Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-29 / 24. szám

6­i _________________________________________________________GAZDASÁG Varga üzent Nagy Mártonnak VITA A kormány úgy erősíti a gaz­dasági növekedést, hogy közben a hiány és az államadósság mutatóit is javítja, egyensúly nélkül ugyan­is nincs fenntartható növekedés mondta Varga Mihály az iCon gazdaságpolitikai konferencián Sopronban. A pénzügyminiszter kiemelte: a magyar gazdaság 2024- ben újra az uniós átlag felett, 3,6 százalékkal növekedhet, míg az infláció éves szintje 5 százalékra csökkenhet. A pénzügyminiszter óvatosan szembehelyezkedett a Nagy Már­ton vezette Nemzetgazdasági Mi­nisztérium (NGM) növekedésösz­tönző politikájával. Az NGM szerint az inflációt a kormány tavaly le­győzte, ezért 2024 már a növekedés éve lehet. Varga ennél árnyaltab­ban fogalmaz, ám láthatóan nincs egyetértés a kormány két gazdaság­­politikai centruma között a hangsú­lyokban, ám hogy ez a vita miként oldódik meg, egyelőre nem látható. A gazdaságélénkítő lépéseket össze kell hangolni az infláció miatt megemelkedett állami finanszíro­zási költségekkel - mondta Varga. Csak olyan új programokat, projek­teket célszerű támogatni, amelyek makrogazdasági szintű hatása ki­termeli a csökkenő, de még mindig magas állami finanszírozási költ­ségeket. Inkább óvatos növekedési prognózisra van szükség nagyobb költségvetési tartalékok mellett - tette hozzá. A miniszter szerint a tava­lyi 6 százalék körüli hiányt 2025-re megfelezik. Az uniós támogatásokról szól­va a tárcavezető elmondta: tavaly december óta 520 milliárd forint­nyi, korábban blokkolt uniós for­rás érkezett hazánkba, azonban a gazdaság működőképes volt a for­rások nélkül is. A költségvetés az eddig blokkolt uniós pénzek nélkül is biztosított minden szükséges for­rást a családtámogatások és a rezsi­védelem megőrzéséhez, valamint a nyugdíjak értének megőrzésé­hez. 2024-ben még további, össze­sen több mint 2500 milliárd forint uniós forrás beérkezésével számol a kormány. A pénzügyminiszter a konferen­cián elmondta, hogy szerinte a költ­ségvetés az elmúlt évek válságaiban helytállt, az ország finanszírozása biztosított, és a problémák ellenére a 2024-es költségvetésben is meg­őrizte Európa egyik legnagyobb családtámogatási rendszerét, a csa­ládpolitikai kiadások és adóked­vezmények együttes összege már meghaladja a 3300 milliárd forin­tot. Ugyanakkor a válságok hatá­sára megemelkedett hiány maga­sabb a hosszú távon egészségesnél, ezért tovább kell javítani az egyen­súlyi mutatókat. A miniszter meg­jegyezte: 2023-ban a költségvetési hiány a GDP 6 százaléka körül ala­kult, a kormány 2025-ig fokozato­san 3 százalék alá csökkenti a mu­tatót. NÉPSZAVA Egyensúly nélkül nem lesz fenntart­ható növekedés ozir-Я oQ Ö o Drágulnak a szegedi lakások BYD Megugrott az érdeklődők száma a szegedi lakáspiacon, ez még csak a kezdet. Az egész megyében drágulás jöhet. BŐD PÉTER Kicsit kétkedve olvastam, hogy Sze­geden 68 százalékkal növekedett volna az ingatlanok iránti kereslet. Az élénkülés feltétlenül igaz, sőt az is, hogy szó szerint „belelkesedett” a helyi ingatlanpiac, ami január végén általában is megtörténik, de ez most más, mert egyértelműen azzal hozható kapcsolatba, hogy ideérkezik a világ egyik legnagyobb elektromos autógyártója, a BYD - mondta el lapunknak Berkes Krisz­ta szegedi ingatlanközvetítő. Az ingatlan.com számolt be ar­ról, hogy messze az országos élén­külés fölött mérték a szegedi lakó­­ingatlanok iránti érdeklődést, ahol a