Népszava, 1948. december (76. évfolyam, 277–302. sz.)

1948-12-08 / 283. szám

A bányászok és nyomdaipari dolgozók kongresszusi határozata Hétfőn délelőtt folytatták tanácskozásaikat a bányász- és nyomda-ipari dolgozók szakszervezetének küldöttei. A Vasmunkás Székház nagytermében a bányászok, az Újvárosháza közgyűlési termében pedig a nyomdaipari dolgozók képviselői vitatták meg szakszervezeteik új feladatait és jelölték ki azt az utat, melyen a szakszervezeteknek a jövő­ben haladniok kell A magyar bányászok a szocializmus építéséért Stidlich, a csehszlovák bányász­szakszervezet titkára százezer csehszlovák bányász, Stawatowa Mária, a lengyel bányászszakszer­vezet vezetőségi tagja 27.000 bá­nyamu­­kásnő üdvözletét tolmá­csolta.­ Ferenczi Lajos SZIT-titkár, a pécsbányavidéki bányászifjúság küldöttje bejelentette, hogy a bányász ifimunkások eddig négy brigádot alakítottak Fritz Mosch, a keletinémetországi Bányamunkás Szövetség elnöke 200.000 bányász üdvözletét hozta. Szabó Pál mecseki kerületi tit­kár a dolgozóknak a mu­­ká­hoz való új viszonyáról beszélt. Felhívást intézett a Kossuth­díjas, az élmunkás és az újító bányászokhoz a többtermelés fokozása és az észszerű munka­módszerek továbbterjesztésére. Ezután Zgyerka János főtitkár válaszára került sor, amelyben hangsúlyozta e termelés fokozásá­nak szükségességét, a tanulás és a proletáréberség további fejlesz­tését Az új tisztikar megválasztása következett. Főtitkárnak egyhan­gúan Zgyerka Jánost, el­nöknek Podhornik Józsefet, alelnököknek Kincses Ferencet, Blaha Bélát (Miskolc), Deák Rezsőt (Mór), jegyzőnek Szennai Istvánt (Tatabánya), pénztárosnak pedig Samu Gyulát (Pécs) választották meg.. A központi vezetőség 26 tagja, 7 póttagja a különböző bányavidékek munkásaiból tevőd­nek össze. Ezután beterjesztették a határo­zati javaslatot. A határozati javas­lat a többi között megállapítja, hogy a szervezett bányamunkás­ság elősegítette a magyar demo­krácia sikeres harcait. A bányászok életszínvonala je­lentősen emelkedett és túlha­ladta a békeszínvonalat. Megváltoztak a szakszervezet feladatai is. A szakszervezetiek a módon képviselik a dolgozók érde­keit. A magyar bányászság az MDP és ennek bölcs vezére, Rá­kosi Mátyás vezetésével segíti szocializmu­s építését. Megállapítja a határozati javaslat, hogy a bá­nyászszakszervezet az elmúlt há­rom év alatt eredményesen dolgo­zott, de nem foglalkozott alaposan és szakszerűen a termelés kérdé­sével, nem irányította megfelelően a munkaverseny mozgalmat. A XIV. kongresszus ezért szükséges­nek tartja, hogy a szakszervezet teljes erejével harcoljon a széntermelés foko­zásáért, a bányák deficitmentes gazdálkodá­sának megteremtéséért. A határozati javaslat ezután a bányásztársadalombiztosítás rende­zésével, a szakszervezeti segély­rendszer kiépítésével és az egyéb szakszervezeti feladatokkal foglal­kozik, végül felhatalmazza az új központi vezetőséget az ipari szer­vezet létrehozására. Az új helyzet a szervezett nyomdai munkásságot is új fel­adatok elé állította. Majdnem minden tekintetben meg kellett változtatni a hosszú évtizedek alatt