Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-01 / 1. szám

fEM MEC ys&Cirlap1958. JANUAR 1. SZERDA Mit várhat megyénk az új esztendőtől? Vajon mit hoz az új esztendő? Minden alkalommal felvetődik a kérdés, amikor az öreg földgolyó befejez egy kört a nap körül és újat kezd írni ki tudja már hányad­szor befutott pályáján. Nehéz esztendő áll mögöttünk. El­lenforradalom pusztított 1956-ban hazánk földjén. Nagy kárt okozott ez városon és falun egyaránt. De a felszaba­dult dolgozók, mint már annyiszor, most sem csüggedtek el. Kalapácsot fogott a munkás, ekét a paraszt és ha nagy nehézségek árán is, de hozzákezdett az új élet megindí­tásához. Nem élünk valami fényesen, de megvannak a legszükségesebbek. Büszkén elmondhatjuk, eredményeket értünk el a múlt esztendőben, hogy szép Most egy lépéssel előrébb kell mennünk. Lehetőségeink nem kor­látlanok. A nehézségekből jócskán marad az új évre is. Azért mégis fejlődik a gyár és a falu egyaránt, olyan mértékben, ahogy azt az anyagiak lehetővé teszik. f­ejlődik megyénk ipara A tervek már készülnek, de még nem véglegesek. A sajtó közölte, hogy 300 millió rube­les hitelt kapunk a Szovjet­uniótól. Lapunkban is ismer­tettük, hogy ezt döntő mér­tékben a műszeripar és a die­selgyártás területén használ­juk majd fel. E hitel nyomán lehetséges, hogy a jelenlegi terveket át kell csoportosítani. A megye minisztériumi irá­nyítás alá tartozó üzemei fő­leg eddig elért megszilárdításáért eredményeik küzdenek. Új beruházások is lesznek, de csak a legszükségesebb, nél­külözhetetlen létesítményekre. A helyi ipar összes termelési értéke 182 770 000 forint lesz az új esztendőben, ami az 1957-es várható teljesítéshez képest 23,5 százalékos fejlő­dést jelent. Az élelmiszeriparban 1958-­­ban 326 647 000 forint évi termelési érték. Ide lesz az tar­toznak a sütödék, a vágóhidak, a szikvíz- és szeszipari válla­latok. A magas- és mélyépítő ipar 6,6 százalékkal ter­­­­mel többet 1958- ban, mint ui, a múlt évben, az el­­ös­­­szes termelési ér­­­­téke 58 130 000 fo­­­­rintot tesz ki. ~ Téglából­­ például y1f millió darabot készítenek a tanácsi­­ vállalatok­. Ebből a mennyiségből 850 kétszobás, összkomfortos családi házat le­hetne felépíteni. A tanácsi vál­lalatok 22 500 tonna meszet égetnek­ ebben az esztendőben. A szolgáltató vállalatok 32 402 000 forintos termelési költséggel dolgoznak 1958- ban. A kereskedelem összfor­galma egymilliárd, kétszázhet­venhárommillió, száznyolcvan­ezer forint lesz, ami 2,3 száza­lékos felfutást jelent. Ha fi­gyelembe vesszük az 1957-es megnö­vekedett vásárlóérték nyo­m."1 keletkezett forgal­mi fejlődést jelent, ha csak pusztán a forintössze­get nézzük is, igen jelentős lesz az új esztendőben. Csupán épületberuházásra 1 600 000 forintot kapnak, amelyből el­sősorban a Bagi Gépállomás építését fejezi­k be, továbbá a vámosmikolai, a nagy-buda­pesti és az érdi gépállomáson fordítják az összeget olyan építkezésekre, mint a csővázas gépszínek létrehozása. kívül 1 000 000 hitelkeret ezen­áll a gépállomások rendelkezésére az 1958-as esztendőben a már meglévő épületek felújítására és új gépszínek létesítésére. A gépállomások vállalatfejleszté­­­­si számláján további félmillió­­ áll rendelkezésre, melyet fő­­­­képpen szociális beruházási célokra használnak fel. ötven Zetort, három lánctalpas SZ—80-as trak­tort, 25 különbö­­­ző ekét, 10 darab­­ tányéros gyászórót, műtra­10 da­rab szervestrá­gya-szórót és trá­­gyarakó-gépet és egyéb új gépeket