Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-01 / 258. szám

PEST MEGYEI n. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM A megyei választási elnökség ülése A Pest megyei választási el­nökség október 29-én ülést tartott. Megtárgyalta a vá­lasztásokkal kapcsolatos eddi­gi feladatok végrehajtásának helyzetét. A megyei választási elnökség megállapította, hogy a választási munka a legna­gyobb rendben folyik, a kü­lönböző szervek és szervezetek a törvényt szigorúan betart­ják. A választási elnökség meghatározta a következő idő­szak feladatait is. Száz kiló műtrágya holdanként A budai járás termelőszövet­kezetei — néhány kivétellel — kihasználják a 3004-es kor­mányrendelet nyújtotta lehe­tőségeket: átlagosan száz ki­lón felül szórtak el műtrágyát holdanként az 1957—58-as gaz­dasági évben. A rekordot a pá­­tyi Petőfi Tsz tartja, amelyik két mázsánál is több műtrá­gyát használt fel holdanként. A budakeszi Kossuth Tsz 110 kilót, a pilisvörösvári Új Élet 130 kilót, a sóskúti Béke Tsz 140 kilót, az ürömi Cser­­ven­kov Tsz 110 kilót, és a biai Dózsa Tsz 150 kiló műtrá­gyát szórt ki egy-egy holdra; Leértékelik a divatjamúlt árucikkeket A megyei tanács kereskedelmi osztályáról értesültünk, hogy leértékelő bizottság működik. Feladata, hogy alacsonyabb árat állapítson meg a külföldről érkezett olyan divatjamúlt anyagokra, amilyeneket hazai gyárakban már nem állítanak elő. Ilyenek többek között: konfekció áru, ingek, különféle cipők. Ezek a cikkek a megye területén 56 állami és szövetkezeti boltban vásárolhatók, valamint a vásározó részlegek az orszá­gos vásárokon árusítják. A leértékelt anyagok teljes értékű áruk. A leértékelés csupán azt a célt szolgálja, hogy a boltok­ban mindig a legújabb divat szerint készült cikkek között vá­logathassanak a vásárlók. A leértékelés 20—50 százalékos. ttifiimiiiitUjiiHiimiiMiiiiiiiiiiiiiiHUHHimimiiiHiimmmuiiii VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA 50 FULLER 1958. NOVEMBER 1. SZOMBAT A választásról, a jövő évi tervről és az időszerű külpolitikai kérdésekről nyilatkozott a kormány szóvivője Tegnap Gyáros László, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a kor­mány szóvivője válaszolt bel- és külföldi sajtótudósítók a kérdéseire. A többi között elmondotta: őszinte öröm tölt el bennün­ket, hogy a Lengyel Népköztársaság­ kapcsolata a Szovjetunióval és a népi demokratikus or­szágokkal mind szorosabbá válik. A Brazíliába került magyarok­ra vonatkozó kérdésre Gyáros elvtárs elmondotta: ebben az évben az egész nemzetközi saj­tót foglalkoztatta annak a né­hány magyar családnak a kál­váriája, amelynek sikerült Bra­zíliából visszaszökni Angliába. Ügyükkel még az angol parla­ment is foglalkozott. Ezek a családok nem ok nélkül hagy­ták el Brazíliát. Sorsukról a különböző nemzetközi szerve­zetekhez, az ENSZ menekült­­ügyi főbiztosához, a vöröske­reszthez és a magyar hivata­lokhoz küldött levelek hű ké­pet adnak. A szóvivő ezután beszámolt arról, hogy az úgy­nevezett „magyar komité" ve­zetői több milliót sikkasztottak a disszidensek számára összegyűjtött pénzből és a hatalmas sikkasztási bot­rány ma már a brazil bíró­ság előtt van. Gyáros elvtárs ezután kije­lentette, kormányzatunk min­dent megtesz, hogy valamilyen formában elérjük az illetékes nemzetközi fórumokon a kül­földre került magyarok kiszol­gáltatott helyzetének valame­lyes