Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-01 / 231. szám
A választási jogszabályokról szóló törvényerejű rendelet VII. fejezet. A szavazatok összeszámlálása 53. A szavazatok összeszámlálása alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszedő bizottság tagjain kívül csak a beosztott irodai dolgozók, az illetékes választási elnökségek tagjai, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai tartózkodhatnak. 54. A szavazatszedő bizottság nyomban megkezdi a szavazatok összeszámlálását és mindaddig megszakítás nélkül együtt marad, ameddig a szavazatok számlálását be nem fejezi. A szavazatok összeszámlálása úgy történik, hogy a szavazatszedő bizottság először felnyitja az urnákat, megszámlálja a borítékba zárt szavazatokat és összehasonlítja a szavazóknak a választók névjegyzékén (pótnévjegyzékén) megjelölt számával; kétszeri megszámlálással megállapítja, hogy a két szám egyezik-e, eltérés esetén megállapítja annak feltehető okát. Ezután megkezdi a borítékok felbontását, 55. A borítékok kiürítésekor az érvénytelen szavazatokat azonnal félre kell tenni. Ennek megtörténte után a szavazatszedő bizottság összeszámlálja a leadott érvényes szavazatokat. 56. A leadott szavazat érvénytelen és a szavazás eredményénél nem vehető figyelembe, ha a szavazólapot nem hivatalos borítékban adták le, vagy nem hivatalos szavazólapot használtak. A szavazólapokra a szavazó által ráírt megjegyzések, vagy feltételek a szavazatok érvényességét nem érintik. A szavazat érvényességéről a szavazatszedő érvényesen dönt.bizottság végez. A szavazatszedő bizottság a szavazásról és a szavazatok összeszámlálásáról két példányban jegyzőkönyvet készít, amelyet a bizottság tagjai írnak alá. A szavazási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: ját,a) a szavazás helyét és napb) a szavazókör sorszámát, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, c) az urnák megvizsgálásának tényét és eredményét, d) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, e) a névjegyzékben és a pótnévjegyzékben szereplő választójogosultak számát, f) a leadott összes szavazatok számát, egyúttal a szavazók számának az urnában talált borítékok számával történt összehasonlítása eredményét, g) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, h) a lajstromra és ellene leadott szavazatok számát, 1) a visszautasított választók számát, 1) a szavazás közben előfordult fontosabb eseményeket, a szavazatszedő bizottsághoz benyújtott kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat. 58. A szavazatok összeszámlálása és a jegyzőkönyv aláírása után a szavazatszedő bizottság elnöke a jegyzőkönyv egy példányát azonnal elküldi az illetékes községi (járási jogú városi, városi kerületi) választási elnökségnek. A jegyzőkönyv másik példányát a felhasznált és felhasználatlanul maradt szavazólapokkal, a névjegyzékekkel és az összes egyéb választási iratokkal együtt megőrzés végett, lepecsételt csomagban az illetékes községi (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságához kell megküldeni. letben az összes érvényes szavazatoknak több mint felét a lajstromra adták le, feltéve, hogy a választókerületben az összes választójogosultaknak több mint a fele leszavazott. 68. A megyei (fővárosi) választási elnökség a jegyzőkönyv egy példányát lezárása után azonnal továbbítja az Országos Választási Elnökségnek. A jegyzőkönyv másik példányát borítékba zárva és lepecsételve a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának kell átadni. 69. A megyei (fővárosi) választási elnökség — a választást követő harmadik napon — a megválasztott képviselőknek (pótképviselőknek) a megbízólevelet kiadja. 70. A választások országos eredményét az Országos Választási Elnökség teszi közzé. 70/a. Az egyes országgyűlési választókerületekben lefolytatott választások érvényessége felett — panasz esetén — az országgyűlés határoz. 