Népszava, 1948. április (76. évfolyam, 75–100. sz.)

1948-04-13 / 85. szám

A kormányzat mindent megtesz­ az ifjúság érdekében­ ­ A műegyetemi Technikus Kör­­konferenciáját vasárnap folytatták. Sarkányi Kálmán elnök beszámolt a Technikus Kör munkájáról, majd Fas Zoltán elvtárs, a Gazdasági Főtanács főtitkára mondott beszé­det. Örömmel állapította meg, hogy műegyetemi ifjúság körében is érvényesül az a szellem, amely mozgósítja az egész magyar népet az újjá­építésihez. Olyan mérnökökre van szüksé­günk, akik a műszaki feladato­kat szívvel és lélekkel oldják meg, mert csa­k az esetben tudják igazán szolgálni a népi demokráciát, ha túl a maguik szakmáján, összefog­nak a 17­ egész magyar nemzettel a nagy feladatok megoldására. A kormányzat mindent meg­tesz a magyar ifjúság­ érde­kében. Azt akarjuk — mondotta —, hogy olyan ifjúság nőjön fel, amely előreviszi a magyar nép ügyét. A nagy tetszéssel fogadott beszéd Titán Vámos Tibor, a Technikus Kör főtitkára tartottaa meg beszámoló­ját. A délutáni tanácskozásokon határozati javaslatot fogadott el az if­júság, melyben a konferencia a többi között követeli az ötödik diákparla­ment haladéktalan összehívását és a felsőoktatási reformok végre­hajtását. Ezután megválasztották a Tech­nikus Kör új vezetőségét. Elnök Szabó Ákos lett. Kijelölték az első magyar gyermekvasút helyét A hetek óta folyó előkészületek ered­ményeiképpen kijelölték az első magyar gyermekvasút helyét. A vasírtvonal ki­induló pontja a Fogaskereskű végállomá­sától­­körülbelül 200 méterre lesz. A vasúti építkezés megindulásánál vasár­nap délelőtt megjelent Gerő Ernő elv­társ, közlekedésügyi miniszter és Nonn György elvtárs, a MIOT főtitkára, vala­mint a közlekedésü­gyi minisztérium­ és a­ MÁV több vezető tisztviselője. Ott voltak az Úttörők is. Gerő elvtárs nyi­latkozott a gyermekvasútról s elmon­dotta, hogy az 13 km hosszú lesz és nemcsak mint nevelőeszkö­z, nagy­jelentőségű, hanem egyúttal kitűnő összeköttetést létesít Zugliget és a Fogaskerekű-végállomás kiesett. Az első magyar gyermekvasút vasutasai is gyermekek lesznek, akik szabályos vasúti kiképzést kapnak. Csoportonként­­ képezik ki és váltják a gyermekszem­ély­zetet. Szép Heléna Offenbach színes, pezsgő, érz­áki muzsi­kája ma is kifejező, hatásos, mert nemv­es sík melódiája, hanem csúfondáros szellemisége is élő. A „Szép Heléna című operettnek mondanivalója is van, közöl valamit a mitológia isteneiről és az istenekkel elegyedő emberekről. Megmondja véleményét a pipogya Menehausról, az unatkozó, hoss­zúságtörő Helénáról és a többiekről. Kritikai szemmel nézi azt a szédítő hado®iz­must, ami általában az uralkodó osztá­lyok jellemzője volt. Mindezt pedig folyondárosan, buján, színesen át- és átöleli Offenbach muzsikája. A Fővárosi Operettszínház jószándékú és eredményes mimikát végzett. Offen­bach operettje üdü­lés az ostoba, hülyítő librettók után. A pesti operettstílus azoriban jelentkezik az átdolgozó Zápon István alpárian, fel­ül­et­es olr, stílus-b rontóan aktualizáló szándékában. Másik megjegyzésítük pedig, hogy a nagyon hosszúra nyúló előadást jócskán meg kell