Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

PEST MEGYEI II. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Hazaérkezett a Román Népköztársaságban járt magyar párt- és kormányküldöttség A Román Népköztársaság­ban járt magyar párt- és kor­mányküldöttség külön­vonata pénteken délután fél 5 órakor érkezett a magyar határállo­másra, Biharkeresztesre. Az állomásépület előtt több ezer dolgozó várakozott. A vonatról lelépő párt- és kormányküldöttség tagj­ait Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, belügyminiszter, Sándor Jó­zsef, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, valamint a megyei és a járási párt- és tanácsi szervek vezetői fogad­ták. Ezután Kádár János ellépett a csapatzászlóval felsorako­zott díszőrség előtt, majd Gódor Ferenc, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizottsá­gának első titkára köszöntötte a romániai útjáról magyar földre érkezett párt- és kor­mányküldöttséget. Az üdvözlésre Kádár János válaszolt. A nagy tapssal fogadott be­széd után Kádár elvtárs és a küldöttség tagjai a vonat in­dulásáig elbeszélgettek a fo­gadásukra összegyűlt dolgo­zókkal. A párt- és kormány­­küldöttség különvonata a ze­nekar indulóinak hangjai mel­lett hagyta el a biharkereszte­­si pályaudvart és az esti órák­ban érkezett meg Budapestre, ahol ünnepélyesen fogadták. A fogadásról lapzártáig nem érkezett jelentés. atHiiiiiiiiimmiiiiiiiiitimiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiimiiiiiii Tavaszi divat A Ruhaipari Tervező Vállalat­­ a napokban mutatta be a lip­­­­csei nemzetközi vásáron sze­­­­replő kollekcióit. Képünkön­­ az egyik nagy sikert aratott­­ kétrészes tavaszi ruha látható­ď VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ARA 50 FILLER A megye mezőgazdaságának de­tárgyalt a megyei tanács­ülése Pénteken délelőtt tartotta felső negyedévi ülését Pest me­gye Tanácsa. A tanácsülés megtárgyalta mezőgazdasá­gunk helyzetét, a mezőgazda­ság fejlesztésének további fel­adatait, meghallgatta Lakatos Imre elvtársnak, a megyei ta­nács VB-titkárának előadását a népi ellenőrző bizottság fel­adatairól, majd kiegészítette a megyei állandó bizottságokat, s több helyi jellegű kérdést tárgyalt. Szabó, Elemér elvtárs, a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályának vezetője számolt be a mezőgazdaság helyzetéről. Is­mertette az ellenforradalom okozta károk kihatásait a me­gye mezőgazdaságára és ter­melőszövetkezeti mozgalmára, amelyek még az elmúlt eszten­dőben is éreztették hatásukat. Majd a növénytermelés helyzetével foglalkozott. A kormány intézkedései alapján helyes irányban fejlő­dött a megye növénytermelése Mintegy 19 ezer holddal csök­kent a kenyérgabona vetés­területe, s ez a csökkenés a takarmánytermelés javára tör­tént. A kisebb vetésterületről kenyérgabona csaknem ugyanannyit takarított be megyénk parasztsága, mint az előző években, s ez eredményezte azt, hogy a felvásárlási tervet 131,4 száza­lékra teljesítette a megye. Beszélt Szabó elvtárs arról a sokoldalú támogatásról, amit a kormány adott a parasztság­nak. 1957-ben 780 vagon neme­sített vetőmagot, 1901 vagon műtrágyát kaptunk. A gépállomásokról elmondotta Szabó elvtárs, hogy múlt évi tervüket nem teljesítették. Munkájuk negy­ven százalékát a termelőszö­vetkezetekben végezték és a megyében a termelőszövetke­zetekben