmester vezényletével Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét adta elő Sándor György oly viharos sikerrel, hogy ezt a Rákóczi-indulónak Liszt Ferenctől származó feldolgozásával kellett megköszönnie. Képzőművészet Harmincnégy éves korában kórházi ágyon, elfogyott tüdővel halt meg 1941-ben egy kevesek által ismert nagy festőtehetség, aki felőrlődve a gyomor és kitűzött és cserben nem hagyott céljai között, végzetes korszakának hivatott kifejezőjeként szállt az elmúlásba. Most az Európai iskola, dicséretreméltó gondossággal összegyűjtötte negyven alkotását — festményeket és grafikai munkákat — s így áttekintésben megállapíthatják Vajda Lajos értékét és helyét. Néhány rövid tanulmány már igyekezett eddig is széttörni körülötte a meg nem értés és közömbösség üvegfalát,, úgy érezzük, hogy élete és műve széleskörű és mély értelmezést s méltatást igényel. Ha társa Derkovitsra emlékeztet is, kiállása a lét problémáival szemben egészen más természetű, Derkovits mndenképpen harcos volt, Vajda átmodoző. Derkovits összetörhetett, de nera hajlott meg, Vajda a Végzet erejére a lélek kettéhajtásával reagált. Klasszikus szépséggel, ahogy a korareneszánsz álmodosó, keresték a dogmákból kibontakozó szabad emberi életet, festményein angyalnak álmodta magát és a szentek glóriáját övezve homloka fölé, hinni akart az emberi emberben. S poláris ellentétképpen, a trecento hangulatvilágából, ahova az üldözött ember menekült, rajzaiban átcsapott abba a világba, ahol a félelmek a gótika merész démonait teremtették meg ékességül a Dómokon, a szentek hajlékaiul. A célja egy maradt, az nera tört meg, hinni egy jobb világban, mégha az álomvilág is, keresni az emberi lélek széthullott értelmi-érzelmi egységét, ez volt a célja, de a Végzet erősebb volt, a lélek széthullott, poraiban lebegve szállott az ég és a pokol között. Megrendülten szemléljük a szép és a rút e drámai birkózását az esztétika arénájában; hol az élet, hol a halál harsonáját szólaltatja meg ez apokaliptikus kor számára annak hű és igaz gyermekeként. A kiállítást a realitás és az esztétikai lét erőinek viszonyát feltáró mélyenszántó fejtegetéseivel nyitotta meg Kiss Pál professzor. (Üllői út 11.). Piccadilly Bi a film abba a sorozatba tartozik, amelynek legjellegzetesebb képviselője a „Watarloo Bridge" volt. Érzelmes, szivhez szóló háborús történet. A téma érdekes, de a keret, amelyben a tálalás történik, erőltetett — bár arra lenne hivatott, hogy a cselekmény erkölcsi alapját szolgáltassa, éppen ellenkezően, megingatja a cselekmény valóságszerűségét. Röviden erről van szó: a férj, aki feleségét halottnak hiszi, másodszor nősül s házasságából gyermek születik. Az első, holtnak vélt feleség visszatér , lemond a boldogsághoz, élethez való jogáról — a gyermek miatt, aki törvénytelenné válnék, ha ő vissza akarná állítani házasságát. A csattanó most következik: feleslegesen szenved és hal meg a minden áldozatot vállaló asszony, mert a gyermek így is, úgy is törvénytelen marad. A néző csalódottan kel fel helyéről: nem azért, mert a film nem ,,happy end-"el végződik, hanem, mert a történet nélkülözi a belső, célt és értelmet adó mozgatóerőt. Olyan ez, mintha a csúf kis kacsa a mese végén nem szép hattyúvá, hanem, mondjuk, még csúfabb állattá