Népszava, 1985. szeptember (113. évfolyam, 205–229. sz.)

1985-09-11 / 213. szám

NÉPSZAVA 1985. SZEPTEMBER 11., SZERDA Közélet Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke és Sarlós­ Ist­ván, az Országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fo­gadta Bolivar Valladares Rueda-t, az Ecuadori Köztár­saság magyarországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­völte Vi Kim Vi-t, a Szin­gapúri Köztársaság újonnan megválasztott elnökét. Megjelent a Béke és Szocializmus 8-as száma Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárhelyettese méltatja az MSZMP XIII. kongresszusát, elemzi a kongresszus határo­zatait. A többi között hang­súlyozza: a kongresszus meg­erősítette és az új követel­ményeknek megfelelően to­vábbfejlesztette a párt fő po­litikai irányvonalát. Pham Van Dong, a Viet­nami Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a Vietnami Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke mél­tatja hazájának az 1945. au­gusztusi forradalom óta megtett történelmi útját. Az ország stratégiai feladata­ként jelölte meg a szocializ­mus építését és a haza vé­delmét. Hangoztatja, hogy Vietnamban a legközelebbi években minden tekintetben stabilizálni kell a gazdasági helyzetet, meg kell gyorsíta­ni a munka termelékenysé­gének és a nemzeti jövede­lemnek a növekedését a né­pesség szükségleteinek telje­sebb kielégítése érdekében. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom az idén november 28-án emlékezik meg Friedrich Engels szüle­tésének 165. és augusztus 5-én halálának 90. évfordu­lójáról. Heinrich Gemkow professzor, az NSZEP KB mellett működő Marxizmus —Leninizmus Intézet igazga­tóhelyettese Engels munkás­ságát méltatva rámutat: En­gels önállóan — eleinte Marxszal párhuzamosan, majd vele szoros együttmű­ködésben — kidolgozta az új világnézet valamennyi alko­tórészét, alapvető eszmékkel és tudományos felfedezések­kel gazdagítva őket. Vonat­kozik ez a dialektikus és a történelmi materializmusra, a politikai gazdaságtanra, az osztályharc és a proletárfor­radalom tanára. Orlando Millas, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának és titkárságá­nak tagja elemzi, milyen ha­tást gyakorolt Latin-Ameri­­kára a második világháború. Hangoztatja, hogy a Hitler­­fasizmus és a japán milita­­rizmus fölött aratott győze­lem új helyzetet teremtett a latin-amerikai népek számá­ra is. Általánossá vált az a vélemény, hogy elérkezett a nagy társadalmi feladatok megoldásának ideje. Guayana belpolitikai hely­zetét súlyos feszültségek jel­lemzik. Janet Jagan, Guaya­na Népi Haladó Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára áttekintést ad a párt tevé­kenységéről és arról az ak­cióprogramról, amelyet a párt dolgozott­­ki a nehézsé­gek enyhítése érdekében. A Béke és Szocializmus Prágában májusban szimpó­­ziont rendezett a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom történetének kiemel­kedő állomásáról, a Kommu­nista Internacionálé 50. év­fordulójáról. A folyóirat szé­les körű összeállítást közöl a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának törté­nelmi jelentőségét és idősze­rűségét feltáró előadásokból. Miután több nyugat-euró­pai NATO-ország területén megkezdték az első csapás­­mérő amerikai nukleáris