Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

PEST MEGYEI II. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!I A! S­ZM' t PEST MEGYEI' BT­ZO­T­T­S­ÁG­A I­S A. M­E­­G­Y­E­I- T­AN­ÁC­S L­A­P­J­Á ARA 50 FILLER 1958. SZEPTEMBER 2. KEDD ITIfa ± V»nIo era f 11»111 fo ír a­m íe_ Újra szélesre tárultak az is­kolák kapui. Ma reggeltől kezdve óránként felberreg a jól ismert iskolacsengő, jelez­ve: új tanóra következik. A mai naptól reggelenként ismét találkozunk majd az iskolába siető népes és zsibongó gyer­mekhaddal, amelynek sorait új csapatok erősítik: az új első­osztályosok. S ma délutántól kezdve ki tudja, hányszor hangzik majd el az édesanyák és édesapák már megszokottá vált kérdése: miből feleltél, kislányom? Mi a lecke, kis­fiam? Az iskola a tudás, a művelt­ség, a kultúra vára. Itt kapják meg fiaink és lányaink eljö­vendő életük szellemi alapjait. Egész népünk sorsát, jövőjét bízzuk derék pedagógusainkra: az ő becsületes munkájuktól függ, milyen lesz hazánk jövő nemzedéke, milyen ifjak nő­nek fel kezük alatt, megfelel­nek-e majd a nagy célnak, hogy esztendők múlva velünk együtt harcoljanak az ország, a társadalom átformálásáért, a szocializmus felépítésének si­keréért. Az iskola a mienk, akárcsak a föld s a gyár. De az októberi ellenforradalom bebizonyította, hogy az iskolára legalább olyan féltő gonddal kell vi­gyáznunk, mint a földre, vagy a gyárra. Az ellenforradalom nem csupán a földet, s a gyá­rat támadta meg, hanem az is­kolát is. Elsősorban ifjúságunk gondolatait kuszálta össze oly­annyira, hogy szellemi „pusz­tításait“ még ma sem hevertük ki teljességgel. Van tehát fel­adatunk, tennivalónk éppen elég ifjúságunk nevelése terén. A feladatok megoldásának egy része kétségkívül a peda­gógusoké. De az is bizonyos, hogy egyedül, magukra hagyat­­va nem végezhetnek eredmé­nyes munkát. Az egész társa­dalom állandóan megnyilvá­nuló segítsége szükséges ah­hoz, hogy az új nemzedéket úgy nevelhessük fel, ahogyan azt mi szeretnénk. Ezzel kap­csolatban nagy feladat hárul reánk, szülőkre­ is. Nem lehe­tünk közömbösek aziránt, ho­gyan tanul gyermekünk, mi­ként fejlődik jelleme. Mindkét feladat megoldásának kulcsa az iskola és a szülők helyes kapcsolata. Az iskolai nevelést a szülői nevelésnek kell kiegé­szítenie, mert különben az is­kola munkája jórészt kárba vész. Az elmúlt tanévben gyakran hallottunk olyan panaszokat pedagógusainktól, hogy csak kevés szülő érdeklődik rend­szeresen gyermeke tanulmányi eredménye, iskolai magatartá­sa iránt. Még kevesebb volt azoknak a szülőknek a száma, akik részt vettek a szülői ér­­tekezleteken, a szülői munka­­közösségek munkájában. Ért­hetetlen egyes szülőknek ez a közömbössége, hiszen a saját gyermekük életének alakulásá­ról, jövőjéről van szó. Igaz ugyan, hogy az édesapáknak, édesanyáknak napjainkban igen sok irányú elfoglaltsága akad. De lehet-e fontosabb fel­adata egy édesanyának, édes­apának saját gyermeke neve­lésénél? Az iskola ma már nem egyes emberek ügye, nem is csak az államé. Az iskola közügy, egész társadalmunk egyik fon­tos kulcskérdése. Ahogyan most neveljük fiainkat, leá­nyainkat , olyan lesz a jövő Magyarországa. S ez, úgy gon­doljuk, senki számára sem le­het másodrangú kérdés. Köszöntjük pedagógusainkat s diákjainkat a most kezdődő új tanév első napján. Az előző esztendőnél még sikeresebb évet kívánunk nekik, s még szorgalmasabb, odaadóbb munkát kérünk tőlük. A szü­lőknek pedig csak annyit: se­gítsék mind pedagógusaink, mind pedig saját gyermekük munkáját, fejlődését! Köszöntő és intelem Felavatták az ország legkorszerűbb általános iskoláiét Tápióságon Az ország legkorszerűbb általános iskoláját avatták fel vasárnap Tápióságon. Az iskolát svájci pedadógiai ta­pasztalatok felhasználásával pavilon- rendszerűen építet­ték. Közös folyosó köti össze a négy pavilont, ezekben kettesével helyezték el az osztály- és az egyéb termeket és a hozzájuk tartozó mellékhelyiségeket. Minden pavilonhoz külön udvar tartozik. Az iskolának ez az építési rend­szere pedagógiai és egészségügyi szempontból is rend­kívül előnyös: a tanulók a tantermet elhagyva nem zsú­folódnak össze egy folyosóra s valamennyi tanterem nap­fényes, világos. A jó egészségügyi körülményekhez az is hozzájárul, hogy az iskola a Tápió partján, 12 holdas park évszázados fái alatt épült. A hattantermes, korszerű szer­tárakkal, természettudományi előadóteremmel, úttörő­szobával is rendelkező iskola él­ a hozzátartozó pedagógus­­lakás felépítése 2 700 000 forintba került. Ami a hivatalos tudósításból kimaradt... ENNYI A HIVATALOS közlemény. Ezekben a napok­ban országszerte tucatjával, a megyében is nagy számmal ad­ják át rendeltetésüknek az új iskolákat —, nem lehet mind­egyikről részletes tudósítást írni. * Szabályos tudósítást nem is érdemes. Mert az ilyen avatá­si ünnepségeiken sohasem az a legfontosabb, a legjellemzőbb, ami a közönség szeme előtt történik. (Itt is nagy érdeklő­déssel gyűlt össze a falu apra­­ja-nagyja, virággal köszöntöt­ték a minisztériumi kiküldöt­teket, a megyei pártbizottság első titkárát és a megyei ta­nács elnöki helyettesét.) Több­­et mond ennél a tá­j egy-egy szótlgm* élettelen­­ részlete, az emberek beszélgetés közben elfelejtett szava. A falu és a 12 hold?A park találkozásánál kastély áll. Ak­kora, hogy vagy kétszer bele­férne az új, tágas iskola min­denestől. A falubeliek úg­y tudják, hogy Szírmay gróf sok ezer hold hajdani birtoko­sa, kizárólag táncteremnek használta az egész emeletet. Bizonyára jól tudják, hi­szen nagy részük a gróf­nál cselédeskedett, bár a­­ kastélyba és az azt övező park­­­­ba — a­bba a bizonyos 12 hol­­­das, évszázados­ fás, Cifrakert-1 nek nevezett parkba — leg­­­feljebb a kerítésen át leshet­­­tek be. A kastély valamikor nagyon i­s szép lehetett, most csupa rom, | jóformán csak a főfalak meg | a tetőzet egyes részei állnak | még. Alaposan megrongáló­­­dott, vagy hát mit szépítges­­­sük a dolgot, megrongálták, | főképp maguk a falubeliek. 