válnék . A rendezés lelkiismeretes munka, bár a hajótörési jeleneteknek erősen műteremizük van. A színészek: Anna Seagle bájos és megható, Michael Wilding női szíveket megdobogtató „férfiszépség" s nem is játszik rosszul. Sok helyen meglehetősen vontatott a cselekmény, a film vége felé azonban az idegek pattanásig feszülnek. (Scala, Forum.) FŐVÁROSI ZENEKAR: ma 8 órakor Zeneakadémián vez.: VÁRADY LÁSZLÓ feszr.: Cserfalvi Eliz, Schneider Hédy, Banda Ede Mendelssohn hegedűverseny, Barb d-moll zongoraverseny Dvorak: gordonkaverseny. N£pSzAVA 1947pH. Io hanásától kísérve egy-egy császári trón a Nagymező utcában, amíg a mocsár terjeng, mindig lesznek császárok és mindig lesznek a császtották az őserdőket. Le kell csapolni a mocsarat, akkor egyszerre kipusztulnak mind a császárok, ahogy kipusztultak Európából a bölények, amikor kiirtották az őserdőket Kezdték meg az irtást, késedelem nélkül, mert a mocsarak fullasztóvá gőzölik a főváros levegőjét. Csapolják le a mocsarakat és ne sajnálják, ha egy-két nagyobb hal, holmi „közéleti szereplő" is lefolyik a csatornákba. Hámori László Mit keresnek a Déli sarkon? A rádiót hallgatom — az amerikait — és sok unalmas politikai hír között egyszerre érdekesebb újdonság üti meg fülemet: 1.z 13 nert Byrd tengernagy harmadszor is a Déli sarkra, az úgynevezett Antarktiszra készül. Megvallom, mindig az a gyanúm ilyen expedícióknál, hogy vagy valami sportszenvedély kielégítéséről van szó, vagy gondosan leplezett hódítási szándékokról. Byrdnél kétszesen jogos ez a gyanú, mert szenvedélyes sportomkor. 1923 május 9-én a Spitzbergákról leszállás nélkül repült az Északi sark fölé és onnan vissza. Egy év mylva átrepülte az Atlanti óceánt, Amerikából Franciaországba. A következő évbe vezette első exprdísióját a Déli sarkra. Ez az útja azért is nevezetes a tudományos kutatóutak történetében, mert a repülőgépet először használta a végtelen hó- és jégmezők nehézségeinek legyőzéséhez. A Déli sark jégmezején valóságos kis várost épített és „Little America"-nak (Kis Amerikának) nevezte éls innen többször is kitapsdt, hogy a magasságból tanulmányozza a Sarkvdék felszínének alakulását; közben elrepült a Déli sark fölött is. 1334-ben visszatért Kis-Ammerikába s újabb fölfedezéseket tett. A következő télen szinte végzetesen vakmerő dolgot művelt: egyedül telelt át a jégmezőn és majdnem a nélkülözések áldozata lett. A kétezerméteres jégpáncél alatt A Déli sark körül Európánál jóval nagyobb 14 millió négyzetkilométeres trontinens van. Bizonyosan tudjuk róla, hogy ez vastag jégpáncéllal borított szárazföld. Ugyan, mit kereshet ott Byrd. Elsősorban bizonyára ásványi kincsek után kutat. Mivel Dél-Amerikának a jurdkvidékhez legközelebb eső déli vidékein, Patagóniában és a Tűzföldön sok ásványi kincsetaláltak, valószínűnek vehető, hogy hasonló ásványokból áll a Déli sarkvidék talaja is. Így például az oroszok már a forradalom utáni első években átkutatták az északsarki vidécen fekvő Kola félszigetüket és nagyszerű ásványi anyagokat találtak földje mélyében, fel is virágzott ez a tundrás terület, ahol azelőtt csak farkasok és szarvasok tanyáztak. Byrd tengernagy mostani kutatóútja mégis meglepő. Ugyanis régentudjuk, hogylágyon vastag jégtakaró borítja a delwarki kontinenst. Gondoljuk