Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-02 / 284. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! hírlap , MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA II. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM ARA 50 FILLER A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a megyei tanács Semmelweis-kórházát A 175 éves kórház jubileumi ünnepségei Az alapításának 175. évfordulóját ünneplő Rókus-kórház jubileumi ünnepségei hétfőn délelőtt kezdődtek meg azzal a meghitt hangulatú háziünnepséggel, amelyet az intézmény dolgozói rendeztek a kórház tanácstermében. 11 órakor részvevők — legtöbben munkaruhában, fehér köpenyben jelentek meg — zsúfolásig megtöltötték a tágas helyiséget. Az elnöki emelvényen a kórház vezetősége foglalt helyet. A megnyitó beszédet dr. Szemantsik Jenő igazgató főorvos mondotta és a vendégek üdvözlése után költői szavakkal méltatta az ország első és legöregebb egészségügyi intézményének egy és háromnegyed évszázados munkásságát. — A kórházat — mondotta s többi közt — a dolgozó ember teremtette meg és az első magyar „betegbefogadó ház"-nak kettős célt adott: a betegek gyógyítását és az orvostudományok fejlesztését. Ezek között az öreg falak között ma is ugyanezekért a célokért küzdenek a dolgozók, akiknek munkáját az a szándék fűti, az S&s az öreg kórház minél több értékes eredménnyel szolgálja továbbra is a szocialista egészségügyet. A nagyhatású megnyitó után Kovács Béla, a Pest megyei Pártbizottság másodtitkára a pártbizottság, Szabó Sándor VB-elnökhelyettes pedig a megyei tanács nevében üdvözölte a jubiláló kórház dolgozóit, majd Szemantsik Jenő igazgató főorvos kiosztotta a jubileum alkalmából készített művészi emlékérmeket és a jutalmakat. Ezüstplakettet kaptak azok az orvosok, akik 25 évnél többet töltöttek már a kórház szolgálatában, és azok a többi dolgozók, akik 30 évet meghaladó ideje dolgoznak a kórházban. Az első ezüstplakettet nagy taps közben dr. Hollák Henrik igazgatóhelyettes főorvosnak nyújtották át, aki több mint 42 éve orvosa a Rókusnak. Ezüstplakettet kaptak az orvosok közül még Kubányi Endre, Pommersheim Ferenc, Götze Árpád, Licskó Andor, Schilling Béla, Szecsey Lajos. Azok az orvosok, akik 15 évet meghaladó ideje dolgoznak a Rókusban bronzplakettet kaptak. Megható jelenet volt, amikor a kórház legöregebb érdemes hivatalsegéde, Nagy Pál vette át az emlékérmet. Nagy Pál Súlyos beteg, tolókocsin hozták fel az ünnepélyre és sírva szorította magához a becses emléket a megjelentek lelkes ünneplése közben. Szemantsik Jenőnek Szabó Sándor VB-elnökhelyettes adta át a végrehajtó bizottság nevében az emlékérmet, viszont az igazgató főorvos Kovács Béla másodtitkárnak és Szabó Sándornak a kórház dolgozói nevében nyújtotta át a művészi plakettet. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének képviselője adta át ezután a jubiláló kórháznak a szakszervezet ajándékát, egy 25 kötetből álló sorozatot a könyvtár számára, valamint több kórházi dolgozónak dísztárgyakat. Az ünnepség után dr. Szemantsik Jenő igazgató főorvos a kórházi dolgozók és a vendégek jelenlétében rövid beszéd kíséretében koszorút helyezett a kórház névadójának, Semmelweis Ignácnak a kórház előtt álló szobrára. Ünnepi díszt öltött az ódon megyeháza is, hogy méltó módon vegyen részt a Pest megyei Tanács Semmelweis kórháza, (a volt Rókus-kórház) jubileumán. A kaputól egészen az első emeleti díszterem bejáratáig fehér főkötős ápolónők álltak sorfalat. Az udvart drapériák díszítették és a díszterem feliratokkal köszöntötte az ünnepi ülés közönségét. A széksorok zsúfolásig megteltek a közönséggel, amelynek soraiban foglaltak helyet a tudományos intézetek, egyetemek és testvérintézetek nagy számban megjelent képviselői. Néhány perccel négy óra után nyitotta meg az ünnepi gyűlést dr. Szemantsik Jenő igazgató főorvos, aki a kórház nevében köszöntötte Kristóf Istvánt, az Elnöki Tanács titkárát, Doleschall Frigyes egészségügyi minisztert, dr. Rusznyák István professzort, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, Leopold Schönbauer professzort, a bécsi egyetem rektorát, valamint a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának képviselőit és az egyetemek megjelent rektorait és dékánjait. Bejelentette, hogy Borisz Petrovszkij professzor, akinek a megjelenése(Folytatás a 2. oldalon.) A jubiláló Rókus-kórház dolgozói a háziünnepélyen A jubiláló kórház dolgozói gyülekeznek, hogy megkoszorúzzák Semmelweis Ignác szobrát I K?.