rövidíte­ni. A szereplők Réthy Eszterrel, Sárdy Jánossa­l, de talán mindenekelőtt Lata­bér Kálmánnnál is élén, jó munkát vé­geztek. Külön dicséret illeti a gazdag, mesebelien színes kiállítást, a tánckart, az énekkart s a jól hangzó zenekar ve­zénylőjét, Bíródy Tamást. A nagy­személyzetű előadást egybefoglaló, sike­rült rendelvés Tihanyi Vilmos érdeme. — Zászlóavatás. Nagykanizsán ünne­pélyes külsőségek köreibe avatták fel a 9. honvéd határvadász zászlóaljnak ado­mányozott csapatzászlót. Előkészítették a Grafikai Uniót a nyomdászok országos értekezletén A nyomdaipari munkásság kép­viselői vasárnap országos értekez­letre gyűltek összes a nyomdász­szakszervezet székházában. Az értekezletet Benjámin Géza elvtárs, a szakszervezet elnöke nyi­totta meg. Beszédében hang­súlyozta, hogy a munkásmozgalom új állomásához érkeztünk. A nyom­dászok a szocializmus magvetői voltak és most is méltó részt kíván­nak a szocializmus megvalósí­tásáért folyó munkából. Szakasits Árpád elvtárs beszéde — A magyar népi demokrácia — mondotta — külön súlyt helyez a nyomdászokra, hiszen azok a ma­gyar munkásmozgalom legrégibb harcosai. Nagy hagyományaik ala­kultak ki a nyomdászságnak, ezek most is nagy értéket jelentenek, amikor történelmi fordulathoz ér­keztünk. Ezek a hagyományok azon­ban nem­ lehetnek akadályai a fej­lődésnek és a haladásnak. A nyom­dászszervezkedés célja a munka­viszonyok megjavítása, de ezeken túl a munkásosztály felszabadítása. Amikor magunknak­­építünk, másként kell cselekednünk és le kell bontanunk a szakmai sovi­nizmus falait. Az egységes munkásmozgalomba ne vigyünk magunkkal nagy érté­keink mellett a mozgalom avult hulladékait. Ezért kellett a tiszto­gatás. Az egységes munkáspárttal erősebb lesz a magyar munkás­osztály. Révai elvtárs az egyesülésről Révai József elvtárs, ország­gyűlési képviselő tolmácsolta ezután a Kommunista Párt üdvözletét. — Egyesek azt hiszik — mon­dotta —, hogy az egyesülés során a Kommunista Párt elnyeri a Szociáldemokrata Pártot. Az egye­sülés azonban nem beolvadás. Nem­csak a szociáldemokraták tanulnak tőlünk, hanem mi is tanulunk tőlük. A kizárások nem­ felesleges mészár­lásra valók a magyar munkás­mozgalom régi harcosai között. Ez olyan műtét, amelynél a kevesebb sokszor jobb. A munkásegység ellenségeit azonban nem szabad be­engedni az egységes munkáspártba. Nekünk sok zűkszavunk van Kis­házi, vagy éppen a közöttünk ülő Halász elvtársunk ellen, de eszünk ágában sincs, hogy egy kalap alá vegyük őket Széliggel. Mi fogunk örülni a legjobban annak, ha be­látják tévedésüket és nyilvános ön­kritikát gyakorolnak. — Nem szocialista, álláspont az — mondotta Révai elvtárs —, ha valaki azt mondja, mindegy, hogy a gyár a tőkésé­­vagy az államé. A fegyelmezetlenségnek a Horthy­rendszer alatt szerzett jogát meg kell szüntetni. Az életszínvonal emelését Irak ,a többtermelés biztosíthatja. A szak­szervezeteknek ennek érdekében résen kell lenniök. Az államosítás nem munkanélküliséget szez, hanem munkáshiányt teremt, mégpedig pár hónapon belül. Ezután Harustyák József elvtárs, a Szakszervezeti Tanács elnöke szólt az értekezlethez. