Népújság, 2019. április (71. évfolyam, 75-96. szám)
2019-04-26 / 95. szám
H1 NÉPÚJSÁG 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Április 25-én, csütörtökön nyílt meg és 28-án zárul a Millenárison a könyv tavaszi nagy seregszemléje, a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Az eseményen 24 ország képviselteti magát, több mint 800 vendég - művészek, írók, tudósok - részvételével. 145 kiállító várja a közönséget színes könyvkínálattal, valamint író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal, dedikálásokkal, felolvasásokkal, koncertekkel és kiállításokkal - öszszesen csaknem 400 rendezvénnyel. A könyvkínálat és a programkínálat szerteágazó, minden korosztály talál magának érdekességet, újdonságokat. A figyelem középpontjában ezúttal a norvég irodalom áll. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Budapest főpolgármesterével, a főváros támogatásával huszonöt éve alapította meg a Budapest Nagydíjat, amely azóta a Magyarországon külföldi írónak adható legrangosabb elismeréssé vált, részben annak köszönhetően, hogy olyan, világviszonylati rangos alkotók vették át, mint Mario Varg. Llosa, Michel Houellebecq, Jorge ■emprún, Günter Grass, Ljudmila Ulickaja, Umberto Eco, Jonathan Franzen, Amos Óz, Bret Easton Ellis vagy Daniel Kehlmann. Az idei díszvendég író a napjaink északi irodalmának nemzetközileg elismert norvég alkotója, Karl Ove Knausgard, a Magvető Kiadó szerzője. A könyvfesztivált Romsics Ignác Széchenyi-díjas magyar történész nyitotta meg, amit Frank Rossavik norvég író, újságíró, a Fritt Ord Alapítvány kuratóriumának tagjának köszöntője követett. A díszvendéggel Tóth Krisztina író laudációját követően Bősze Ádám beszélgetett, majd a világhírű író Budapest humán területért felelős főpolgármester-helyettesétől, Szalay-Bobrovniczky Alexandrától és az Egyesülés elnökétől, dr. Gál Katalintól vette át a 2019-es Budapest Nagydíjat. A norvég díszvendég stand megvalósulása lehetőséget kínál arra, hogy számos norvég író, műfordító, könyves szakember látogasson el Közép-Kelet-Európa e rangos könyves eseményére, elősegítve, hogy a magyar könyves szakma és az olvasók is megismerjék a norvég irodalmat. Kari Ove Knausgard mellett Klara Hoeberg, Vigdis Hjorth, Marta Breen, Bjorn Berge, Tomas Espedal, Asmund H. Eikenes, Thomas Hylland Eriksen és Bjarte Breiteig norvég szerzők jöttek, jönnek Budapestre. A fesztiválnak megvannak a jól bevált, hagyományos eseményei, így immár 19. alkalommal ad otthont Európa legtehetségesebb pályakezdő prózaírói nemzetközi bemutatkozásának. Az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljára idén 22 országból érkeztek fiatal írók. Magyarországot a Margó-díjas Mécs Anna képviseli. Az Európai Unió budapesti hivatalos intézménye, az ugyancsak a Millenáris parkjában található Európa Pont munkatársaival együttműködve folytatják az Európai írótalálkozó hagyományát is a könyvfesztiválra látogató külföldi írók, köztük számos díjazott alkotó részvételével. A könyvfesztivál a magyar könyvkiadás bemutatkozásának fontos lehetősége: a kortárs magyar szépirodalom mellett a könyvkultúránk minden ágazatában megjelennek a kiadók újdonságaikkal. Ezen a hétvégén többek között Bodor Ádám, Eszterhás Katalin, Háy János, Nógrádi Gábor, Spiró György, Száraz Miklós György, Turczi István vagy Vámos Miklós új kötetének bemutatójára is ellátogathat a közönség. A család legkisebb tagjai sem fognak unatkozni. Rengeteg játékkal várják az apróságokat a gyermekkönyvkiadók, amelyek segítenek megszeretni az olvasást, és egyben a szülőket, tanárokat is megszólítják. Koncertek, papírszínház, játszóház, közös éneklés, felolvasás, foglalkoztatók, vetélkedők és természetesen könyvbemutatók, dedikálások lesznek. Újdonság, hogy a Gyerekbirodalom ezúttal a Millenárison, a Nemzeti Táncszínház vadonatúj épületének előcsarnokában kap helyet. Azoknak a fiataloknak sem kell aggódniuk, akik szeretnének kedvenc könyves karakterük bőrébe bújni, ugyanis idén is sor kerül az Irodalom jelmezben versenyre, ahol diákcsoportok