kapnak me­­gyénk gépállomásai közel millió forint értékben, csupán 2 i külföldről behozott géptípu­­sokból. Ezenkívül belföldi gyártmányú gépekből is több mint négymillió forint értékű jut a jövő esztendőben a gép­­állomásoknak, nem szólva a 500 000 forintot meghaladó szerszámgépek értékéről. kat Megerősítik a gépállomáso­új, m­agas ké­pze­ttség­ű A tanácsi ipar több, négymillió forint értékű mint árut szállít külföldre az új eszten­dőben. Főleg műszaki és ház­tartási cikkeket exportálnak. A helyi ipar fejlesztésére 2 658 000 forintot fordítunk. Az építőanyagiparban szárítószí­­nek építésére és gépek beszer­zésére 900 000 forintot hasz­­­­nálnak fel. A tőzegvállalatnál 430 000 forintért építenek és gépeket kisvasutat vásárol­nak. A Nagykőrösi Dohányzó­cikk- és Faárugyár 157 000 fo­rintot kap üzembővítésre és új gépekre. Itt és más faipari vállalatoknál is növelik gyártást. a bútor­­ban összesen 1958- 160 garnitúra szoba- és 120 garnitúra -konyhabútort ké­szítenek a tanácsi faipari vállalatok. A Váci Húsipari Vállalat 200 000 forintot kap új gépek vásárlására. Ebből a fogyasz­tóknak is hasznuk származik, mert többféle és jobb minősé­gű húskészítmények között vá­logathatnak majd. A Ceglédi Gépüzem és Vas­öntő 170 000 forintot fordíthat az üzem fejlesztésére és új gé­pek vásárlására. E beruházás nyomán egészségesebb körülmé­nyek között, könnyebben vé­gezhetik munkájukat a dolgo­zók. Vállalati felújításokra ki­lencmillió­ 900 000 forintot használnak fel. Az eléggé el­hanyagolt mozik és kultúrhá­­zak rendbehozatalára 1 400 000 forintot költenek. Az ipar­és az élelmiszeripari vál­lalatok 3 900 000 forintot kap­nak felújítási költség­ként. A költségvetési szer­vek ugyanilyen célra 18 370 000 forintot fordíthatnak, ebből hétmilliót iskolák, 3 400 000 fo­rintot pedig egészségügyi in­tézmények javítására hasz­nálnak fel szakemberekkel is. Traktoros brigádvezető 1958-ban már csak szakképzett mezőgazdász lehet. Hej, nagy szükségük is lesz erre azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek sikeresen ellenálltak az ellenforradalom romboló vi­harának, s most egy nehéz esz­tendő leküzdése után valóság­gal új életet akarnak kezdeni, mint például a nagykőrösi Vörös Október Tsz. Eb­ben a termelőszövetkezetben Ternai személyében Miklós mezőgazdász már az elnök s a tagság­gal egyetértésben is­ nagy terveket for­ral. Homokos, la­za talajon gazdál­kodnak, a gyü­mölcsös- és szőlő­telepítésnek is nagy jövője van területeiken, de mindenek­előtt az állattenyésztés fejlesz­tésében látják boldogulásuk zálogát. Sorolhatnánk szinte végig a ho­­­­­­­­moktalajokon gaz­di­­az­ dálkodó szövetke­­­­et­eket, amelyek szőlő- és gyü­es­mölcstelepítéssel egyéb kultúrákkal évelő vetik meg hosszabb táv­ra is közös gazdaságuk boldo­gulásának alapjait. Évelő kul­túrákat telepítenek nemcsak a mezőgazdasági termelőszövet­számára is jelentős fellendü­lést hoz az új esztendő. Az állategészségügy fejlesztése érdekében sokkal több oltást végeznek, mint eddig bármi­kor. A legeltetési bizottságok gazdálkodásában már eddig is komoly javulás állt be, s mi­vel ezek a szervek egyre ön­állóbbak lesznek, mind keve­sebb támogatásra szorulnak. Ennek ellenére 1958-ra is kö­zel 700 000 forintot irányoztak elő támogatásukra. A mester­séges termékenyítés is új len­dületet kap, mivel a Földmű­velésügyi Minisztérium orszá­gos központtá szervezte át az eddig megyei kezelésben levő Mesterséges Termékenyítő Bu­dapesti Főállomást. A rende­let