Orvosok Lapja, 1948. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1948-09-26 / 39. szám - Nyitray Gyula dr.: Az uterus cysta rendkívüli nagyságú esete
ORVOSOK LAPJA 1948. 39. Ezek előrebocsájtása után ismertetem esetemet : Sz. J.né 52 éves asszony. 1947 március 14-én vettük fel az osztályra. (677/1947. sz. nőgyógy. kórlap.) 28 éve asszony. Eddig sohasem volt beteg. Első vérzése 18 éves korában jelentkezett, azután négyhetenként ismétlődött, egy-két napig tartó, igen kevés vérzéssel, ritkán görcsökkel. Utolsó rendes menses 49 éves korában. Egyszer szült, egyszer vetélt. Két és fél év után, ez év januárban és februárban egy-egy napig tartó, kevés vérzése jelentkezett. 1946. év júniusában vette észre, hogy hasa jelentékenyen nőni kezd. 1946 decemberben hasa annyira megnőtt, hogy teljesen munkaképtelenné vált, nagy fájdalmak kínozták, erősen fulladt. Orvost hívtak, aki kórházba akarta utalni, de nem egyezett bele. Orvosa úgy látta, hogy hasában igen sok szabad folyadék van s hasát megcsapolta és 10 liter barnás folyadékot bocsátott le. A beteg közérzete ezután lényegesen javult, de megerősödni nem tudott. Másfél hónap múlva ismét nőni kezdett a hasa. Ekkor állapota annyira rosszabbodott, hogy orvosa ismételt tanácsára most már felkereste osztályunkat. Jelen állapot: Kp. magas, igen lesoványodott nőbeteg. Bőre petyhüdt, nyirkos, sárgás. Ép csont- és izomrendszer. Szív magasra, harántirányban fekrt. Rekeszek magasan állanak. Légzés szapora, felületes. Pulsus kishullámú, 120/sec. KR. : 125 Hg.m/m. Csapolt vizelet: f. : g. : c. : negatív. Hatalmasan elődomborodó, igen feszes has, fénylő bőrrel, mintha az utolsó időben lévő nagy ikerterhesség lenne. Caput Medusae nem látható. A hasba betapintani nem lehet, csak annyi érezhető, hogy a hasat köldökig tömörebb tumorrészlet tölti ki és felette mintha cystosus resistentia volna tapintható. Szabad hasűri folyadék biztosan nem mutatható ki. Belső vizsgálatnál kicsi, kétajkú portro érezhető. A hüvelyboltozat ledomborítva nincs, göböket nem tapintunk. A tumor aránylag gyors növekedése és a nagyfokú testi leromlás miatt malignus hasi tumorra gondolunk. Állapota oly rossz, hogy laparatomia explorativa elvégzésére sem alkalmas. Másnap állapota oly aggasztó, annyira fullad, hogy mi is kénytelenek vagyunk vitalis indicatio miatt hasfali szúrcsapolást végezni, amikor is nagy nyomás alatt sugárban ürül sötétbarna, hígan folyó, kissé zavaros folyadék, melyből 8 litert bocsátunk le. Ezután nagyot változik a tapintási lelet. Az alhasban nagyobb emberfejnyi tumor válik tapinthatóvá, melynek felső fele cystosus tapintatú. Valószínű, hogy cystosus resistentiát csapoltunk meg. Másnap a beteg közérzete lényegesen megjavul, amit még bőséges folyadékbevitellel fokozunk. Pulsus 80—84/sec. Qualitativ és quantitativ vérkép normális. Néhány napi előkészítés után elvégezzük a hasmetszést. A has megnyitásakor meglepődve látjuk, hogy a hatalmas, nagyrészt cystosus resistentia teljes egészében a rendesnél kisebb és sima felszínű méh fundusából indul ki. Mindkét ép, de kissé sorvadt adnexum a méh normális helyén ered. A méhet supravaginálisan amputáltuk és mindkét adnexumot is eltávolítottuk. A hasüregben a cysta tartalmából semmit sem találtunk. A supravaginálisan amputált méh és a belőle kiinduló emberfejnél jóval nagyobb, cystosus tumor még így is, előzetes punctióval megkisebbítve, 5 kg súlyú. A méh sima felszínű, kisebb a rendesnél és mindkét sorvadt, de teljesen ép adnexum a méh normális helyéről indul ki. A tubákat és ovariumokat felmetszve, kóros elváltozást nem találunk. A kis méh fundusából hirtelen hatalmasan elszélesedve indul ki az emberfejnél jóval nagyobb, felfelé egyre szélesedő tumor, melynek alsó részlete