Népújság, 2019. április (71. évfolyam, 75-96. szám)

2019-04-26 / 95. szám

H1 NÉPÚJSÁG 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Április 25-én, csütörtökön nyílt meg és 28-án zárul a Millenárison a könyv tavaszi nagy seregszemléje, a 26. Bu­dapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Az eseményen 24 ország képviselteti magát, több mint 800 vendég - mű­vészek, írók, tudósok - részvételével. 145 kiállító várja a közönséget színes könyvkínálattal, valamint író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal, dedikálásokkal, felolvasásokkal, koncertekkel és kiállításokkal - ösz­­szesen csaknem 400 rendezvénnyel. A könyvkínálat és a programkínálat szerteágazó, minden korosztály talál magának érdekességet, újdonságo­kat. A figyelem középpontjában ezút­tal a norvég irodalom áll. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesz­tők Egyesülése Budapest főpolgármesterével, a főváros támogatásával huszonöt éve alapí­totta meg a Budapest Nagydíjat, amely azóta a Magyarországon külföldi írónak adható legrangosabb elismeréssé vált, részben annak köszönhetően, hogy olyan, világviszonylat­­i rangos alkotók vették át, mint Mario Var­­g. Llosa, Michel Houellebecq, Jorge ■emprún, Günter Grass, Ljudmila Ulickaja, Umberto Eco, Jonathan Franzen, Amos Óz, Bret Easton Ellis vagy Daniel Kehlmann. Az idei díszvendég író a napjaink északi irodal­mának nemzetközileg elismert norvég alko­tója, Karl Ove Knausgard, a Magvető Kiadó szerzője. A könyvfesztivált Romsics Ignác Széche­­nyi-díjas magyar történész nyitotta meg, amit Frank Rossavik norvég író, újságíró, a Fritt Ord Alapítvány kuratóriumának tagjának kö­szöntője követett. A díszvendéggel Tóth Krisztina író laudációját követően Bősze Ádám beszélgetett, majd a világhírű író Bu­dapest humán területért felelős főpolgármes­ter-helyettesétől, Szalay-Bobrovniczky Alexandrától és az Egyesülés elnökétől, dr. Gál Katalintól vette át a 2019-es Budapest Nagy­díj­at. A norvég díszvendég stand megvalósulása lehetőséget kínál arra, hogy számos norvég író, műfordító, könyves szakember látogas­son el Közép-Kelet-Európa e rangos könyves eseményére, elősegítve, hogy a magyar köny­ves szakma és az olvasók is megismerjék a norvég irodalmat. Kari Ove Knausgard mel­lett Klara Hoeberg, Vigdis Hjorth, Marta Breen, Bjorn Berge, Tomas Espedal, Asmund H. Eikenes, Thomas Hylland Eriksen és Bjarte Breiteig norvég szerzők jöttek, jönnek Budapestre. A fesztiválnak megvannak a jól bevált, ha­gyományos eseményei, így immár 19. alka­lommal ad otthont Európa legtehetségesebb pályakezdő prózaírói nemzetközi bemutatko­zásának. Az Európai Elsőkönyvesek Feszti­váljára idén 22 országból érkeztek fiatal írók. Magyarországot a Margó-díjas Mécs Anna képviseli. Az Európai Unió budapesti hivatalos intéz­ménye, az ugyancsak a Millenáris parkjában található Európa Pont munkatársaival együtt­működve folytatják az Európai írótalálkozó hagyományát is a könyvfesztiválra látogató külföldi írók, köztük számos díjazott alkotó részvételével. A könyvfesztivál a magyar könyvkiadás bemutatkozásának fontos lehetősége: a kor­társ magyar szépirodalom mellett a könyv­kultúránk minden ágazatában megjelennek a kiadók újdonságaikkal. Ezen a hétvégén többek között Bodor Ádám, Eszterhás Katalin, Háy János, Nógrádi Gábor, Spiró György, Száraz Miklós György, Turczi István vagy Vámos Miklós új köteté­nek bemutatójára is ellátogathat a közönség. A család legkisebb tagjai sem fognak unat­kozni. Rengeteg játékkal várják az apróságo­kat a gyermekkönyvkiadók, amelyek segítenek megszeretni az olvasást, és egyben a szülőket, tanárokat is megszólítják. Kon­certek, papírszínház, játszóház, közös ének­lés, felolvasás, foglalkoztatók, vetélkedők és természetesen könyvbemutatók, dedikálások lesznek. Újdonság, hogy a Gyerekbiroda­lom ezúttal a Millenárison, a Nemzeti Tánc­színház vadonatúj épületének előcsarnokában kap helyet. Azoknak a fiataloknak sem kell aggódniuk, akik szeretnének kedvenc köny­ves karakterük bőrébe bújni, ugyanis idén is sor kerül az Irodalom jelmezben versenyre, ahol