Népszava, 1999. február (127. évfolyam, 26–49. sz.)
1999-02-04 / 29. szám
NÉPSZAVA A legjobb filmszínész: Kapa és Pepe Beszélgetés Mucsi Zoltánnal és Scherer Péterrel szinte ismeretlen múltjukról és sikeres jelenükről A magyar film friss felfedezettje a kirobbanóan eredeti, új hangú színészpáros: Mucsi Zoltán és Scherer Péter. Hidegvérű, kegyetlen rablógyilkosok a Gengszterfilmben, fergeteges humorú, tabukat romboló sírásók a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten, című friss magyar premierben. A felfedezés erejét megsokszorozza, hogy mindkét teljesítményükről a közeli napokban jelentek meg az elragadtatott kritikák, s miközben mindkét filmjük új bemutatóként most egyszerre fut a mozikban, a tavaly készült Gengszterfilm főszerepéért éppen a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten díszbemutatójának napján vették át a filmkritikusok díját a legjobb férfialakításért. A két szülésszel a díjátadás után beszélgettünk. Bársony Éva NÉPSZAVA - Kirobbanó sikerükkel be-' robbantak a hazai filméletbe, de pályájukat kevesen ismerik Hogyan foglalható össze Mucsi' 'Bobtáh, azaz Kapa és Scherer Péter, azaz Pepe színészimúltja? Pepe: - Hatmiinchét :évés vagyok, a színművészeim ,tett egy-két sikertelen felvételi után sikeresen felvettek a műszaki egyetembe, ahol építőmérnöki diplomát szereztem 1987-ben. Az egyetem idején kezdtem járni a Somogyi István vezetésével működő, íhá.Arvisura néven ismert társulatba, amelynek:-1985-től 1996-ig voltam a tagja. Egy év szerződés nélküli szabadíúszás után ez 1997-ben .Csányi János, vezetésével megalakult Bárka Színházihoz kerültem, s annak vagyok a tagja ma is. ■..' Kapa: - Nemsokára 42éves leszek. Két év ama? A tőrszínjátszást követően, 1976-tól a Szolnoki Szigligeti Színházban játszottam 15éven át. Életem nagyonfontos másfél évtizede volt ez, de úgy éreztem, ki kelltennem a pontot. Két év hazaiés külföldi színházi portyázás következett, ,Olyan egymáshoz közel eső állomásokkal, mint "Düssseldorf és Miskolc, Hamburg és Nyíregyháza.. . A Bárka Színház megalakulásakor lettem az újonnan sze^^ődött társulat tagja. . ^Köfdlibi filmsz&&pek#1 . Pepe: ^Néhámy ’hal^OvD jelesül*' Khpá^' több filmben, is benne volt, Szomjas Györgynél akár a Gengsztemfih előtt öt Roncsfilmben is játszott. Engem Kern András hívott először a Sztracsaterába. ■ - A nagy áttörés- a Szinpadon történt: Shakespeareszerepben aratták első k közös, kiugró sikerüket. Pepe: - Mi játsszuk- a mesterembereket a Csányi János rendezte Szentiváli- Ácji álomban. Az 1994. decemberi bemutató fordulatot _ hozott az életemben,v személy szerint engem és •az előadás tett ismertté a szakmában, ami azóta tör■•tént, az ennek a fajhullámain történt velem. ’ Kapa: - Hogy milyenek legyünk a Szentivánéjiben, az nem elhatározásából született. Nem törtük előre a fejünket, amit csináltunk. .. természetesen jött. Magától értetődő volt minden mozdulat. Mint egy igazi szeretkezésben. Pepe: - Sokszorosra növelte számomra a tétet, hogy alternatív színházból jöttem, ebben az előadásában pedig híres, nagy színészekkel kerültem össze. Kapa rengeteget segített kifejezetten színészi-szakmai tanácsaival. Gondolom, én meg a hülyeségeimmel inspiráltam őt. Ezek összeadódtak, öteste érlelődtek. - Mindjárt az első közös filmjükért megkapták a kritikusok díját. Körényen megtalálták a közös hangot a Gengszterfilmben is? Pepe: - A Szentivánéji után a kettősünk már bejáratott volt, egy nyelvet beszéltünk. Egy-két szót kellett csak a szótárban