«-W Dr. Szemantsik Jenő igazgatófőorvos átadja az ezüst emlékérmet a kórház legöregebb hivatalsegédének, a beteg Nagy Pálnak, akit tolókocsin vittek az ünnepélyre MEGYEI TANÁCS LAPJA 1958. DECEMBER 2. KEDD A magyar kormány egyetért a szovjet kormány javaslatával A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a berlini kérdésről A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a Szovjetunió kormányának november 27-én tett javaslatát Berlin megszállásának felszámolására és a nyugati hatalmak által megszállva tartott Nyugat- Berlin ,,szabad várossá” nyilvánítására. A magyar kormány, népének békeakaratától vezéreltetve, az elmúlt évtizedben mindig síkraszállt a német kérdés békés rendezése, a jaltai és a potsdami egyezmények következetes végrehajtása mellett. A magyar kormány úgy véli, hogy Európa békéjének és biztonságának megteremtése nem kis mértékben függ attól, hogy ez a rendkívül fontos kérdés mielőbb kielégítő módon rendeződjék. A Szovjetunió kormányának november 27-i javaslata újabb jelentős lépés a német kérdés rendezésére, a nemzetközi feszültség csökkentésére. Ezért a magyar kormány a szovjet kormány javaslatával egyetért és azt a legteljesebb mértékben támogatja. Berlin katonai megszállásának kérdése a nemzetközi életben már régóta vajúdó probléma. A győztes nagyhatalmak a háború végén megállapodást kötöttek Németország és arra, hogy demilitarizálására Németországot békés és demokratikus állammá kell átalakítani. A megszállt területek közös igazgatásával megbízott négyhatalmi ellenőrző bizottság székhelyéül Berlint jelöltek ki, s ezért kerülhetett sor az úgynevezett „nagyberlini“ igazgatási megállapodásra. köznyugati nagyhatalmak azonban már 1948-ban megkezdték a jaltai és a potsdami egyezmények sorozatos és súlyos megsértését, amikor például egyoldalú pénzreformot vezettek be, lépéseket tettek a nyugatnémet külön kormány létrehozására, majd egyre fokozottabban megkezdték Nyugat-Németország felfegyverzését. A nyugati megszállók ezen intézkedéseikkel már akkor megfosztották magukat azon joguktól, hogy Berlin egyes részeiben fenntartsák csapataikat, mert megszüntették Németország egységes igazgatási rendszerét. Azóta a békeszerető német nép megalakította a Német Demokratikus Köztársaságot, amely fennállásának rövid néhány esztendeje alatt bebizonyította, hogy a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a Németországra vonatkozó nemzetközi szerződéseket és minden erejével azon fáradozik, hogy megteremtse a békés alkotó munkát folytató, demokratikus és egységes Németországot s ez(Folytatás a 3. oldalon.) A karácsonyi munkaidőbeosztás rendje Tekintettel arra, hogy karácsony két napját a vasárnaptól egy munkanap választja el, az érvényben levő rendelkezések szerint 1958. december 24- én — szerdán — az egy műszakban dolgozó vállalatoknál, illetve a hivataloknál és intézményeknél a szombati napokra megállapított munkaidőbeosztást kell alkalmazni. A két és három műszakban dolgozó vállalatoknál a Mt. V. 61. paragrafusának megfelelően a miniszterek a szakszervezettel egyetértésben engedélyezhetik a munkaidő csökkentését, illletve a harmadik műszak elhagyását. Csökkentett munka idő esetén munkabér csak a munkában eltöltött időre jár, a havidíjas dolgozók munkabérét azonban emiatt csökkenteni nem kell. December hó 25 és 26 — csütörtök és péntek — karácsonyi munkaszüneti napok. December hó 27 — szombat — pihenőnap. December hó 28 — vasárnap — rendes munkanap. A folyamatosan termelő üzemekben, bányákban és a kereskedelemben dolgozók munkaidejének beosztását az illetékes miniszterek a szakszervezet elnökségével egyetértésben szabályozzák. A bérfizetések rendjéről a Pénzügyminisztérium intézkedik. Itt az igazi tél: tis észak-tieteti megyéket itt ti r hó baritja Mára virradóra megérkezett a második