ra­kéták telepítését, a NATO „pótfegyverkezési” tervei szempontjából kulcspozíciót betöltő NSZK-ban a béke­harc új szakaszba lépett. A nyugatnémet békemozgalom fő áramlatainak képvis­előii a folyóirat kezdeményezésére Bonnban eszmecserét foly­tattak a békemozgalomnak a megváltozott új körülmé­nyek között adódó új felada­tairól. A szerkesztőség rövi­dítve közli a résztvevők ál­lásfoglalásait. Budapesten a közeljövőben megkezdi munkáját az Euró­pai Kulturális Fórum, a hel­sinki konferencia — nevez­hetjük így — kulturális utó­­értekezlete. Ma már kevesen tudják, hogy az­­első ilyen jellegű tanácskozást, a kul­túra védelmének nemzetkö­zi kongresszusát éppen fél évszázaddal ezelőtt, 1935. de­rekán rendezték meg Párizs­ban. A nevezetes értekezlet­ről Feliksz Kuzmyecov, a fi­lológiai tudományok doktora, a Szovjet Írószövetség veze­tőségének titkára emlékezik meg. A tőkés társadalmak szo­ciális és osztályösszetételé­nek változásai szorosan ösz­­szefüggnek a gazdaság struk­túrának módosulásával. Finnországban is erőteljes átrendeződés figyelhető meg. A társadalom osztályszerke­zetének változásáról ad átfo­gó képet Gunnar Asplund, Finnország Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak tagja. Az idén véget ér a nők év­tizede, amelyet az ENSZ 1975-ben hirdetett meg a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség kezdeményezé­sére. A nők évtizedének leg­­­­jelentősebb eredményei közé sorolható, hogy a világ köz­véleményének figyelmét si­került felhívni arra, meny­nyire eltérő a társadalmi­­gazdasági fejlődés különböző fokain álló és különböző tár­sadalmi rendszerekhez tar­tozó országokban élő nők helyzete. Erről ír Farm Winston, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártja nők jogaival foglalkozó bizottsá­gának tagja. H. B. Gondosan előkészí­tett beruházás eredményeként, há­rom hónappal a határidő előtt üzembe helyezték a Kohászati Alap­­anyagelőkészítő Közös Vállalat Henschel bálázógé­pét. Az új prés még ebben az évben 35 ezer tonna fémhul­ladékot dolgoz fel. Fő előnye, hogy fe­leannyi energiafel­használással job­ban összetömöríti a bálákat, így egy­szerűbb a szállítás és az adagolás a kohóknál Horváth Péter felvétele Menésről lenesre előre Hun páter a rendőrségen Kun pátert, a letűnt nyilas­óra egyik legelvetemültebb képviselőjét a politikai rendőrség letartóztatta, és bűnlajstromának összeállítá­sa folyik. Pénteken délután a rend­őrségi kihallgatás során ki­derült, hogy a tömeggyilkos minorita szerzetest 1941-ben Rómában szentelték pappá. Elmondotta, hogy 1944 már­ciusában jelentkezett Szála­­sinál, akinek az egyházzal szemben kialakult álláspont­ját magáévá tette. Október 15-e után fegyver­rel a kezében, Árpád-sávos karszalaggal hirdette gyűlé­seken, gyakran szószékekről — egyházi tilalom ellenére — a nyilas demagógiát. A kihallgatás során beis­merte, hogy részt vett embe­rek előállításában, bántal­mazásában, kegyetlen meg­­kínzásában, sőt kivégzésében is. Egy ízben a marosuccai szanatóriumban elhelyezett betegek kivégzését is végig­nézte. A kivégzéseket így irányí­totta : „Testvérek! Krisztus szent nevében: Tűz!” Bűnlajstromának hiányta­lan összeállításához még to­vábbi kihallgatások szüksé­gesek. (Népszava, 1945. szep­tember 1.) Itt a poloskainvázió! A