szakmai portál szerint 68 száza­lékkal többen kívánnak ma ingat­lant vásárolni, mint egy évvel ko­rábban. Igaz, szegedi ingatlanos körökből azt is hallottuk, hogy az utóbbi hónapokban belassult a he­lyi piac, így a változás magas értéke részben ezzel is összefügghet. Az adatokból látszik, hogy a gyárberuházás a szegedi lakóingat­lanokat is felértékelheti. Tavaly ja­nuárban például az eladó új építé­sű szegedi lakások és házak átlagos négyzetméterára 907 ezer forint volt, a decemberi bejelentés előtt 911 ezer forintot tett ki, idén janu­árban viszont már 958 ezer forint­ra nőtt. A használt lakások áraira egyelőre még nem volt hatással az autógyár Szegedre költözése. Az át­lagos négyzetméterár a 2023. janu­ári 647 ezer forintról a decemberi bejelentésig 661 ezer forintra, idén januárra pedig 670 ezer forintra emelkedett - mondta Balogh Lász­ló, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Nagyon imponálóak ezek a szá­mok, hosszabb távon mi is ilyen vál­tozásokat prognosztizálunk, vagy­is 10-20 százalékos emelkedésre, de óvatosabbak vagyunk, mert úgy gondoljuk, hogy ezek az árváltozá­sok némi idő elteltével realizálható­­ak - vélekedett Berkes Kriszta. Eb­ben a pillanatban nem tudjuk, hány kínai munkavállaló érkezik a ter­melését elindító gyárba, ami az in­gatlanok iránti keresletnél, beleért­ve azok bérlését is, fontos támpont. A szakember jelezte, hogy a szegedi polgármester nyilatkozata szerint döntő részben magyarok fognak a BYD itteni autógyárában dolgozni. Az emelkedő szegedi ingatlan­árak miatt a lakások befektetési szempontból is érdekesek lehetnek. A helyi ingatlanirodát működtető Berkes Kriszta úgy vélekedett, hogy a megtakarításaikat eddig állampa­pírba fektetők most akár válthatnak is, mert viszonylag kis munkával na­gyobb hozamot érhetnek el a helyi ingatlanpiacon, mint korábbi befek­tetéseikkel. Abban is lehet fantázia, hogy munkásszállókat, a BYD mun­kavállalóinak kiadható apartmano­kat alakítsanak ki helybeli építési vállalkozók vagy befektetők. Bizonyára a kis alapterületű, kor­szerű, esztétikailag és energetikai­lag rendben lévő, nemrégiben épült ingatlanokat fogják keresni azok, akiket a gyárépítés hoz a városba - osztotta meg véleményét beszél­getőpartnerünk. Fontos szempont lehet az ingatlanok kiválasztásánál annak városon belüli elhelyezkedé­se, de még ennél is döntőbb szem­pont lehet a leendő gyártelephez való közelsége. Egy ilyen, a Rókus városrészben található ingatlant értékesített az elmúlt napokban Berkes Kriszta, és itt már érvénye­sült a gyárépítés bejelentésével ös­­­szefüggő árfelhajtó hatás. Szegeden ugyanaz történik és ugyanaz fog történni az ingatlan­­piacon, ami azokban az ipari cent­rumokban történt, ahol különböző időben jelentős autóipari vállal­kozások telepedtek meg. Gondol­junk csak Győrre, Kecskemétre és Debrecenre - jelezte Balogh Lász­ló, az ingatlan.com vezető gazda­sági szakértője. Az árak emelke­dése azonban nem áll meg Szeged határában, hatása érzékelhető lesz szinte az egész megyében, de Sze­ged agglomerációjában különö­sen. Csongrád-Csanád megyében a használt lakóingatlanokat idén januárban átlagosan 542 ezer fo­rintért árulták a tulajdonosok. A vármegye legnagyobb kínálattal rendelkező városai közül Hódme­zővásárhelyen 376 ezer, Szentesen 303 ezer, Makón 291 ezer, Csongrá­­don 271 ezer forintnál tartottak az árak 2024 januárjában. Hozzátette: az elkövetkező években nemcsak Szegeden, de a környékbeli telepü­léseken is komoly lakáspiaci élén­külésre lehet számítani. Az