Népszava, 1990. január (118. évfolyam, 1–26. sz.)
1990-01-13 / 11. szám
NÉPSZAVA 1990. JANUÁR 13., SZOMBAT Önkormányzatot alakítanak a hazai nemzetiségek A hazai nemzetiségek önkormányzati szervének megalakítását kezdeményezték a német, a szlovák, a román, a szerb, a horvát nemzetiségek képviselői pénteken, a Gorkij Könyvtár Klubjában tartott tanácskozásukon. Muity Antal, a Magyarországi Horvátok Szövetségének tagja bevezető előadásában elmondta: a hazai nemzetiségi szövetségek nem képviselik megfelelően a nemzetiségek érdekeit. Olyan feltételeket kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzetiségi közösségek maguk hozzák létre helyi szervezeteiket, és ezekre épüljenek országos választmányként a nemzetiségi szövetségek. Céljuk: a nemzetiségek önmaguk alakíthassák sorsukat, dönthesenek az őket érintő kérdésekben. A hazai nemzetiségek szuverén joga, hogy képviselőik részt vegyenek az országgyűlésben, és külön nemzetiségi bizottságot alakítsanak — hangsúlyozta felszólalásában Tabajdi Csaba, a Minisztertanács Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának vezetője. A jelenlévők elhatározták, hogy megalakítják a hazai nemzetiségek önkormányzati szervét. A következőkben tisztázzák ennek szervezeti, jogi, társadalmi, politikai kereteit, lehetőségeit. (MTI) Akció, Akció!!! Centrum akcióóóóóó Faltól falig szőnyegek, divatos függönyök, különféle méretben, csipketerítők, frottírtörölközők, abroszok, szalvéták, konyharuhák, tréningruhák, szabadidőruhák, pólók. FIGYELJE KIRAKATAINKAT! A MEDICOR HOLDING RT. TITKÁRNŐT keres dinamikus, gyors- és gépírni tudó, fiatal munkatárs személyében-Jelentkezés a 129-5069-es telefonszámon. RENDKÍVÜLI AJÁNLAT Számítógép-tulajdonosoknak, szervizeknek! AMÍG A KÉSZLET TART IBM XT, AT kompatibilis számítógép-tápegységi 200 W teljesítmény 4800,- Ft/db helyett 3500,- Ft/db+áfa Megrendeléseiket várjuk az alábbi címre: 1214 Budapest XXL, II. Rákóczi F. u. 189. CSM TRANSZFORMÁTORGYÁR CSEPEL ELECTRONIC kereskedelmi osztály Décsi Péter ov. Telefon: 147-8625 Tx.: 22-7057 trafó K. Telefax: 158-9208 11 Szét kell választani a feladatokat társadalombiztosítási törvényjavaslat vitája az országgyűlési bizottság előtt A társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslattal foglalkozott pénteki ülésén az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottsága. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter, aki elsőkéntkért szót, a törvényjavaslat szinte valamennyi bekezdésében talált kifogásolni valót. Baráth Gábor, a főigazgatóság jogi osztályának vezetője vállalta a kritikát, de azt is kifejtette, hogy a társadalombiztosítás korszerűsítését célzó törvényjavaslatot mindenképpen csak átmeneti szabályozásnakkell tekinteni, hiszen a teljes önkormányzat bevezetéséhez még nem adottak a feltételek. Világosan látható — mondotta —, hogy a tényleges önkormányzati irányítás kialakítása csak hosszabb folyamat eredménye lehet, már csak azért is, mert a szociálpolitikai és a társadalombiztosítási feladatok markáns szétválasztása, a különböző biztosítási ágazatok létrehozása csak több lépésben valósítható meg. A képviselők közül többen — egyebek között — azt vitatták, hogy a koncepció nem teremt kellő önállóságot a létrehozandó Országos Társadalombiztosítási Tanácsnak, s vitatták a Minisztertanács jogosultságait, például azt, hogy az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőit a kormány nevezné ki. Bod Péter, aki szakértőként vett részt a bizottság ülésén, kifejtette, hogy véleménye szerint mindenképpen szükség van a társadalombiztosítás önkormányzatának megteremtésre. Célszerűnek tartotta, hogy társadalombiztosítási választásokat tartsanak valamennyi érdekelt) részvételével, s