javítását, illetve hazahoza­taluk megoldását. Válaszában a többi között foglalkozott külkereskedel­münk helyzetével. Hangsúlyoz­ta, hogy a piaci igényeknek megfelelően fokozzák a komp­lett gyári berendezések, első­sorban a gyümölcs-, főzelék-, baromfi- és húsfeldolgozó gyárberendezések, malmok, to­vábbá portját, hűtőberendezések ex­Ugyanakkor kész gyártmányokat közvetlen fogyasztás vásárolunk céljaira. Bútorhiányunk csökkentésére a következő időszakban nagy beruházásokat hajtunk végre. A szóvivő a továbbiakban el­mondotta, hogy a gazdasági bizottság jóváhagyta a jövő évi terv keretszámait, a rész­lettervek egyeztetése, amely rövidesen megkezdődik, eltart néhány­ hétig, .és.. , a végleges tervjavaslat előreláthatólag december­ben kerül a kormány elé. — Végleges adatokkal tehát j­­ még nem szolgálhatok, csak­­ néhány fontosabb célkitűzés­­­ről adhatok hozzávetőleges kl­­­­pet — hangsúlyozta Gyáros elvtárs. — A jövő évi tervszá­mokat az­ eredeti hároméves tervhez képest valamelyest felemeljük. A beruházási több­letnek mintegy negyedét a la­kásépítkezések meggyorsításá­ra kívánjuk fordítani, a meg­maradó összegből elsősorban a Dunai Vasmű hengerművét és a Tisza vidéki Vegyikombinát­ építését akarjuk előbbre hozni A beruházások emelése azon­ban nem vonja maga után az életszínvonal és a fogyasztási színvonal csökkentését. Éppez­ ellenkezőleg, 1959-ben a fo­gyasztási alapot, csekély mér­tékben ugyan, körülbelül egy százalékkal, de ugyancsak fel­emeljük a hároméves terv ere­deti előirányzatához viszonyít­va. Gyáros elvtárs ezután né­hány mezőgazdasági vonatko­zású kérdésre válaszolt, majd a közelgő választásról beszélt. — Nálunk a nép választ és a nép érdekei érvényesülnek a­ választásokon — mondotta. —­­ Vajon melyik nyugati bur­­­­zsoá demokráciában kér­­­­dezik meg a néptől, már a­­ választások előtt, kiket lát-­­­na szívesen az államhata­­­­lomban, a parlamentben?­­ Egyikben sem. Magyarorszá­­­gon viszont 107 ezer gyűlésen­­ vitatták meg a választók, kiket­­ jelölnek a listákra. Ez termé­­­szetes is. Nálunk népi hatalom­­ van, s ez nemcsak a szavazás 1 napján nyilvánul meg, hanem­­ mindennap, tehát a választá­­­sok előkészítésében is. A jelö­­­lőgyűléseken a választóknak­­ körülbelül a fe e részt vett, ezek során csak a fővárosban­­ csaknem 15 ezren szólaltak fel,­­ így volt ez országszerte és ez­ nemcsak választási rendsze­­­rünk demokratizmusának bi­­­zonyítéka, hanem a politikai­­ érdeklődést is mutatja, a dolgo­­­zók bizalmát a szocialista­­ rendszer, a párt és a kormány­­ politikája iránt. Gyáros elvtárs végül elmon­­­dotta, hogy a népfront-bizott­­­ságok összeállították a jelölő­­­listákat, amelyeket végső fo­ j­­­kon a választási elnökségek­­­ hagytak jóvá, a listákat no­­­vember »-ért függesztik la. A választás törvényessége felett az országos válasz­tási elnökség őrködik, s a választási elnökségekben, a szavazatszedő bizottsá­gok munkájában mintegy 400 ezer választópolgár vesz részt. A választások törvényessége tehát a nép ellenőrzése alatt áll.