Népszava, 2015. augusztus (142. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-14 / 190. szám
8 NÉPSZAVA VILÁG 2015. AUGUSZTUS 14., PÉNTEK Vérfürdőt rendezett az Iszlám Állam egy bagdadi piacon Megosztják Irakot? Ismét vérfürdőt rendezett az Iszlám Állam, ezúttal az iraki fővárosban, egy síita többségű kerület népes piacán. Az iraki síita-szunnita felekezeti konfliktus annyira mély, hogy ellehetetleníti a terrorizmus elleni harcot is, és távlati megoldásként az ország kettéosztását vetíti előre. Az Irak és Szíria jelentős részét megszállva tartó, ott úgynevezett kalifátust kikiáltó Iszlám Állam (IS) szunnita terrorszervezet vállalta azt a merényletet, amelynek következtében több mint 70 személy vesztette életét az iraki fővárosban. Bagdad síiták által lakott kerületében, Sadr Cityben tegnap reggel egy hűtőkamiont robbantottak fel egy népes piacon. A merénylet 76 emberéletet követelt, és 212 sebesültet ápolnak kórházban. Haider al- Abadi miniszterelnök tavaly nyári beiktatása óta ez volt az egyik legvéresebb merénylet, amelyet Bagdadban követtek el. Júliusban egy, a fővárostól 20 km-re fekvő síita kisváros piacán robbantott az IS, az akkori merényletben 90-en hunytak el. A dzsihadisták tegnapi közleménye szerint a halottak száma ezúttal is eléri a kilencvenet, de a kórházi és hivatalos közlések ezt nem erősítették meg. A terroristák leszögezték, a merénylet a síita milíciákat célozta. A különböző nemzetközi hírügynökségeknek beszámoló szemtanúk szerint azonban az áldozatok legnagyobb része ezúttal is civil volt, a pusztítás pedig rettenetes. A zöldség- és gyümölcspiacon a termékeket vér borítja, emberi testrészek hevernek szerteszét, mesélték a sokkos állapotban lévő túlélők a Reutersnek. Ahmed Ali Ahmed szemtanú nyilatkozatában a kormányt tette felelőssé a történtekért, és sokak nevében követelte, hogy a hatóságok szigorítsák meg a kontrollt a városba való belépéskor, emeljék a biztonságot szavatoló katonák és síita milicisták számát a településeken. Haider al-Abadi miniszterelnök Moszul terroristák általi elfoglalása után egyre inkább a síita milíciákra kezdett támaszkodik Bagdad védelme és az elfoglalt területek visszaszerzése érdekében. Mindenekelőtt azért, mert a milíciák a kormányhadsereg mellett, de hatékonyabban veszik fel a harcot az Iszlám Állammal szemben, így Irakban az eleve létező mély síita-szunnita ellentéteket a fegyveres szembenállás is mélyíti. A hadsereg azonban nem áll a helyzet magaslatán, több alkalommal megfutamodott a terroristák támadásai elől, felszereléseit, nagy értékű harci technikát is hátrahagyva. A síita milíciák színrelépésének köszönhetően a szunnita dzsihadisták egyre több, kisebb-nagyobb merényletet követnek el a síita többségű településeken. E felekezeti konfliktus 2006- 2007-ben tetőződött, amikor több tízezer áldozatot követeltek az összecsapások. Raymond Thomas Odierno tábornok, amerikai vezérkari főnök, a korábban Irakban állomásozó amerikai hadsereg egykori parancsnoka szerdán, a bagdadi véres merényletet megelőzően beszélt az Irakot megbénító konfliktusról. Azt állította, hogy a síita-szunnita megbékélés Irakban egyre inkább ellehetetlenül. A tábornok véleménye szerint az egyetlen megoldás e felekezeti konfliktus kezelésére az ország kettéosztása lehetne. Hangsúlyozta, ennek mikéntjéről az érintetteknek, politikusoknak, diplomatáknak kellene dönteniük, nekik kellene megtalálniuk rá a megoldást, de más rendezési lehetőség egyelőre nemigen körvonalazódik. Pillanatnyilag azonban az Iszlám Állam elleni fellépés az elsődleges, mind az Egyesült Államok, mind Irak számára, húzta alá a búcsúzó tábornok. A terrorcsoport elleni harc azonban holtpontra került, ismerte be.Az IS tavaly júniusban indította el offenzíváját és kiáltotta ki a kalifátust. Az amerikai vezetésű nemzetközi katonai szövetség tavaly július végére állt össze, de mindmáig nem tud felmutatni jelentős sikert. A szunnita terrorcsoport elleni harcot nehezíti az a tény is, hogy a szunnita lakosság nem elhanyagolható része szimpatizál a terrorcsoporttal, akár segíti is őket.) Raymond Thomas Odierno tábornok, vezérkari főnök mandátuma ma ér véget, ez