iskolájukat képviselve kedves olvasmányaik szereplőinek alakját, ruháit magukra öltve, jelmezeikkel és előadásukkal népszerűsítik az olvasást. Nem marad el a könyvtárosok szakmai fóruma, amelyen idén is az olvasási szokásokkal, az olvasási készségek fejlesztésével kapcsolatos, izgalmas rendezvényekkel jelentkezik a Könyvtáros Klub. Valamint 8. alkalommal került megrendezésre a Kis Könyves Elt e rendezvényen közel 30 budapesti és vidéki független könyvesbolt szervez jobbnál jobb kulturális programokat kora estétől éjfélig ma, április 26-án. A Lector és a Sissi is ott lesz Gazdag, színes tehát a vasárnap este záruló rendezvénysorozat, amiben viszont szegényebb, mint a korábbiak, az a romániai, erdélyi magyar szerzők bemutatkozása. A programot végigböngészve, nem találjuk a Romániai Könyves Céh kínálatát népszerűsítő eseményeket. Azt sem lehet tudni, hogy külön-külön jelentkeztek-e a fesztiválra az erdélyi magyar kiadók. Tudjuk, számos nehézséggel küszködnek, anyagi gondok terhelik munkájukat, a magyarországi terjesztés is akadályokba ütközik, valószínű, hogy többségük kihagyta a mostani bemutatkozást. Ellenben örvendetes, hogy éppen az egyik legfiatalabb könyves műhely, a magáról egyre gyakrabban hallató marosvásárhelyi Lector Kiadó kap lehetőséget az utóbbi időben nagy sikerrel mediatizált kiadványa ismertetésére. A Román Kulturális és Nemzeti Identitás Minisztériuma, a Budapesti Román Kulturális Intézet szervezésében Pavel Bubaru Sissi című kötete magyar nyelvű fordítását mutatják be április 27-én 12 órakor a B4 standnál. A fordító Demény Péter. A találkozó résztvevői: a szerző, valamint Cseke Szilárd, a Lector Kiadó képviselője. Moderátor: Claudiu Turcu, tolmács: Nagy Lajos. 14 órától , ugyanott Hogyan törjük át a költészet üvegplafonját? címmel kerekasztal-beszélgetésre is sor kerül Pavel Bugaru, Floarea Jusuianu és Andrei Dósa részvételével. Romániai vonatkozású lesz az a péntek délutáni könyvbemutató is, amelyen Andrei Dósa Füves könyv című regényéből (Polirom Kiadó) Nagy Lajos fordításában ismerhetnek meg részleteket a 19. Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja alkalmából. Ugyancsak péntek este Floarea Jusuianu - az Orpheusz Kiadónál megjelenés alatt álló - A csábítás művészete című kötetéből Tallián Mariann színművésznő olvas fel verseket. A találkozón részt vesz a szerző, valamint Király Farkas fordító, Moderátor Erős Kinga, az Orpheusz Kiadó igazgatója. Pénteken még egy figyelemre méltó erdélyi vonatkozású megnyilvánulás zajlik. A Dálnok felfedezése. Román és magyar újságírók Dózsa falujáról című kötet magyar nyelvű fordításával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A kötetben 9 szerző - két magyar és hét román újságíró - járja körül a településhez kötődő, figyelemfelkeltő témák különféle vonatkozásait. Résztvevők: Brinduta Armanca társszerző, valamint Molnár-Bánffy Kata kommunikációs szakember és kulturális programszervező, Tiberiu Boca újságíró és a Romániai Könyvkiadók Egyesületének képviselői. Moderátor: Claudiu Turcu, tolmács: Nagy Lajos (Budapesti Román Kulturális Intézet). És végül egy vasárnapi bemutató: 16 órától Száraz Miklós György Székelyek című regényes művelődéstörténeti kötete kerül közönség elé. Résztvevők: a szerző és Oláh-Gál Elvira rádiós újságíró. (nk) Zsigmond Attilára emlékezünk Húsz éve, 1999. április 25-én hunyt el szülővárosában, Marosvásárhelyen, amely művészete kiteljesedésének is .