így tegyék lehetővé, hogy az önkormányzatban megfelelő arányban képviseltessék magukat a különböző társadalmi rétegek. Javasolta, hogy hozzák létre a társadalombiztosítás bankját, amely gazdálkodna a keleti orady magával a vagyonnal. A KIOSZ képviseletében Baranyai György kifejtette, hogy a vitára bocsátott jogszabálytervezet semmiképpen sem alkalmas arra, hogy a parlament rövid időn belül megtárgyalja. Véleménye szerint leghamarabb az év közepén léphetne életbe ez a törvény, így megalkotását mindenképpen az új parlamentre kellene hagyni. Szirtesné dr. Tomsits Erika — a bizottság elnöke — közbevetette, hogy ebben az esetben legalább 1991-ig konzerválódna a társadalombiztosítás jelenlegi helyzete. Szűcs László, a Független Szakszervezeti Demokratikus Liga — meghívott — szakértőjeként kért szót a vitában. Ő is csatlakozott azokhoz a véleményekhez, hogy szerencsésebb lenne, ha az új parlament vállalná fel a társadalombiztosítás szervezeti átalakítását. Megjegyezte: példátlanul rossznak és kidolgozatlannak tartja az előterjesztést. Pontokba szedve sorolta kifogásait, egyebek között azt, hogy a tanács tervezett öszszetétele nem fejezi ki a társadalom érdektagoltságát, amihez listás választásra lenne szükség. Kifogásolta azt is, hogy a tervezet szerint túlságosan nagy arányban vennének részt a munkáltatók képviselői a tanácsban. Mondanivalóját nem tudta befejezni, mert Eke Károly Csongrád megyei képviselő közbekiabált, mondván, nem kíváncsi Szűcs László véleményére. A kellemetlen közjátékot követően Szabó Gábor, a Magyar Gazdasági Kamara képviselője fejtetteki véleményét arról, hogy mindenképpen szükséges az önkormányzat megteremtése, már csak egyfajta társadalmi „béketényező” szerepe miatt is. Végül a képviselők többsége úgy határozott, hogy még ez a parlament tűzze napirendjére a törvényjavaslatot. (MTI) Újdonságok a társadalombiztosításban \w. Orsályos Tár»a»lulombiz to»itási Főigazgató»»,« közlemén*** a január l-jei módlo»itừkról A nyugellátások, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, valamint egyéb ellátások 1990. január l-jei ha- 1 XÉV A jövőben a feleség halálától számított egy év tartamára a férj is kaphat ideiglenes özvegyi nyugdíjat, ha feleségével együtt élt, felesége a szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy nyugdíjasként halt meg, és a férj a felesége jogén árvaellátásra jogosult gyermeket tart el. Ha a feleség a halálakor már (például rokkantsági) nyugdíjban részesült, a férfinek a folyósítási törzsszám feltüntetésével a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, ellenkező esetben pedig a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) kell az igénybejelentésével fordulnia. (Ha a feleség a vasutak nyugdíjasa volt, vagy a vasutaknál dolgozott, a vasutak igazgatási szerveihez kell fordulni.) Ha a feleség 1989-ben halt meg, a férj az egy évnek 1989. december 31-e utáni tartamára is igényelheti az ideiglenes özvegyi nyugdíjat. A jövőben az a férfi is kaphat állandó özvegyi nyugdíjat, aki már nyugdíjas volt, amikor a már szintén nyugdíjas, vele együtt élő felesége meghalt. Az állandó özvegyi nyugdíjat attól a szervtől lehet (mindkettőjük folyósítási törzsszámának feltüntetésével) igényelni, amely a meghalt feleség ellátását folyósította. Az igénybejelentést az az özvegy férj is megteheti, akinek a felesége 1990. január 1-je előtt halt meg, feltéve természetesen azt, hogy a halál időpontjában már mind a ketten nyugdíjasok voltak. Az állandó özvegyi nyugdíj ilyen esetben legkorábban 1990. január 1-jétől jár. Ha az állandó özvegyi nyugdíjat megállapítják, a férfi ennek a folyósítását választhatja, amennyiben saját nyugdíja alacsonyabb. Ha mind az özvegyi nyugdíj, mind a saját jogú nyugdíj alacsonyabb az együttfolyósítási összeghatárnál (jelenleg havi 6000 forint), a két ellátást ezen összeghatárig kapja meg. 1990. január 1-je előtt nem lehetett nyugdíjat megállapítani annak, aki külföldön telepedett le, illetőleg külföldön él (ide nem értve azokat az országokat, amelyekkel Magyarország szociálpolitikai egyezményt kötött). 