Orvosok Lapja, 1948. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1948-09-26 / 39. szám - Nyitray Gyula dr.: Az uterus cysta rendkívüli nagyságú esete

ORVOSOK LAPJA 1948. 39. Ezek előrebocsájtása után ismertetem esetemet : Sz. J.né­ 52 éves asszony. 1947 március 14-én vet­tük fel az osztályra. (677/1947. sz. nőgyógy. kórlap.) 28 éve asszony. Eddig sohasem volt beteg. Első vérzése 18 éves korában jelentkezett, azután négyhetenként ismétlődött, egy-két napig tartó, igen kevés vérzéssel, ritkán görcsökkel. Utolsó rendes menses 49 éves korában. Egyszer szült, egyszer vetélt. Két és fél év után, ez év januárban és februárban egy-egy napig tartó, kevés vér­zése jelentkezett. 1946. év júniusában vette észre, hogy hasa jelentékenyen nőni kezd. 1946 decemberben hasa annyira megnőtt, hogy teljesen munkaképtelenné vált, nagy fájdalmak kínozták, erősen fulladt. Orvost hívtak, aki kórházba akarta utalni, de nem egyezett bele. Orvosa úgy látta, hogy hasában igen sok szabad folyadék van s hasát megcsapolta és 10 liter barnás folyadékot bocsá­tott le. A beteg közérzete ezután lényegesen javult, de megerősödni nem tudott. Másfél hónap múlva ismét nőni kezdett a hasa. Ekkor állapota annyira rosszabbo­dott, hogy orvosa ismételt tanácsára most már felkereste osztályunkat. Jelen állapot: Kp. magas, igen lesoványodott nő­beteg. Bőre petyhüdt, nyirkos, sárgás. Ép csont- és izomrendszer. Szív magasra, harántirányban fek­­rt. Rekeszek magasan állanak. Légzés szapora, felületes. Pulsus kishullámú, 120/sec. KR. : 125 Hg.m/m. Csapolt vizelet: f. : g. : c. : negatív. Hatalmasan elődomborodó, igen feszes has, fénylő bőrrel, mintha az utolsó időben lévő nagy ikerterhesség lenne. Caput Medusae nem látható. A hasba betapintani nem lehet, csak annyi érezhető, hogy a hasat köldökig tömörebb tumorrészlet tölti ki és felette mintha cystosus resistentia volna tapintható. Szabad hasűri folyadék biztosan nem mutatható ki. Belső vizsgálatnál kicsi, kétajkú portro érezhető. A hüvelyboltozat ledomborítva nincs, göböket nem tapintunk. A tumor aránylag gyors növekedése és a nagyfokú testi leromlás miatt malignus hasi tumorra gondolunk. Állapota oly rossz, hogy laparatom­ia explorativa elvégzésére sem alkalmas. Másnap állapota oly aggasztó, annyira fullad, hogy mi is kénytelenek vagyunk vitalis indicatio miatt hasfali szúrcsapolást végezni, amikor is nagy nyomás alatt sugárban ürül sötétbarna, hígan folyó, kissé zavaros folyadék, melyből 8 litert bocsátunk le. Ezután nagyot változik a tapintási lelet. Az alhasban nagyobb emberfejnyi tumor válik tapinthatóvá, mely­nek felső fele cystosus tapintatú. Valószínű, hogy cys­tosus resistentiát csapoltunk meg. Másnap a beteg köz­érzete lényegesen megjavul, amit még bőséges folyadék­bevitellel fokozunk. Pulsus 80—84/sec. Qualitativ­ és quantitativ vérkép normális. Néhány napi előkészítés után elvégezzük a has­metszést. A has megnyitásakor meglepődve látjuk, hogy a hatalmas, nagyrészt cystosus resistentia teljes egészé­ben a rendesnél kisebb és sima felszínű méh fundusából indul ki. Mindkét ép, de kissé sorvadt adnexum a méh normális helyén ered. A méhet supravaginálisan ampu­táltuk és mindkét adnexumot is eltávolítottuk. A has­üregben a cysta tartalmából semmit sem találtunk. A supravaginálisan amputált méh és a belőle ki­induló emberfejnél jóval nagyobb, cystosus tumor még így is, előzetes punctióval megkisebbítve, 5 kg súlyú. A méh sima felszínű, kisebb a rendesnél és mindkét sorvadt, de teljesen ép adnexum a méh normális helyéről indul ki. A tubákat és ovariumokat felmetszve, kóros elváltozást nem találunk. A kis méh fundusából hirtelen hatalmasan elszélesedve indul ki az emberfejnél jóval nagyobb, felfelé egyre szélesedő tumor, melynek alsó részlete teljesen tömött