Népújság, 1987 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-09 / 1. szám
A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XXX. évfolyam, 1. szám Murska Sobota, 1987. január 9-én Ara 100 dinár Egymást megbecsülve »Mindenhol jó, de otthon a legjobb« — mondja a régi közmondás. Ez érződik ezekben a napokban Muravidék szerte is, ahonnan mintegy 4360-an vannak külföldi munkán a nyugat-európai országokban. Tíztizenöt, sőtt húsz évvel ezelőtt azért ment ki a legtöbbjük, mert itthon nem kapott munkát, vagy pedig nagyobb szedet kenyérhez kívánt jutni. Közülük sokan úgy döntöttek, hogy végleg letelepednek az idegen országban, de a legtöbbjük itthon építgeti fészkét, hogy ha előbb nem is, a nyugdíjas korra, vagy a fiatal családoknál, mire a gyerek iskolába megy, hazajöhessenek. Az idegenben nem tudnak igazi gyökeret ereszteni. A napokban egy érdekes jelenségnek voltam a szemtanúja. A háromtagú fiatal család megérkezett a szülői házhoz. Az öt éves kisfiú az udvaron az autóból kiugorva először a nagybarátjához, a házőrzőhöz lépett, de németül kezdett gagyogni, csak később jött ellő az anyanyelv, amikor nagyanyja örömkönnyekkel küszködve szólt hozzá. A vendégmunkásainknak nem csak az okoz fájdalmat, hogy másként néznek rájuk, mint az ottani ország polgáraira, hanem afölött is éberen kell őrködniük, hogy ne feledjék el anyanyelvüket, és hogy a gyermeküket is megtanítsák rá. Ehhez magas fokú öntudatra van szükségük, hiszen az idegen hatás néha káros is lehet. Az idegenben alaposan megdolgoznak a pénzért. A legtöbbjük szerényen él, hogy minél többet összegyűjthessen. Ilyenkor az ünnepekre vagy másként, hazajövet, sok vendégmunkás rendezgeti a fészkét. Ez az igazi otthon, ahol nem a megalázás, hanem a megbecsülés veszi körül. Jó az, hogy abban a városban, ahol élete javarészét tölti, egyesületbe tömörülve ápolja kultúráját, anyanyelvét. »Haza, a szülőhazámba jöttem« volt a mottója annak a találkozónak, amit az újév előtti utolsó szombaton rendeztek Ljubljanában az ideglenesen külföldön dolgozó munkásaink tiszteletére a nyugat-európai szlovén egyesületek 10. jubiláris találkozója keretében. A Našdelavec lap szerkesztősége a vám- és egyéb előírásokról, az egészségügyi és nyugdíjbiztosításról és mindarról, ami a vendégmunkásokat érdekli, ismertetőt nyújtott. Volt sportverseny, a vendégmunkások gyermekei kultúrműsorral léptek fel a Gankar otthonban. Muraszombatban is fogadták az ideiglenesen külföldön dolgozó munkásainkat. Hazánk tisztában van azzal, hogy hidat alkotnak köztünk és Nyugat-Európa között, általuk tanulják meg tisztelni országunkat. Ezért tisztelettel tekintsünk rájuk, hiszen alaposan megszenvednek mindazért, amijük van. Nekik pedig tisztelettel kell tekinteniük az itthon élőkre, erre az országra, ahol születtek, ahol bátran használhatják anyanyelvüket, ahova mindig szerettel várjuk őket. Természetesen az sem ártana, ha lehetővé tennénk a tudásuk kamatoztatását munkaszervezeteinkben. Nagyon sokan közülük nem csak a munkafegyelemre tudnák megtanítani az itthon dolgozókat, mert ez sajnos sok helyen hiányzik, hanem a tudását is átnyújthatná sok vendégmunkásunk.Mintegy, itt voltak körünkben, velünk töltötték az újévi ünnepeket. Együtt örültünk az eredményeknek és kívánjuk, hogy minél sikeresebb legyen az új esztendő. LENDVA Programértekezletet tart a községi szakszervezeti tanács A munkaszervezetekben megtartott taggyűlések után a lendvai községi szakszervezeti tanács a jövő héten hétfőn, január 12-én ül össze szokásos