Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-31 / 26. szám
\ / NIArVI NÉPSZAVA I "7 2024. január 31., szerda I / Attal rögtön a mély vízben PÁRIZS későbbi politikai pályafutását is kerékbe törheti, ha a fiatal francia miniszterelnök nem tudja kellőképpen teljesíteni a gazdák követeléseit, akik már a fővárost is blokád alá vették. RÓNAY TAMÁS Átfogó reformokat hirdetett meg több szférában a három héttel ezelőtt kinevezett francia miniszterelnök, Gabriel Attal a francia parlamentben elhangzott programalkotó beszédében. Minden idők legfiatalabb francia kormányfőjének azonban nem volt sok ideje a kormánynyilatkozatra való felkészülésre, mert folyamatosan egyeztetnie kellett a gazdákkal, akiket múlt héten megpróbált megnyugtatni, de nem járt sikerrel, így hétfő óta már Párizst is blokád alá helyezték. A mezőgazdasági dolgozók megmozdulása még nagyobb támogatásnak örvend Franciaországban, mint Németországban: minden tízből nyolc megkérdezett egyetért a gazdákkal. Az okok hasonlóak, mint Berlinben: miközben a járványt, illetve az energiaválságot követően megnőtt az infláció, amiből a mezőgazdasági szféra profitált, az árak tavaly stabilizálódtak az élelmiszerpiacon, így a nyereség is csökkent. Franciaországban szintén el akarták törölni az agrárdízelt, tehát a mezőgazdasági munkához szükséges üzemagyagot, Attal azonban múlt héten az intézkedés feloldását helyezte kilátásba. Emellett 100 millió eurós gyorssegélyt ígért azoknak a gazdáknak, akik súlyos anyagi károkat szenvedtek a viharok következtében. A miniszterelnök a túltermelési válság miatt szenvedő szőlősgazdáknak is támogatást helyezett kilátásba. Attalt tehát rögtön bedobta a mély vízbe Emmanuel Macron elnök, hiszen egy olyan problémát kellene megoldania, ami még a tapasztalt politikusok számára is szinte reménytelen kihívást jelentene. Ám más gondok is felmerülnek az országban, a munkanélküliség ismét növekszik, a lakhatási válság súlyosbodik. Nem a legszerencsésebb előjelek a közelgő, júniusban esedékes európai parlamenti választás előtt. Pedig Attal legfőbb feladata éppen az lenne, hogy új lendületet adjon az elnök pártjának, az Újjászületésnek, amely egyre jobban lemaradt a közvélemény-kutatásokban a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) mögött. Mint a konzervatív Le Figaro keddi szerkesztőségi cikkében megjegyezte, a miniszterelnökök jönnek, mennek, de a problémák megmaradnak. Attal keddi programnyilatkozata nem úgy alakult, ahogy eredetileg remélte. Attal és kormánya mindenképpen meg akarja akadályozni, hogy a sárga mellényesek négy évvel ezelőtti akciójához hasonló mozgalom jöjjön létre. Ehhez azonban mielőbb egy arculatmentő megoldást kellene találnia a gazdákkal folytatott vitában. A kormány igen nagy, 15 ezer fős rendőri kontingenssel próbálta elhárítani a mezőgazdasági szervezetek által hétfőn bejelentett blokádot, több-kevesebb sikerrel. Párizs irányába nyolc autópályát zártak le traktorokkal. A két nagy gazdaszervezet a főváros „ostromára” szólított fel. „Tartjuk a távolságot, nem akarunk erőszakot” jelentette ki Arnaud Rousseau, a legnagyobb mezőgazdasági termelői szervezet, az FNSEA elnöke az RTL rádióban. Ugyanakkor a blokád egyik résztvevője, Benoit Durand gazda nem sok jót sejtetően a BFM televíziós csatornában kijelentette: „Ki fogjuk éheztetni Párizst”. Válaszként a csendőrség páncélozott