tapintatú, felső része egyre job­ban elvékonyodó falú cystosus resistentiává alakult át és fala az előzetes punctio miatt petyhüdt. A készít­ményt sagittalisan vá­gták fel, amikor 4 liter, sötétbarna, hígan folyó, kissé zavaros tartalom ürült ki. Baloldalt az előzetes punctio helye látható, melyet fibrines lepedék vesz körül. A tumor alsó részének belső felszínét szabály­talan alakú lécek, gerendák szövik át, melyek részben folytatódnak az egyre elvékonyodó cystosus falban és végül eltűnnek. A tumor alsó részét 5 harántujjnyi vas­tagságú, teljesen egynemű és feltűnően törékeny, kissé a sarcomára emlékeztető daganatszövet alkotja. A tumor felső feléből négy diónyi és két almányi nagyságú fiók­­cysta domborodik elő, melyek a főcystával nem közle­kednek. Tartalmuk egyezik a főcystáéval. Szövettanilag (sz. Korpássy Prof., Szeged) a daga­natrészletek egymásba fonódó simaizomnyalábokból álla­nak, melyek — különösen Van Giesen szerint festett készítményekben szépen láthatóan — vékony kötő­­szövetes rostokkal vannak egymástól elválasztva. Ebben elég sok tág nyirokhézag és nyirokér látható. Az izom­nyalábok szabályosan elrendeződő pálcikaalakú sim­a izomsejtekből állanak, melyek bár szorosan egymás mellett helyezkednek el, jól differentiáltak és mag­oszlások nem fordulnak elő. A darabkák felszínén hám­­bélés nem volt található. Az eset a makroskopos és mikroskopos kép alapján, az először R. Meyer által leírt, lymphangiocystofibromák csoportjába tartozik és a Filep—Dubravszky-közlemény 3-ik számú esetével azonos jellegű. Meyer szerint ezek nem valódi daganatok, hanem szövetfejlődési rendelle­nességen alapuló hamartoblastomák és a nyirokerek endotheljének burjánzásából származnak. A nyirok­erekben fellépő váladékpangás miatt a felszaporodó váladék cystosus tágulatokat okozhat, melyek egyes esetekben emberfejnyi és ennél nagyobb cysták kialaku­lásához vezethetnek. Az uterus cystáknak R. Meyer által leírt alakja gyakran sarcomához hasonló formában jele­nik meg, de még a sejtdússág, sejtatypia, magoszlások, a sejtmagok fészkes elrendeződése sem jelenti a daga­natok rosszindulatú voltát, mert az eddig ismertetett ese­tek közül mindössze egy beteg kapott sarcomás metasta­­zisokat. Filep és Dubravszky esetében is a daganat a kórszövettani vizsgálat szerint rosszindulatú volt és ennek ellenére a beteg négy és fél év múlva is a legjobb egészségnek örvendett. A közölt eset érdekessége az uterus cysták ezen fajtájának nagyon ritka volta (az irodalomban eddig 13 esetet ismertettek) és a daganat szokatlan nagysága. De szokatlan volt a betegség klinikai lefolyása is. Nem­­ tudunk olyan uterus cystáról, mely nagysága miatt hasonló súlyos tüneteket okozott volna, amint ez ese­tünkben történt. A daganat rendkívül gyors növekedése is egyedülálló. Az eddig ismertetett esetek közül egynél sem fordult elő, hogy a beteget ismételten is pungálni és a folyadék egy részét lebocsátani kellett volna élet­mentő célzattal. Az uterus cysták közlését indokolja ritka előfordu­lásuk és az a körülmény is, hogy esetünk a lymphangio­cystofibromák csoportjába tartozik. Ez a daganat sok­szor kórszövettanilag és néha klinikailag is a fibro­sarcoma tulajdonságaival bír. Esetünkben is a kór­­szövettani vizsgálat a daganat sejtdús voltát állapította meg, bár a rosszindulatúság jelei hiányoztak. Mindezen körülmények szükségessé teszik a beteg további meg­figyelését s betegünket mi is három hónaponként ellen­őrizzük. Műtét óta a beteg állapota kifogástalan és 8 kg-ot hízott. MOST JELENT MEG ! Dr. PÁLYI M.­­ SZAKASITS A. GYAKORLATI IPAREGÉSZSÉGTAN 512 oldal. Fűz­e 80.--. Kötve 96.— Bármely hirdetett mű cégünknél kapható ! NOVÁK RUDOLF ÉS TÁRSA orvos! könyvkereskedés Budapest, Vil­., Baross­ utca 21 Telefon : 137—718 1201

Next