évi programértekezletére. Az értekezleten beszámoló hangzik el a községi szakszervezeti tanács és szerveinek múlt évi munkájáról, megtárgyalják az idei év munkatervének programelveit végül pedig a szakszervezeti tanács az évi pénzügyi tervéről döntenek. A Naš glas nevű szakszervezeti újság legutóbbi, december 27-én megjelent számát is nagyobb részt a programértekezletnek szentelték. A lap teljes egészében tartalmazza a szakszervezeti tanács és szerveinek munkájáról készült beszámolót, valamint az idei év program elveit. Abeszámoló több fejezetben tárgyalja azokat a témaköröket, amelyekkel a szakszervezet az elmúlt év során a legtöbbet foglalkozott. Mivel a gazdaságszilárdítási program megvalósítása állt a lendvai község munkaszervezetei érdeklődésének homlokterében, a beszámoló ennek szenteli alegterjedelmesebb fejezetet. A második fejezet, amelyben a dolgozók szociális helyzetét taglalja, szorosan kapcsolódik az elsőhöz. Az elmúlt évben ugyanis tovább éleződtek a gazdálkodás körülményei és ezzel párhuzamosan rosszabbodott a dolgozók szociális biztonsága is. Mint a beszámolóból kitűnik, az elmúlt év során munkaszervezetben — az Elektrokontaktban, a Primatban és az MDZP-ben — fejezték ki a dolgozók erélyesen elégedetlenségüket. Mindebből az következik, hogy a szakszervezetnek ebben az évben is különös gondot kell fordítania mindazokra a kérdésekre, amelyek a dolgozók szociális biztonságát szavatolják. B.K-Zs. IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK #■ Újabb innovációkat az újévben Igaz, hogy új évbe léptünk, de mégis hadd szóljunk egy régi témáról, amely mégis számos újdonsággal könnyítheti gazdasági helyzetünket. Az innovációkról, az újításokról van szó. Ez a mozgalom az utóbbi egykét évben örvendetes mértékben felerősödött, mondhatnánk úgy is, hogy olyan tempóban, amilyennel a gazdasági nehézségek örvényében voltunk kénytelenek evezni. Igaz, az újítások, az innovációk nagy része a termelésben alkalmazható műszaki megoldásokat tartalmaz és a szakemberek szerint még mindig nem tölti be azt a szerepet amelyet elvárunk: a műszaki gondolkodás forradalmasítását. Akárhogy is van, az újévben is kiemelt figyelmet kell fordítani az újításokra, ha legalább részben be szeretnénk pótolni azt a mulasztást, amelyet hosszú éveken át elkövettünk. Az innovációkról társadalmi-gazdasági és politikai életünk több területén is szó esik. A nemrég megtartott szakszervezeti évi taggyűléseken is felvetődött ez a kérdés. Az elmúlt év gazdálkodási eredményeit vagyéppen sikertelenségeit taglalva fel kellett mérni azt is, mit tettek maguk a dolgozók, az egész kollektíva a jobb, a minőségesebb, a takarékosabb ügyvitel és termelés érdekeiben. És hogy vannak vállalatok, ahol nem csupán szólamként, vagy éppenséggel divatként értelmezik az innovációkat, arról íme egy adat: a lendvai INA-Nafta vállalatiban az elmúlt évben a számítások szerint 200 millió dinárt takarítottak meg éppen a termelésben alkalmazott újításoknak köszönve. A lendvai INA-Nafftában azonban megállapították azt is, hogy ez az eredmény kedvezőbb is lehetett volna, ha kihasználnak valamennyi lehetőséget. E vállalatban ugyanis a termelési folyamatok tarkasága, a szakemberek által képviselt szellemi potenciál mind-mind lehetővé teszi, hogy a dolgozók intenzívebben és tervszerűbben foglalkozzanak újításokkal. Hogy az innovációk fontosak, sőt létfontosságúak, azt senki sem vonja kétségbe. Bár a lendvai INA-Naftában sokat tettek az elmúlt évek során az innovációk