egyeztetnünk. A felvevőgép jelenléte önmagában nem zavart, de például a „skálás gyilkosság” jelenetében elég rázósak voltak az autóban felvett jelerje« :"Írásfélén vontatták ugyan a kocsit, de mégis vezetnem kellett, közben hátrafelé őrjöngve , veszekedni, miközben a kamera hol a szélvédőn nézett be, hol Grunwalsky Ferenc az anyósülésről, lehetetlen kígyópózba tekeredve fogta rám az objektívét." Általában rám nehezedett valami különös hangulat, hiszen ahol csak lehetett, a rablások és gyilkosságok eredeti helyszínein forgattakk. Tudtam, náitt Dobászi Valóban pofán lőtte Békét... Nem volt egyszerű, mert megpróbáltam hiteles lenni, de közben tudtam, úgysem lehet megcsinálni a figurát, amilyen a maga valóságában, csak úgy, ahogy én gondolom. Kapa: - Engem, egyáltalán nem érdekelt, hogy megtörtént eseményeken alapul a film. Tudatosan távol tartottam magam ennek a hatásától, személytelenné tettem a magam számára a figura eredetijét, noha tudtam, hogy az azember bent van a Csillagbörtönben. Úgy gondoltam rá, mint mondjuk m. Richárdra, és tudtam, nekem kell megtalálnom azt, amitől személyes lesz. Van erre egy módszeréül- Minden szerepemhez valami személyes titkot gondolok hozzá, mondjuk, hogy a fiamnak ajánlom vagy anyám emlékének. Egy sor gesztus, ebből a titokból születik, ettől lesz személyes. De hogy mitől, azt senkinek nem árulom el, megtörne a varázs. - Új filmjük, a Nékem , lámpást adott kezembe az Úr Pesten különböző alakokat öltő sírásókettőséért elragadtatva lelkesedett a kritika, nem hiányzott még a zseniális jelző sem. Mit szólnak a feltorlódott sikerhez? v Kapa:-Áldott szerenése, hogy ez a kettős működik és az isten simogatja. Vagy azért, mert még sok dolgunk van együtt vagy hogy megutáljuk egymást. Amikor Szolnokon játszottam, dühöngtem, hogy a kritika nem figyel oda. Pedig volt egyikét olyan partnerem, akik nagyon sokat jelentettek az életemben, és mégsem történt meg a csoda. A két filmben is meg kellett csinálni a szerepeket, de valahogy olyan természetesen jött minden, és ez zavar. Más dolgokért annyit küszködtem, míg megcsináltam... Pepe: - Mindaz mostanra érett be. A közönség a végeredményt látja, te az odáig vezető utat is tudod. Kapa: - Tehát nem akarni kell, hanem lenni. . Pepe: -Ez a nehéz benne... - A néző hasát fogja neve idében a két sírásó humorán, rögtönzésein. Jancsó Miki magankifakódott Interjújában azt mondta, épített az Mterencre, csak két ilyen színésszel születhetett meg ez a fekete komédia. Hogy történt ez? Pepe: - Miki bácsi az első pillanattól azt kívánta tőlünk, legyünk felszabadultak, vidámak és hülyéskedjünk. Ez jó helyzet. Kapa: - Persze azért bele is lehet görcsölni. Biztosan nem lehet tudni, mi lesz egy rögtönzésből. Volt, ami nem sikerült. Pepe: -■ Minden jelenetnek adva volt a kezdő- és végpontja. Ha nem a tervezett utód jutottál el egyiktől a másikig, Miki bácsi engedte, és nagyon örült, ha jó jött ki belőle. Nekem ez természetes volt,, mert ahonnan jöttem, az Arvisura társulata erősen épített az improvizációra. Volt egy vidéki ház, lementünk, öt napra, tízre, és a csoportok önálló feladatként rendező nélkül a Hamlet jelenetein, dolgoztak. Pomboldalon, patakparton, kint a természetben. Ránk' volt bízva, hogyan oldjuk meg a jeleneteket. Ezt az improvizatív játékot elneveztem „földlabdaásásnak”. Néha csodálkoztam is, mi lesz ebből, mikor két köbméteres földlabdát ástunk egyetlen,szál rózsának, fii-' nen jöttem, ez természetes része a játéknak. Kapa: - Én egészen más Utat jártam be. Nem volt