értelmében január 1-től 9 fővel működő apparátus dol­gozik megyénkben a mestersé­ges termékenyítés területén. A sertéstenyésztés minőségi feljavítása érdeké­ben a megyei főállattenyésztő merész lépésekre készül. Min­den községben megállapították a jövő követendő tenyészirá­­nyát. A kanok kihelyezése a jövőben csak ennek megfele­lően történik úgy, hogy min­den községben legfeljebb két­fajta tenyészkan lehet. A faj­tatiszta tenyészetek előállítása érdekében elősegítik a sertés­­tenyésztő szakcsoportok alaku­lását és gondoskodnak róla, hogy ezeknek a legjobb minő-közül csak a legjelentősebbe­ket említjük. Az új esztendő­ben a szociális ágazaton fel­­használásra kerül 105 000 000 forint, szemben az 1957-es év 83 000 000 forintjával. zakra 36 000 000 forintot kórhá­for­dít a megye. H 000 000 forint­tal többet, mint,. 191­7-ben­ Nagyér­kőrös 30 ágyas új­­ kórházat kap, megye összes kór­a­­ házi ágyainak száma 1958-ban eléri az 1356-ot. A megbetegedett lakosok orvosi el­látását javítják azzal hogy jövő évben tovább növekszik a a rendelő- és gondozóintézetek­ben a rendelési órák száma és négy új orvosi körzet is ala­kul. Az oktatás, népművelés ágazatán az 1957-es év 150 millió forintos költségével szemben 183 000 000 forintot terveztek. Az óvodai férőhe­lyek száma 300-zal emelkedik és ezzel a megye óvodáiban és műközi otthonaiban több mint 12 000 gyereket gondoznak eb­ben az esztendőben. A rácke­vei, budai és monori járásban több mint 50-nel nő az óvodai férőhelyek száma, a szentend­rei járásban pedig 25-tel. Erre a kiadások összege 33 és fél­millió forint, hat millióval több, mint 1957-ben. Az álta­lános iskolásokra az 1957. évi 90 millióval szemben 109 mil­liót fordít a megye az új év­ben. Nagyarányú lakásépítkezésről ■ éppenséggel beszélhetünk, nem de erre a célra is ■ igen jelentős ös­­­szegeket fordít a megyei tanács. A diósdi és a gödöl­lői sok lakás épültet e­­mellett Vá­cott, Aszódon, Nagykőrösön gimnázium épül, és Szentendrén szobi hat tantermei befejezik a általános iskola építését, valamint a nagykőrösi gimnázium, a du­­naharaszti és gyálnémedi 'ános iskola ájta­­épí­­­­­tését. a monori gimnáziumot négy ,,, ,­­ . tanteremmel bő­ Jje­­­­vítik, kommuná­­lis célokra több­­ mint egy millió forintot fordíta­nak Újlengyelen elkészül a megye első úgynevezett komp­ségű tenyészkanok álljanak rendelkezésükre. A megye legelőterületeinek jobb kihasználásával, a legel­tetés jobb megszervezésével a juhállományt mintegy 20—25 százalékkal lehet növelni már a következő években anélkül, hogy ez a többi állatfaj tar­tásának rovására történnék. A megye állattenyésztőinek leg­közelebbi célkitűzése, hogy a baromfitenyésztési kedvet a sok keltető állomá­tenyésztési munkájának javí­tásával fellendít­sék és az ille­tékes kereskedel­mi szerveknek reális árpolitikára vonatkozó javas­latot tegyenek, ami ugyancsak ösztönzőleg hat majd a te­nyésztőkre. Felmérték a ki­használatlanul álló baromfite­lepek számát, kapacitását, ennek megfelelően javasolták­­ a tulajdonosoknak, hogy a környezetnek és a piacigény­nek megfelelő fajtájú és típu­sú baromfit tartsanak. Kihasz­nálatlanul levő baromfitelepe­ket juttatnak a speciálisan ez­zel a tenyésztéssel foglalkozó szakcsoportoknak is. Víziszár­nyas keltetésével is foglalkoz­nak majd annak érdekében, hogy megyénk területi adott­ságait kihasználva növelhes­sék a kacsa- és libaállományt. [ lex-épülete: kultúrház, egész­­­ségház és tanácsház építve. S ennek jelentős