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek ú­j feladatokat kell megol­da­n­iok. Ige­n­ sok szakszer­vezetnél újításokat kell bevezetni, mert h­a megváltozik egy ország nemzetgazdaságának jellege, akkor meg kell változnia a szakszerveze­tek szerepének is. A nyomdász­szakszervezet feladata a női munka­erő egyenjogúságának elismerése és a rokonági kisebb szervezetek összevonásával a nagy Grafikai­­ Unió megteremtése. Szász Ferencné elvtárs a dolgozó nők nevében kérte, hogy a nők is nyerhessék el a nyomdaiparban a magasabb képesítést. Dédes Gyula elvtárs a könyvkötőd, Bakacsi Lajos elvtárs a litográfusok nevében üd­vözölte az értekezletet. Galló Ernő elvtárs, a szakszerve­zet főtitkára beszámolójában ismer­tette a nyomdászszakszervezet belső szervezetében bekövetkezett válto­zásokat. Hangsúlyozta, hogy az el­­­­­múlt időkben a nyomdászszakszer­vezet bizonyos kérdésekben merev álláspontra helyezkedet. Meg kell adni a lehetőséget arra, hogy­ a segédmunkások és a nők is bekerülhessenek a bizalmi testü­letbe. Módosítani kell a szervezeti sza­bályzatot, mert a változott körül­ményeknek nem mindenben felel meg. A jövőben nők is lehetnek szakmunkások, kivéve a tömöntödé­ket, természetesen a tanoncidőre vonatkozó szabályok rájuk is ugyanúgy érvényesek, mint a fér­fiakra. Galló elvtárs hangsúlyozta a Grafikai Cella megvalósításának szükségét. Az önkéntes tagság kér­déséről szólva kijelentette, hogy a Iparcikkek­ — hulladékból Nagy eredmények a WM négy üzemében . A Fogaskerék­ben olvassuk: — A hulladék mehet a Martinba —• mondták valamikor az üzemek vezetői és eszükbe sem jutott, hogy a munkáknál fennmaradt „felesle­ges" hulladékdarabokat hasznos célra is fel lehet használni. Körtvélyesi Sándor műszaki tiszt­viselő javaslata nyomán az anyag­pocsékolásnak ez a módja is meg­szűnt: ma már a WM-gyár négy üzeme — a nagytömeg-, kistömeg-, prés,­kovács- és az edénygyár — szá­­mos iparcikket hulladékból ké­szít teljes eredménnyel. — Biró elvtárs, vezérigazgató ko­moly erővel támogatja ezt a kér­dést — mondja Körtvélyesi elvtárs. — A hulladék felhasználásával februárban 15.1MM­ forintot, már­ciusban pedig csak az edény­gyárban 11.65­­ forintot takarí­tottunk m­eg a vállalatnak. — Mennyit takarítottak meg ösz­szesen? —­ 39.315 forintot. Egy kiló hul­ladék — ami a Martinba jutott­ — mindössze 23 fillér értéket jelentett, míg az új anyag ára 1.40 és 2.58 kö­zött mozog. A kettő közötti diffe­rencia jelenti a megtakarítás össze­gét.­­ — A hulladéklemezekből edény­füleket, zsírosbödön- és kerékpár­alkatrészeket, nyálkarikákat készí­tünk — mondja, Kutai József edény­gyári csoportvezető, amikor meg­szólítom. — Azelőtt szalagból gyártottuk ezeket az alkatrészeiket. A hulladék­nál sokkal jobbat­ kell vigyázni,­­sok a kézsérülés, vágás, horzsolás. A munka is lassúbb valamivel, mégis vállaljuk, mert tudjuk, hogy óriási megtakarítást jelent az anyaggazdálkodás a deficit eltünte­tése szempontjából. Kuszty Erzsébet munkáiban, meg­tört, idős munkásnő kétmozgású excenterprésen dolgozik. Ő az egyetlen az edénygyárban, aki hulladékból is legyárt au­r­nyit, mint