rögtönzés. Távol állt tőlem, hogy belerpepjek kiszámít? látatlan" hélyzetekbe. Aztán jött a Szentivánéji, a gengszterfilm, és Miki bácsinál már a felvétel előtt olykor magam sem tudtam, mit és hogyan mondok majd a pillanat hatására. Biztos voltam, hogy Pepe le fogja reagálni, mert nem mondok olyat, amitől le izáll. Amikor például a ló-, vak elkezdték falni a szénára szórt hamvakat, fogtam magam, és megkósztoltam, pedig ilyesmiről szó sem volt. Pepe minden további nélkül benne volt a játékban. Pepe: - Az egyik jelenetben bakiztam. Ha Kapa nem veszi a lapot, és rám szól, hogy bakiztam, akkor az egész befuccsol, nem lesz belőle semmi. De Kapa visszakérdezett, én válaszoltam," és minthaa sZex- " rephez tartozna, heves szóváltást kerekítettünk egy apró bakiból. Kértem, vegyük fel újra, ne maradjon már bent egy nyelvbotlás, de Miki bácsinak megtett szert ez a semmiségen fel-» fortyanó vita, és benne», hagyta a filmben. - Ilyen jól veszik a lapot civilben is?: Kapa: - Barátok , vagyunk, de a humorunk nagyon távol esik egymástól. Az enyémet a gonoszsághatározza meg, Pepe meg szereti a szóvicceket. Én megőrülök tőlük. Nyolcvan százalékuktól a falra mászom. Pepe: - De a húszszázalék megéri. Kapa: - Azt szeretem.'Ezaz ára. Pepe: - Ez az áram. Kétszázhúsz volt... Kapa: - Na, ez a nyolc.Ha rpzágalikba tartozik^ ' - Mi az,graift ebfigi a siekeres pillanatból maradandónak kivannak?! ■. Kapa: - Szeretném, ha maradandó lenne a Miki bácsival a forgatáson kialakult barátság és maradandó lenne a film is. Pepe: - Végtelenül boldog vagyok, és ha a közönség is szeretnifogja a filmünket, az maga lesz a megvalósult álom. Scherer Péter és Mucsi Zoltán sírásókettőse a Jancsó-filmben Egy kóbor poéta versei Valachi Anna NÉPSZAVA Gyukics Gábor negyvenegy esztendős, tizenhárom éve emigrált, Amszterdam, St. *• Louis, San Francisco* után ma BrooklynmnK^dvilágcsavargó költő/műfor-. dító, színházi^^^téző, és könyvtáros ném "áz lüfeah filozofáló, közönségébe vágyó Szókratész leszármazottja, akinek kedvelt kifejezési formája a dialógus; ez a mindenütt otthontalan, magányos eszmélkedő többnépről anologizál. Leggyakrabban egy egyes szám első személyben vagy önmegszólító nyelvi fórmulában tűnődik-eszmélkedik, máskor kihűltszerelmek, elhagyott szeretők emlékével felesel, s csak nagy ritkán ad számot boldog pillanatairól, a másikban való magára találás és feloldódás transzcendens élményéről. Dialógusra épülő utcai produkció helyett tehát kóbor poéta magán y)színháza az Utcai előadás című kötet. A verssé kövesedett eszmélkedések, az időtlenné merevített pillanatnyi hangulatok, a tömör-érzékeny létélmény-beszámolók az örökké úton levő, soha meg nem érkező főhős életérzéseinek lenyomatai. A keletkezési hely és évszám szerint datált versek alapján szinte kronologikus pontossággal nyomon követhető, milyen sokfelé kereste - hiába - önmagát és társait a hazájában is hontalan, önkéntes száműzött, aki hányattatásai során valószínűleg csak az apanyelvében talált szilárd kapaszkodóra, igazi otthonára. Ezért szolgálja világ-MISC felén is a magyar irodalmat; - .amerikai költők verseit fordítja má* gyárrá;* és föltett ^Épdékű, hogy egy hisgyár költészeti , antológiát is megjelentet . Amerikában. A kötet borítóján közölt fényképről rokonszenvesen tiszta tekintetű, hosszú hajú, bőrdzsekijéhez hippis gyöngysort viselő fiatalember tekint ránk. Az utcai fotó hátterében pálmafa ágai sejlenek. Egy messziről jött embert látunk, aki sajátos szerepet osztott magára: nemcsak két távoli