Népszava, 1948. március (76. évfolyam, 51–74. sz.)

1948-03-17 / 63. szám

4 1348 marc, IT < | H&ff 3 T.AV& leumot, a Bat­thyány-mauzóleumot, Tán­csics Mihály síremlékét, Kossuth és Táncsics börtönét, a Bem-szobrot és a Batthyány-örökmécsest. Az ifjúság első útja a Múzeum-kertbe vezetett. A Himnusz eléneklésével kez­dődött az ifjúsági ünnepség, majd Benedek Árpád egyetem­i hallgató el­szavalta a „Nemzeti dal"-t. Utána Nonn Görtry elvtárs, a MIOT főtitkára tartotta meg ünnepi beszédét. Méltatta a márciusi ifjak szerepét és hang­súlyozta, hogy a mai fiatalok szabad országban, a nép országában élnek. A jobbágyok ivadékai birtokukba vet­ték ősi jussukat és a kevély palotákban és kastélyokban a dolgozó magyar nép fiai laknak és tanulnak. A bányák és gyárak értékei már nem a gazdagok kincstárát növelik. A múzeumkerti ünnepség után az ifjúság a Kossuth Lajos térre vonult, ahol részt vett a centenáris nagygyűlé­sen. Díszebéd a Park Klubban A Kossuth Lajos téri nagygyűlés után a Történelmi Emlékbizottság dísz­ebédet rendezett a Park Klubban, me­­yen Tildy Zoltán köz­társasági elnö­k vezetésével részt vett az egész kormány. Vorosilov tábornaggyal az élein meg­jelent a szovjet kormányküldöttség és a centenáris ünnepségek többi külföldi vendége. Mihályfi Ernő miniszter po­hárk­isz­ön­tőjében rámutatott a Törté­nelmi Emlékbizottság céljára és fel­adataira. Tudatosítani akarjuk a ma­gyar né­pben — mondotta —, hogy 1848 március 15 programjának meg­valósítására a magyar demokrácia hivatott. Hirdetjük a szomszéd népekkel való bartaság és együ­ttmű­ködés szükségessé­gét. A Szovjet­ Unió kormányküldöttsé­gének és a többi szomszéd nép küldött­jeinek jelenléte bizonyítja, hogy való­ban jó úton haladunk. Délután 3 órakor Tildy Zoltán köz­társasági elnökk kiosztotta a Kossuth­díjakat. Százkilencen részesültek a ma­gas kitüntetésben, akik szellemi, illetve fizikai munkával kimagasló eredménye­ket értek el és bebizonyították, hogy a magyar demokrácia élenjáró alk­otó munkásai. Ortutay Gyula közoktatás­ügyi miniszter bevezető beszéde után Tildy Zoltán kiosztotta a díjakat. A ki­tüntetettek nevében Ambrus Te­ éz gyári munkásnő mondott köszönetet. Örök emléket állít a főváros 1843 márciusénak A főváros hétfőn délután dísz­közgyűlésen hódolt március emlé­kének. A díszközgyűlésen meg­jelent a köztársasági elnök képvise­letében Nagy Imre, a képviselőház elnöke, a Szovjet­ Unió képviseleté­ben Zamercev városparancsnok, továbbá a kormány több tagja. Szakasits Árpád elvtárs hosszabb beszédben nyitotta meg a köz­gyűlést.­­­ Nekünk, akik a főváros lakos­ságát képviseljük — mondotta —, külön helyi ünnepünk is ez a nap, mert március 15-ének forradalmi len­dülete tette városunkat valóban az­ ország fővárosává .Ez a nap jelenti egyszersmind a szakítást a rendi Magyarország minden megkötő hagyományával és bilincsével.­­Méltatta a márciusi ifjúság ha­talmas érdemeit és rámutatott arra, hogy az 1945-ben felszabadult Ma­gyarország munkássága méltó volt a márciusi ifjak hőstettei­hez és áldozataihoz, amikor hozzálátott romba döntött hazá­jának újjáépítéséhez. —­ Nem lenne teljes a megemléke­zés — folytatta —, ha nem monda­nék városunk nevében újra köszö­netet a nemzet szabadságát kivívó szovjet hadseregnek és vezérének, városunk első díszpolgárának, Sztá­lin generalisszimusznak. Neki kö­szönhetjük elsősorban, hogy a magyar szabadságharc száz­esztendős fordulóját szabad or­szágban, szabad fővárosunk­ban, nemzeti függetlenségünk teljes birtokában ünnepelhet­jük meg.