Népszava, 1948. december (76. évfolyam, 277–302. sz.)
1948-12-05 / 281. szám
A három nyomdaipari szakszervezet utolsó, az új ipari szervezet első közgyűlése Több évtizedes különállás után a három nyomdaipari szakszervezet a szervezkedés új irányának megfelelően egyesül és egy szakszervezetben tömöríti a nyomdák dolgozóit. Az üzemek szakszervezeti napokon és gyűléseken már hitet tettek az ipari szervezkedés mellett és a szombaton lezajlott szakmai kongresszusok már a végét jelentik annak az útnak, amelyen április 5-én a nyomdászszakszervezet országos konferenciáján elindultak. Ma már a három szakszervezet küldöttjei együtt tanácskoznak, együtt beszélik meg a nyomdák dolgozóit érintő kérdéseket, hogy holnap már határozatilag mondják ki az új, minden nyomdai dolgozót felölelő ipari szakszervezet megalakítását. A három grafikai szakszervezet zárókongresszusa szombaton sem zajlott le: SJ Nyomdászkongresszus: „A szűk szakmai keretek között nem tudnánk megbirkózni feladatainkkal" A budapesti és vidéki nyomdák küldöttjei, a Nyomdász Szakszervezet és Segélyző Egyesület vezetői és a szakszervezet tisztviselői utolsó szakmai kongresszusra gyűltek össze, mely kimondja a Nyomdász Szakszervezet csatlakozását az újonnan alakuló Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetéhez. Halász Alfréd, a Segélyző Egyesület főtitkára ismertette a kongresszus előkészítő munkálatait Felsorolta azokat a nemzeteket, melyek képviselői megjelentek a kongresszuson. Beszélt azon országokról is, amelyek nyomdászszakszervezetei üres kifogásokkal hárították el a magyar nyomdászság meghívását-Galló Ernő, a Nyomdász Szakszervezet főtitkára a következő felszólaló. Bevezetőjében kemény kritikát gyakorolt a Nyomdász Szakszervezet volt opportunista vezetőinek munkája felett, majd ismertette: mit hajtottak végre eddig az április 8-i országos értekezlet határozataiból. Köszönetet mondott a nyomdák dolgozóinak, hogy jó munkájukkal lehetővé tették a Szakszervezet számára e jelentős eredmények elérését. A következőkben rátért az új nyomdász kollektív szerződés tárgyalására. Megemlítette, hogy a nyomdászoknak százesztendős a kollektív szerződésük és merev, makacs magatartásuk következtében mégis beállott az a furcsa helyzet, hogy a felszabadulás után nem volt jóváhagyott kollektív szerződésük. Sokan azt hitték, hogy ez a szerzett jogok feladását jelenti és ma megállapíthatjuk, hogy a december 6-án életbe lépő új kollektív szerződés komoly előrehaladást jelent a régihez képest. Az ipari szervezkedéssel kapcsolatban rámutatott arra a tényre, hogy a szűk keretek közé szorított szakmai szakszervezet ma már nem tudna megbirkózni a reá váró feladatokkal és ezért vált szükségessé az ipari szakszervezet megalakítása. Azonban ma már arra síncs szükség, hogy a szakszervezet és a Segélyző Egyesület két önálló szervezet legyen és ezért a kongresszus mondja ki e két szerv egyesítését is-A beszámoló fölött megindult vitában a felszólalók örömüknek adtak kifejezést az ipari szakszervezet létrehozása alkalmából Kritikát gyakoroltak a szakszervezet egyes reszortjainak múltbeli magatartása fölött. Ezután Willert Andor, a Betű szerkesztője ismertette az ipari szervezkedésre való áttérés jelentőségét, rámutatott az elvégzendő feladatok nagyságára és ehhez kérte a nyomdák minden dolgozójának segítségét szakszervezet eddigi munkájáról. Rámutatott arra a nagyfokú érdektelenségre, amely a grafikusok részéről megnyilvánult az oktatás és a mozgalom kérdései iránt. — A 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató üzemek államosítása — mondotta — döntő fordulatot jelentett a Grafikus Szakszervezet életében. Fokozott erővel indult meg a munkaverseny és ezzel kapcsolatban felvetődött teljesítménybér bevezetésének kérdése. A normák kidolgozása is folyik. Az ipari szervezkedésre való áttérésről szólva, a következőket mondotta: — Az egyesülés elősegíti az üzemekben az üzemi bizottsáfok jó munkáját és ezen keresztül a termelés fokozását-Ezért fogadtuk örömmel a XVII. kongresszus határozatát és különösen azt, hogy mi az elsők között lehetünk, kik áttérnek az ipari szervezkedésre — fejezte be beszámolóját Radó Sándor. A beszámoló után a taggyűlés megválasztotta a Grafikus Szakszervezet küldöttjeit a vasárnapi nyomdaipari kongresszusra. Részlet a most megnyílt nyomdaipari kiállításról Könyvkötők: Boldogan lépünk az ipari szervezkedés útjára A könyvkötő és papírfeldolgozó munkások szakszervezete szombat délelőtt