kultúra, hanem sok és sokféle mikrovilág - a költő és az olvasók személyes szférái között közvetít. „Előadása’’ ezért is katarzist ígér. (Gyukics Gábor: Utcai előadás. Versek, Fekete Sas Kiadó) A három testőr Fehérváron M’n-Információ A három testőr történetének ősbemutatójára készül a székesfehérvári színház: a kétrészes zenés játék premierje február 19-én lesz. Alegeandre Dumas regényéből Horváth Péter írta a szövegkönyvet, és ő a darab rendezője is. A zenét Selmeczi György, a dalszövegeket Béres Attila szerezte. Athost Bácskai János, Porthest Földes Tamás, Aramist Kuna Károly, D’Artagnant Miller Zoltán, Richielieu-t Puskás Tivadar, a Maladyt Závodszky Noémig Gonstance szerepét pedig Brunner Márta játssza. KULTÚRA Tavalyi eMeRTon-díjasok MTI-információ Az elmúlt évben nyújtott kiemelkedő könnyűzenei teljesítménye elismeréseként Koncz Zsuzsa nyerte el az év énekesnője címet, míg az év énekese Zámbó Jimmy lett az eMeRTondíjakat odaítélő kuratórium döntése alapján. Az életműdíjat a 35. születésnapját ünneplő Stúdió 11 érdemelte ki. A Magyar Rádió művészeti díjait idén tizenöt kategóriában ítélte oda a testület művészeknek és rádiós szakembereknek. Az év musical-énekesnője díjával Aux Évát jutalmazták, az év musicalénekese elismerést Dunai Tamás nyerte el. Az év felfedezettjének járó kitüntetésben Fehér Adrienne énekesnő részesült. A zenekarok közül a Back II Black, a folkegyüttesek sorában a Méta zenekar és Balogh Kálmán cimbalomművész, a jazzegyüttesek kategóriájában a Getten Club Singers hfaP°rt ismerést. Hangszeres szólistaként ifj. Sánta Ferencet díjazták. Az év kiemelkedő kiadványa címet Kisicses Veronika és a fóti gyermekváros kórusának lemeze nyerte el. Az év legjobb hangmérnöke Bányai Jenő, zenei rendezője Blum József lett. A legjobb produkcióért járó elismerést a rádiózás napjára, 1998. december 1-jére összeállított műsorfolyam, ezen belül Kovács László karmester- és Balogh Sándor hangszerelő-zeneszerző kapta. A testület posztumusz kitüntetést adományozott Felber Györgynél kok Magyar Televízió fiatalon elhunyt gyártásvezetőjének, aki az eMeRTon-gálaműsorok mindenkori producere volt. A díjakat ezúttal is gálaműsor keretében, március 26-án, a Budafok-Tétény Művelődési Házban adják át a Magyar Televízió és a Magyar Rádió vezetői, valamint a korábbi kitüntetettek. Szoftverfejlesztéstől a művészetpártolásig NÉPSZAVA-információ „Szeretnénk létrehozni Budapesten egy galériát, ahol a kortárs művészek alkotásai otthon vannak. Egy olyan helyet, ahol festmények és grafikák találkoznak azokkal, akik értik és szeretik a mai kor művészetét. Azokkal, akik úgy érzik, hogy esztétikum nélkül lehet ugyan élni, de az valahogy egészen más.” Ezek a gondolatok egy tíz éve alapított szoftverfejlesztő cég, a BankSoft vezetőinek fejében fogalmazódtak meg, miután három évvel ezelőtt olyan multimédiás szoftverekkel kezdtek foglalkozni, amelyek fejlesztése a számítógépes grafika alkalmazását hozta magával, így kerültek egyre közelebb a kortárs művészetekhez, innen pedig már csak egy lépés volt, hogy a mai hazai képzőművészet pártolása céljából megnyissák az Érintés Multiart Galériát (Bp. XIIL, Pozsonyi út 11.), melyben ma délután immár a harmadik tárlatot nyitják meg. Csík István festőművész legújabb munkáit mutatják be az érdeklődőknek. 