­­ Kívánjuk, hogy fővárosunk to­vábbra is haladjon az élen a sza­badság, a szellem, a művészet­, a tudomány és az ember szabadsá­gáért folytatott küzdelemben. A hosszantartó tapssal fogadott megnyitó után Bognár József pol­gármester ünnepi beszédét mondta el, majd Gada Gábor elvtárs, ta­nácsnok előterjesztette a határo­zati javaslatot, amelynek értelmé­ben az Eskü teret Március 15-e tér­nek, az Eskü utat Szabad sajtó út­nak­ nevezik el. Elhatározták, hogy évi fix.ftö0 forint alappal nagy­díjat alapítanak a magyar ipar v­­­agy közlekedés egyik kiemel­kedő fizikai dolgozója, egy tu­dós és egy művész, vagy író jutalmazására lemondja a határozati javaslat, hogy sajtó alá rendeztetik 48—49 ok­mánytárát ,és kiadatják annak bibliográfiáját, továbbá, hogy Sza­badságharc-emlékligetet létesítenek. ötven kiemelkedő teljesítményt el­érő alkalmazottat­ egy f­izetési osz­tállyal előléptetnek, fővárosi tanul­mányi ööztöndíjalapot létesítenek és végül, hogy törlik a díszpolgárok sorából Haynaut Jellachichot, Paskie­viczet, Radetzkyt és a többieket, akiket a szabadságharc leveretése után erőszakoltak díszpolgárokként Budapestre. A közgyűlés a határozati javas­latot egyhangú lelkesedéssel elfo­gadta, majd Szél Jenő elvtárs záró­beszédével a közgyűlés véget ért. Fogadás a parlamentben Március 15-én az összes budapesti színházak ingyenes előadások­at tartot­tak,­ a mozik pedig egyforintos egység­áron mutatták be ünnepi­ műsorukat. Délután 3 órakor a­ kultúr­versenyben díjat nyert fúvószenekar a Károlyi­kertben hangversenyezett. A kerületi nemzeti bizottságok önálló kultúresteket rendeztek. A Nemzeti Színház ünnepi előadás keretében Katona József „Bánk bán"-ját­ mutatta be. Az Operaház dísz­előadásán Kodály Zoltán—Balázs Béla „Czinka Panna" című új dalműve szere­pelt. A zenés színmű mind szöveg, mind zene tekintetében csalódást okozott a díszelőadás közönségének. A szöveg erőltetett és számos szempontból kifogá­solható. A zene szegényes és­­ kedvetlen. A „Czinka Panna" semmiképpen sem alkalmas arra, hogy a centenárium alkalmával a magyar demokrácia mű­vészi igényeinek megfelelhessen. A dísz­bemutató közönsége enn­ek­ megfelelően idegenkedéssel fogadta. A mű előadását az Operaház igazgatósága illetékes he­lyen lemondta és így a bemutató meg­tartásáért a felelősség nem az Opera­házat terheli. Az előadás ismertetésére és kritikájára m­ás alkalommal még visszatérünk. A Zenészszakszervezet és a Hangversenyrendezők Szabad Szak­szervezete a Zeneakadémia nagytermében rendezett díszhangversenyt. A Népi Kollégiumok Országos Szövet­sége március 15-én este 6000 kollégista részvételével nagyszabású népünnepélyt rendezett a Balsay-Zsilinszky-laktanyá­ban. Az ünnepségen megjelent Rajk László elvtárs, belügym­iniszter Kádár János elvtárs, az MKP főtitkárhelyet­tese, Erdei Ferenc, a Nemzeti Pa­rasztpárt főtitkára és a külföldi ifjú­sági egyesületek küldöttségei. Hétfőn este nagyszabású fogadást adot­t az országháziban