1 hordták belőle, ami kiemelhe­­­­tő volt s kellett a maguk por­t­táján is. Mert nagyon nehéz azt elvi­­­­selni, hogy az embernek sem­ 1 mije sincsen —, de majdnem­­ olyan nehéz megtanulni, hogy | (Folytatás a 2. oldalon) 1 A nagyüzemi gazdálkodás fölénye­ Egy mázsával magasabb­ szőlőtermés várható a Pest megyei termelőszövetkezetekben, mint az egyéni gazdáknál . Száznegyvenezer hektoliter bor átadására kötöttek eddig szerződést a Pest megyei szőlő­­termelők az állami pincegazda­sággal. Ez a mennyiség kétsze­rese annak, mint amennyire tavaly augusztus végéig szer­ződtek. A tavalyinál sokkal­­ több,­jó minőségi homoki bor­ került az idén a hordókba, s ebben a kedvező időjáráson kí­vül nagy része van a szőlős­gazdák gondos munkájának is. Ebben az évben a Pest megyei szőlők hatvan százalékára ke­rült műtrágya, a négy-ötszöri kapálást, hat-nyolcszori per­metezést, háromszori kötözést csaknem valamennyi szőlő­­ megkapta. Az egyéni gazdák­­­nál átlagosan 16, a termelő­i szövetkezeteknél 17 mázsa hol­­­dankénti szőlőtermés várható. | MEGKEZDŐDÖTT A NEMZETKÖZI BORVERSENY Kiosztották a Mathiász Já­nos-emlékérmeket A Városligetben, a Vajda­­hunyad vár román termében hétfőn délelőtt tartották nemzetközi borverseny ünne­­­pélyes megnyitóját. A vendégeket Matolcsi Já­nos, a Mezőgazdasági Múzeum igazgatója üdvözölte, majd Magyari András földművelés­­ügyi miniszterhelyettes mon­dott beszédet. Az ünnepi megnyitó után Magyari András földművelés­­ügyi miniszterhelyettes 74 ki­váló tudósnak, szőlészeti és borászati kutatónak, szőlé­szeti felügyelőnek, főkertész­nek, szőlőtermelőnek, mint a Mathiász-család vala­tag­jainak átadta a Mathiász Já­­nos-emlékérmet. Ezt követően a múzeum aulájában megnyitották a Mathiász János-emlékkiállítást és az állandó szőlészeti és borászati kiállítást. A nemzetközi borbíráló bi­zottság délután megkezdte munkáját iDimiiimmimiiiiiMiHiimiMmimHHiMHiiiumnnnnfinMni A korszerűsített szigetszentm­iklósi malom Most adták át rendeltetésének a mintegy 900 000 forintot­­ költséggel korszerűsített szigetszentmiklósi malmot. A környező­­ községek lisztszükségletét kielégítő malom átépítését ez év ja­­­­nuárjában kezdte meg a Pest megyei Malomipari Vállalat szer­­­relőgárdája, Bress Ernő beőrlő főmolnár vezetésével. A ma­lom­ napi teljesítménye 200 mázsa. A régi serleget 1 felvonók helyett a kész- és félkésztermékeket pneumatikus­­ úton szállítják, ami a malmot pormentessé teszi és megvédi a­­ dolgozók­at a „molnár-betegségtől.” Külön jelentőséget ad a malomnak, hogy itt kapnak elmer­ü­leti és gyakorlati oktatást — hat hónapon­­ keresztül — az egész­­ ország molnártanulói, ugyanis a malom telepén korszerűen be­­­­rendezett tanulóotthont és tantermeket is létesítettek. A malmot Illyés Sándor, a Pest megyei Malomipari Váll­­­lalat igazgatója adta át ünnepség kíséretében. A korszerűsített hengersor A sutákra az ,,anyagot” a hengersorról a pneumatika szállítja giMmmimwnnumwmwnwwtmimmiiwiwumiwmMriiiw­ MimMiiimiiHitmiiiMiiiiiimiiimmiHHHiimiiimmmmiiiii« Hol sorsol­ják a lottót szeptemberben? A Sportfogadási és Lottó­ Igazgatóság közzétette a lottó­­sorsolások következő havi menetrendjét. Eszerint szeptember­­­­ben egy sorsolást a fővárosban, hármat pedig vidéken tarta­­­­nak. Szeptember 5-én kettős sorsolás lesz Budapesten. Ezúttal a 36. játékhét nyerőszámait és az augusztusi tárgyjutalmakat­­ sorsolják. Szeptember 12-én Gyöngyösön, 19-én Balassagyar­maton, 26-án pedig Hódmezővásárhelyen sorsolják a lottót Tizeket a sorokat már Szó-I­J fiából írom. A békehajók italai hosszú utat tettek meg utolsó beszámolóm óta. Oda­fagytuk a Dunát, átkeltünk a F­ekete-tengeren, vonattal át­szeltük fél Bulgáriát.. Augusztus 25-én a Bukarest melletti festői park árnyas fái alatt színvonalas szabadtéri műsorral köszöntötte a román béketanács a békehajók kül­­dötteit. Innen azután autóbu­szokon tértünk vissza a Duná­­r­2, hogy folytassuk utunkat az első szovjet állomás, Izmail éle. A kis szovjet kikötő lakói eláradó szeretettel, virágerdő­­vel várták a szovjet földre lé­­vő utasokat. A parton apró csoportokban folyt a beszélge­ss a szovjet emberekkel. Nem érenthetett akadályt a nyelvi nehézség. Megértették egy­­mást a vendéglátók és a ven­­dégek. Testvérek, akik egyet akarnak, Békét, Sokféle nyel­ven zengett: egy a jelszónk a béke... Egy kedves család nyomban meghívott hozzájuk. Jó bor mellett jólesik majd a beszél­getés. És nagyon elszomorod­tak, amikor megtudták, indul­ni kell tovább, nem maradha­­ttnnk. A kikötőből már várta a békeút részvevőit a Lenin­­szovjet nevű tengerjáró hajó és a következő útszakaszt már ennek fedélzetén tettük meg. a­ugusztus 28-án keltünk át ki a viharos tengeren és ér­keztünk meg a Fekete-tenger legfontosabb kikötőjébe, a hős városba, Odesszába. A szovjet béketanács és a helyi társadal­mi szervek vezetői, valamint a Béke-Világtanács titkára, a ja­pán Shigeo Sato fogadták ün­nepélyesen a békeharcosokat. Felvonult a város apraja-nagy­­ja transzparensekkel, zászlók­kal és rengeteg virággal. Az üdvözlésre a hajón utazó­­ kü­lönféle csoportok vezetői vála­szoltak, majd a város megte­kintése után előadás követke­zett, amelynek műsorát rész­ben a városi színház szólistái, részben pedig a hajón utazó művészek szolgáltatták. 29-én folytattuk utunkat Várna felé, ahol egy nap pihenő követke­zett a ragyogó arany parton, fürdés a tengerben. Megnéz­tük a­­ kedves bolgár várost. Várna legnagyobb templomá­ban külön béke-istentiszteletet tartottak. 31-én különvonaton indul­tunk Szófiába. A fellobogózott állomásokon mindenfelé lelkes emberek tömegei üdvözölték virággal a vendégeket és árasz­tották el őket szeretetü­k ezer jelével, gyümölccsel, frissítő­vel. a bolgár főváros lakói nagy ii szeretettel fogadták a bé­keküldötteket. A hazafias arc­vonal, a béketanács és más társadalmi szervek vezetői mondottak beszédet és az üd­vözlésre a szovjet küldöttség vezetője válaszolt. Szeptember elsején megtekintettük Szófiát és­­ környékét, majd üzemláto­gatásokon vettünk részt, bará­ti beszélgetések folytak a ven­dégek érdeklődésének megfele­lően. Este kultúrműsor kere­tében búcsúztak el a békeuta­sok. Elkezdődött az élmények­ben gazdag út utolsó szakasza. Egyelőre szárazföldön. Vidd­in, a bolgár kikötőváros követke­­zik, azután ismét vízre száll­nak az utasok, indulnak hazafelé.A békehajók Szántó Miklós­ ­ békehajók útja befejezéséhez közeledik A megye állattenyésztésének helyzetéről, a feladatokról túrftgaltak as­zigronom­usok Értekezleten