egy kataszteri hold szántóra 3,2 normálhold gépi munka jut. Az idén a 3004-es kor­mányhatározat alapján még nagyobb feladat vár a gépállomásokra; mintegy 680 ezer normálhold gépi munkát kell elvégezniük. A szőlő- és gyümölcsterme­lésről szólva elmondatta: a ho­zamok növekedésének legfőbb akadálya az, hogy eléggé ki­öregedett a tőke- és a faállo­­­­mány. A felújítás érdekében | mind a termelőszövetkezetek, | mind az egyéniek nagy erőfe­­­­­­szítéseket tesznek. A zöldségtermelés fokozá­­­­sa érdekében ésszerűen | kell felhasználni a terme­­­­lőszövetkezetekben levő | öntözésre alkalmas terüle­teket, | mert a zöldségtermelésben | | visszaesés mutatkozott. Rendeződtek a megyében a­­ földbirtokviszonyok is. A Mi­­­­nisztertanács 10. számú tör­­­­vényerejű rendelete módot­­ nyújtott arra, hogy rendezzék­­ a termelőszövetkezetekből ki­­­­lépett dolgozó parasztok föld­­i ügyeit, valamint azokét is, aki­­­­ket az elmúlt években a tago­­­­sítások során károsodás ért. A megye szarvasmarha­­állományát­ ­ mintegy 180 ezer darabra kell­­ növelni, több esztendei kitar­­­­tó tenyésztői munkával. A me­­­­gyében a 100 kh szántóra jutó­­­ szarvasmarhalétszám 14,9 da­­­­rab, s ez jóval alatta van az­­ országos átlagnak. A tejterme­­­­lésben 200 literrel megelőztük­­ az országos átlagot. Az idei év­­ célkitűzése a tehenenként 2400 | | literes tejhozam. A megye termelőszövetkeze­­­­teiben nagyon elhanyagolt a ba­­­­romfitenyésztés; mindössze 19­­ tsz-ben van közös baromfiállo­­­­­­mány. Az idén 300 ezer naposcsi­bével többet juttat az ál­lam a tavalyinál a megye termelőszövetkezeteinek és dolgozó parasztjainak. A szövetkezeti mozgalom helyzetét értékelve elmondot­ta Szabó elvtárs, hogy a múlt évben jelentősen megszilárdul­tak és szép eredményeket ér­tek el a termelőszövetkezetek. A megye termelőszövetkeze­teiben tavaly jelentősen növekedett a beruházás, növekedett az egy tagra jutó s jövedelem is. A saját erőből történt be­ruházás az előző évhez viszonyítva mintegy 25 százalékos mutat.növekedést A 2004-es kormányhatározat az idén jelentősen segíti a ter­melőszövetkezetek fejlődését, de a szövetkezeti tagoknak is sokat kell tenniök ennek érde­kében. Különösen a vezetés színvonalát kell emelni, mert a 197 termelőszövetkezeti el­nök közül 96-nak nincs szak­mai képzettsége. Végül azzal foglalkozott Szabó elvtárs, hogy fokozni kell a felvilágo­sító munkát az egyénileg dolgozó parasztok között, s ez elsősorban termelőszö­vetkezeti tagok feladata. A beszámolóhoz mintegy hu­szan szóltak hozzá. Felszólalt Szabó Károly elvtárs, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke és Sándor Fe­renc elvtárs, a gépállomások megyei igazgatóságának igaz­gatója is. VIZILEGELŐ Az Irtis folyó medencéinek­­ tavaiban milliószámra nyü­­­zsögnek az édesvízi pókok, s amelyek a megfigyelések sze­­­rint kiváló madáreledelnek bi­­­­zonyultak. Ezért a szovjet ha­­­­tóságok 20 000 récét telepítet­­­­tek a vidékre, amelyek így a­­ szabadban híznak meg. Országos kereskedelmi­­ reklámkonferencia Március 3-tól 6-ig rendezik­­ t meg Budapesten a KPVDSZ­­ Jókai utcai székiházában az­­ országos belkereskedelmi rek­­­­lámikonferenciát. A konfe­­­rencián előadás hangzik el­­ a prágai nemzetközi reklám­­­­konferenciáról, a belkeres­ke­­­­delmi reklám feladatairól, a­­ kirakatrendezés időszerű kér­­­­déseiről, valamint a kereske­­­­delmi reklám szervezéséről.