tartotta rendkívüli küldött közgyűlését, amelyen kimondotta csatlakozását a nyomda- és papíripari szakszervezethez. Dédes Gyula szakszervezeti elnök megnyitójában elmondotta, hogy az üzemek szakmai gyűlésein kitörő örömmel fogadták e rokonszakmákkal való egyesülést. Honsz Jenő, a grafikusok szakszervezetének üdvözletét tolmácsolta, majd Buchinger Manó országgyűlési képviselő, a könyvkötők szervezetének egyik alapító tagja, méltatta az egyesülés jelentőségét. A népi demokráciában megváltozott az állam szerepe, — mondotta — megváltozott a termelésnek s a dolgozóknak egymáshoz való viszonya, tehát meg kell hogy változzon a különböző összefüggő rokonszakmák egymáshoz való viszonya is-A küldöttközgyűlés ezután üdvözlő táviratot küldött az MDP-nek és a Szaktanácsnak, majd Blaskó Nándor titkár tartotta meg beszámolóját. Bevezetőben megemlékezett ötvenkétéves szakszervezetük küzdelmes múltjáról, majd rátért a felszabadulás utáni helyzet ismertetésére. Megállapította, hogy a három grafikai szakmaronton az ostrom után egymásra talált és közös erővel állították helyre a nyomda- és papíripari üzemeket. Az egyesülési gondolata már ekkor megérlelődött. Most a termelés mind nagyobb üzemi egységekbe koncentrálódik — folytatta —, tehát az egy iparágban dolgozók szakszervezeteinek is tömörülni kell. — Boldogan lépünk az ipari szervezkedés útjára — fejezte be beszédét Blaskó Nándor titkár —, mert csak egyesült erővel tudjuk megoldani a még előttünk álló nagy feladatokat. A beszéd után Bader János a gyomai és Halász Jánosné a debreceni könyvkötők üdvözletét tolmácsolta az egyesülést előkészítő küldöttközgyűlésnek. Végül a haározati javaslat elfogadása után megválasztották a könyvkötőszakszervezet ötven küldöttjét, akik a vasárnap kezdődő Nyomda- és Papíripari Szakszervezet egyesítő, illetve alakuló kongresszusán a könyvkötőket képviselik. Grafikusok: Az egyesülés elősegíti az üzemi bizottságok jó munkáját A Grafikai Munkások Szakszervezetének rózsautcai színháztermében tartottákmeg utolsó taggyűlésüket az ipari szervezkedésre való áttérés előtt a grafikai munkások. Radó Endre, a szakszervezet szervezési titkára beszámolójában éles kritikát gyakorolt a Felavatták az új bányászotthont • A zagyvapálfalvai bányász- úttörők fúvószenekara nyitotta meg a Bányász Szakszervezet, Vilma királynő úti új székházának felavatási ünnepségét. A gyönyörű, tágas, napfényes kétemeletes székházban a hivatali helyiségeken és tanácstermen kívül a szakszervezeti iskola tantermei, a hallgatók fürdőszobás hálófülkéi, könyvtár, étterem, modern konyhe foglal helyet- is bányászok vára Azi ünnepségen megjelentek a Kossuth Akadémia bányászhallgatói is, Révai Kálmánnak, az Akadémia parancsnokának vezetésével- továbbá a kongresszusra érkezett külföldi bányászküldöttek. Kincses Ferenc központi titkár irvezlő szavai után Maurus Károly, a sz°l szervezet elnökségének tagja beszélt. — Ez a gyönyörű szakszerveszetti székház a bányászok büszkesége és vára — mondotta —, amelyet saját áldozatkészségükkel hoztak létre. A bányászok a húszas években is összeadták fillérjeiket székház építésére, de akkor az áruló Peyer Károly elsikkasztotta a pénzt és eladta a volt székházat. a negyedben, ahol már tizenkét szakszervezetnek van, vagy készül székháza, akkor össze kell hasonlítani a mi helyzetünket a francia bányászok helyzetével, akik nemcsakhogy székház építésére nem gondolhatnak, hanem a legnagyobb üldözésnek és terrornak vannak kitéve hazájukban. A magyar bányászok méltóan kivették részüket a hős francia bányászok támogatásából és a mi eredményeink arra köteleznek bennünket hogy a jövőben se feledkezzünk meg a nemzetközi szolidaritás kötelezettségéről- Mutassanak a bányászok továbbra is jó példát minden vonatkozásban az egész magyar munkásosztálynak — fejezte be beszédét Apró Antal. Ezután Borbiró Virgil építésügyi államtitkár és Bognár József polgármester üdvözölte a bányászokat. . A bányászpartizánok emlékezete Ezután Apró Antal főtitkár a Szaktanács üdvözletét tolmácsolta a bányászoknak. — A bányászok jó munkájához és harcos hagyományaihoz méltó ez a székház — mondotta. — A bányászok nemcsak a termelésben, hanem a politikai küzdelmekben is az élen jártak és ha volt magyar ellenállási mozgalom, abban a bányászpartizánoknak volt a legnagyobb részük. — Mikor mi folytatta — itt új szakszervezeti székházat avatunk és körülnézünk ebben NÉPSZAVA 1948 december » WWWWWWIWWWWWIWmWHWWWtWtWHWWW TUNGSRAM * . ' ' IZZOLAMPAKRA.