járművei felügyelték a párizsi Rungis nevű nagybani piacra vezető bekötőutakat. Összesen 25 autópálya-blokádot számoltak össze országszerte. Az Unité SGP rendőri szakszervezet főtitkára, Jean-Christophe Couvy felszólította a kormányt, „vegye elő a szociális tűzoltó készüléket”. A tűzoltásra már csak azért is mielőbb szükség lenne, mert a köztisztviselők energiáját igencsak leköti majd az öt hónap múlva esedékes olimpia, úgyhogy rá kellene pihenniük a nem csak a főváros számára komoly erőpróbát jelentő, tízmilliónál is több érdeklődőt vonzó megmérettetésre. Miközben tehát Attal keddi parlamenti beszédében új energiákat, pozitív jövőképet akart volna kölcsönözni honfitársainak, azt sugallva, hogy a biztató, Németországot bizonyos tekintetben felülmúló gazdasági adatok is derűlátásra adnak okot, kormánya ehelyett most egy újabb társadalmi tűzvész veszélyével néz szembe. Annál is inkább, mert újabb ágazatok is kiálltak a gazdák mellett. Hétfőn a taxitársaságok is spontán módon csatlakoztak a megmozdulásokhoz, és lezárták az A13-as autópályát, amely Normandiát köti össze a fővárossal. Bordeaux-ban és Toulouse-ban is tüntettek. A taxisok a betegszállítás költségtérítésének csökkentése ellen tiltakoznak, amit az állami egészségbiztosítási rendszer átszervezése érdekében rendeltek el. Emmanuel Macron elnök eddig visszafogottságot tanúsít a válság napjaiban. Az Elysée-palotában a társadalmi konfliktust minden jel szerint a fiatal miniszterelnök első komoly próbatételének tekintik, tehát úgy vannak vele: próbálja meg egyedül átvágni a gordiuszi csomót, mert ha ez sikerül, akkor még jobb esélye Politikailag veszélyes a miniszterelnök számára, hogy Marine Le Pen pártja a gazdák nagy pártfogójaként lép fel, lenne arra, hogy ő legyen az Újjászületés elnökjelöltje 2027-ben. Macron mostanában amúgy is keveset tartózkodott otthon, múlt héten Indiában vett részt hivatalos látogatáson, hétfő este tervezett svédországi látogatására indult, csütörtökön pedig Brüsszelben részt vesz az uniós csúcstalálkozón. A kabinet hétfő délutáni ülésén állítólag igen feszült volt a hangulat. Attal kormányának teljes listáját továbbra sem hozták nyilvánosságra, hiszen az Európa-ügyi, illetve az energiáért felelős tárcát még nem töltötték be, emlékeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Marc Fesneau mezőgazdasági miniszter a France 2 televíziós csatornán azt közölte, a kormány meg akar felelni a gazdáknak, ezért a következő 48 órában javaslatokat tesz arra, milyen további eszközökkel lehetne támogatni őket. Sok gazda a bürokrácia és a csökkenő jövedelmek ellen tiltakozik. A francia gazdák megmozdulásának másik fő témája az Ukrajnából érkező termények kérdése. A háború sújtotta országból származó mezőgazdasági importra 2022 nyara óta már nem vetnek ki vámot, ami hátrányosan érinti a francia cukor- és búzatermelőket, valamint a csirketenyésztőket. A gazdák attól is tartanak, hogy a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos franciaországi vállalások hátrányosan érintik őket. A kormány ugyan úgy véli, hogy a kettő nem összeegyeztethetetlen egymással, de lépéseket tehet Brüsszelben azért, hogy a mezőgazdasági ágazatot kevésbé érintsék ezek az előírások. „Nagyon is lehetséges egyszerre kiállni a környezetért és a fenntartható jövőért” - mondta Attal. „Amíg nem teljesítik követeléseinket, addig marad a teljes