­­ A november 16-i választá­sokon a párt és a kormány a nép elé áll és az ellenforrada­lom óta követett politikai vo­nal megerősítését kéri, hogy tovább haladjon az eddigi úton. Népünk helyesli ezt az utat, s bízunk benne, hogy a választásokon is emellett fog­lal majd állást. A helyes útról, amellyel a nép egyetért, és amelyet jóvá fog hagyni, sem­milyen irányban nem kanyaro­dunk el. Ami a kormányban „várható” változásokat illeti, meg kell mondanom: a meg­választandó országgyűlés szu­verén joga, hogy milyen kor­mányra bízza az ország veze­tését, de véleményem szerint nem lesz semmiféle változás az ország politikai vezetésében — mondotta befejezésül Gyáros László elvtárs. S3 1 Vadvízország a Duna mellett A szobi vasutasok munkaversennyel készülnek a választásokra Az őszi forgalom nagy fel­adatokat ró a vasutasokra. Ilyenkor bármennyi is a kocsi, mindig kevés. Hogyan segíthe­tünk ezen? Úgy, hogy a ren­delkezésre álló kocsiparkot a lehető használjuk leggazdaságosabban^ fel, vasutasnyel­­­ven: meggyorsítjuk a kocsi-1 fordulót. A tehervonatok állá­s­­­idejét lecsökkentjük s biztosít­­­juk a menetrend szerinti indu­­­­lásukat. Vasutasaink szeretik a JC­­ munkát. Október 8-án Külvár­i János kiváló dolgozónk mun­­­kaversenyre hívta az állomás­­ összes dolgozóját s a következő­­ felajánlásokat tette: 1. A tehervonatok menet­­­rend szerinti indítását a ki­­­adott 75 százalék százalékra teljesíti,helyett 85 , 2. A szeptemberi 5,3 órás ke­­­csi tartózkodási időt 4,8 órára­­ csökkenti. Az állomás dolgozói elfogad­­j­ták a kihívást és máris szép­ eredményt értek el. A menet-­ rend szerinti indítást 90 száza­­­lékra teljesítették, s a kocsik­ állásidejét 4,6 órára csökken­­­tették.­­ A jó versenyszellemre jel­­­lemző, hogy a dolgozók állan­­­dóan érdeklődnek az eredmé­­­nyek iránt. Valamennyien azt remélik, hogy november 16-ig még­nek el.jobb teljesítményt ér­ Kovács István üzemgazdász, Szob ti«n kiiuttti mini 141 tiiimiiikiiiiaiiis ii»&s MttiutiBisittvMiniiiniiii liseist miifaiM min mitoiaii m A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 17, 23, 29, 45, 81 A lottó 44. játékhetére 2 579 831 szelvény érkezett a Sport­­fogadási és Lottó Igazgatóságra, így egy nyerőosztályra 967 434 forint jut. A sorsolást pénteken Miskolcon, a Lenin Kohászati Művek művelődési otthonában tartották meg. A szokásos tech­nikai előkészületek után a következő nyerőszámokat húzták ki: 17, 23, 29, 45, 81. November első hetében a tárgy nyereménysorsoláson a 43 heti szelvények vesznek részt. liimi’iiiiiiHiimiiiifiiHiiiiiiiiMmiitiiiiiiiHii HiiiiiHiintiunitimi — Rózsi, te! Ne porolj m­ár! Az új gimnázium földszint­jén, a jövendő gondnoklakás­­ban két segédmunkáslány sepreget. És bizony hiába fi­gyelmeztetik egymást, a por csak száll a seprők nyomán, száll vastagon, tömör felhő­ben, hiszen nem is lehet más­képpen. A földszinten ez hát a hely­zet. A magasföldszinten viszont már csillog az ablak üvegsze­me. Innen szeptember elseje előtt eltakarították — talán ugyanezek a lányok — a ha­barcsmaradékokat, téglamor­zsákat, itt már tanítanak és tanulnak négy osztályterem­ben. III. a., III. b, IV. a., IV. b.... — zöld fajanszbetűk hirdetik az ajtókon, hogy a Szentendrei Állami Zium „alapító tagjai”, Gimná­z két „legöregebb” osztály átköltö­zött az új épületbe. A több mint kétszáz gimna­zistából vagy kilencven ideje nagy részét itt, a friss festék­­szagú termekben tölti. Az építővállalat beváltotta vár: a szeptember elsejei szó­át­adással lehetővé tette, hogy a fiatal gimnázium már nyolc osztálytermet nyithasson meg a fiatalok előtt. Fiatalok ... A több mint 200 tanuló is, az állami gimnázium is fiatal. És még if­jabb, csak most szü­letik az új