diákcsoportok iskolájukat képviselve kedves olvasmányaik szereplőinek alakját, ruháit magukra öltve, jelmezeikkel és előadá­sukkal népszerűsítik az olvasást. Nem marad el a könyvtárosok szakmai fó­ruma, amelyen idén is az olvasási szokások­kal, az olvasási készségek fejlesztésével kapcsolatos, izgalmas rendezvényekkel je­lentkezik a Könyvtáros Klub. Valamint 8. al­kalommal került megrendezésre a Kis Könyves Elt e rendezvényen közel 30 buda­pesti és vidéki független könyvesbolt szervez jobbnál jobb kulturális programokat kora es­tétől éjfélig ma, április 26-án. A Lector és a Sissi is ott lesz Gazdag, színes tehát a vasárnap este záruló rendezvénysorozat, amiben viszont szegé­nyebb, mint a korábbiak, az a romániai, erdé­lyi magyar szerzők bemutatkozása. A programot végigböngészve, nem találjuk a Romániai Könyves Céh kínálatát népszerű­sítő eseményeket. Azt sem lehet tudni, hogy külön-külön jelentkeztek-e a fesztiválra az er­délyi magyar kiadók. Tudjuk, számos nehéz­séggel küszködnek, anyagi gondok terhelik munkájukat, a magyarországi terjesztés is akadályokba ütközik, valószínű, hogy több­ségük kihagyta a mostani bemutatkozást. El­lenben örvendetes, hogy éppen az egyik leg­fiatalabb könyves műhely, a magáról egyre gyakrabban hallató marosvásárhelyi Lector Kiadó kap lehetőséget az utóbbi időben nagy sikerrel mediatizált kiadványa ismertetésére. A Román Kulturális és Nemzeti Identitás Mi­nisztériuma, a Budapesti Román Kulturális Intézet szervezésében Pavel Bubaru Sissi című kötete magyar nyelvű fordítását mutat­ják be április 27-én 12 órakor a B4 standnál. A fordító Demény Péter. A találkozó résztve­vői: a szerző, valamint Cseke Szilárd, a Lec­tor Kiadó képviselője. Moderátor: Claudiu Turcu­,­ tolmács: Nagy Lajos. 14 órától , ugyanott Hogyan törjük át a költészet üveg­plafonját? címmel kerekasztal-beszélgetésre is sor kerül Pavel Bugaru, Floarea Jusuianu és Andrei Dósa részvételével. Romániai vonat­kozású lesz az a péntek délutáni könyvbemu­tató is, amelyen Andrei Dósa Füves könyv című regényéből (Polirom Kiadó) Nagy Lajos fordításában ismerhetnek meg részle­teket a 19. Európai Elsőkönyvesek Feszti­válja alkalmából. Ugyancsak péntek este Floarea Jusuianu - az Orpheusz Kiadónál megjelenés alatt álló - A csábítás művészete című kötetéből Tallián Mariann színmű­vésznő olvas fel verseket. A találkozón részt vesz a szerző, valamint Király Farkas fordító, Moderátor Erős Kinga, az Orpheusz Kiadó igazgatója. Pénteken még egy figyelemre méltó erdé­lyi vonatkozású megnyilvánulás zajlik. A Dálnok felfedezése. Román és magyar új­ságírók Dózsa falujáról című kötet magyar nyelvű fordításával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A kötetben 9 szerző - két magyar és hét román újságíró - járja körül a telepü­léshez kötődő, figyelemfelkeltő témák különféle vonatkozásait. Résztvevők: Brinduta Armanca társszerző, valamint Molnár-Bánffy Kata kom­munikációs szakember és kulturális program­­szervező, Tiberiu Boca újságíró és a Romániai Könyvkiadók Egyesületének képviselői. Mode­rátor: Claudiu Turcu­, tolmács: Nagy Lajos (Budapesti Román Kulturális Intézet). És végül egy vasárnapi bemutató: 16 órától Száraz Miklós György Székelyek című regé­nyes művelődéstörténeti kötete kerül közön­ség elé. Résztvevők: a szerző és Oláh-Gál Elvira rádiós újságíró. (nk) Zsigmond Attilára emlékezünk Húsz éve, 1999. április 25-én hunyt el szülővárosában, Marosvásárhelyen, amely művészete kitel­jesedésének is .■» színhelye. Egyszerre volt festő és grafikus. Mindkét technikát birtokolta, ezért a meg­jelenítési eszközök szabadon keveredtek nála. Tehetsége nagy technikai tudással ötvöződött, amelyet élete végéig csiszolt. Volt, hogy hónapokon keresztül egyetlen megjelenítő anyag: pasztell, diófa pác, akvarell, préselt szén, tus, olaj, vagy egyetlen előkészítő forma: kroki, formatanulmány, karakterta­nulmány foglalkoztatta. A legkiválóbb rajzolók, ábrázolók közé tartozott. Bátor, erőteljes színvilága össze nem téveszthető stílust adott munkáinak. A művészet iránti alázat jellemezte. Csak a tökéletes munkát adta