mozgósítás” - közölte Arnaud Rousseau az FNSEA részéről. A gazdaszövetség összesen 122 követelést terjesztett a kormány elé. Ami politikailag szintén veszélyes a miniszterelnök számára, hogy Marine Le Pen pártja a gazdák nagy pártfogójaként lép fel, a Nemzeti Tömörülés politikai tőkét próbál kovácsolni a válságból. Látványos megoldásokból sincs hiány: Marine Le Pent lencsevégre kapták, amint egy piros traktort vezetett. Az RN frakcióvezetője az EU-t hibáztatta a gazdák helyzetének rosszabbodásáért. A francia gazdák egyik tagja szerint „ki fogják éheztetni Párizst" C Q Q|<C <Co Meloni az afrikai vezetőknek udvarol RÓMA Igen jó hírt kapott Tiranából Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, mivel az albán alkotmánybíróság jóváhagyta Róma és az albán kormány azon tervét, miszerint két befogadóközpontot hozzanak létre bizonyos menekültek számára a balkáni országban. A szavazás igen szoros volt, a kilenc bíróból öt voksolt mellette és négy ellene, így az albán parlament várhatóan zöld utat ad a megállapodásra. Albánia azokat a a menekülteket veszi fel, akiket még Földközi-tengeren helyeznek biztonságba az illetékes hatóságok hajóikkal. Giorgia Meloni alig több mint két hónappal ezelőtt írt alá erről egyetértési megállapodást albán kollégájával, Edi Ramával. Az albán megállapodás azonban csak egy része Meloni azon törekvésének, hogy visszaszorítsa az Itáliába tartó menekültek számát. Migrációs politikájának másik fontos eleme az afrikai országokkal való megállapodás. Ennek keretében hétfőn több mint 20 afrikai állam- és kormányfőt fogadott Rómában, az Afrika-csúcstalálkozó keretében. A kormányfő új együttműködést helyezett kilátásba a kontinenssel, ahogy fogalmazott, „egyenlő feltételek mellett”. Olaszország fontos hídként akarja magát pozícionálni Európa és Afrika között. Emellett „több mint 5,5 milliárd eurós beruházási tervet” jelentett be az afrikai energia, mezőgazdaság, vízügy, egészségügy és oktatás területén. A finanszírozásban nemzetközi pénzügyi intézmények, az EU és más országok is részt vesznek. A konferencián Meloni bemutatta a „Mattei-tervet”, amely arról rendelkezik, hogy visszatoloncolhatják hazájukba azokat a menekülteket, akiknek menedékkérelmét Olaszországban elutasították. Természetesen az intézkedés csak azokba az országokba lehetséges, amelyekkel az olasz kormány megállapodást köt. A Politico portáljának értékelése szerint Meloni megkésett udvarlása az afrikai vezetőknek nem is olyan bizarr, mint amilyennek elsőre tűnik. Úgy kell érteni, mint az illegális bevándorlás elleni nagyobb küzdelme részét. „Most megoldásokat kell kínálnia választóinak, akik számára a bevándorlás komoly problémát jelent” - értékelt Leo Goretti, a római Nemzetközi Ügyek Intézetének (IAI) olasz külpolitikai szakértője. Meloninak a júliusi európai parlamenti választásokra is pozícionálnia kell magát. A Politico szerint Meloni deklarált célja az Afrikából való kivándorlás okai - például a munkanélküliség és a szegénység - leküzdése beruházások révén. Ugyanakkor azt is reméli, hogy sikerül meggyőznie az afrikai állam- és kormányfőket, akadályozzák meg a menekültek útnak indulását Európába, és vegyék vissza az elutasított menedékkérőket. R. T. Un puente porai*. ndmirtocwnmn January 2024 ctttcitacoiifica< < Giorgia Meloni nagyszabású beruházási tervvel igyekezné fékezni a menekültáradatot