1990-től azonban annak a személynek, aki egyébként megszerezte a nyugdíjjogosultságot, a nyugdíjat már meg kell állapítani, ha ezt igényli. Az igényelbírálás személyesen, vagy pedig hazautazás nélkül megindításra emeléséről. A módosító jogszabályok a Magyar Közlöny 1989. december 27-i (97.) számában találhatók, tett eljárásban történhet. Utóbbi esetben a Magyarországról beszerezhető igénybejelentő lapon a külföldön élő személynek közjegyző által hitelesíttetnie kell aláírását. Az igényt a Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságnál (1430 Budapest, Mező Imre út 19.), ha pedig meghalt nyugdíjas jogán özvegyi nyugdíj megállapítását kér ily, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (1820 Budapest, Váci út 73.) lehet előterjeszteni. Amennyiben a külföldön élő nyugdíjjogosult (vagy a meghalt férj) Magyarországon utoljára a vasutaknál dolgozott, az igényelbíráló szerv a MÁV Nyugdíj Igazgatóság (1378 Budapest, Népköztársaság útja 66.). Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy nem változott az a rendelkezés, amely a szolgálati időben vagy a szolgálati idő utolsó napja és az öregségi korhatár betöltése között bekövetkezett, és egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás előtti szolgálati idő figyelembe vételét kizárja, illetőleg a megszakítás előtti szolgálati idő beszámítását külön feltételekhez köti. A megállapított nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a Pénzintézeti Központhoz utalja át, amely a külföldön élő személyt a további teendőkről értesíti. Ha a már nyugdíjasként külföldre települt személy kéri a korábban már megállapított nyugdíjának újbóli folyósítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól vagy a MÁV Nyugdíj Igazgatóságtól, az ellátást — természetesen akkor, ha a jogosultság jelenleg is fennáll — szintén a Pénzintézeti Központhoz folyósítják. A 42 1983. (XI. 12.) MT rendelet alapján a keresetekhez önállóan fizetendő, havi 310 forint bérpótlékot 1988. január 1-jétől alapbéresítették, így az két éve a kereset és a nyugdíjalap része. Az 1990 előtti nyugdíjakhoz havi 290 forint kiegészítést a megállapításkoz hozzá kellett adni. Az 1989. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugdíjakhoz a havi 290 forint helyett havi 150 forint kiegészítés járul. ( a) 1990. január 1-jétől bővült a gyermekgondozási díjra jogosultak köre azokkal, akik a szülést megelőzően szerzett 270 napnál rövidebb idővel 65 százalékos mértékű terhességi-gyermekágyi segélyre szereztek jogosultságot. Ezáltal egységessé vált a terhességi-gyermekágyi segélyre és a gyermekgondozási díjra jogosultság feltétele. b) A gyermekgondozási díjban részesülők közül többek számára előnyös az a rendelkezés, amely szerint, ha a terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló kereset kedvezőbb a táppénz Is 1990. január 1-jétől módosultak a járulékfizetésre vonatkozó szabályok is. Ezek közül az állampolgárt érintő néhány rendelkezésre külön is felhívjuk a figyelmet. A magánszemélyek, a magánszemélyek által létrehozott gazdasági társaságok, a kisszövetkezetek és egyéb ún. kismunkáltatók által foglalkoztatott dolgozók a jövőben ugyanúgy fizetik a nyugdíjjárulékot, mint az állami vállalatok dolgozói. A tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók — az eddig hazai, ún. eszmei bérük helyett — a külföldi szolgálat időtartamára