megszokott harci módszere­ket, meg kellett érteni, hogy a munkásosztály nagy erőfeszítései teljes egységet követelnek és nem bírnak el semmiféle különállást. A határozati javaslat végül ki­mondja, hogy létrehozzák a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszer­vezetét s a nyomdaipari munkásság a legteljesebb egységben, a Ma­gyar Dolgozók Pártja irányításá­val részt vesz a reakció elleni harcban, a termelési versenyben. Kossa István: Az új szakszervezet mentes lesz az opportunizmustól A nyomda- és papíripari dolgozók kongresszusának második napján az első felszólaló Barabás József oktatási titkár volt. Elmondotta, hogy a szakma dolgozói közül ösz­szesen 1200-an részesültek szak­szervezeti oktatásban. Földi László szakszervezeti versenytitkár a mun­kaverseny eredményeit ismertette. Buchinger Manó felszólalása után Kossa István iparügyi minisz­ter emlékezett vissza az elmúlt há­rom év­­történetére. A volt szociáldemokraták is va­lamennyien egyetértettek abban, — mondotta, — hogy a Magyar Dolgozók Pártjában csak kommunisták vannak, olyan kommunisták, akiknek egyik része a Kommunista Pártban, másik része pedig a Szociáldemokrata Pártban kezd­te meg munkásmozgalmi tevé­kenységét és végül ezt a munkájukat a Ma­gyar Dolgozók Pártjában fejlesz­tik. Ez a párt szellemében, erejé­ben, megalkuvás nélküli harcában a legjobb kommunista szellemet igyekszik képviselni. Ez a szellemi és ideológiai egybeforrás biztosítja számunkra azt, hogy az új Nyom­daipari Szakszervezet mentes lesz az opportunizmustól, lerázza magá­ról az évtizedes port és felfrissül­ve, megerősödve, új szellemben építi majd a szocializmust. A délután folyamán Koszó Dé­nes köszönetet mondott a »Szabad Nép«-ne­k, a »Népszavá«-nak és a »Betű«-nek, hogy utat mutat a marxista-feminista elmélet alapján a dolgozóknak munkájuk elvégzé­sében. Ezután megválasztották az új szervezet vezetőségi és választmányi tagjait. Elnök: Dédes Gyula (könyvkötő), alelnök: Mürrel József (grafikai munkás) és Csillag Sándor (tiszt­viselő). Főtitkár: Galló Ernő (nyom­dász), helyettes főtitkár: Wiffert An­dor (nyomdász), Radó Endre (grafi­kai munkás) és Jurci­ Ivánné (könyvkötő). A segélyző pénztárak ügyvezetője: Halász Alfréd, jegyző: Békés Józsefné. A felszólalásokra Galló Ernő vá­laszolt, utána Horváth Mihály, a Szaktanács titkára 28 nyomdai él­munkásnak és népi kiváló munkás­nak adta át a kitüntetést. Ezután beterjesztették a kon­gresszus határozati javaslatát, amelyet a küldöttek egyhangúlag elfogadtak. A határozati javaslat megállapítja, hogy a nyomdászok sokévtizedes erényekben és hi­bákban változatos harcai nem vol­tak hiábavalóak. A nagy Szovjet­únió felszabadító harca és a reak­ció főerőivel való leszámolás után a munkásosztály nem el­nyomott osztály többé Ma­gyarországon, hanem mar­xista-leninista pártja irányí­tásával az ország vezető­ereje lett és a szocializmust építi. MEGJELENT! A hét minden eseménye képben és írásban, a legkitűnőbb írók novellái, humor, sakk, keresztrejtvény, újjáépítési játék. Vegye meg Ön is a legelterjedtebb, nagy, képes, családi heti­lapot és küldje be a bútor­szelvényt, hogy résztvehessen az 5000 Ft-os ingyen bútorpályázaton Minden család hetilapja a BSoli­izék­ Világlapja „Zöld ó­ ziaaccerí" a magyar Szaharában £g#mi£iiá hold textiret d­de&íté&éad­fUztoAUjáfí az dtpU egyenletex csapMdMeCa&ztá&át­é& fiön­ít meg, a­­ut&hcmo&ot »Eg a napmelegtől a kopár szik sarja. Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta. Nincs egy árva fűszál a törzs közt kelőben. Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.« — Idézzük joggal Arany Já­nost, ha az Alföldire, a nagy magyar »Szaharára« gondo­lunk. Az utakon hatalmas por­felhőben döcögnek a szekerek. A ruhára vastagon lerakódik a köhögtető szemcsés porho­mok. A vadul kavargó szél elkoptatja a talaj termőréte­gét, kiszárítja a földeket, elvonja a csapadékot és ezzel gátolja a növényzet fejlődését. A hatalmas porfergeteg nagy­ban elősegíti az átkos magyar betegség, a tbc terjedését. SzdogyYHOh a­­iataah~rüwit Hogyan lehet megoldani a magyar Szahara problémáját, mivel lehet megkötni a futó­homokot. A megoldás, a leg­jobb ellenszer az erdősítés. Miért éppen az erdősítés! Az Alföldön folytatott kísérletek azt bizonyították be, hogy a jelenlegi termelési rendszer mellett a napsugár erejének csu­pán 36 százalékát használ­ják fel. Az Alföldön olyan nagy a me­leg, hogy kétszeri termés is lehető lenne, de az egyenlőtle­nül lehullt csapadék még az egyszeri termésnek is kevés. Az történik, hogy egyszerre sok csapadék esik le, de mivel nincs olyan anyag, amely meg­kötné- kihasználatlanul elfo­lyik. Viszont máskor éppen a legszükségesebb időben nagy a vízhiány annyira, hogy sok he­lyen megrepedezik a föld a szárazságtól. A tervek szerint ezért a termőföldek köré erdő­sávokat ültetnének, mezővárosokat, községeket, falvakat és tanyákat pedig erdőgyűrűk­kel vennék körül. Az erdő humusza ugyanis olyan, mint esze óriási »szi­vacs». A naev esőzések idején magába szívja a felesleszes vi­zet és tárolja. Nyáron viszont a leveleken keresztül a tárolt vízmennyisést elpárolosz. Ez azt jelenti, hogy a fák közelé­ben többszáz méterre a párol­gás pótolja a termőföldek hiányzó csapadékát. 3ú&ítOA—töM termés M. K. Gladiszovszkij, a moszkvai talajintézet tanárá­nak kísérletei meglepő ered­ményekkel zárultak. Kiderült, hogy a fasorokkal védett mezőföldek termése 30—50 százalékkal volt több a »védtelen« földek­nél. Mi okozza ezt a nagy ter­méstöbbletet! A fáik feltartják a szelet, nem engedik el­hordani a termőföldek humu­szát, párolgásukkal víz­hiányt pótolnak, valamint té­len megakad­ál­yozzák a hó­takaró elfúvását- ami bizto­sítja az őszi vetések fagy­verszély nél­küli átteleltetését. Leszűrik a levegőt, meg­tisztítják. Sok helyen az erdősítés két­szeres termést tesz lehetővé. Az Alföld fásítására nem­zeti vállalat alakul- körül­belül egymillió katasztrális hold területet erdősítenek-Ennek a tervnek az előbb em­lítetteken kívül komoly gaz­dasági jelentősége van a fa-­ ellátás szempontjából is. A fabehozatal külkereskedel­münk egyik legsúlyosabb tétele. Jelenleg a szükséglet­nek csak 20 százalékát tudjuk fedezni hazai anyagokból. Az Alföld fásítása