Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-19 / 144. szám
Fiatalok Veresegyházon Az ötödik veresegyházi ifjúsági találkozó első estéjén, június 17-én, csütörtökön gazdag programon vettek részt a fiatalok. Elsőként a művelődési központ énekkara lépett színpadra, Vadász Ágnes kara nagy vezetésével, majd a helybeli Forrás irodalmi színpad mutatta be a Marad a gyerek, ha látszik című műsorát. Ezt követően a tatabányai Komép Színpad szerepelt Módszertani bemutató című összeállítással. Nagy tapssal jutalmazták a három csodalegény, a felső képen látható Fanyűvő, Hegyhengergető és gyúró modern mesejátékát.VasA három legény elnyerte a három királylány kezét, de a szokványos mesével ellentétben megszelídítették az alsó képen látható, nagy kosarakból szerkesztett sárkányt, aki elmondta, hogy délelőtti központi fűtés Csipkerózsika virágoskertjében. A tatabányaiak előadásán gyakran harsant föl a nevetés. A találkozón fellépő irodalmi színpadok tagjainak azonban nemcsak jó szórakozás, hanem valóban módszertani bemutató is volt ez az előadás. A műsorok után Dinnyés József daltulajdonos vezényletével jókedvűen indultak a tavaly általuk alapozott Találkozók útjának átadására, majd friss, fényes lapátokkal kezdtek neki az újabb éjszakai társadalmi munkának. (Barcza Zsolt felvételei) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM 1976. JÚNIUS 19., SZOMBAT Szaktanácsadás minden pénteken Vizitben a Forte-brigádnál A gödöllői Vegyesipari Szövetkezet Dózsa György úti fényképészműtermében mindig nagy a forgalom. Perna Pál, részlegvezető elmondta, hogy a szocialista címért küzdő brigádjuk igen sokat tesz a színvonalas kidolgozás és a népszerűség érdekében. Tóth Mária brigádvezető restaurálóba kalauzol. Előttem a a brigádnapló, amelyből megismerhetem az 1975. márciusában alakult kollektíva mindennapi munkáját, életét. A városi szociális otthon lakóinak egy csoportjáról készült kép láttán elmesélték, hogy vállalták az idős emberek patronálását: ha szüksége van valamelyik lakónak fényképre, igazolványképre, a helyszínre mennek, ingyen megcsinálják a felvételeket. A műteremben rend és tisztaság uralkodik, készenlétben áll a felvevőgép, ha valaki érkezik, percek alatt elkészül a kép. A részlegvezető elmondta, hogy tavaly tatarozták és korszerűsítették a műtermet, erre a célra a szövetkezet több mint 85 ezer forintot fordított. A részleg dolgozói, a brigádtagok arról is beszéltek, hogy szívesen vállalnának több közületi munkát, műszaki felvételek és kiállítási fotók készítését. De nemcsak a műhelyben dolgoznak. Legutóbb művelődési házban rendezett a fotókiálításon a városi pályázat első helyezettjének, Molnár Tiborné, laboratóriumi dolgozónak a képét láthattuk. Szeretnének ezután mind jobban bekapcsolódni a város fotóséletébe. Legutóbb például vállalták, hogy az amatőröknek május 1-e és szeptember 30-a között minden pénteken délután 5-től 6 óráig ingyenes szaktanácsadással szolgálnak. A műtermi felvételek mellett sokszor hívják őket esküvőre, névadókra, s egyéb rendezvényekre. Munkaterületük fokozatosan bővül. Szerződést kötöttek a MOKÉP-pel, melyben vállalták, hogy a mozik kirakatába helyezendő képeket másolják: a MOKÉP adja a negatívot és a szöveget. E képeket montírozzák, és nagy szériákban állítják elő. Ez a munka további gépesítést igényel, de érdemes is, mert a termelési érték növekedésével a befektetés rövid idő alatt megtérül. Az igényes munka bizonyítéka, hogy a panaszkönyv csak porosodik az üzletben: a Forte fotósbrigáddal elégedettek megrendelők. Búcsúzáskor egy a fényképet mutatnak, amelyen csinos női fejek, valóságos frizurakölteménnyel díszelegnek. A képek