serkentéséért, mégis, még itt is, azt állapítják meg hogy távolról sem annyit mint amenynyit tenni lehetett volna. Kritikusan és önkritikusan szögezték le, hogy az innovációs munkát nem értékelik, azaz nem fizetik meg kellősképpen. Különösen akkor bukkan elő az emberi egység, amikor valakinek jelentős összeget kellene kifizetni egy-egy innovációért. Tisztázni kellene továbbá azt is, mi a dolgozó munkahelyi kötelessége és mi az ezen kívül született újítás.Egy érdekes megállapításthallottam a minap: sajnos, nálunk a munkahelyeket fizetik meg és nem a munkahelyen elvégzett munkát. Aki például mérnök, az egyszer s mindenkorra, szinte egész életére biztosítva érzi magát a munkahelyén, nem nagyon töri magát azért, hogy lépést tartson a legújabb műszaki eljárásokkal. Márpedig ezek, jól tudjuk, olyan ütemben látnak napvilágot, hogy aki tíz évvel ezelőtt diplomált, annak a tudása már igenigen elavult. Megannyi kérdés, amelyre ebben a lendvai vállalatban is választ keresnek. A szakszervezet mindenekelőtt a méltányos jutalmazást helyezi előtérbe és a szubjektív erők szerepét az újítások serkentésénél. A kétszáz milliós megtakarítás mindenképpen arra figyelmeztet, hogy szisztematikus hozzáállással,kellő jutalmazással még többet lehetne elérni az innovációk terén. Példaképpen említették a maribori HAM vállalatot, ahol a személyi jövedelmek struktúrájában nem kevesebb mint 15 százalékot tesz ki az az összeg, amelyet az innovációkért fizetnek ki a dolgozóiknak. Igaz, a maribori TAM-nak nincsenek olyan veszteségei mint a lendvai INA-Nafftának, tény azonban az is, hogy ez alendvai vállalat a szlovéniai vegyipar keretében élen jár az innovációk terén. Nem áttörésről van tehát szó, hanem arról, hogy még járhatóbbá tegyék a már ismert utat. B.K.Zs. Mani a frontszervezet munkáján A Szocialista Szövetség muraszombati községi választmánya a közelmúltban tartotta az utolsó programértekezletét ebben az évben. Sok felszólaló működött közre a közel négy órás vitában. Geza Farkas, a DNSZSZ községi választmányának elnöke a bevezetőben aprólékosan ismertette a frontszervezet egy éves munkáját. Ez idő alatt sokjelentős társadalmi-politikai megbeszélés, találkozó, akció volt, de valamennyit azzal a célkitűzéssel tartottak, hogy minél jobban képviseljék a dolgozók és polgárok érdekeit. Ez, amint Boris Prejac, a Szocialista Szövetség muravidéki községközi tanácsának elnöke is kiemelte, eléggé jól sikerült, hiszen elsősorban a helyi közösségekben jól dolgozott a frontszervezet. Csak a jövőben, amint azt a községi választmány elnöke, Geza Farkaš is hangsúlyozta, a frontszervezetnek jobban oda kell figyelni arra, mit mondanak a külterületeken az emberek, akik a szavak helyett inkább a konkrét tevékenységetigénylik. A jelenleg előforduló hibákat a jövőben ki kell küszöbölni. A Szocialista Szövetség még nem tölti be kellően ellenőrző szerepét és a jövőben gondoskodnia kell arról is, hogy mindazokat, felelősségre vonják, akik nem végzik el a rájuk bízott feladatot. Amikor arról tárgyalunk, hogy a frontszervezetbe jobban be kell kapcsolódnia mindenkinek, akkor ez a pártalapszervezetre és a többi társadalmi-politikai szervezetre, valamint az egyesületekre is vonatkozik. A Szocialista Szövetség keretében tevékenykedő különböző bizottságok munkájáról jobban kell tájékoztatni a helyi választmányokban közreműködő embereket, a bázist,pen ezért változtatni kell a munkamódszeren, azt a jelenlegi állapotokhoz kell igazítani és a társadalmi-politikai szervezetek közötti