alkalommal beszélt sajtótájékoztatón az iraki helyzetről. G.M. • Menetrendszerű támadások a síiták ellen • A lakosság a kormányt vádolja • Kezelhetetlen felekezeti ellentét Sacr City a merényletek által leginkább sújtott bagdadi városrész fotó: europress/gettyimages RÖVIDEN Jimmy Carter rákos Jimmy Carter, az Egyesült Államok volt elnöke egy szerdai sajtótájékoztatón bejelentette, rákban szenved. A 90 éves volt államfő a hónap elején májműtéten esett át, akkor derült fény betegségére. Most további vizsgálatoknak veti alá magát, hogy pontosabb képet kapjanak állapotáról. Több családtagja is rákban hunyt el, köztük szülei és három testvére. Barack Obama elnök közleményben kívánt neki gyors és teljes felépülést. Carter egy hivatali időt töltött a Fehér Házban, mióta lejárt a mandátuma, saját alapítású jótékonysági szervezetét, a Carter Centert vezeti. Időskora ellenére eddig jó egészségnek örvendett, bár májusban le kellett mondania egy guyanai utazását betegség miatt. Elmondta, az atlantai Emory Egyetemen kap kezelést, jövő héten tesznek közzé új jelentést állapotáról. A népszava Részben elévültek az Assange elleni vádak A svéd ügyészség ejtett három vádat a Julian Assange ellen felhozottak közül, de továbbra is nyomoznak a 2010-es nemi erőszak ügyében. A szexuális zaklatás vádja öt év alatt elévül, a nemi erőszak vádjának elévülése azonban tíz év. Assange már három éve Ecuador londoni nagykövetségén él önkéntes száműzetésben. 2012 óta védekezik így a kitoloncolás ellen, és azóta is tagad mindent. Nem attól fél, hogy Nagy-Britannia kiadja Svédországnak, hanem hogy azután kiadják az Egyesült Államoknak is, ahol bizalmas amerikai dokumentumok kiszivárogtatása miatt állíthatják bíróság elé. Korábban az ügyészség ragaszkodott hozzá, hogy Svédországban hallgassák meg, de márciusban beleegyeztek, hogy Londonban kérdezzék ki az ausztrál férfit. Az viszont továbbra is kérdés marad, hogy vajon elfogadják-e az ecuadori nagykövetséget mint helyszínt. ► népszava Újabb tálib támadás Afganisztánban Rendőröknek öltözött tálib fegyveresek támadtak meg egy délafganisztáni rendőrőrsöt. A támadásban a kormányzati biztonsági erők 15 tagja vesztette életét, jelentette az AFP. Helmand tartomány, ahol a támadás történt, a tálib felkelők egyik fellegvára. A lázadók vállalták is a merényletet. A történtek annak a múlt pénteken kezdődött, elsősorban a fővárost, Kabult célzó legújabb merényletsorozatnak a részei, amelyeket már az új vezető, Aktar Maszúr mallá vezetésével vittek végbe a tálibok. A kabuli robbantásokban ötvenhatan vesztették életüket. ► népszava Lövöldözés Maliban Ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak egy rendőri ellenőrzőpontra Mali fővárosában. Nemrég egy szállodát támadtak meg. Még nem tudni, milyen szervezet áll az eset mögött. Az iszlám szélsőségesek 2012-ben egyszer már átvették az uralmat Mali északi része felett. ► népszava FOTO: EUROPRESS/GETTY IMAGES www.nepszava.hu vilag@nepszava.hu Kiegyezhetnek Líbiában Genfben egyeztetnek a líbiai szemben álló felek, az ENSZ közvetítésével. A cél, hogy véget lehessen vetni az észak-afrikai országot teljesen felőrlő káosznak és válságnak, amely nagymértékben generálja az Európába irányuló menekülthullámot is. Moammar Kadhafi 2011-es megbuktatása óta még nem sikerült lefegyverezni a különböző törzsi milíciákat, a közöttük dúló fegyveres harc vezetett oda, hogy pillanatnyilag két kormánya van Líbiának. A nemzetközileg elismert kormány és parlament tavaly nyáron arra kényszerült, hogy elmeneküljön a fővárosból, Tobrukba tették át székhelyüket. Tripolit a lázadó milíciák tartják megszállva, ők ugyancsak létrehozták a maguk hatalmi és államigazgatási struktúráikat. A helyzetet a terrorveszély is súlyosbítja, ugyanis Líbiában is megjelentek az Iszlám Államnak hűséget fogadó kisebb csoportok. A Genfben tárgyalóasztalhoz ült líbiai képviselők bizakodóan nyilatkoztak a megállapodás lehetőségéről. Bernardino León, a világszervezet líbiai különmegbízottjának beszámolója szerint a líbiai felek ígéretet tettek arra, hogy heteken belül véget vetnek az országban dúló politikai és fegyveres konfliktusnak. Tervek szerint augusztus végéig nemzeti egységkormány alakul, amelyet szeptemberben szavazással kívánnak megerősíteni. Ebbe az irányba mutat az is, hogy szerdán bejelentette lemondását a Tobrukban székelő, nemzetközileg elismert kormány feje, Abdalláh asz-Száni. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ A román néppártiak is bírálják Budapestet Nincs különbség a román bal- és jobboldal között a nemzeti kérdéshez való viszonyulásban, állította a Népszavának nyilatkozva Markó Béla volt RMDSZ- elnök. Őt igazolja az a közlemény, amelyet az Európai Néppárt egyik romániai tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) adott ki tegnap. (A PNL Klaus Johannis államfő formációja.) A Marius Obreja PNL-szenátor által jegyzett közlemény leszögezi, a romániai magyaroknak minden joguk biztosított, Zákonyi Botond magyar nagykövet pedig méltatlan az általa betöltött tisztségre. „Szeretném emlékeztetni Magyarország bukaresti nagykövetét, Zákonyi Botondot, hogy a romániai magyarok ugyanolyan autonómia és más, Románia alkotmánya által garantált jogokkal rendelkeznek, mint minden állampolgár. Más nemzeti kisebbségekhez hasonlóan a magyar közösség számára is biztosított a szabad hozzáférés az oktatáshoz, az egészségügyhöz, a közigazgatáshoz, a parlamenti képviselethez. A kártékony nacionalista retorika, a kilencvenes évek interetnikus feszültségeihez való visszatérés, az etnikai alapú autonómiaprovokációk felélesztése méltatlan a magas tisztséghez a jelenlegi rendkívül képlékeny biztonsági helyzetben”, áll a közleményben. A „román államnak címzett provokációkat” a liberális szenátor is magyar belpolitikai okokkal magyarázza, akárcsak Victor Ponta miniszterelnök, többek között a szólásszabadság megnyirbálását, a gazdasági hanyatlást és a migránsokkal szembeni magyar kormányzati magatartást említi. Vagyis a román pártok, ideológiai hovatartozásra való tekintet nélkül, azonos pozíciót foglalnak el Orbán Viktor kormányával szemben. A magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn azt nyilatkozta, hogy a 2012 előtti kormányokkal szívélyes volt a román-magyar viszony, amely a szociáldemokrata Ponta hatalomra jutása óta került gödörbe. A Fidesz román testvérpártjának nyilatkozata azonban nem ezt tükrözi. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Forró napok Kelet-Ukrajnában Kijev egyre gyakrabban kongatja meg a vészharangot, jelezve, az utóbbi napokban egyre hevesebbé válnak a szakadárok támadásai. Az ukrán hadműveleti parancsnokság csütörtöki beszámolója szerint augusztus 12-e volt az utóbbi hetek „legforróbb” napja a kelet-ukrajnai fronton. Közölték, az oroszbarát fegyveresek 152- szer sértették meg a tűzszünetet, támadásaik során a minszki fegyverszüneti megállapodás szerint tiltott Grad rakéta-sorozatvetőket, illetve 100 milliméternél nagyobb kaliberű aknavetőket is bevetettek. Hasonló vádakkal állt elő az úgynevezett Donyecki Népköztársaság „védelmi minisztériuma” is, 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű fegyverek használatával vádolta az ukrán hadsereget. Ugyanakkor Denisz Puslin, a Donyecki Népköztársaság egyik vezetője, aki a szakadár terület képviselője a konfliktus rendezése céljából létrejött minszki kontaktcsoportnak, tegnap bejelentette, hogy a testület és annak alcsoportjai az elkövetkezőkben négyszer, szeptember 8-án és 22-én, aztán pedig október 6- án és 20-án fognak összeülni. Pusilin arról beszélt, hogy mielőbb tárgyalásos úton szeretnének véget vetni a több mint egy éve zajló fegyveres konfliktusnak. Ennek azonban ellentmondani látszik a Zvezda televízió azon értesülése, hogy mind a donyecki, mind a luhanszki el nem ismert „népköztársaságok” minden katonai egységét teljes harckészültségbe helyezték, visszahívtak minden szabadságon lévő katonát is, a területükön lévő vállalatokat pedig arról értesítették, hogy légi csapások várhatóak. Állítják, a teljes harckészültség elrendelésére azért van szükség, mert az ukrán katonák támadásba fognak lendülni. Kijev sem állította le a mozgósítást, sajtóértesülések szerint rövidesen megkezdődhet az újabb, hetedik hullám. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