közül a felirat: Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet fotóbrigádja, melynek tagjai: Tóth Mária, Herbai Józsefné, Molnár Tiborné, Balogh Mária, Fauszt Borbála, Szabados Ágnes, és Perna Pál. Cs. J. SPORT -(- SPORT -I- SPORT + SPORT BIZTATÓ AZ UTÁNPÓTLÁS Bírótalálkozó -»síp nélkül A labdarúgás játékszabályairól szóló kis könyvecskét böngészem, mielőtt elindulok a gödöllői járás labdarúgó játékvezetőinek évadzárójára. a Olvasom, hogy a játékkal és mérkőzés eredményével kapcsolatos bírói döntések véglegesek, korlátlan joga, hogy a mérkőzést megszakítsa, sőt beszüntesse, a játékosokat figyelmeztesse vagy kiállítsa ... Nem akarok szabálymagyarázatot írni, mindezt csak előszónak szántam ahhoz a beszélgetéshez, melyet a járási labdarúgó szövetségben folytattunk abból az alkalomból, hogy a szidott-szeretett bírók munkájuk mérlegének megvonására tanácskozásra jöttek össze. Pusztaszeri Ferenc összefoglalójában elmondta, hogy a lezárult bajnoki évadban huszonöt játékvezető működött közre rendszeresen Valójában harmincöt tagú a keret, ám néhány bíró, időnként megjelenik, majd néhány mérkőzés után egy időre ismét elmarad. Két játékvezető a megyei bajnokságban vezetett mérkőzéseket, munkájukkal elégedettek voltak. Három bírónak volt fegyelmi ügye. Igaz, nincs még kiöregedett játékvezető, de mindig akad olyan, aki a sípot vitrinbe teszi, valamilyen ok miatt abbahagyja a játékvezetést. Az utánpótlás nevelése érdekében minden évben rendeznek tanfolyamot. Az idén hat játékvezető tett vizsgát. Régi, kipróbált játékvezetők: Molnár, László, Lovász, Bálint Varga, Maszlag, Gecse és Surman. Tizenegyen vannak, akiket utánpótlás tartanak számon,erősségeiként sem A legvérmesebb szurkolók vitatják — bár a bekiabálásokból ez sokszor nem tűnik ki —, hogy a játékvezető a mérkőzés parancsnoka. Tudósításainkban sokszor megemlítettük, hogy nem történt kiállítás, rendben folyt le mérkőzés, kemény, de sportszerű volt a küzdelem. Sajnos, ez még nem vált általánossá — ezért is említjük meg külön —, s ezen mindenekelőtt a csapatok vezetői és sportkörök segíthetnek. Még egyszer felelevenednek az izgalmas mérkőzések, a vihar miatt félbeszakadt, majd újból folytatott találkozók, s azok is, amelyeken pofont kapott a bíró, és végleg beszüntette a játékot. És emlékszünk persze a kitűnő mérkőzésekre, ahol csak a játékban volt rendkívüli. Következik a nyári szünet, pihennek a játékvezetők is, hogy augusztusban tükbe vegyék a sípot,újra be Csiba József Borsófejtés éjjel-nappal A vérségi—kartali határból: háromszáz vagon gabona Először az őszi árpát vágják A vérségi egyesült Barátság Termelőszövetkezetben Hrkaj Pál elnök szerint június 30- án az őszi árpa vágásával megkezdődik az aratás. A szövetkezet tagja a Gödöllői Tangazdaság búza- és borsótermesztési rendszerének, s ennek megfelelően magas szinten, jó gépesítettséggel kiváló fajtákat termesztenek a vérségi és a kartali határban. Búzát 920 hektáron vetettek, többségében Berosztája, Rajnája, Auróra és Kavkáz fajtát, s az idén kísérletképpen 25 hektáron megpróbálkoztak a jugoszláv Száva fajtával is. Gépszínből terménytároló Tavaszi árpa 250, őszi árpa pedig 30 hektáron van. A gabona vetésterülete megegyezik a tavalyival, ezzel szemben a magborsó területét 300-ról 380 hektárra emelték. Az előző évihez képest jobb a szövetkezet gépparkja. Két új E 512-es típusú NDK gyártmányú kombájnt vásároltak, most összesen öt van, s dolgoznak még négy SZK 4-es kombájnnal is, amelyeket RA adapterrel szereltek fel a magborsó betakarításához, két SZK 5-ös pedig rendről szedi fel a levágott növényt. Terveik szerint a magborsó betakarítása a gabonaaratás félidejéig