folyósított bérjellegű juttatás után fizetik a nyugdíjjárulékot, és ez a juttatás lesz természetesen a társadalombiztosítási ellátások alapja is. ( a) 1990. január 1-jétől nem kell járulékot fizetnie annak az egyénileg külföldön munkát vállaló személynek, aki már öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas. b) Aki 1989. december 31-e után utazik külföldre munkavállalás céljából, és ez idő alatt idehaza fizetés (díjazás) nélküli szabadságon van, a kiutazását megelőzően elért, 22 napra számított átlagkeresete után fizeti forintban a nyugdíjjárulékot, amely a korábbitól eltérően egy reálisabb járulék- és ellátási alap. A gazdasági társaság, ipari szakcsoport tagja a külföldre történő kiutazást megelőző egy éven belül elért, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmének egy hónapra jutó összege után fizeti a nyugdíjjárulékot. Fontos szabály, hogy aki már 1990. január 1-je előtt egyénileg külföldön vállalt munkát és jelenleg is ott dolgozik, a már megállapított járulékot fizeti tovább, természetesen ebben az esetben is már forintban. A gazdasági társaságoknak és ipari szakcsoportoknak a kiegészítő tevékenységet folytató tagok után a tényleges jövedelemtől függetlenül fizetendő havi 350 forintos társadalombiztosítási járulékot a jövőben nem kell fizetni, és csak a tényleges jövedelem felvételekor terheli őket járulékfizetés, amelynek mértéke 10 százalék. A alapját képező keresetnél, a gyermekgondozási díj összegének kiszámításánál ezt kell figyelembe venni. Azoknak, akik folyamatosan gyermekgondozási díjban részesülnek, az említett rendelkezés szerinti kedvezőbb összegű gyermekgondozási díjat külön igény nélkül, „hivatalból" állapítják meg.Atosítási szabályok az egyéni gazdálkodók és a mezőgazdasági szakcsoporttagok részére is lehetővé teszik magasabb összegű járulékfizetés vállalását, és ezzel — meghatározott időn át történő fizetés esetén — magasabb társadalombiztosítási ellátási alap biztosítását. Az alkalmi fizikai munkavállaló díjazását 1989. december 31-ig minden esetben nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség terhelte. A jövőben, hasonlóan a mellékfoglalkozásban elért keresethez, ha az alkalmi munkás a főfoglalkozásában ledolgozza a törvényes munkaidőt és ezt igazolja, az alkalmi munkáért kapott díjazás után már nem kell nyugdíjjárulékot fizetnie. 1989. december 31. után ■minden munkáltató a szakmunkástanulója után havi 150 forintos társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Felhívjuk a figyelmet, hogy a jövőben a kisszövetkezet a társadalombiztosítási járulékot a tagjának a személyes közreműködése alapján bármilyen címen kifizetett személyi jövedelme után köteles fizetni, továbbá e jövedelem képezi a tag nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségének az alapját is. A munkáltatók és dolgozóik ez év januártól nem fizetnek járulékot az egyenruha és formaruha egyenértéke után. Nem terheli nyugdíjjárulék-fizetés, és így nem képezi az ellátás alapját a kitüntetésre tekintettel adott jutalom, ha azt nem a munkáltató fizeti. Az a személy, aki külföldön munkát végző házastársával fizetés nélküli szabadságot igényelve külföldön tartózkodik, nyugdíjjárulék fizetését vállalhatja a külföldi munkavállalókra irányadó átlagkeresete alapján. A kormány az érdekképviseleti szervek javaslatát elfogadva úgy rendelkezett, hogy a kisiparosok és a magánkereskedők az 1990-ben fizetendő járulék alapjául szolgáló 1989-es jövedelmüket csökkenthetik az 1989-ben kifizetett és nyilvántartásba vett állóeszközök leírási összege után még fenmaradó részével. Az így csökkentett jövedelem alapján kell tehát járulékot fizetni 1990 évben. (MTI) 1990. január 1-jétől hatályos társadalombiz