­­ Bemutatnak hazai és külföldi­­ reklámfilmeket is és a Váci 1 utca 27. szám alatt nemzetkö­­­­zi reklámkiállítást nyitnak. A­­ konferencia második napján­­ a fővárosi tanács díszterme- | Ko«­­Jítrri4-Viar»Mi+-.ci.+A locr» “ Befejeződött az új gépállomási igazgatók egyhónapos tanfolyama A Földművelésügyi Minisz­térium a zsámbéki tsz-elnök­­képző iskolán egyhónapos tan­folyamot szervezett az újon­nan kinevezett gépállomási igazgatók részére. A tanfolya­mon az igazgatók megismer­kedtek a gépállomásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel, a belterjes gazdálkodást elő­segítő módszerekkel, a gépál­lomások önálló gazdálkodásá­nak rendszerével, valamint a termelőszövetkezetek, föld­művesszövetkezetek és gépál­lomások közötti kapcsolat ki­építésének módjával. A péntek délutáni záróünnepségen részt vett Marosújvári Gyula, Gépállomási Főigazgatóság ve­­­zetője. ­ lottó e heti nyerőszámai: 23, 28, 56, 69, 77 Tegnap délelőtt Szegeden, a Szabadság Filmszínházban rendezték a lottó kilencedik heti sorsolását. Ez alkalommal újabb mennyiségi rekord szü­letett a lottóban, amennyiben 3 804 065 darab szelvény ér­kezett be. A lottógömbből a következő számokat húzták ki: 23, 28, 56, 69, 77. A rendes heti számsorsolás lebonyolítása után került sor a jövő heti tárgynyeremény­sorsolás hetének megállapítá­sára. A sorsolás eredménye­iként a jövő héten a csepeli munkásotthon kultúrházában tartandó tárgynyeremény-sor­­soláson a 8. heti szelvények vesznek részt HÉTVÉGI SPORTMŰSOR (6. oldalon) 1958. MÁRCIUS 1. SZOMBAT Gépesítési és feltárási bemutató A napokban gépesítési és feltárási bemutatót rendeztek a Pilismaróti Erdőgazdaságban. A bemutató célja a hegy­vidéki erdőgazdaságok gépesített fakitermelési folyamatá­nak ismertetése volt. Képünk: az NDK-ban gyártott autóra szerelt hidraulikus darut ábrázolja működés közben. A gépet három személy kezeli, előnye, hogy munka közben gyorsan változtatja helyét és minden időjárásban munka­képes A szakszervezeti mozgalom ereje nagyobb, mint bármikor volt Tanácskozik a magyar szakszervezetek XIX. kongresszusa .Tegnap az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában meg­kezdődött a magyar szakszer­vezetek XIX. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson a kongresszusi küldöttek beszá­molnak a XVIII. kongresszus óta végzett munkáról, összege­zik a szakmai szakszervezetek kongresszusainak tapasztala­tait és megjelölik a magyar szakszervezetek további fel­adatait. A kongresszuson megjelent a párt központi bizottságának és a kormánynak több tagja, részt vettek a társadalmi szer­vezetek küldöttei, valamint a meghívott külföldi vendégek. A megnyitó beszédet Somo­gyi Miklós, a SZOT elnöke mondotta, majd Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára tartotta meg a Szaktanács beszámoló-Bevezetőjében arról beszélt, hogy a magyar szakszerveze­tek XVIII. kongresszusa he­lyesen értékelte azokat a tör­ténelmi vívmányokat és ered­ményeket, amelyeket a mun­kásosztály, az egész dolgozó nép a felszabadulás óta elért. Ezután a szakszervezetek sze­repéről és helyéről a szocializ­mus építésében — beszélt. — Ezt a helyet és szerepet — mon­dotta a többi között — az a tény határozza meg, hogy a szakszervezetek az új társadalom