tart, ekkor négy kombájnt átcsoportosítanak a gabonatáblákra. Tavaly még segítségül kellett hívni a Gödöllői Tangazdaságot, erre az idén nem lesz szükség. A folyamatos aratáshoz nem elegendő csupán a megfelelő géppark, tárolóhelyekre is szükség van. Erre a szezonra egy gépszínt alakítottak át gabonatárolónak, így most 300 négyzetméterrel növekedett a tárolóhely. Erre nagy szükségük is van, ugyanis a Terményforgalmi Vállalat kérésére vállalták mintegy hatvan vagonnyi kenyérgabona tárolását jövő szeptemberig. A vállalattal előzetesen 230 vagon gabonára kötöttek szerződést, ám a legutóbbi termésbecslés után még hetven vagonra pótlólag kellett szerződni. A gabona pillanatnyi állapotából úgy látják, hogy a tavalyi 39 mázsás hektáronkénti átlaggal szemben az idén több mint 40 mázsát arathatnak le. Határszemlén a megrendelő A termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy egyelőre nyugtalanok, mert nem látják biztosítottnak a gabona zökkenőmentes elhelyezését és átvételét. Az aszódi malom közvetlen átvételre mindössze hetven vagont vállalt, a többit diszpozíció alapján kell zsákolniuk és talán a Ferencvárosi Malomba kell vinniük. Az előző évek tapasztalatai alapján várható, hogy napi 8—10 vagonnyi búzát is learatnak. Emellett tárolóhely kell körülbelül 75 vagonnyi kukoricának és árpának, 30 mázsa saját vetőmagnak. Külön gondot okoz a 100 vagon magborsó, amelynek tisztítása és tárolása szintén a Barátság feladata. Ez annál is inkább fontos, mert 5—6 féle magborsót is termesztenek az idén, s ebből nagy mennyiség kerül exportra. A nyugatnémet megrendelő képviselője a közelmúltban járt határszemlén, s megállapította, hogy vannak olyan táblák, amelyekről 28 mázsa hektáronkénti termés is várható. Tavalyi termésátlaguk 18 mázsa volt, 1976-ra 16-ot terveztek, ám a teljes területet figyelembe véve, jobbra számítanak: a várható átlag 22 mázsa lesz. A szállítóeszközök is elegendők az aratás idejére. Négy billenős teherautóval hordják a terményt, s ezen felül a gabonához van még hat traktorvontatta pótkocsi, a borsóhoz pedig három. Jókor jött az eső A vérségi egyesült Barátság Termelőszövetkezet munkásai azonban az aratás előtt sem pihennek. Jó ütemben folyik a 270 hektárnyi területről zöldborsó betakarítása. Hrkaja Pál elmondta, hogy a korai fajtáknak alacsony hatvan hektáron volt a termésátlaga. A teljes zöldborsómennyiség betakarítása három szakaszban történik, a második betakarítás már sikeresebbnek ígérkezik, mert jókor jött az eső, s szépen megnőtt a borsó. A tervek szerint a teljes területről 65 vagonnyi szemes borsó várható. Kombájnok adapterrel vágják, hat Hampster típusú rendfelszedő pótkocsi fejezi be a földeken a munkát. A borsófejtő gépek állandóan, éjjel-nappal dolgoznak, 12 órás műszakokban váltják egymást a gépkezelők. A termést a Dunakeszi Konzervgyárba viszik, az üzemmel 1974-ben kötöttek öt esztendőre szóló szerződést. Őrszigethy Erzsébet Egészségügyről Erdőkertesen Klub a kismamáknak Az erdőkertesi községi tanács végrehajtó bizottsága legutóbb június 17-i ülésén egészségügyi kérdésekkel foglalkozott. Ezért vett részt a megbeszélésen dr. Mersány Géza járási-városi főorvos is. Elsőként a népesedéspolitikai határozat végrehajtásáról esett szó. A jelenlévők hangsúlyozták, hogy a várandós mamák részére a jövőben több szaktanácsadó órára van szükség. A végrehajtó bizottság határozatot hozott, hogy a községben minél előbb meg kell alakítani a kismamák klubját, ahol szakszerű útmutatást kapnak a születendő gyermek helyes gondozására, nevelésére. Erdőkertesen a másik nagy gondot a hétvégi nehézkes betegellátás okozza. A lakosság lélekszámának növekedése