ki a kezéből, ha nem volt megelégedve, át- meg átfestette, vagy újat festett. Igényessége önmagával, a saját munkájával szemben határtalan volt. Nem ragaszkodott munkáihoz, ha egy-egy nagyon értékes vásznát, grafikáját, akvarelljét vagy pasztelljét vitték el, csak annyit mondott „ilyet még tudok csinálni”. Emlékezzünk rá halálának 20. évfordulója alkalmából! Finta Zsuzsánna Láposi táj... Zsigmond Attila pasztellje MÚZSA Bölöni Domokos Tiltakozás Tetszett bizonyos szentkatolnai Paál Ferencz nevű úrnak Magyar legény czímű népdalomat, melly 1857-ik évi apr. 4-én a Magyar Néplap 27-ik számá­ban, később ugyan ezen évi September elején Költeményeim H-ik kötetében is megjelent­­ saját neve alatt, István bácsi jelen évre szóló naptárának 143-ik lap­ján „Székely népdal” czímmel, minden kommentár nélkül szóról szóra kiadni, azon kis különbséggel, hogy ezen kezdő sor helyett: „Magyar helyen, az alföldön születtem” ezt tette: „Székely székben, Háromszéken születtem”, s a versben több ízben előforduló „magyar” szót mindenütt „székely”-re változtatta át. Én tiszta szívvel örvendek azon, ha netalán említett népdalom kedves test­véreink, a hazaszerető, vitéz székely nép között viszhangra talált, s csaknem más­fél év alatt annyira elterj­edt, hogy azt szentkatolnai Paál Ferencz úr egy idei naptárban már székely népdal gyanánt mutathatta fel, de saját neve alatt, min­den kommentár nélkül adni ki­­, illy me­­rény előttem megfoghatatlan! Kénytelen vagyok tehát ezen eljárás ellen, az irodalom érdekében ünnepélye­sen tiltakozni, s megsúgni az általam nagyra becsült vitéz székely népnek - ha netalán nem tudná -, hogy székely nép­dallá keresztelt dalom nem székely, de magyar földön, s nem szentkatolnai Paál Ferencz úr szívében született. Nagy-Kőrös, jan. 9. 1859. Losonczy László. *) E rovatban közlött cikkekért csu­pán a sajtóhatóság irányában vállal fele­lősséget a Szerk. *** Féltik a nadrágomat „A székely fia egy faszulykás napon nagyobbat kívánt dörrenteni az apjánál. Kísérlete trottyba fúlt. Ebből tanulhatnál.” Páll Lajos intelme, amikor egyik or­­csói vásáron (a vendéglői szeparéban) Miess János - írói nevén Ritoók János (1935-1981) költő, műfordító, irodalom­­történész, szerkesztő - a jóbarát festő­művész-költőt ritka találkozásuk örö­mére hamisítatlan kolozsvári (azon kívül/belül: egeresi?) eperfa hordóban érlelt, aranyosan sárgálló körtepálinká­val tisztelte s lepte meg. Az épp ott lé­zengő kultúrritter is részesült a pompás, de méregerős itókából. Koccintás után Páll Lajos egyből föl­hajtotta, és enyhén cuppantott. Bajtársi elismerése emelt kalapú jeleként kancsí­­tott is kicsit. Miess­ Ritoók János is föl­hajtotta a magáét; vastag lencséjű pápaszeme öbléből pillanatra megvilá­gosodott a szürke szeparé, de egyéb semmi, s nem károsan. Az említett kultúrritter, mert hát izé, hoppáré, ő sem alábbvaló (ivásban!) „ezeknél”, akkorát gurgulázott, hogy mind ránéztek. Ugyanis romaútra futott a körtvély­­szesz: a nem jeles, de jeletlen s fiatal ér­­telmetlenségi köhögni, majd fuldokolni kezdett. Miess­ Ritoók János ferencjós­­kás biztonsággal, boszniásan hátba ve­regette, majd nagy pohár (honnan hozott? s nem is) enyhén büdös ásvány­vizet itatott vele. A szegény pára száz percenten tántor­gott a könnyebbülészeti helyiségbe, ahol is egy kicsit némileg micsinált. Majdnem mindjárást azonban helyre-, sőt: visszajött. Ámde az iránta nem is mutatott s különben is rektung faktung ingatag kisüsti bizalom addigra totál odakozmálva. Well, éppen ama minutában suppin­­totta ki a bajsza alól Páll Lajos, a máso­dik pohárka körtepálinkát becsülve, némileg keresetlenebb szavakkal, egy bizonyos D-nak címezve: a legesfenti tartalmat. Egyébként teljesen fölöslegesen. Ugyanis Miess (Ritoók) János ennek a kákabélű illetőnek másodszorra már nem töltött a szuvenírnek vásárolt kis mázas köröndi csuporkába (Féltjük a nadrágját, indokolt a fojtott, egeresileg is zavart hangon; és hát, a szepa­rál kívüli hámtest-népség részére vagy szá­mára, kvázi ért­het­etlenül. Na ki, na ki?) Kurtaprózák 2019. április 26., péntek

Next