csak el, miryen vastag jégréteggé fagyhatott össze ott a több százezer év alatt lehullott hótömeg. Ez a jégréteg sok helyen 2000 méternél is vastagabb lehet, amit valószínűvé tesz az, hogy Grönlandon is találtak ilyen vastag jégrétegeket. Ez a jégréteg legfelső részében, pár méter mélységig, még elég puha, de mélyebben teljesen szilárd. Ez talán márt nem volna legyőzheteten akadály, hiszen a jégréteget átfúrni nem nehéz. De megállapították, hogy a roppant jégtakaró gleccer módjára mozog és az ilyen mozgó jégrétegnél alig lehet alkalmazni a megszokott geológiai kutatási módszereket: a fúrást. De az, amerikai szaktudósosok — Byrd többet is visz magával — talán más módszereket eszeltek ki délsarki használatra. A világ „jégszekrénye" Byrd legutóbbi délsarki expedíciója alkalmával egyik amerikai szakfolyóirat azt közölte, hogy Byrd a legkönnyebben hozzáférhető kincsnek a sarkvidék hidegét találta, ő azt kutatja, megvalósítható-e az az ötlete, hogy a sarkvidéket fölhasználja „a világ jégszekrényének". Byrd állítólag úgy képzeli el, hogy KS-termésű évek idején például a kávé- és gabonafölöslegeket ne mozdonyfűtésre használják fel, ne is süllyesszék a tengerbe, mint tették a háború előtt, hanem raktározzák el a sarkvidéken, amelynek hidege éveken át eltart mindent. Ha aztán rossz esztendő jön, nem kell félni attól, hogy a világ éhenhal. Fantasztikus ötlet... mert hiszen az igazság az, hogy kapitalista termelés mellett éhezni fog a világ egyik része és mozdonyt fűt majd kenyérgabonával a másik, akkor is, ha berendezik * Déli sarkon a „világ jégszekrényét". Dr Fülöp Zsigmond (villámhírei) Újdelhiben borzalmas Szenvizszert esőzés pusztított. Egyiptomból a kolerajárvány továbbterjedéséről érkezik hír. Zarubin, a Szovjet Unió lomdoni IS-veje, visszaérkezett állomáshelyére. A nürnbergi bíróságon elejtettek a vádat Thyssen ismert német nagyiparos ellen, aki Hitler mozgalmának legelső és legfőbb finanszírozója volt. A nemzetközi fellebbviteli bíróság helybenhagyta Hans Fritzsche, Göbbels rádióbemondójának kilencévi kényszermunkára szóló ítéletét. — Cukorosztás. Az októberi élelmiszerjegy cukorszelvényére felnőtteknek 40 deka, gyermekeknek 60 deka, terhes és szoptatós anyák részére pótjegyük ellenében további 20 deka cukrot adnak 720 forintos egységáron. — Papp Edit, Visegrád és dr Kádas Zoltán állatorvos, Budapesten házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett) (X) „Fiúk, lányok, kutyák" címmel mutatja be a Madách Színház legközelebbi újdonságát csütörtökön, október 2-án. Armont és Vandenberghe újszerű, mindvégig mulatságos és egyben mélyebb tartalmú vígjátékát, melyet Zilahy Lajos fordított. Görög Ilona, Lóránd Dianna, Békés Rita, Ferrari Violetta, Horváth Ferenc, Dékány László, Kemény László, Jákó Pál, Gáti György, Jozsos István, Zlattkay Ottó és Romhányi Rudolf játsszák. Rendező:Bálint György, díszlettervező Háy Károly László. Vasárnap délután fél 4 órakor mérsékelt helyárakkal az ,,„Derek és emberek" kerül színre. (X) ESZTERGAPADOK 1000 mm-es csúcstávolsággal könnyebb és nehezebb kivitelben gyári, új. szerszámgépgyári gyártmány raktárré! l€«&E$lx«tgtel«T SHAPINGEKKEL ÉS MARÓGÉPEKKEL is rendelkezésre állunk. Könnyű fizetési feltételek. Mdát&a» műszak! vállalat a ucca 42. Tel: 32S-77&