71. Ha Valamely országgyűlési választókerületben a választójogosultaknak a fele vagy annál több nem szavazott le, pótválasztást kell tartani. Pótválasztást kell tartani abban az országgyűlési választókerületben is, amelyben a lajstrom az érvényes szavazatoknak a felét kapta vagy ennél kevesebb érvényes szavazatot kapott. A pótválasztást az illetékes megyei (fővárosi) választási elnökség tűzi ki; ezt az első választástól számított egy hónapon belül meg kell tartani. Ebben az esetben új lajstromra is lehet javaslatot tenni. A pótválasztás kitűzéséről a megyei (fővárosi) választási elnökség haladéktalanul értesíti a Népköztársaság Elnöki Tanácsát. * 72. Pótválasztás esetén a jelölésre és a választásra a jelen hivatalos összeállításban foglalt rendelkezések megfelelően irányadók. IX. fejezet: Pótválasztás VIII. fejezet. A választás eredményének megállapítása és kihirdetése 59. A községi (járási jogú városi, városi kerületi) választási elnökség a szavazatszedő bizottságok által megküldött jegyzőkönyvek alapján megállapítja a község (járási jogú város, városi kerület) választási eredményét. A választási eredmény megállapításánál a választási elnökség tagjain kívül csak a felettes választási elnökségek tagjai, a beosztott irodai dolgozók, valamint a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai lehetnek jelen. 60. A község (járási jogú város, városi kerület) választási eredményének megállapításáról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a választási elnökség tagjai írnak alá* 61. A községi (járási jogú városi, városi kerületi) választási elnökség a választási jegyzőkönyv egy példányát lezárása után megküldi a járási (megyei, fővárosi, megyei jogú városi) választási elnökségnek. A választási jegyzőkönyv másik példányát borítékba zárva és lepecsételve az illetékes tanács végrehajtó bizottságának kell átadni. 62. A járási, illetőleg a megyei jogú városi választási elnökség — a beérkezett községi (városi kerületi) választási jegyzőkönyvek alapján — a területére vonatkozóan megállapítja a választás összesített eredményét. A választás összesített eredményének megállapításánál a választási elnökség tagjain kívül csak a beosztott irodai dolgozók, valamint a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai lehetnek jelen. 63. A járás, illetőleg a megyei jogú város választási eredményének megállapításáról két példányban összesítő választási jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a választási elnökség tagjai írnak alá. Az összesítő választási jegyzőkönyvben a 60. pontban előírt adatokat községenkint (városi kerületenkint) kell feltüntetni. 64. Az összesítő választási jegyzőkönyv egy példányát a járási választási elnökség az illetékes megyei, a megyei jogú városi választási elnökség pedig annak a megyei választási elnökségnek küldi meg, amely megye földrajzi határain belül a megyei jogú város fekszik. Az összesítő választási jegyzőkönyv másik példányát borítékba zárva és lepecsételve az illetékes tanács végrehajtó bizottságának kell átadni. 65. A megyei (fővárosi) választási elnökség — a beérkezett járási, járási jogú városi, illetőleg megyei jogú városi (fővárosi kerületi) választási jegyzőkönyvek alapján — az országgyűlési választókerületre vonatkozóan megállapítja a választások összesített végeredményét. 66. Az országgyűlési választókerület összesített végeredményéről két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a megyei (fővárosi) választási elnökség tagjai írnak alá. A jegyzőkönyvbe a 60. pontban előírt adatokat járásonként, járási jogú városonként (fővárosi kerületenként), illetőleg a megyei jogú városra vonatkozóan kell feltüntetni, továbbá fel kell tüntetni a megválasztott képviselők és pótképviselők nevét is. 67. A megyei (fővárosi) választási elnökség a jegyzőkönyv lezárása előtt megállapítja, hogy a lajstrom megválasztottnak tekintendő-e vagy nem. Az országgyűlési választókerület lajstromát akkor kell megválasztottnak tekinteni, ha az országgyűlési választókerü fot Utertrk^Cirlap X. fejezet. A választójogosultság és a választások büntetőjogi védelme 73. Három évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki: a) a választót választójogának gyakorlásában erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy vesztegetéssel akadályozza, b) olyan cselekményt követ el, amely arra irányul, hogy választójoggal nem bíró személy választójogot gyakoroljon vagy ilyen személyt megválasszanak, illetőleg a választójoggal bíró személyt a választójog gyakorlásából vagy a megválasztásból a törvény ellenére kizárjanak, c) olyan cselekményt követ el, amely arra irányul, hogy saját maga a törvény ellenére választójogot gyakoroljon, vagy őt megválasszák. d) a választójog gyakorlása vagy bizonyos irányban való gyakorlása miatt mással szemben erőszakot alkalmaz vagy másnak kárt okoz, e) olyan cselekményt követ el, amely arra irányul, hogy valaki szavazati jogát a választás titkosságára előírt rendelkezések megszegésével gyakorolja, vagy más személy szavazásának titkosságát megsértse, f) a választás eredményét meghamisítja. 