1999. FEBRUÁR 4., CSÜTÖRTÖK 11 RÖVIDEN Együtt a térben A Magyar Művészeti Műhely tizenkét képzőművészének festményeiből és szobraiból nyílik kiállítás ma 17 órakor a Vigadó Galériában. A tárlatot Jókai Anna nyitja meg, s felhangzik Balázs Árpád Millenniumi fanfár című alkotása a Magyar Honvédség Központi Zenekara rézfúvósainak és ütőseinek előadásában, Dobos László karnagy vezényletével. Amo Schmidt emléke Az 1979-ben elhunyt német művészre, Amo Schmidtre emlékező sorozat első részeként ma este 19 órai kezdettel felolvasóestet rendeztek műveiből a budapesti Goethe Intézetben «(VEK AndrásSy-út 24.).* Játék-szín-tér Iparművészeti kiállítás nyílik ma délután 17órakor Játék-szín-tér ‘CínMlet'a Budapest Galéria Kiállítóházában (Bp. III., Lajos u. fed.). A tárlatot Szalai András építész, művészettörténész nyitja meg. Mi az a szerelem? A Palatínus Könyvkiadó ma délután 4 órakor mutatja be a budapesti írók Boltjában (VI., Andrássy út 45.) Mi az aszerelem? című, a napokban megjelent, XX. századi magyar írók Körössi P. József által válogatott novelláiból összeállított antológiáját. A könyvpremieren közreműködik Balázsovits Edit és Máté Gábor színművész, zongorán játszik Darvas Ferenc. Műkincsek védelme .jraaszövizi órától a bulgurfúria-töríténetben ramerro meg elhunyt neves művészettörténészre, Federico Zerire emlékeznek, s levetítik Nemcsak Assisi című riportfilmjét is. A beszélgetésben részt vesznek az olasz műkincsek védelméért felljelős, kormánytisztviselők, művészettörténészék és újságírók is. Metszéspontok .Hans Huwer német képzőművész rajzaiból és festményeiből nyílik kiállítás Metszéspontok címmel ma 18 órakor a Vízivárosi Galériában (Bp. n., Kapás u. 55.). Megnyitja Bacsó Béla esztéta. Táncoljunk barát Hóratáncház lesz ma 19 órától a Pannónia Klezmer Banddel az Almássy Téri Szabadidőközpontban. Olaszok tárlata Négy olasz művész kiállítása nyílik ma délután 18 órakor a művészek jelenlétében a V.A.M. Art and Design Galériában (Bp. V., Váci u. 62-64.). Születésnapi időutazás Beleszédül az ember, ha megkísérel akár vázlatosan is felidézni egy olyan hosszú és termékeny életutat, mint amilyen a ma nyolcvanöt esztendős Vajda György Mihály, az összehasonlító irodalomtudomány professzora mögött áll. Az első világháború évében született irodalomtudós, aki mindmáig megőrizte friss szellemét és sokirányú érdeklődését, öt éven át Ady kortársa lehetett - még ha nem is volt ennek tudatában -, és József Attila halálának esztendejében doktorált. A régmúlt időkbe vesző pályakezdet folytatása - újkori történelmünk függvényében - meglehetősen változatosan, de rendkívül tartalmasan alakult. Tanított általános iskolában, gimnáziumban, egyetemen, vidéken, a fővárosban és külföldön; tanszékvezető volt a szegedi és a bayreuthi egyetemen, vendégprofesszorként tanított Párizsban, Bécsben, New Yorkban, Innsbruckban. Az irodalomtudomány doktora tudományos kutatásai során és oktatói gyakorlatában is igyekezett szorosabb kapcsolatot létesíteni a különböző nyelvek és kultúrák között. Elsősorban a német irodalom bűvöletében élt: Brecht, Feuchtwanger, Lessing, Schiller műveit fordította és magyarázta, magyar nyelvű szövegkiadásokban közreműködött, tanulmányokat, világirodalmi szintéziseket publikált. Az ő elképzelései alapján kezdték meg a külföldi kutatóintézetekben az európai nyelvű irodalmak összehasonlító történetének feldolgozását. Tanítványok, kollégák és olvasók több generációja köszönheti neki irodalomszemlélete és gondolkodása tágasságát Születésnapján - némileg önző módon - további munkára biztatnánk, ha megírná ennek a nyolc és fél évtizednek a személyes történetét, szellemi időutazással felérő emlékiratából tovább tanulhatnánk. Valachi Anna