teljesen tömött tapintatú, felső része egyre jobban elvékonyodó falú cystosus resistentiává alakult át és fala az előzetes punctio miatt petyhüdt. A készítményt sagittalisan vágták fel, amikor 4 liter, sötétbarna, hígan folyó, kissé zavaros tartalom ürült ki. Baloldalt az előzetes punctio helye látható, melyet fibrines lepedék vesz körül. A tumor alsó részének belső felszínét szabálytalan alakú lécek, gerendák szövik át, melyek részben folytatódnak az egyre elvékonyodó cystosus falban és végül eltűnnek. A tumor alsó részét 5 harántujjnyi vastagságú, teljesen egynemű és feltűnően törékeny, kissé a sarcomára emlékeztető daganatszövet alkotja. A tumor felső feléből négy diónyi és két almányi nagyságú fiókcysta domborodik elő, melyek a főcystával nem közlekednek. Tartalmuk egyezik a főcystáéval. Szövettanilag (sz. Korpássy Prof., Szeged) a daganatrészletek egymásba fonódó simaizomnyalábokból állanak, melyek — különösen Van Giesen szerint festett készítményekben szépen láthatóan — vékony kötőszövetes rostokkal vannak egymástól elválasztva. Ebben elég sok tág nyirokhézag és nyirokér látható. Az izomnyalábok szabályosan elrendeződő pálcikaalakú sima izomsejtekből állanak, melyek bár szorosan egymás mellett helyezkednek el, jól differentiáltak és magoszlások nem fordulnak elő. A darabkák felszínén hámbélés nem volt található. Az eset a makroskopos és mikroskopos kép alapján, az először R. Meyer által leírt, lymphangiocystofibromák csoportjába tartozik és a Filep—Dubravszky-közlemény 3-ik számú esetével azonos jellegű. Meyer szerint ezek nem valódi daganatok, hanem szövetfejlődési rendellenességen alapuló hamartoblastomák és a nyirokerek endotheljének burjánzásából származnak. A nyirokerekben fellépő váladékpangás miatt a felszaporodó váladék cystosus tágulatokat okozhat, melyek egyes esetekben emberfejnyi és ennél nagyobb cysták kialakulásához vezethetnek. Az uterus cystáknak R. Meyer által leírt alakja gyakran sarcomához hasonló formában jelenik meg, de még a sejtdússág, sejtatypia, magoszlások, a sejtmagok fészkes elrendeződése sem jelenti a daganatok rosszindulatú voltát, mert az eddig ismertetett esetek közül mindössze egy beteg kapott sarcomás metastazisokat. Filep és Dubravszky esetében is a daganat a kórszövettani vizsgálat szerint rosszindulatú volt és ennek ellenére a beteg négy és fél év múlva is a legjobb egészségnek örvendett. A közölt eset érdekessége az uterus cysták ezen fajtájának nagyon ritka volta (az irodalomban eddig 13 esetet ismertettek) és a daganat szokatlan nagysága. De szokatlan volt a betegség klinikai lefolyása is. Nem tudunk olyan uterus cystáról, mely nagysága miatt hasonló súlyos tüneteket okozott volna, amint ez esetünkben történt. A daganat rendkívül gyors növekedése is egyedülálló. Az eddig ismertetett esetek közül egynél sem fordult elő, hogy a beteget ismételten is pungálni és a folyadék egy részét lebocsátani kellett volna életmentő célzattal. Az uterus cysták közlését indokolja ritka előfordulásuk és az a körülmény is, hogy esetünk a lymphangiocystofibromák csoportjába tartozik. Ez a daganat sokszor kórszövettanilag és néha klinikailag is a fibrosarcoma tulajdonságaival bír. Esetünkben is a kórszövettani vizsgálat a daganat sejtdús voltát állapította meg, bár a rosszindulatúság jelei hiányoztak. Mindezen körülmények szükségessé teszik a beteg további megfigyelését s betegünket mi is három hónaponként ellenőrizzük. Műtét óta a beteg állapota kifogástalan és 8 kg-ot hízott. MOST JELENT MEG ! Dr. PÁLYI M. SZAKASITS A. GYAKORLATI IPAREGÉSZSÉGTAN 512 oldal. Fűze 80.--. Kötve 96.— Bármely hirdetett mű cégünknél kapható ! NOVÁK RUDOLF ÉS TÁRSA orvos! könyvkereskedés Budapest, Vil., Baross utca 21 Telefon : 137—718 1201