Nagy Imre elvtárs, az országgyűlés elnöke és feleséga az 1848—49-es magyar forra­dalom és szabadságharc száAik évfordulója alkalmából. A toldá­son megjelent: Tildy Zoltán köztár­sasági elnök és felesége, Dinnyés Lajos miniszterelnök, Szakasits Ár­pád elvtárs és Rákosi Mátyás elvtárs mini­sziterelnökhelyettes, a kormány valamannyi tagja, Vorosilov mar­s­al, Grecsuha, az Ukrán-Sz­ovjet­ Köztárs­aság Legfelső Tanácsának elnöke és valamennyi külföldi dele­gáció. Mérték után cipők Hozott anyagból is. Szatmári Sándor Király ucca 70, udvarban, 701/1 bajtárs (Baksa). Vidéki centersórás ünnepségek A szabadságharc századik évforduló­j­án országszerte hatalmas ünnepségeket tartottak. Debrecenben százezres tömeg ünne­pelte a centenáriumot. Ebből az alka­lomból felavatták a Dáry­anúzeum 48-as szobáját. Baján is többször Araber vett részt a sz­a­badság ünnepén. Hétfőn nyi­tották a bajai Városi Múzeum II-as ki­állítását, ahol először­ került bem­uta­tásra Tóth Kálmán 1848-ban írt tábori dala. Hatvanban Nemzetközi Nőnapot ren­dezett a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság és az MNDSZ helyi csoportja. Este a díszközgyűlés után a városháza előtti téren fogadták a­ kerékpáros-sta­fétát, amely az isaszegi csata színhelyéről hozott emlékkoszorút. A koszorút a hatvani csata emlék­művére helyezték. Drégelypalánkon a Hősök terén a honvédség, rendőrség, nemzeti bizottság és a 4*5 a­ i ifjúsági bizottság szónokai tettek tanúbizonysá­got a demokratikus állameszme mellett. Szegeden lobogó fáklyákkal és lam­pionok­kal feldíszítő itt menetben vonul­tak fel az üzemek dolgozói és a poli­tikai páríok­ tagjai. Az ünnepségen Jle­ xics György elvtárs, államtitkár mondott besz­édet. Kimutatott arra, hogy a népi demokrácia révén óriási lehetőségek nyíltak mindenki számára. Győrött díszközgyűléssel áldozták 1848 emlékének. Elhatározták, hogy a népgondozás, a tudomány, a köz­művelődés terén elért kiváló ered­ményeket jutalmazzák. A nagygyűlésen Pálffy György elvtárs, altábornagy, a honvédség felügyelője mondott ünnepi beszédet. Miskolcon^tterváth Zoltán elvtárs az Or­szág­os Nemzeti Bizottság nevében mondott beszédet, majd megkoszorúzta Kossuth Lajos és Szemere Bertalan szobrát. Szolnokon emléktüzeket gyújtottak és sportbemutatókat rendeztek az évforduló előestéjén. Március 15-én az elhagyott gyermekek otthonát avatták fel. Külföldön is megünnepelték a magyaar forradalom centenáriumát . A magyar forradalom százéves fordulóját világszerte megünnepel­ték és a magyarországi centenáris ünnepségeiknek mind rádióban, mind sajtóban s­zélesikerű­ vissz­hangja támadt. A Szovjet­un­­ó külföldi kapcso­latait ápoló bizottság a moszkvai zeneakadémia nagytermében dísz­hangversenyt rendezett, amelyen a Sztálin-díjas S­piller Emil is közre­működött. A Moszkvában tanuló ösztöndíjas magyar diákok hang­versennyel egybekötött ünnepséget rendezte­k. A­ moszkvai rádió több adási­ban ismertette a­ magyarországi ünnepségeket. Megemlékezet­t arról a lelkes ünnep­lésről, amelyben a szovjet kormány­küldöttségeit, valamint a Szovjet­uniót és Sztálin generalisszimuszt részesítették Budapesten. A moszk­vai rádió sajtószemléje beszámolt a t­randa budapesti vonatkozású cik­kéről. Az Izvesztija