többmillió köbméter­rel csökkentené az ország fa­behozatali szükségletét. Az Alföld fásításának meg­indítása ismételten egy nagy lépés mezőgazdaságunk kor­szerűsítése és a termésátlagok növelése terén. A munkálatok előreláthatóan már március folyamán megindulnak. Kisbán György NÉPSZAVA ]] 1948 december 4 Újabb ruhagyárak a fővárosban és vidéken A hároméves terv keretében az elnökuccai Államai Ruha­konfekciógyár mintájára újabb felsőruhagyárakat léte­sítenek. Decemberben h­úsul meg az elnökuccai gyár fióküzeme, a Kispesti Ruhagyár. A felső­ruhagyárat a kispesti Kárpá­tia selyemszövőgyár területén egy eddig használaton kívül álló épületben létesítik. Az üzem indulásakor 5— 600 dolgozó áll munkába. Az első hónapokban naponta 320 típusöltönyt, illetőleg en­nek megfelelő mennyiségű egyéb ruhaneműt állítanak elő az üzemben. A közeljövőben ü­zembe­helyezik az Állami Ruházati Rt. szegedi fiókját is. Kijelöl­ték már az üzem céljainak megfelelő épületeket, ame­lyekben 2-300 munkást fog­lalkoztatnak. A tervek szerint a szegedi gyár termelése alkalmazkodik a különféle vidékek viseletéhez. A jövő évben a Ruházati Ipari Központ egyik vidéki városban hatalmas konfekció­üzemet létesít. A létesítendő vidéki gyár a tervek szerint 1500—2000 dolgozót foglalkoz­tat. Gazdasági hírek A lengyel szénipar novemberben 11,5 százalékban végezte el munka­tervét. Az eredmény a bányászok újabb csúcsteljesítménye, amely­lyel a lengyel munkáspártok kü­szöbönálló egyesülését ünneplik. A Financial Times párizsi tudó­sítója szerint a francia nagy­kereskedelmi árak novemberben to­vább emelkedtek és húszszo­rosát teszik ki a háború előtti árak­nak. A Marshall-terv olaszországi adminisztrátora Milánóban bejelen­tette, hogy véleménye szerint a téli hónapok alatt a kellőképpen nem foglalkoztatott üzemekből újabb 100.000 munkást kell el­bocsátani. U\ Sxikca Uai*pi/eU A Marxizmus-Leninizmus Kis Könyvtára Lenin: Mi a teendő? 228 oldal, ára: fűzve 0.—, kötve 10.—Ft Lenin: Egy lépés előre, két lépés hátra 248 oldal, ára: fűzve S.—, kötve 10— Pt Sztálin: Leninről 48 oldal ára: 2.— Jorint Aniszimov: A szocialista mező­gazdaság győzelme 148 oldal, ára: 5.— forint Arakeljan: alapja A szovjet iparvezetés 80 oldal, ára: 3.— forint Fedoszejev: A marxizmus-leni­nizmus a háborúk eredetéről és jellegéről 82 oldal, ára: 2.— forint Tudomány és Haladás Dobroljubov: Orosz realizmus (Goncsarov, Turgenyev, Osztrovszkij) 242 oldal, ára: fűzve 11.—, kótrs 15.— FI Hill: Az angol forradalom, 1640 136 old­al, ára: fűzve 6—, kötve 10.—Fi Andics Erzsébet: Munkásosztály és nemzet 126 oldal, ára: fűzve 5.—, kötve a.—Fi Andics Erzsébet: Ellenforradalom és a bethleni konszolidáció 60 oldal, ára: 2— forint Lukács György: Nagy orosz realisták Második bővített kiadás 190 oldal, ára: fűzve"­.—, kölve 15.— Ft Lukács György: Irodalom és demokrácia Másod­i kiadás 190 old­­l, ára: fűzve 8— kölve 14 —Ft Mód Aladár: 400 év küzdelem az önálló Magyarországért Ötödik bővített kiadás 187 oldal ára: 8.— forint Rákosi Mátyás: A fordulat éve Második kiadás: 828 oldal, ára: fűzve 15.—­ kötve 21.— forint

Next