egybe­ i ré­sze társadalmi munkában. S még nem is beszéltünk a­­ termelőszövetkezetek zájáról, külön, amelyek beruhá­­i rész­­­ben saj­á­t­­ erőből, részben , hosszúlejáratú hitelekből többi mint 10 millió forintot nek ki. Ennek túlnyomó tesz­­t ré­­­­szét, mintegy 9 millió forintot építkezésre fordítanak. Jelentősek megyénk dolgo­zó népének szociális, kulturá­lis és anyagi fellendülésére szolgáló beruházások, a békés fejlődés és építés egyszerű számadatai. A gépállomások fejlődése keretek, de az alacsonyabb tí­pusú társulások, így például a ceglédi hegyközség-szakcso­port, a mogyoródi szakcsoport, a váci és a szobi járás számos társulása. Megyénk állattenyésztése A szociális és kulturális beruházások Dobi István újévi rádióbeszéde (Folytatás az első oldalról) állt. A történelemben példát­lanul álló folyt ellenünk. rágalomhadjárat A forradalmi munkás-paraszt kormány, amely erős kézzel vetett véget az ellenforradalom próbálko­zásainak, visszaverte a rágal­makat. Külpolitikájában is minden lépésével a béke ügyét szolgálta és azt fogja szolgálni a jövőben is. Népünk szilárd elhatározottsága, hogy támo­gatja kormányának ilyen irá­nyú politikáját — és minden nép harcát, a tartós béke biz­tosításáért. A magyar nép tu­datában van annak, hogy egy szörnyű tömegpusztító háború megakadályozása, a tartós bé­ke kivívása megköveteli né­pünk és az egész emberiség éberségét és lankadatlan har­cát a békéért. — Kedves barátaim! — Kívánom, hogy legyen az új, 1958. esztendő népünk szá­mára a szocialista gazdasági és kulturális építés még nagyobb eredményeinek, hazánk béke­törekvései újabb sikereinek esztendeje. Még egyszer szívé­lyesen köszöntök minden ma­gyar dolgozót, munkást, pa­rasztot, értelmiségit, nőt és fiatalt, az új év ünnepén. Tel­jes szívből kívánok mindan­­­nyiuknak jó egészséget, sok si­kert a munkában, tanulásban, s a nép érdekét szolgáló min­den tevékenységükben. — Boldog új esztendőt! mai nap 1958. január 1, szerda, Újév napja. A Nap kél 7,32 nyugszik 16,03 órakor.órakor. A Hold kél 12,48 órakor, nyugszik 2,49 órak­or. Várható időjárás ma estig: Felhőátvonulások, többfelé futó havazás, havas eső, eső. Mérsékelt nyugati-északnyu­­gati szél. A nappali hőmér­séklet északkeleten kissé emelkedik, máshol alig vál­tozik. Várható legmagasabb np­­pali hőmérséklet ma: 0 — plusz 3 fok között. — A SPORTFOGADÁSI ÉS LOTTÓ IGAZGATÓ­SÁG közli, hogy a lottó­kirendeltségek ma délután 2 órától nyitva tartanak. — A BUDAVOX Külke­reskedelmi Vállalat nagyobb mennyiségű telefon fejhall­gató szállítására kötött szer­ződést a pakisztáni postával. — MEGJELENT a Ma­gyar Tudományos Akadémia idegen nyelvű irodalomtör­ténelmi folyóirata, amelynek címe Acta Litteraria. — NYOLCCSATORNÁS elektromos agyvizsgáló ké­szült el a Budapesti Orvosi Műszergyárban. — KÜLÖNLEGES DIESEL elektromos mozdonyokat szállítunk Egyiptomba. Eze­ket a hidraulikus mozdonyo­kat újfajta porvédelmi be­rendezéssel szerelik fel. — A MAGYAR FORRADALMI a MUNKÁS-PARASZT KORMÁNY Mongol Népköztársaságban pusztított földrengés következté­ben kárt szenvedett lakosság megsegítésére 100 000 forint ér­tékű gyógyszert, orvosi műszert és állategészségügyi felszerelést adományozott. ÉRTESÍTÉS Bujdosó Jánosné, született Házi Irén hosszas szenvedés után 54 éves korában el­hunyt. Temetése 1958. ja­nuár 2-án, csütörtökön fél 3 órakor a XVIII. kerületi (Pestlőrinc) új temetőben (Steinmetz kapitány út). JELENTIK* A Nagyvásártelepre kedden reggel 24 vagon és kilenc