74. öt évig terjedhető börtönnel kell büntetni azt a hivatalos személyt, aki az előbbi pontban meghatározott cselekményt hivatali működési körében követi el. 75. Aki a választás idejére a szeszesitalok árusítását, vagy más módon való forgalombahozatalát tiltó rendelkezést megszegi vagy kijátssza, szabálysértés miatt ötszáz forintig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. XI. fejezet. Vegyes rendelkezések 76. A képviselő megbízatása megszűnik: a) a képviselő halálával, b) lemondásával, c) visszahívásával, d) az összeférhetetlenség kimondásával. A képviselő megbízatásának megszűnése esetén az országgyűlés elnöke intézkedik a soron következő pótképviselő ] behívásáról. 77. A választási elnökségek és a szavazatszedő bizottságoki működésük tartama alatt hatóságoknak, tagjaik, valamint az összeíróbiztosok hivatalos személyeknek minősülnek és az ezeket megillető büntetőjogi védelemben részesülnek. A választási elnökségnek és a szavazatszedő bizottságnak csak az lehet tagja, akinek választójoga van. 78. Az illetékes tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik arról, hogy a választások előkészítésénél és lebonyolításainál közreműködő irodai dolgozók, továbbá a választáshoz szükséges helyiségek, felszerelések, nyomtatványok és szavazólapok a választási elnökségeknek, illetőleg a szavazatszedő bizottságoknak rendelkezésére álljanak. A választás lebonyolításához szükséges nyomtatványok mintáját és a nyomtatványok előállításának módját a Minisztertanács szabályozza. A választással és a választók névjegyzékének összeállításával kapcsolatos minden államiigazgatási eljárás, továbbá a választók névjegyzékének összeállításával kapcsolatos bírói eljárás illetékmentes. A választással kapcsolatos j minden dologi és személyi kiadás az államot terheli. I 79. Az országgyűlési választásokra érvényes törvények végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. mai nap 1958. Malvin október 1, szerda, napja. A Nap kél 5.41 órakor, nyugszik 17.25 órakor. A Hold kél 19.07 órakor, nyugszik 9.02 órakor. Várható időjárás: felhőátvonulások, délnyugaton néhány helyen kisebb eső. Mérsékelt déli szél. Az éjszakai lehűlés gyengül. Talajmenti fagy már nem lesz. A nappali hőmérséklet kissé emelkedne. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 20—23 fok között. Távolabbi kilátások: enyhe éjszakák, kisebb felhőátvonulások, helyenként esővel. — BUDAPEST MA ÉS HOLNAP címmel kiállítás nyílik a napokban az Engels téri Nemzeti Szalonban. A kiállításon színes rajzok, vázlatok, makettek mutatják be a már kialakult városrendezési elgondolásokat. — KÉTHOLDAS gazdaságot kapnak a fóti úttörők. A földet a községi Béke Termelőszövetkezet adja át a gyerekeknek. A bevételt a jövő évi táborozásra fordítják. — A LEGSZEBB dohányt a ceglédi járásban a jászkarajenői Előre a békéért Termelőszövetkezet termelte. A három hold elsőrendű termésnek most építik a pajtát. — 40 000 DARAB tulipánhagymát exportálunk. Az első szállítmányt, 20 000 hagymát már elindították Moszkvába. A hosszú utat lyukacsos zacskókban, fagyapottal bélelt ládákban teszik meg a törékeny virághagymák. A sógorától lopott Farkas György többszörösen büntetett előéletű ceglédi lakos. A 2300 forint értékű ruhaneműt a budapesti ócskapiacon akarta értékesíteni, ahol a rendőrség tettenérte. A bíróság két és fél évi börtönbüntetésre ítélte. Elemmel működő karóra Elkészült Európában az első elemmel működő karóra, amelyet egy stuttgarti órás hozott forgalomba. Az óra gombnagyságú szárazelemmel működik, 24 óra alatt mindössze két másodpercet késik. 1958. OKTÓBER 1. SZERDA Szüreti IBUSZ vonatok reti Az IBUSZ október 5-én szükülönvonatokat indít Gyöngyösre (30 forint) és Mórra (30 forint). Különvonat indul ezenfelül Badacsonyba is (50,40 forint). A különvonatokra jegyet bármelyik IBUSZ- irodában meg lehet vásárolni. — KISZ IFJÚSÁGI SZAKCSOPORT alakult 13 taggal Csemőn. A szakcsoport állami tartalékföldet művel. — CSEHSZLOVÁK, lengyel és albán mezőgazdasági küldöttség érkezett hazánkba az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megtekintésére. — MEGKEZDTÉK a silózást az abonyi Kossuth Termelőszövetkezetben. Eddig 400 köbméter silót készítettek, a terv 500 köbméter. — NAGYSZABÁSÚ útépítési munkák folynak Gödöllőn. Most