Népszava, 2021. április (148. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-24 / 94. szám

\ Magyar Köztár és a köztársaság ■ [UNK] I yp­nest * \ KSsJÄassig« 18+8 ÚOLDAL M­ELLÉKLET A MAI ALAPSZÁMUNKBAN Szociáldemokrata napilap • Alapítva: 1873-ban 2021. április 24., szombat 148. évfolyam, 94. szám www.nepszava.hu nepszava@nepszava.hu Ára: 420 forint N­égyre = Totális nyitás vészhelyzetben COVID Több iskolában is megjelent a koronavírus a héten, de a szaktárca korábbi gyakorlatával szemben nem közöl adatokat. A szülőkre hárították egy országvezetési feladatot - mondja interjúnkban Gyarmathy Éva pszichológus 5. oldal NÉPSZAVA Egy-két napnak kellett csak eltelnie az óvodák és az általános iskolák alsós évfolyamainak hétfői meg­nyitása óta, és több intézményben újból megjelent a koronavírus. A Pedagógusok Demokratikus Szak­­szervezetéhez (PDSZ) több tucat visszajelzés érkezett a nyitás után, ezek között található egy falusi is­kola pedagógusának beszámolója, amelyben arról írt: négy alsós osz­tályuk van, három osztályban pedig kiderült, hogy egy-egy kisgyermek családtagj­­a covidos. Eddig rendszeresen közölték, hogy hány iskolában, osztályban kellett rendkívüli járványintéz­­kedéseket bevezetni, a szaktárca többszöri érdeklődésünkre sem adott tájékoztatást a héten. Bár a harmadik hullám leszálló­ágban van, a tegnapi adatok szerint így is 207 ember vesztette életét, 7177-en kórházban vannak a vírus miatt, közülük 844-en lélegezte­tőgépen. Mivel 3,5 millió embert már beoltottak, mától újra fogad­hatják a vendégeket a teraszok. Ez azért is fontos, mert - miként a mi­niszterelnöki rádióinterjúból kide­rült - Orbán Viktorra is vár egy kor­só sör a teraszán. A politikus beszélt a jövő heti menetrendről is: szer­dán vagy csütörtökön, amikor már 4 millión kapják meg legalább az első oltásukat, lényegében mindent kinyitnak az oltási igazolvánnyal rendelkezők előtt. A vészhelyzet ugyanakkor marad, így az egészség­­ügyi dolgozók továbbra sem mond­hatnak fel. A szektorban feszült a helyzet az új szolgálati jogviszony miatt, ami körülbelül 5000-6000 szakdolgozónak lényeges jövede­lemveszteséget is okozott. RÉSZLETEK A 3. OLDALON FOTÓ: MTI/ROSTA TIBOR Lebukott az aranyútlevél-biznisz MÁLTA Az uniós előírásokat megkerülve árusított ki állampol­gárságot és vele együtt schengeni útleveleket zömében arab és orosz gyanús milliomosoknak a máltai Henley & Partners. A tanácsadó cég viszont a valettai kormánytól kapott koncessziót a programra. Az Európai Unió által kifogásolt „aranyútlevél” projektet 2014-ben indította az akkori kormány, amely később belebukott a Daphne Ca­­ruana Galizia oknyomozó újságíró meggyilkolása után felgöngyölített korrupciós ügyekbe. Magyarország 2012-ben indította a gazdag külföl­diek számára a hasonló letelepedé­sikötvény-programj­át. Az EU Málta és Ciprus ellen kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben. Az Eu­rópai Bizottság a máltai botrányra úgy reagált: az európai értékek nem eladók. MÁLTAI TUDÓSÍTÁSUNK A 7. OLDALON BELÉPŐ Némi pénzért megnyílt előt­tük az Európai Unió kapuja. Nem csak Mál­tán, idehaza is £ ZÖLDTÉRÍTŐ Civil zöldek a célkeresztben KÉM Sajátos megfigyelési ügyről ír az osztrák sajtó: a megfigyelt a Greenpeace, a megfigyelő egy tit­kosszolgálati hátterű magáncég, az állítólagos megrendelő pedig a rész­ben állami tulajdonú, a kémkedést cáfolni igyekvő OMV. Hogy a nagy olajvállalatok keményen fellépnek a civil környezetvédők ellen, az ko­rántsem számít ritkaságnak, mint ahogy az sem, hogy az államhatalom tekinti a zöldeket ellenségnek (egy ilyen korábbi ügynek a Greenpeace részéről már halálos áldozata is volt). Míg a mostani esetben az oszt­rák kormány határozottan kiállt a civilek érdekében, és azonnali tisz­tázást sürgetett. Magyarországon az utóbbi időben nem példa nélküli, hogy az állam egy multinacionális vállalat és a zöldek konfliktusában az előbbi oldalára áll, akár a stras­­bourgi pervesztést is bevállalva. FOLYTATÁS A 16. OLDALON ELLENTÉT Korábban is volt köztük konfliktus Elnéző az UEFA Orbánnal KETTŐS MÉRCE A lelátói ver­bális erőszakot 2007 óta rendkívüli szigorral bünteti az Európai Labda­rúgó-szövetség (UEFA), ám sokkal elnézőbb, ha egy politikus gyűlölkö­dik vagy nyilatkozik kirekesztően. Lapunk hiába kért állásfoglalást az UEFA-tól Orbán Viktor menekül­tekkel szembeni uszító kijelentései­ről. A kontinentális futballszervezet hozzáállása abból a szempontból érthető, hogy szinte Magyarország az egyetlen Európában, amely a ko­ronavírus legpusztítóbb időszaká­ban is beengedi a nézőket a lelátóra Magyarország az egyet­len, ahol az Eb-n telt ház lehet egy Szuperkupa-mérkőzés kedvé­ért, és a nyári Európa-bajnokságon is egyedüliként tervezi a négy buda­pesti meccs telt házas megrendezé­sét. Az Eb-helyszíneken a végleges nézőszámokról a jövő hét végén születik döntés. BŐVEBBEN A 15. OLDALON Új próba vár az egészségügyre POSZT-COVID Át kell alakítani az egészségügyi rendszert, a kró­nikus ellátásra és a rehabilitációra kell sokkal több figyelmet és pénzt fordítani a Covid utóhatásai miatt, érvel Lantos Gabriella. Az egész­ségügyi szakember szerint a be­tegek 10-30 százaléka szembesül poszt-Covid-szindrómával. Ha az érintetteknek csak a 10 százaléká­nál tartós az utóhatás, annak ko­moly társadalmi következményei lesznek. Csakhogy a rendszer - le­gyen szó a psziché kezeléséről vagy a foglalkoztatáspolitikai következ­ményekről, mondjuk megváltozott munkaképességről­­ nem mozdul. És nem csak az érintettek esetében nem készülődik rendszerszintű se­gítség: egyelőre az egyik vagy mind­két szülőjüket elvesztő gyerekek sem számíthatnak ilyesmire. ÍRÁSUNK A VISSZHANG MELLÉKLETBEN FOTÓ: RÖHRIG DÁNIEL VIZSGÁLAT Nincs felkészül­ve a rendszer

Next