teher­­gépkocsi áru érkezett, egyebek között 13 vagon vegyes darabáru* és két vagon rizs. A szilveszteri forgalomban nagy kereslet volt füstölt áruban és virsliben. A húsárudák a virslit kilónként 32 forintért áru­sították. Kelendő cikk volt még a kolbász és a savanyú káposzta is. A vecsési termelők megkezd­ték az idei fűszeres, hordós ká­poszta szállítását. Csemegekeresked­elmi A Budapesti Vállalat boltjaiban melegágyi sóskát, cu­korsalátát és zöldhagymát árusí­tottak. A salátát fejenként 1.30, a zöldhagymát csomónként 1.20 forintért adták.. (25) A lovasság után vonultak a szekerek, bennük az asszo­nyok és gyermekek, mellettük hajtották a csordát. A no­mádok India mellett haladtak el és szétömlöttek­ a kelet­európai síkságon. Sokan ott maradtak a tavak mellett. A legerősebbek tovább vonultak nyugatra. A Földkö­zi-tenger partvidékén földúl­ták az atlantidák első gyar­matát és a legyőzőitektől meg­tudták, merre van a Nap or­szága. Szu Hutám Lu itt meg­halt. Fejéről lehúzták a ha­ját, fejbőrével együtt, és hosszú rúdra erősítették. Ez­zel a zászlóval haladtak to­vább a tenger mentén. Így jutottak Európa széléig és ott a magas hegyekből meg­pillantották az ígéret földjét. Száz év telt el azóta, hogy az u­cskurok elindultak fennsík­jaikról. Fákat vágtak ki és tutajo­kat eszkábáltak. Tutajon úsz­ták át a meleg, sós folyót. At­lantis tiltott földjére lépve, a nomádok megtámadták a szent Tule várost. Amikor megmászták a magas falakat, a városban megkondultak a harangok: a harangzúgás olyan szívbemarkoló volt, hogy a sárgák nem rombolták le a várost, nem irtották ki a lakosságot, még csak a temp­lomokat sem fosztották fel. Étel- és ruhakészleteket szed­tek össze és tovább mentek délnyugatra. Szekereik és csordáik akkora port vertek, hogy a Napot sem lehetett látni. Hamarosan vörösbőrű se­reg állta útját a nomádoknak. Az atlantidákon arany fény­lék­ és tollak tarkállottak, pompás volt a külsejük, de el­­puhultak már. Az ucskar lo­vasok leöldösték őket. A sár­­gabőrűek ekkor megízlelték az attentidák vérét és ettől fogva többé nem ismerték ke­gyelmet. A Száz Aranyikapu városá­ból hírnököket küldtek nyu­gatra a vörösbőrííekhez, délre a négerekhez, keletre az aam­­törzsekhez és északra a cik­­lopszokhoz. Embereket áldoz­tak az oltárokon. Olthatatlan tüzet gyújtottak a templomok tetején. A város lakói véres áldozatokra csődültek, őrjön­gő táncoknak, érzéki élveze­teknek adták át magukat, ré­­szegeskedtek, pazaroltak. A papok és a filozófusok a szültek. A Nagy Tudomány könyveit barlangokba a hegyek mélyébe, fák a földben­ hordták és el is­Megkezdődött a háború. Ki­menetele már eleve eldőlt: az atlantidák csak meglevő gazdagságukat védelmezték, amelytől már meg is csömör­­löttek, a nomádokban pedig friss mohóság s az elhivatott­ságba­ vetett hit égett. A harc mégis hosszú és véres volt. Az ország elnéptelenedett. Éh­ínség és dögvész ütötte fel a fejét. A katonák szétszéled­tek és raboltak, amit csak tud­tak. A Száz Aranykapu váro­sát rohammal bevették, falait lerombolták. A­­ Nap Fia le­vetette magát a lépcsőzetes piramis tetejéről. A templo­mok tetején kialudtak a tü­zek. Néhány pap és bölcs elmenekült a hegyekbe, a bar­langokba. A civilizációnak vé­ge szakadt. A hatalmas város lerombolt palotái között, a fűvel benőtt tereken birkák kóboroltak és a sárgaarcú pásztor bánato­san nótázott a tiltott ország­ról, amely szép, mint a déli­báb, ahol kék a föld és arany­színű az ég. (Folytatjuk)

Next