szalagból. Kerékpárnyélkarikákat csinál — bámulatos kézügyességgel. — 147 százalékot teljesítek órán­ként — mondja önérzetesen. Kuszty Erzsébet minden elisme­rést megérdemel, de meg kell di­csérni a mellette dolgozó öreg mun­kást is — a szemüveges Kovács bácsit, aki szferezámok észszerűsíté­sével ad lendületet az eredményes munkának. — Átalakítottam a hú­zó- és Icesípő­tüskét — mondja szerényen. — Az elejére egy edzett sapkát készítet­tem. Azelőtt, ha a szerszám meg­kopott, használhatatlanná vált — most csak a sapka kopik el, amit könnyen ki lehet cserélni. A gondolkozás és az akarat így teremt hulladékból is értékes ipar­cikkeket­­ a magyar demokrácia, a dolgozó nép számára. NÉ­P­S­Z­AVA 1948 ápr. 13 . most nincs szervezetlen üzem, tehát minden dolgozó belép a szakszerve­zetbe. Az új tagoknak jelentős része csak ezért lépett be és ezek még nem jelentenek értéket a munkásmozgalom számára. Halász Alfréd elvtárs, a segélyző­egyesület főtitkára, beszámolójában a grafikai únió kérdésével foglal­kozva kijelentette, hogy a nemzet­közi kongresszusok ismételten állást foglaltak az únió mellett. A Szakszervezeti Világszövetség meg­alakulása is napirendre tűzte ezt a kérdést. Senki sem gondol arra, hogy a segély­zőegyesü­l­etet felszá­molja vagy működésében kor­látozza. Senki sem gondol arra, hogy a nyomdászokat életszínvonal tekin­tetében lesüllyessze, ellenkezőleg, a többi szakma dolgozóinak élet­színvonalát akarják felemelni. A beszámoló után a nyomdászság képviselői szólalta­k fel. A felszóla­lásokra Galló elvtárs válaszolt. Az országos értekezlet ezután a lemondott országos bizottság helyébe húsz tagból álló orszá­gos intézőbizottságot választott, amely a Grafikai Unió megvalósí­tásáig intézi az ügyeket. A válasz­tás a jelölőbizottság­­javaslata alap­ján egyhangúlag történt. Az érte­kezlet az Internacionálé hangjaival ért véget. A Szakszervezeti Tanács rit­lióközvetítései A Szakszervezeti Tanács híreinek és tanácsadójának rádióközvetítési ideje megváltozott. A jövőben minden szerdán délután 17.40-kor történik a közvetítés Budapest I. hullámhosszán. Felszólítanak minden helyi cso­portot és szakszervezeti vezetőt a közlemények rendszeres meghallga­tására. Felavatták a SZI­T „Kossa István vezetőképző iskoláját" A Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Ta­noncmozgalom „Kossa István vezető­képző iskoláját" ünnepélyes keretek kö­zött nyitották meg és avatták fel hét­főn délután. A Zr­gligeti úton levő iskolaépület házavató és megnyitó ünnepségét Láng György elvtárs nyi­totta meg. Ezután Kossa István elvtárs, a Szakszervezeti Tanács főtitkára mon­dott beszédet. Hangsúlyozta, a szak­szervezetekre nehéz feladat hárul a munkásifjúság megszervezése terén." Éppen ezén­t határozta el a Szakszerve­zeti Tanács, hogy fokozott gondot fordít az ifjúsági káderek nevelésére. A szakszervezetek vezetői az ifjúsági mozgalmat nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg politikailag is támogatják. Non György elvtárs, a Magyar Ifjú­ság Népi Szövetségének elnöke, majd Dénes István, elvtárs, a SZIT főtitkára mondott beszédet.

Next