készült el a Szőlő utcában 600 méter hosszon a kőburkolat, s hamarosan befejezik a Henger téri építkezést is. — TÍZ DIESEL TOLATÓMOZDONYT szállít a Kínai Népköztársaságnak a győri Wilhelm Pieck Vagongyár. Az első öt mozdonyt már elszállították, s a jövő hónap végéig útnak indítják a következő szállítmányt is. A 12 HIZÓÜSZÖT adott le legutóbb szerződésre a jászkarajenői Lenin Termelőszövetkezet, amelyért ezer forintot kapott. Ezenkívvül 32 hízót adnak át a kereskedelemnek ugyancsak szerződéssel az év végéig. — BEVEZETTÉK a közvilágítást a gödöllői Mély úton. Az utat a közeljövőben adják át a forgalomnak. •aSSar A Nagyvásártelepre kedden reggel 80 vagon és 15 tehergépkocsi ám érkezett, ebből 16 vagon vegyes zöldáru, 28 vagon burgonya és 33 vagon vegyes gyümölcs. A különféle élelmiszert szállító környékbeli őstermelők száma kedden meghaladta a négyezret. A bolgárkertészek nagy fuvarokkal szállították a levesbe való, kötözött zöldséget, sárgarépát és a tisztított karfiolt. A földművesszövetkezeti csarnoki zöldséges boltok a fejeskáposztát kilónként 1.20—1.60, a tölteni való fehérpaprikát 3.40, a zöldet 2.20 forintért árusították. A KÖZÉRT-boltok a tisztított karfiolt kilónként 2—2.60, a kelkáposztát 1.80—2.20 forintért adták. A birsalma ára az állami boltokban 3.60—4.40 forintra csökkent. illeAÍÍ CL (ixillja. ItéllL Kézit csókolom, gólya néni, kézit csókolom, hangzik kórusban az ipolydamásdi utcákon, amint a népszerű szülésznő, Stefanek Sándorné végigmegy rajta. Illetve csak menne, ha hagynák. Dehát alig tesz két-három lépést, máris megállítják. — így megy ez már velem — panaszolja Margit néni, félig bosszankodva, félig nevetve. — Dehát hogy is ne! — Gondolja meg kedves, 35 éve vagyok ezen a helyen. Akik itt jönnek az utcán, a legtöbbjét én vettem fel. — Igen, éppen ezért a 35 év kedvéért jöttem, mi mondanivalója van róla? — Egy emberöltő telt már el, meg is öregedtem, sok mindenen keresztülmentem, a kicsikből nagyok lettek. Közben a világ is megváltozott körülöttem. Amikorra vissza tudok emlékezni, édesapám már rokkant ember volt. Kis karaj kenyér jutott a hat gyerek számára. Egyébként családunkban régi dolog ez mesterség. Édesanyám Pomászon volt szülésznő, kerek 50 esztendőig, a nővérem pedig, hamarjában nem is tudom, milyen régen segíti a világra a gyerekeket Csillaghegyen. Fiatal kislány korában már dolgozott. Szerencsés volt, az első világháború alatt elhelyezkedett a „hadügyibe”. Mikor azonban férjhez ment, elbocsátották, mert ott az volt a szabály. Közben a házasság nem sikerült, s kenyérkereső nélkül maradt. Ekkor gondolt rá, hogy szülésznő lesz. — Mikor jött Ipolydamásdra, hogyan érezte magát az első időkben’ 1925-ben tanultam ki a Rökk Szilárd utcai Bábaképzőben, utána jöttem ide. Uram isten! Még most sem szeretek rágondolni az első időkre! Elhagyatott falucska volt ez. Egy kis földes szobát adtak. Teli volt egerekkel. Sírva aludtam el esténként, hogy hová vetett a sors. De nemcsak ez. Elborzadtam, hogy lehet így élni. Én ott az intézetben mást sem tanultam, mint higiéniát. Itt meg! Megyek egy alkalommal egy újszülötthöz látogatóba, hát a nagymama kaparja a sorfal alját. „Mit csinál, nagymama?” — kérdem. — „Mit csinálnék? Kipállott a gyerek hát bekenyem, ez a legjobb rája”. Vagy amikor kiásták a dögtemetőből a döglött ló fejét, azt kifőzték, s ebben tűzben fürösztötték a sárga- aságos kisgyerekeket. Olyan babonásak voltak, hogy szörnyűség. A lelkét kitette, úgy harcolt ellene. Meghallgatták, hümmögtek, aztán minden maradt, rosszul érezte magát. Nagyon bírta egy évnél tovább, nem Elkéredzkedett Zala megyébe. De ott sem volt más, írtak utána, adnak rendes lakást, jöjjön vissza. Kapott egy szoba-konyhát, legalább már rendes hajlék volt a feje felett. — Lassan-lassan beletörődtem a helyzetembe, pedig még orvosi rendelő sem volt. Saját laikusomra jöttek a betegek. Nem győztem takarítani utánuk, meg félni a fertőzéstől. Aztán csak megszoktak az emberek is. Az első betegem nem is engedte, hogy kezeljem, azt mondta, mit tudhat egy fiatal? Aztán híre ment, hogy mégis tudok dolgozni. Sem anya, sem gyermek nem halt meg a kezem alatt, pedig sok furcsa esetem volt. Nehéz egy falusi szülésznő helyzete. Legtöbbször az adottságok is hiányoztak, az orvosok is félvállról kezeltek bennünket. Pedig rajtunk van a felelősség nagy része, határozni, gyorsan dönteni. — Biztosan sok emléke van. Mi az, amire azt szokták mon-