vitatták meg tegnap délelőtt Pest megye ál­lattenyésztő főagronómusai a megye állattenyésztésének helyzetét, a féléves tervtelje­sítést és a további teendőket. Az elhangzottakból megálla­pítható, hogy 1958. január 1. óta jelentős eredményeket ér­tünk el, különösképpen a ter­melőszövetkezetek megsegíté­sében. Jelentősen emelkedett a tsz-ekben az állatállomány és minőségileg is sokat javult. A megye 200 termelőszövetkezete közül mindössze 16 nem ren­delkezik közös szarvasmarha állománnyal, s 51 közös sertés­­állománnyal. A többieknél az elmúlt fél esztendőben 2536 darabbal nőtt a szarvasmarha létszám, s ebből 938 tehén. A tehenek többségét a 3004-es kormányrendelet által biztosí­tott hitelből szerezték be az érdekeltek, de sokat vásárol­tak saját erőből is. Bár ez a létszám jelentős emelkedést mutat, a tsz-ek­nek még jócs­kán van állatokra,szükségük tenyész­Megemlítették a szakembe­rek: előfordul egyes tsz-eknél, hogy az állami segítséggel ol­csó áron felvásárolt elsőrendű tenyészállatot vagy törzs­baromfit nem továbbtenyész­­tésre, hanem hizlalásra állít­ják be. Megengedhetetlennek tartják az effajta spekulációt és javasolták: az ilyen tsz-eket zárják ki az állami akcióból, vegyék el tőlük a megvásárolt állatokat s juttassák más szö­vetkezeteknek. A sertéstenyésztéssel kapcso­latban azt javasolták, hogy a számszerű fejlesztés mel­lett gondot kell fordítani a fajtatisztaságra is, mert igen sok a különböző ke­reszteződés. A lóállomány csökkent. Te­­nyészjuhokból szintén nagy az igény, de ezt egyelőre nem tud­ják megfelelően kielégíteni. A meglevő juhok jelenlegi átlag­súlya 43 kilogramm, azonos a tavalyival. A nyírási átlag vi­szont emelkedett. Az állami gazdaságokban egy juh nyíró­súlya 5.7 kilogramm, a tavalyi 4.8 kilogrammal szemben. A tsz-eknél 23 deka az emelke­dés. Az állami kostelep nyírási átlaga 7,67 kilogramm. Ebben az évben 40 termelő­­szövetkezet rendezkedett be közös baromfitenyésztésre. Megyénk három keltető­­állomása 1 416 565 csibét keltett. Ebből 11 200 dara­bot kaptak a tsz-ek törzs­­állománynak, hatezret pe­dig árutermelésre. A többit az egyéni tenyésztők­nek juttatták. Jövőre a vecsési keltetőállomást Ceglédre tele­pítik. Szó volt a rét- és legelő­­gazdálkodásról és a legeltetési bizottságok munkájáról. A ré­tek, legelők meglehetősen el­hanyagolt állapotban vannak többfelé — ez volt a szakem­berek véleménye — és több legeltetési bizottság munkáját elmarasztalták. Kevésnek ta­­­lálták a megye területén talál­ható silót is. Sok tsz és egyéni gazda elhanyagolta a silózást, és félő, hogy tavasz felé ta­karmánygondjaik lesznek. Még van lehetőség most is zöldsilózásra, s okosan te­szik, akik kihasználják az alkalmat. A megye területén hat törzs­­tenyésztő termelőszövetkezet, három törzstenyésztő állami gazdaság és egy törzstenyésztő község van. Az állattenyésztési szakemberek szerint a törzs­tenyésztő gazdaságokat kell elsősorban segíteni, fejleszteni, mert ezekből lehet tenyész­állattal ellátni a megyét. De ezen túlmenően a termelőszö­vetkezetek is neveljék fel álla­taik szaporulatát és azzal pó­tolják a hiányokat,

Next