erősödő kereslet viszont nem egy csapásra épül be az ingatlanárakba, hanem több éven át tartó folyamat ered­ménye lehet. A szegedi ingatlan- és bérletárakat erőteljesen befolyá­solta eddig is, hogy ez a település az ország harmadik legnagyobb vá­rosa, egyben az ország egyik legna­gyobb egyetemi központja. A Cédrusliget az elmúlt évek kiemelkedő ingatlanfej­lesztése volt Szegeden FORDULAT BERKES KRISZTA: A megtakarí­tásaikat eddig állampapírba fektetők most akár válthatnak is, mert nagyobb hozamot érhet­nek el a helyi ingatlanpiacon, mint korábbi befektetéseikkel 10-20 százalék Rövid időn belül ennyivel emelkedhetnek a szegedi ingatlanárak Szegedi lakóingatlanok A jelenleg 170 ezer lakosú (egyetemi hallgatók nél­kül) délkelet-magyarországi városban megközelítő­leg 79-80 ezer lakóingatlant tartanak nyilván, ebből 74 580 a magánszemélyek tulajdonában áll, mellette országos összehasonlításban viszonylag magas az önkormányzati bérlakások száma, közel 4 ezer. Az elmúlt évben itt épült a vidéki városok között a legna­gyobb számban új lakóingatlan, köszönhetően annak is, hogy ekkor adták át a város központjához közel fekvő, hatszáz lakásos lakóparkot, a Cédrusligetet. Közel 25 ezer egyetemista tanul a városban, kevés a kollégiumi hely, sok a tehetősnek számító külföldi hallgató, ezért az ingatlanbérlés virágzó üzletág évti­zedek óta a városban. Igényelés után terhelési csúcs ENERGIA Múlt hét hétfőn a ha­zai villamosenergia-rendszer ter­helése 7441 megawatton (MW) új történelmi csúcsot döntött - idézi az állami Mavir adatait az MTI. Az új rekord január 22-én, mínusz 4,1 Celsius-fokos átlaghőmérséklet mellett, fél órával napnyugta után, 17.00 és 17.15 között született. A szint 45 MW-tal haladja meg az előző, 2022. január 25-én, csaknem napra pontosan két évvel azelőtt, mínusz 2,6 Celsius-fokos napi át­laghőmérséklet mellett feljegyzett rekordot. A Mavir honlapján fellelhető adatbázisok tanúsága szerint az 1960-as évektől folyamatosan fel­futó terhelés 1990-es, addigi leg­magasabb, 6534 MW-os értékét az ipar akkori összeomlásával kapcso­latba hozható igényzuhanás mi­att először csak 2007-ben sikerült meghaladni. 2015-ben, először és mindeddig utoljára, a nyári terhe­lési csúcs, 6457 MW-tal, megha­ladta a télit. Bár a jelenség ráirányí­totta a figyelmet a szintén áramot igénylő hűtés, vagyis a klímák ter­jedésére, a téli-nyári terhelési olló, előbbi javára, azóta ismét tágul. Olyannyira, hogy az - új­fent télre eső - éves csúcsok 2017-ben, 2018- ban, illetve 2021-ben és 2022-ben is megdőltek. A rendszerterhelési csúcs a ha­zai erőművek adott időn belüli leg­magasabb kihasználtsága, amely bár nem fogyasztási adat, szoros kapcsolatban áll vele. A hazai vil­­lamosenergia-rendszert a terhe­lés növekedése már csak azért sem „veszélyezteti”, mert a hazai áram­termelők jelenlegi összteljesítmé­nye (a napelemek robbanásszerű terjedését is beleszámítva) immár körülbelül 13 ezer MW - hívják fel a figyelmet szakértők. Emellett rendelkezésre áll az import is. Ennek ismeretében már kevés­sé meglepő, hogy - a Mavir ugyan­aznapi közlése szerint - a 2023-as fogyasztás 4,5 százalékkal, 43,7 te­­rawattórára (TWh) esett. Ennek 74,6 százalékát, 32,6 TWh-t bel­földi erőművek termelték. A kivi­teli-behozatali egyenleg, ez utóbbi javára, a felhasználás 25,4 százalé­kát tette ki, ami 4 százalékos csök­kenés. M. I. Országos elektromos csúcsterhelés 2019 MW sT. Tél 2020 Forrás: Mavir.hu/NÉPSZAVA-grafika 2021 2022 2023 Nyár <<o C'I oo LJ<c =) oö<~><oa;

Next