szükségessé teszi egy új körzeti szolgálat létrehozását. A vb-ülésen elhangzott, hogy ez a régi kívánság még az ötödik ötéves terv során teljesül. i A KÖZÉPMAGYARORSZÁGI közmű- és mélyépítő VÁLLALAT felvételre keres normást, normatechnológus és mélyépítőiparban jártas műszaki előkészítőket Jelentkezés: a vállalat személyzeti és oktatási osztályán, Gödöllő, Tessedik Sámuel u. 6. ompali jegyzet Meglepetés Néha olyan meglepetések érik az embert, hogy na. Fura dolog, bevallom, de abban a percben, amikor a fekete kalapos, fekete öltönyös, szétálló gallérú, fehér inges öregúr alakja eltűnt az ABC-áruház előtti sokadalomban, mindjárt az újságolvasók jutottak az eszembe. Tartják kezükben a lapot (a precízek kihajtják), és arcrezdülés vagy bármilyen más érzelemnyilvánítás nélkül bekebelezik azokat a híreket, amelyek például azt tudatják, hogy eladó VI. Pál pápa repülőgépe (amelyikkel 1964-ben Jeruzsálembe utazott), hogy ismét látta valaki a Loch Ness-i szörnyet (legalább egyszer tisztességesen lefényképeznék!), hogy Tchatchwa és Kutchba afrikai falvak között egy idomított struccmadár látja el a postaszolgálatot, hogy Floridában megalakult a nagymamák táncegyüttese (miniszoknyában, tolldíszekkel lépnek fel), hogy Bambergben 8,5 méter hosszú, 256 kilós kenyeret sütött egy pék, hogy egy belga postás nyolc esztendőt óhajt élve eltemetetten tölteni... Persze, jó kis hírek ezek, s meglehet, volt is idő, amikor ezek miatt egymás kezéből marcangolták a lapot a derék újságolvasók. Csámcsogtak rajta, találgattak, próbálták megfejteni a hátteret, amelyről rendszerint egyáltalán nem tesznek említést az ilyen hírek, pedig az még érdekesebb, mint maga a hír. Ma már másképpen van ez. Valljuk be, alig törődünk ezekkel a hírekkel, átfutjuk, magunkba fogadjuk, aztán elfelejtjük. Annyi minden történik, s annyi a különlegesség, hogy az ilyeneket már fel se veszi az ember. Jó, jó, de hát akkor — na, ez az, ami foglalkoztat — hogy vannak a meglepetések, amelyek megédesítik mindennapi életünket? Mert ki tagadná: a meglepetésekre olyan szükség van, mint egy falat kenyérre, ezek nélkül egyszerűen beszürkülünk, mint az őszi égbolt. De mit tegyünk, ha nekünk már egy nyolc évig tartó élve eltemetés se számít? Jó, elismerem, néha hoznak meglepetést a labdarúgómérkőzések, de nem mindenkinek, így pedig már nem az igazi. Végül ott, az évszázados gesztenyefák alatt, a Szabadság téri Árnyas büfé szabadtéri morzsás-zsírosjaffafoltos könyöklőjénél jöttem rá a titok nyitjára. Az öregúr — akit figyeltem — tíz deka kolbászt kért mustárral, és egy szelet kenyérrel. Amikor megkapta, a kis cukrásztálcával odaegyensúlyozott az egyik könyöklőhöz, s komótosan kikotorászta zakója zsebéből a fanyelű bicskát. Ügyesen — körömmel — kihalászta a pengét, majd mély átérzéssel falatozni kezdett. Vendégek jöttek és mentek, emberünk rendületlenül szelte a kolbászból a vékony karikákat, évtizedekkal kicsit bevágta, rutinjamajd letörte a kenyeret, itatta a papírtálcán szétterült mustárt. Szépen, nyugodtan evett, ami még nem meglepetés, bár lehetne az is. Az utolsó falat kenyéren gondosan megtisztította pengéjét, a falatot a bekapta, a pengét bekattintotta. A papírtálcát bedobta a hulladékos bödönbe, majd rendkívüli gondossággal, óvatos, mégis erőteljes ütésekkel leverte ruhájáról az esetleges morzsákat. Amikor jóllakott ar, és menetkészen ott állt hangosan így szólt: „További jó étvágyat, a viszontlátásra!” Azzal elballagott. Ott aztán mindenkinek megállt a kezében a kolbász, a lacipecsenye, az oldalas, a szendvics, a jaffáspohár ... Bamba arccal néztek az öreg után, aki — mondom — hamarosan eltűnt a forgatagban. Fehér Béla