megvalósítá­sáért legkövetkezeteseb­ben küzdő osztály, az uralmon levő munkásosz­tály legnagyobb tömeg­szervezetei. A hatalom megszilárdításáért folyó harc osztályharc, amely egyaránt folyik politikai, gaz­dasági és ideológiai síkon. A szakszervezetek szilárdan az osztályharc alapján állnak. A szakszervezetekhez való tartozás végsőfokon munkáshatalom elismeré­­­sét jelenti. Ha a szakszervezetek jól dol­goznak, döntő tényezői lehet­nek — és kell, hogy legyenek! — társadalmi életünknek, a szocializmus építéséért vívott harcban. A beszámoló ezután rátért a szakszervezetek feladataira a munkáshatalom gazdasági erő­sítésében. Hangsúlyozta: a munkáshatalom erősíté­sének legfőbb kérdése ma, az ellenforradalmi táma­dás következményeinek felszámolása, gazdasági nehézségeink leküzdése, az elért életszínvonal biz­tos alapjainak megterem­tése. A továbbiakban az üzemi demokrácia néhány kérdésé­ről, az üzemi tanácsok felada­tairól szólott. Az előadó ezután megállapította: a szakszerve­zetek felelősek a bérből és fi­zetésből élők életszínvonalá­nak alakulásáért. A szocializ­mus építése során a termelő­erők fejlődésének, a termelé­kenység emelkedésének együtt kell járnia a dolgozók életszín­vonalának javulásával. Az életszínvonal alakulását ter­mészetesen nem lehet elvonat­koztatni az ország adott gaz­dasági fejlődésétől. — Az életszínvonal alakulá­sáért kimondott felelősségünk a mai helyzetben mindenek­előtt azt jelenti, hogy a jelenlegi életszínvonalat védeni, biztosítani kell. Meg kell akadályozni minden olyan bürokratikus törekvést, amely a kialakult életszínvo­­nalat csökkentené akár az árak — burkolt áremelés vagy minőségrontás — akár a bé­rek, akár pedig a szociális jut­tatások oldaláról. Gáspár Sándor ezután rátért a nyugdíjkérdésre. —­ Szó sincs arról, hogy nyugdíjrendszerünk egészében rossz volna és alapjaiban át kellene szervezni — mondott a továbbiakban. — Nyugdíjrendszerünk jelen­­lenleg is kiállja az össze­hasonlítást valamennyi tő­kés országéval. De még nagy az aránytalanság a régi és az új alapon megál­lapított nyugdíjak között. Az aránytalanság a keresetek emelkedése miatt állandóan növekszik. Ez sérti a dolgozók igazságérzetét. Nyugdíjrend­szerünk másik fogyatékossága, hogy nem veszi eléggé számí­tásba a munkában eltöltött éveket, ugyanakkor rövid a várományi idő. — Természetesen nem té­veszthetjük szem elől, hogy bármilyen rendezés több száz­ezer dolgozót érint, hiszen je­lenleg 600 000 nyugdíjas van. Ennek megfelelően a rendezés hatalmas összegeket igényelne. A lakáskérdésről szólva a SZOT főtitkára elmondotta: Az utóbbi két-három évben sokkal több lakás épült, mint a megelőző években. A többi (Folytatás a 2. oldalon) A lottósorsolások márciusi menetrendje A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság elkészítette a lot­tósorsolások márciusi ütem­tervét Eszerint a következő hónapban négy húzást rendez­nek, amelyek közül — mint az eddigiekben — csak egy lesz a fővárosban a többi vidéken. A jövő hónap első lottóhúzá­sán kettős sorsolás lesz. Már­cius 7-én Csepelen, a Mun­kásotthonban húzzák a 10. heti nyerőszámokat és a feb­ruári Március tárgynyereményeket 14-én Salgótarján­ban, 21-én pedig Kaposvárott sorsolják a lottót. A már­ciusi utolsó sorsolást, a 13 hét nyerőszámainak húzását 28-án Nyíregyházán tartják-.

Next