hideghullám Észak- és Kelet-Európában már a múlt héten téliesre fordult az idő, egyes vidékekről mínusz 20—40 fokos hidegeket, nagy havazásokat jelentettek. Vasárnap dél felől enyheség nyomult fel, aminek következtében Helsinkiben plusz 2- ig, Moszkvában mínusz 3 fokig emelkedett a hőmérséklet, az északkeletről megindult újabb hidegihullám azonban már hétfőn erős fagyokat és újabb havazásokat hozott. Hazánkban vasárnap reggel esett le az első „téli hó“. Az ország északkeleti megyéit 3— 5 centiméter vastag, összefüggő hóréteg takarja, ami valószínűleg már meg is marad. A Kékesen és Galyatetőn 5 centiméter, Dobogókőn 4 centiméteres a hóréteg. Hétfőn még plusz 3—7 fokig emelkedett hazánkban a nappali hőmérséklet, de már több vidékről jelentettek hózáporokat. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztálya szerint a második hideghullám a mára virradó éjszaka betört hazánkba és meghozta az „igazi" telet. A szél valószínűleg tovább erősödik, folytatódnak a hózáporok, s a hőmérséklet általában fagypont alá száll. Dél-Európa és a Földközi-tenger térségei felett még 15—19 fokos meleg légtömegek vannak. Valószínű, hogy a meleg- és a hidegfront Közép-Európa felett ütközik majd, s ez esetben nagyobb havazásra is számítanunk kell. 85 millió forint társadalmi munka egy év alatt az iskola- és óvodahálózat fejlesztésére Zala megye érte el, második Baranya, harmadik Győr-Sopron megye. A városok közül Kazincbarcika került az első helyre, második Zalaegerszeg, harmadik Keszthely. A kiválóak vándorzászlót és különböző összegű pénzjutalmat kaptak. Az ország lakossága az 1957—58-as tanévben az általános és középiskolák, valamint az óvodai hálózat fejlesztését 85 millió forintot meghaladó értékű társadalmi munkával segítette. Ez az összeg 25 millió forinttal több a múlt évinél. Nagyrészt társadalmi erőforrásból, csekély állami támogatással és a községfejlesztési alapból vett hozzájárulással több mint 400 tanterem létesült, ebből 204 kizárólag társadalmi segítséggel. Ezenkívül 34 óvodahelyiség, 42 nevelői szolgálati lakás és 159 egyéb helyiség — szertárak, irodák, tornatermek stb. — épültek ugyancsak a lakosság támogatásával. A Művelődésügyi Minisztériumban értékelték, hogy az elmúlt iskolaévben hogyan segítette a társadalom az oktatást. Megállapították, hogy i. ebben a -versenyszerű mangalomban a legjobb eredményt Magyar nőküldöttség utazott Romániába A Román Népköztársaság Országos Nőtanácsának meghívására négytagú magyar nőküldöttség utazott Romániába kéthetes tanulmányútra. A küldöttség vezetője Szabó Kálmánné, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, a Magyar Nők Országos Tanácsa végrehajtó bizottságának tagja, Csotka Jánosné, a budapesti nőtanács alelnöke, Farkas Elemérné, a Baranya megyei nőtanács titkára és Pusztaházi Istvánná, a Magyar Nők Országos Tanácsa anya- és gyermekvédelmi osztályának vezetője. Odaítélték a francia irodalmi díjakat A Goncourt Akadémia hétfőn ítélte oda az 1958-as Goncourt-díjat a belga Francis Waldemek Saint-Germain, vagy a tárgyalás című regényéért. A díj odaítélése nagy meglepetést keltett, egyrészt mert az író belga diplomata, másrészt, mert műve nem is annyira regény, mint inkább diplomáciai visszaemlékezések gyűjteménye. A Renaudot-díjat Edouard Glissant Martinique-szigeti francia írónak ítélték La Lezarde (A hasadék) című regényéért. Az angol sajtó jelentései egy szovjet atomhajtásos repülőgépről A tegnap reggeli angol lapok többhasábos címmel feltűnő beállításban közlik azokat a Washingtonból származó híreket, amelyek szerint a Szovjetuniónak sikerült olyan atommeghajtású repülőgépet, gyártania, amely több napon át tartózkodhat a levegőben anélkül, hogy üzemanyag-felvétel céljából le kellene szállnia. A szovjet atommeghajtású repülőgép híréhez megjegyzést fűz az Aviation Week című amerikai szaklap, amely azt írja, hogy a gépet először két hónappal ezelőtt látták, mégpedig Moszkva felett. A lap azt írja, hogy az Egyesült Államok legalább négy évvel a Szovjetunió mögött kullog ezen a téren. Az Aviation Week az Egyesült Államokat éri újabb nagy csapásként, említi a szovjet atommeghajtásos repülőgépet.