épület, amelynek magasföldszintjére már beköl­tözött az élet. Az emelet még nem készült el teljesen, de az építő válla­lat ígéri: decemberben — ta­lán 15-e táján — átadják. Tető alá, végleges helyükre kerülhet tehát az a rengeteg szekrény, bútor, amit szemléltető eszköz, most, ideiglene­sen, a régi épület folyosóján halmoztak egymásra. És az a sok berendezés, ami csak ez­után érkezik meg! Öröm, nagy öröm. De gond is. — Mert ugye meg kell ün­nepelnünk az új iskolaépület átvételét? — kérdi Mikulási Béla igazgató. — És ugye il­lendő lenne megvendégelni a gyorskezű építőmunkásokat, akik valóban mindent meg­tettek, hogy elkészüljön a mi iskolánk? De mondja meg, miből? Bizony, nehéz a lecke. Mert hivatalos pénzből nem telik és nem telhet megven­­dégelésre. De az iskola építőit sem lehet úgy útjukra enged­­­ni, hogy ne éreztetnék velük ilyen módon is, mennyire megbecsülik őket, mennyire hálásak nekik a becsületes munkáért. Talán a tanári kar, a szülői munkaközösség és a diákok mégis találnak valami meg­­­oldást. Az öröm azért mégis na­­­­gyobb, mint a gond. Szentendrén és környékén­­ ezután majd több gyerek ko­­­pogtathat be a gimnázium ka­­­­puján: bebocsáttatást nyernek.­­ És nemcsak a gyerekek, a­ felnőttek is. A levelező-tago­­­zat máris működik dáltarcú férfiakat, fiatal (barát-­­ as­­] szonyokat láttam az új épületi folyosóján lépegetni, könyv­­­ vel, füzettel a hónuk alatt), a ] kilenc szakkör is végleges\ otthonra lelhet. Hát még jövőre, ha a tor­­­­naterem (benne orvosi rende­ i­lő, fürdő stb.) elkészül! Ak­­­korra valóságos kombinát lesz­ a szentendrei fiatalok fiatal­­ iskolája. Csak a tanulók is olyan jól­­ vizsgáznának benne, mint a ] kőművesek — vele. G. L. j 1960-ban elkezdik a nagymarosi vízilépcső építését A Minisztertanács október 23-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a közös érdekű Duna-szakasz vízienergiájá­nak hasznosításáról szóló kö­­zös csehszlovák—magyar ha­tározatot. A bizottságok megállapodtak abban, hogy elsőnek a nagy­marosi vízierőművet kell meg­építeni. Egyébként úgy ha­tároztak, hogy az egész, tehát Bratislavá­­tól Nagymarosig terjedő közös érdekű Duna-sza­­kasz vízienergiájának hasznosítása közös terve­zésben, beruházásban kivitelezésben készül,és A most hozott határozatok alapján minden erőmű építé­sében Magyarország is, Cseh­szlovákia is érdekelt, ez pedig a legjobb és legtakarékosabb megoldásokat biztosítja. A közös érdekű Duna-sza­kasz vízienergiájának teljes kihasználását a két ország 1975-ig terjedő távlati ter­vében úgy irányozza elő, hogy a nagymarosi vízlépcső ter­vezése a jövő év végére elké­szül, s hogy az építési munká­­­­latokat lehetőleg már 1960-­­ ban el is kezdhessék. Az épít­­­­kezések megállapított üteme­­ lehetővé teszi, hogy Magyar­­ország a nagymarosi erőműből m­ár 1965-től kezdve, körülbe­lül 60 megawatt teljesítmén­­nyel, évente mintegy 415 mil­lió kilowattóra áramot kap­jon. A nagyarányú építkezés következő láncszemeként épü­lő felsődunai erőmű pedig mintegy háromszorosát fogja adni a nagymarosi erőmű energi­atermelésének. A kétségkívül hatalmas je­lentőségű közös erőmű-épít­kezés kiemelkedő példája a KGST-hez tartozó orszá­gok baráti együttműködé­sének, békés törekvéseinek, egyúttal pedig újabb hozzájárulás a magyar—csehszlovák gazda­sági és politikai együttműkö­dés elmélyítéséhez és kiszéle­sítéséhez.

Next