együttműködésnek is jobbnak kell lenni, így a jövőben nem fordulna elő, hogy ugyanazt a kérdést tárgyalják. A füldöttrendszerről is sok szó esett, amely a törekvések ellenére sem hozta meg a várt eredményt. A jövőben azon kell fáradozni, hogy megszűnjön a fórummunka, mert csakis akkor várható előrehaladás, ha az embereket bevonjuk a munkába és így hozzuk meg a döntéseket, különben mindenkinek elmegy a kedve a közösségi munkától. A vitában az is felmerült, hogy nem ártana Murántúl burgonyatermelő falvainak egyikében egy burgonyafeldolgyozót létesíteni. A fiatalföldművesek arra panaszkodtak, hogy túl nagy összeget kell fizetniük az iskolaköteles gyermekük egész napos iskoláztatásáért, az idős földművesek viszont nehezen fizetik meg a különböző járulékokat. A muraszombati ifjúsági szervezet képviselője ismét arra figyelmeztetett, hogy a fiataloknak nincs megfelelő helyiségük. Szó volt a környezetvédelemről, a káderpolitikáról, a fiatal családokról való gondoskodásról, a vadászegyesületek felaprózottságáról és több más aktuális kérdésről. A muraszombati városi helyi közösségek egyikéből érkezett a javaslat, hogy minél előbb megfelelő ládákat kell felállítani a városban, amelyekben kizárólag az üvegeket gyűjtenék össze. A rakičani kórházhoz is olyan autóbuszjáratot kell indítani, hogy az megfeleljen az emberek igényeinek. A nyugdíjra sem lenne szabad fél évig várni a nyugdíjba menőknek. A magyar nemzetiségi lakosság jobb tájékoztatásáról sem szabad megfeledkezni. A Szocialista Szövetség egyik legfontosabb feladata lesz a jövőben a stabilizációs program következetes megvalósítása. Végezetül a muraszombati község újgazdasági közösségének problémáit vitatták meg. K. R. MURAVIDÉK A gazdasági helyzetről A gazdasági helyzet alakulásának, a lendvai INA Nafta szanációs programjainak és a veszteségeknek szenteltek legnagyobb figyelmet a Muravidéki Gazdasági Kamara végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén, ahol még tárgyaltak több folyó ügyről is. A lendvai INA-Nafta helyzete nem könnyű, most itt hosszú volna felsorolni a problémákat és az eredményeket, mert mindkettőből van elég. Ezért nem is meglepő, hogy a végrehajtó bizottság nagy figyelmet szentelt ennek a kérdésnek. Bár már mögöttünk az 1986-os év a muravidéki munkaszervezetekben még csak a háromnegyedévi veszteségekről beszélnek, s a Társadalmi Könyvviteli Szolgálatnak is csak erre az időszakra szólnak az adatai. A kilenc hónap során kevesebb volt a vesztes munkaszervezet mint 1985-ben, de ahiány súlyosabb és a listára felkerültek azok is, akik évek során példás gazdálkodóknak számítottak. Ilyenek a Radenska, a fafeldolgozók és a mezőgazdasági munkaszervezetek.Legaggasztóbb a helyzet a muraszombati Platanában, ahol kényszerigazgatást vezettek be január elsejével. A ljutomeri asztalosüzem dolgozói abban bíznak, hogy a zárszámadás után a veszteség minimális lesz. A Radenska palackozó üzemében a számítások szerint az 1986-os évet 60 milliós veszteséggel zárták, de a hiányt a többi alapszervezet fedi. Itt meg kell oldani az alapvető technológiai és fejlesztési kérdéseket. A mezőgazdaság helyzete valamit javult, de itt sem lehet kikerülni a veszteségeket. Hiánya van Ljutomerčan szövetkezetnek, a muraszombati húsgyárnak és több kisebb mezőgazdasági- és élelmiszeripari létesítménynek. A húsgyáriak véleménye szerint a gazdasági év veszteségmentes lesz, ami elsősorban az olcsóbehozatali húsnak köszönhető. A húsgyár veszteségének zöme az árkülönbözetekből ered. -ep