nyár melegében a leg­förtelmesebb elemi csapás sújtotta a fővárost: poloskák milliárdjai lepték el a pesti lakásokat. Ahol eddig hírét sem ismerték, ott máról hol­napra rajokban jelennek meg a rusnya vérszopók. Vándorpoloskáknak nevezte el őket a pesti polgár. Már a villamosokon, a házak külső falán is feltünedeznek, s nem haszál ellenük sem pet­róleum, sem benzin, vagy Gézáról. (Kiss Újság, 1945. szeptember 4.) Nehézségek és örömök 2400 pengő a zsír Szombaton reggel a zsír ára a csarnokokban 2400 pengőre ugrott fel. Az ola­jat 1500 pengőért adták. A hízott lúd és a ruca ára 1200—1500 pengő. A libamá­jat 2050—2100 pengőért áru­sították. Drágult a csirke és a tyúk is. A tojás darabjáért 35 pengőt kértek. A zöldfőzelékek közül a pa­radicsom és a zöldpaprika olcsóbbodott, kissé csökkent az ára még a borszőlőnek is. (Kis Újság, 1945. szeptember 16.) A „százlábú híd” felavatása A náci hordák felrobban­tották télen a HÉV úgyne­vezett százlábú hídját a Ke­repesi úton. A munkásság­nak nyolc hónapra volt szük­sége, hogy megfeszített erő­vel helyreállítsa ezt a fontos hidat, amelyet tegnap dél­után adtak át ünnepélyes külsőségek között a forga­lomnak Vas Zoltán polgár­­mester jelenlétében. A híd jelentősége az, hogy a helyi­érdekű vasút most már Bu­dapest Keleti pályaudvartól közlekedhet Gödöllőig. A for­galom ma reggel kezdődött és közvetlen csatlakozása van a 75-ös villamossal a Gödöllőről befutó HÉV-sze­­relvénynek. (Kis Újság, 1945. szeptember 16.) A demokratikus Magyaror­szág felruházza a hazatérő hadifoglyokat A pályaudvarok előtt na­ponta láthatjuk őket. A vil­lamoson gyakran mellénk kerülnek, az utcán is sze­münkbe kell hogy tűnjék ko­pott katonaruhájuk. Hátu­kon kis batyu, szemükben a megdöbbenés, amint ezt a rombadöntött várost meg­pillantják, agyukban őrjítő bizonytalanság: mi van a családdal, a lakással és min­den holmijukkal. Tanácsta­lanul néznek körül, és nem tudják, hova forduljanak. Szakasits Árpádné elvtárs közbelépésére a pénzügymi­niszter 350 millióval járult hozzá, hogy a hazatérő hadi­foglyok minél előbb polgári ruhához jussanak. Bán An­tal elvtárs,, iparügyi minisz­ter már ki is adta az utasí­tást, hogy a szükséges szö­vetmennyiséget, a szükséges cipőket a gyárak soron kívül elkészítsék... A hazatérők a hadifogoly­­illetményen kívül 2—6000 pengőig terjedő leszerelési járulékot is kapnak ... (Nép­szava, 1945. szeptember 22.) A Vörös Hadsereg minden lova részt vesz a magyar földmunkák elvégzésében A Vörös Hadsereg parancs­noksága rendeletet adott ki, amely szerint minden Ma­gyarországon levő orosz igás­­állatot, lovat és ökröt köte­lesek a gondozó személyek a földmunkák elvégzésére át­adni. A szántási munkálatok nagy erővel indulnak meg a Vörös Hadsereg vezetőségé­nek nemes gesztusára, és így valószínű, hogy minden fel­­szántatlan terület munkála­tait sikerül elvégezni. (Nép­szava, 1945. szeptember 23.) a Németországnak szóló hadüzenetről, a fegyverszüneti egyezményről, a földreformról, a népbíráskodásról szóló ren­deleteket (Szabad Nép, 1945. szeptember 5—13.) Üzemi MNDSZ-összejövetel bizottságok szerepe A nemzeti Az Országos Nemzeti Bi­zottság kedden délután tar­totta alakuló ülését. A Himnusz eléneklése után Szakasits Árpád elv­társ mondott megnyitóbeszé­det: " Ahogy a győzelmes Vö­rös Hadsereg lépésről lépés­re szabadította föl az ország területét, úgy jelent meg a színen a magyar népi de­mokrácia eddig új és isme­retlen szerve, a nemzeti bi­zottság, hogy átvegye a ve­zetést, az irányítást az élet megindításában. A nemzeti bizottságok a fiatal magyar demokrácia önvédelmi szervei, melyekre mindaddig szükség van, amíg fennáll a veszély, hogy nem demokratikus elemek, a demokratikus szabadságjo­gokkal visszaélve, a demok­ráciát destruálhatják. Szakasits Árpád elvtárs ezután a pártok küldötteit jelentette be. Az Országos Nemzeti Bi­zottság elnöke: Tildy Zoltán; társelnökök: Szakasits Ár­pád?, Rákosi Mátyás, Kovács Imre és Kossa István; főtit­kár: Rajk László; titkár: Halász Alfréd; ügyvezető titkár: Rosta László és jegy­ző: dr. Szentiványi Sándor. Az elnöki megnyitó után a megjelentek lelkes tapsa közben foglalta el Tildy Zol­tán az elnöki széket, és a többi között a következőket mondotta: Az Országos Nemzeti Bi­zottságnak egyik feladata az, hogy összhangot teremtsen az országban működő nem­zeti bizottságok munkája között. De az Országos Nem­zeti Bizottság a politikai élet irányító, útmutató és lemérő szerve is kíván lenni... (Népszava, 1945. szeptember 5.) Segítség a rászorulóknak Finomlisztet oszt a főváros A főváros készletében lévő öt vagon finomlisztet a Köz­ségi Élelmiszer-árusító Üzem és a Fogyasztási Szövetkeze­tek a szeptember havi élel­miszerjegyek kenyérjegyszel­­vényeire, szelvényenként 10 dekás mennyiségben hozzák forgalomba. A lisztárak ren­dezése után finomlisztet a kiskereskedők útján is ki­osztanak. (Kis Újság, 1945. szeptember 5.) Százmillió pengő a hadifog­lyok, deportáltak és mene­kültek hazaszállítására Kedden a kormány rend­kívüli minisztertanácsot tar­tott, amelyen a miniszterel­nök bejelentette, hogy a ha­difoglyok, deportáltak és me­nekültek hazaszállításáról gondoskodó kormánybizott­ság számára a kormány 100 millió pengő sürgős hitelt utalt ki. (Kis Újság, 1945. szeptember 6.) Kevés a kenyér, állnak a malmok A főváros kenyérellátásá­nak problémáját még min­dig nem sikerült megoldani. A mai nap folyamán vá­ratlanul újabb nehézségek támadtak. A kenyérellátás szoros összefüggésbe került a tüzelőellátással. A Schmidt és Császár-féle gőzmalom, amelynek napi termelése 8— 9 vagon volt, tüzelőanyag­hiány miatt bejelentette a munka szüneteltetését. Tehát ezek szerint újabb kiesés je­lentkezik úgy, hogy ameny­­nyiben sürgősen nem tudják megoldani a Schmidt és Csá­szár-féle gőzmalom tüzelő­anyag-problémáját, úgy hol­nap már csak 13—14 vagon gabonát őrölnek a főváros közönsége számára, amely a szükségletnek csak ötven százalékát fedezi. A súlyos nehézségekkel kapcsolatban illetékes helyen a kenyérfejadag újból való megállapításának szükséges­ségét is felvetették. Az el­gondolás az, hogy a kenyér­fejadagot 20 dekáról 15 de­kára szállítják le. A tárgya­lások ezzel kapcsolatban folynak... (Kis Újság, 1945. szeptember 7.) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Budapesten „Meg fogjuk valósítani azokat a reményeket, amelyek a demokratikus pártokba tömörült magyarok szívében élnek." Fel kötött fegyverszünet ki­jelölte azt az utat, amelyen a magyar demokráciának haladnia kell. Ebben az idő­ben azonban a Nemzetgyűlés még koránt sem volt teljes. Teljessé csak később vált, olyan mértékben, ahogy a felszabadító Vörös Hadsereg kitakarította országunkból a náci-nyilas hordákat. 