Petőfi költésze­téről közölt cikket. A franciaországi magyarság demokratikus egyesülete bensősé­ges ünnepség keretében áldozott az 1848-as forradalom emlékének. Ká­rolyi Mihály a centenárium al­kal­mából a magyar követségen fo­gadta a párizsi magyarokat, majd fogadást adott a párizsi diplomaták számára. Londonban is megünnepelték a magyar forradalom centenáriumát. A­ londoni rádió előadásban mél­tatta a százéves márciust. Több lap részletes tudósítást közölt a buda­pesti ünnepségekről. Bécsben a bé­csi magyarok ünnepségein kívül Renner Károly köztársasági eln­ök mondott beszédet a Konzerthausban tartott emlékünnepségen,­­Varsóban, Prágában, Bernben, Belgrádban és Bukarestben a magyar követségek adtak fogadást, az ifjúság és több egyesület rendezett ünnepségeket. Romániában több helyütt, így Nagy­váradon, Brassóban és Temesvárott nagyszabású Petőfi-ünnepségeik vol­tak. A svédországi magyarság a stockholmi Konserthuset dísztermé­ben ünnepelte március 15-ét. Böhm­ Vilmos elvtárs a követségen rende­zett fogadáson ünnepi beszédben méltatta a centenárium jelentősé­gét. Rómában a magyar akadémián, Milánóban pedig a Magyar Egye­sület rendezésében ugyancsak ün­nepségek voltak. Az Egyesült Álla­mokban, Manhattan Centerben 2000 főnyi közönség ünnepelte a magyar szabadságharc centenáriumát. A nagy külföldi hírszolgálati irodák részletesen beszálmolnak a cente­náriumi ünnepségekről. Truman szerdán délután nyilatkozik az USA külpolitikájáról Az angol rádió jelentése szer­int Truman szerdán délután nyilatko­zik az Egyesült Államok külpoliti­kájáról. Az elnök együttes ülésre hívtaa össze a kongresszus két házát A jelentések szerint erre a nyilat­kozatra azért kerül sor, mert az utóbbi időben több oldalról követel­ték, határozzák meg világosan Ame­rika külpolitikáját. Az elnök valószínűleg javasolni fogja az általános katonai kikép­zés bevezetését, a Nyugat-Európának adandó kato­nai biztosíték megadását és az Egyesült­­ Nemzetek Szervezetének megerősítését. Truman összehívta a parlamenti vezetőket Washington. — AFP) Truman szerdán délután 4 órakor, tehát­másfél órával korábbi időpontra, min­t amikor elmondta a kongres­­szus két háza előtt a nemzetközi helyzetről szóló beszédét, összehívta a Fehér Házba a parlamenti vezetőket. A meghívottak között van Joseph Martin, a képviselőház elnöke, Arthur Vandenberg, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, Al­ben Barkley, a szenátus kisebbsé­gének vezetője és Sam Rayburn, a képviselőház kisebbségének veze­tője. Úgy tudják, hogy Truman a par­lamenti vezetőikkel közli azokat az okokat, amelyek arra indították, hogy a képviselőházhoz és a sze­nátushoz forduljon. Szerdán megnyílik­­ a második német nép­kongresszus A moszkvai rádió jelentése sze­rint szerdán megnyílik Berlinben a második német népkongresszus. A kongresszuson a pártok, a demo­kratikus szervezetek, valamint a német politikai, művészeti és tudo­mányos élet képviselői is nagy­számban vesznek részt. A kongresszus bizottsága Német­ország különböző övezeteiből rengeteg táviratot kap, amelyekben üdvözlik a második német népkongresszust és sok si­kert kívánnak az egységes Német­ország megvalósításához. Kitűnő elődök méltó utóda az enyhe, kellemes ízű 10

Next