■» színhelye. Egyszerre volt festő és grafikus. Mindkét technikát birtokolta, ezért a megjelenítési eszközök szabadon keveredtek nála. Tehetsége nagy technikai tudással ötvöződött, amelyet élete végéig csiszolt. Volt, hogy hónapokon keresztül egyetlen megjelenítő anyag: pasztell, diófa pác, akvarell, préselt szén, tus, olaj, vagy egyetlen előkészítő forma: kroki, formatanulmány, karaktertanulmány foglalkoztatta. A legkiválóbb rajzolók, ábrázolók közé tartozott. Bátor, erőteljes színvilága össze nem téveszthető stílust adott munkáinak. A művészet iránti alázat jellemezte. Csak a tökéletes munkát adta ki a kezéből, ha nem volt megelégedve, át- meg átfestette, vagy újat festett. Igényessége önmagával, a saját munkájával szemben határtalan volt. Nem ragaszkodott munkáihoz, ha egy-egy nagyon értékes vásznát, grafikáját, akvarelljét vagy pasztelljét vitték el, csak annyit mondott „ilyet még tudok csinálni”. Emlékezzünk rá halálának 20. évfordulója alkalmából! Finta Zsuzsánna Láposi táj... Zsigmond Attila pasztellje MÚZSA Bölöni Domokos Tiltakozás Tetszett bizonyos szentkatolnai Paál Ferencz nevű úrnak Magyar legény czímű népdalomat, melly 1857-ik évi apr. 4-én a Magyar Néplap 27-ik számában, később ugyan ezen évi September elején Költeményeim H-ik kötetében is megjelent saját neve alatt, István bácsi jelen évre szóló naptárának 143-ik lapján „Székely népdal” czímmel, minden kommentár nélkül szóról szóra kiadni, azon kis különbséggel, hogy ezen kezdő sor helyett: „Magyar helyen, az alföldön születtem” ezt tette: „Székely székben, Háromszéken születtem”, s a versben több ízben előforduló „magyar” szót mindenütt „székely”-re változtatta át. Én tiszta szívvel örvendek azon, ha netalán említett népdalom kedves testvéreink, a hazaszerető, vitéz székely nép között viszhangra talált, s csaknem másfél év alatt annyira elterjedt, hogy azt szentkatolnai Paál Ferencz úr egy idei naptárban már székely népdal gyanánt mutathatta fel, de saját neve alatt, minden kommentár nélkül adni ki, illy merény előttem megfoghatatlan! Kénytelen vagyok tehát ezen eljárás ellen, az irodalom érdekében ünnepélyesen tiltakozni, s megsúgni az általam nagyra becsült vitéz székely népnek - ha netalán nem tudná -, hogy székely népdallá keresztelt dalom nem székely, de magyar földön, s nem szentkatolnai Paál Ferencz úr szívében született. Nagy-Kőrös, jan. 9. 1859. Losonczy László. *) E rovatban közlött cikkekért csupán a sajtóhatóság irányában vállal felelősséget a Szerk. *** Féltik a nadrágomat „A székely fia egy faszulykás napon nagyobbat kívánt dörrenteni az apjánál. Kísérlete trottyba fúlt. Ebből tanulhatnál.” Páll Lajos intelme, amikor egyik orcsói vásáron (a vendéglői szeparéban) Miess János - írói nevén Ritoók János (1935-1981) költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő - a jóbarát festőművész-költőt ritka találkozásuk örömére hamisítatlan kolozsvári (azon kívül/belül: egeresi?) eperfa hordóban érlelt, aranyosan sárgálló körtepálinkával tisztelte s lepte meg. Az épp ott lézengő kultúrritter is részesült a pompás, de méregerős itókából. Koccintás után Páll Lajos egyből fölhajtotta, és enyhén cuppantott. Bajtársi elismerése emelt kalapú jeleként kancsított is kicsit. Miess Ritoók János is fölhajtotta a magáét; vastag lencséjű pápaszeme öbléből pillanatra megvilágosodott a szürke szeparé, de egyéb semmi, s nem károsan. Az említett kultúrritter, mert hát izé, hoppáré, ő sem alábbvaló (ivásban!) „ezeknél”, akkorát gurgulázott, hogy mind ránéztek. Ugyanis romaútra futott a körtvélyszesz: a nem jeles, de jeletlen s fiatal értelmetlenségi köhögni, majd fuldokolni kezdett. Miess Ritoók János ferencjóskás biztonsággal, boszniásan hátba veregette, majd nagy pohár (honnan hozott? s nem is) enyhén büdös ásványvizet itatott vele. A szegény pára száz percenten tántorgott a könnyebbülészeti helyiségbe, ahol is egy kicsit némileg micsinált. Majdnem mindjárást azonban helyre-, sőt: visszajött. Ámde az iránta nem is mutatott s különben is rektung faktung ingatag kisüsti bizalom addigra totál odakozmálva. Well, éppen ama minutában suppintotta ki a bajsza alól Páll Lajos, a második pohárka körtepálinkát becsülve, némileg keresetlenebb szavakkal, egy bizonyos D-nak címezve: a legesfenti tartalmat. Egyébként teljesen fölöslegesen. Ugyanis Miess (Ritoók) János ennek a kákabélű illetőnek másodszorra már nem töltött a szuvenírnek vásárolt kis mázas köröndi csuporkába (Féltjük a nadrágját, indokolt a fojtott, egeresileg is zavart hangon; és hát, a szeparál kívüli hámtest-népség részére vagy számára, kvázi érthetetlenül. Na ki, na ki?) Kurtaprózák 2019. április 26., péntek