1945. szeptember 5-én már a teljes Nemzetgyűlés ülhetett ösz­­sze, nem Debrecenben, ha­nem Budapesten, az ország fővárosában ... 1945. szeptember 5—13. között ülésezett Budapesten az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Törvényerőre emelte az állami szu­verenitás gyakorlásáról, a Nemzeti Főtanács létrehozásáról. A debreceni ősi kollégium falai között a múlt év végén összegyűltek a magyar nem­zet valamennyi demokrati­kus, antifasiszta rétegének képviselői, hogy történel­münknek azokban a válsá­gos óráiban lerakják az új, független és demokratikus magyar államiság alapjait. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés kebeléből alakult Ideiglenes Nemzeti Kormány két első lépése: hadüzenet a náci Né­metországnak, s a Szovjet­unióval és a Szövetségesek­ Diplomáciai kapcsolat a Szovjetunióval Vorosilov tábornagy ked­den délben Serbakov vezér­őrnagy, szárnysegéd és Gri­­gorjev követségi tanácsos kí­séretében felkereste Dálnoki Vorosilov tábornagy a jegyzék átadása után szeren­­csekívánatait fejezte ki Dál­noki Miklós Béla miniszter­­elnöknek abból az alkalom­ból, hogy a két nép között diplomáciai kapcsolat léte­sül. Annak a reménynek adott kifejezést, hogy ez az ünnepélyes aktus újabb mér­földkő a két ország viszo­nyában, és nagyban elősegí­ti a jószomszédi és baráti viszony további kiépítését. Vorosilov marsall ehhez hozzáfűzte, hogy az angol és amerikai misszió vezetőivel közli a Szovjetuniónak azt az elhatározását, ho£y Ma­gyarországgal felveszi a dip­lomáciai kapcsolatokat. Dálnoki Miklós Béla mi­niszterelnök a szovjet kor­mány jegyzékének vétele után nyomban rendkívüli minisztertanácsra hívta ösz­­sze a kormány tagjait. A mi­niszterelnök felolvasta a Szovjetunió kormányának Miklós Béla miniszterelnököt hivatali helyiségében és át­nyújtotta a Szovjetunió kor­mányának alábbi jegyzé­két, jegyzékét, amelyet a kor­mány tagjai lelkes tapssal és éljenzéssel vettek tudomá­sul ... A minisztertanács még egy fontos politikai kérdéssel foglalkozott. Ugyanis a Szö­vetséges Ellenőrző Bizottság mellett működő amerikai misszió vezetője, Schoenfeld rendkívüli követ és megha­talmazott miniszter folyó évi szeptember 22-én Gyöngyösi János külügyminiszternek jegyzéket adott át, amelyben bejelentette, hogy az Egye­sült Államok kormánya kész Magyarország ideiglenes nemzeti kormányával a dip­lomáciai kapcsolatokat fel­venni, és az erre vonatkozó megállapodás megkötéséről a magyar kormánnyal tár­gyalásokat folytatni... (Sza­bad Nép, 1945. szeptember 26.) összeállította: FODOR LÁSZLÓ „Igen tisztelt Miniszterelnök­­! A szovjet kormány figye­lembe véve azt a közreműködést, amellyel Magyarország hozzájárult a szövetségesek Hitler-Németország elleni har­cának sikeréhez, és figyelembe véve, hogy az ideiglenes ma­gyar nemzeti kormány lojálisan végrehajtja az 1945. évi ja­nuár hó 20-án megkötött fegyszerszüneti egyezményt, elha­tározta, hogy Magyarországgal felveszi a diplomáciai kap­csolatokat, és ajánlja a kölcsönös követküldést. Közölve önnel a fentieket, kérem, fogadja őszinte tisztele­tem kifejezését. K. Vorosilov s. k." 5

Next