Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-26 / 147. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1979. JÚNIUS 26., KEDD Vendéglátás Cegléden Több étel, kevesebb alkohol Nem tart lépést az igényekkel A Pest megyei Vendéglátó­­ipari Vállalatnak három terü­leti igazgatósága van. Az egyik a budai, a másik a váci, a harmadik a ceglédi. Ez utóbbi a megye jókora, délkeleti te­rületére terjed ki, Vecséstől, Nagykőrösig, Tápiószecsőtől Törteiig. A vállalat Cegléden harminc egységet — éttermet, cukrászdát, büfét és italozóhe­lyet — üzemeltet, szállodát a városközpontban és szálláshe­lyet a Bocskai utcában. Mun­kájukról legutóbb a városi ta­nács végrehajtó bizottsága előtt adtak számot. Meg kell mondani, hogy Cegléd, bár az utóbbi években sok változás, korszerűsítés tör­tént, nem tartozik azok közé a városok közé, amelyek patiná­san híres, vagy korszerűségük­ről nevezetes vendéglátó­he­lyekkel rendelkeznek. A régi éttermeket, italozóhelyeket ki­­sebb-nagyobb javításokkal, alakításokkal tették a célnak — és nem mindig az igények­nek — megfelelővé. Jó ma­gyar közmondással lehet kife­jezni ennek az okát: addig kellett nyújtózni, ameddig a takaró ért, annyit fordíthat­tak fejlesztésre, amennyi erre a célra jutott. Augusztusban lesz három éve, hogy a vállalat ceglédi szék­hellyel összevonta és na­gyobb területi önállóság­gal, jogkörökkel látta el két területi­­ igazgatóságát, ebből alakította­ ki a ceg­lédit. Az eredményességet az eltelt idő mutatja. Az üzletpolitikai célkitűzéseknek megfelelően növelni tudták az ételforgalom és a szeszmentes forgalom ará­nyát. Feladat marad ez to­vábbra is. A közétkeztetés fej­lesztésével, javításával akar­nak a jövőben mind többet tö­rődni. Erre különösen a város­nak van égetően szüksége. Májusban volt egy eszten­deje, hogy megállapodás sze­rint a húsellátásról a PENO­­MAH ceglédi gyáregysége gon­doskodik, ez az áruforgalmi tevékenységet segíti. A fagy­lalthoz alapanyagot a Hajdú megyei Tejipari Vállalat szál­lít, ezt a fűszert ceglédi fiókja egészíti ki gyümölcs­­massza-készítményekkel. Jó az üdítőital-ellátás, az utóbbi években ebből 15 szá­zalékos volt a termelésfelfu­tás. A Délibáb eszpresszóban, hogy a munkát könnyítsék, üdítőital-adagoló állítottak munkába. automatát • Váratlanul jó eredményt ér­tek el a vasárnapi tej­értéke­sítésben: Cegléden négy boltegysé­gükben árusítanak vasár­nap tejet, 12—15 hektoli­ternyi kel el. A városban és környékén sokan kedvelik az édes süte­ményeket. Az utóbbi években ezekből is tetemes mennyiség fogyott, tonnaszám gyárthatta a Tavasz cukrászüzem a tea­süteményeket, krémmel töltött készítményeket, sós tésztákat. Tevékeny volt a vállalat el­lenőrzési csoportja. A ceglé­di bolthálózatnál nem egészen három év alatt 420 ízben vé­geztek próbavásárlást, több mint félezerszer műszeres el­lenőrzést, ezernél többször áru­ellenőrzést. A KERIV­I számára vizsgálati anyagként 280 al­kalommal vettek mintát. A ta­pasztalt hiányosságok fölött nem húnytak szemet, nem ma­radt el az igazgatói figyelmez­tetés, sem a fegyelmi, ha va­laki azt kiérdemelte. ’Kisébf­-Nagyobb'' felújítások egész sorát végezték el a kü­lönböző vendéglátó helyeken. Felújították a Délibáb esz­presszót, különös gonddal az elektromos vezetékekre, az érintésvédelemre. Tetemes összegbe került a Magyar ét­terem belső felújítása, az Aranysas bisztró, a Kábák bisztró rendezése, a Bocskai presszó renoválása, az Ezerjó vendéglő alakítása. Igen szép, hangulatos szórakozóhely lett tavaly a Kedves presszó. Az utazóközönség örömmel fo­gadta a város központjában, az autóbusz végállomásnál nyílt kis büfét, valamint azt, hogy a lángossütőnél a forró virslivel töltött kifli árusítását is bevezették. A zöldövezetben megnyílt a Horgász büfé. A vezetékes gázt Cegléd öt központi vendéglátó helyére kötötték be: a Kossuth szállo­da és étterem épületébe, Délibáb és a Korzó eszpresszó­­­ba, a Kristály eszpresszóba és a Magyar étterembe. A Kossuth étterem és szál­loda rekonstrukciója befejező­dött. A szakember utánptólásra gondja van a Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalat ceglédi igazgatóságá­nak. Helyzetüket a könnyíti, hogy a városban van vendéglátóipari szakmun­kásképző intézet. Az eredmé­nyesen vizsgázó és bizonyít­ványt szerző fiatalok elhelyez­kedését segítik. Jelenleg 60 szakmunkásta­nulójuk van, közülük most 17 szabadul fel. A szep­temberben kezdődő új tan­évre húsz fiatalt vettek fel cukrász, felszolgáló, szakács vagy eladó tanulónak. Ebben az évben nyílt először mód­juk arra, hogy a tanulófelelő­sök közül 11 személyt egyéves tanfolyamra küldhessenek, ahol pedagógiai alapismeretek­re tesznek szert. A vállalat a felnőttoktatásra is súlyt helyez. Többen elvé­gezték az üzletvezetői tanfo­lyamot, az eladói tanfolyamot. A párt- és szakszervezeti ok­tatáson sokan vesznek részt. Tavaly a vállalat szakszerve­zeti bizottsága a jó kultúr­­munkáért másodszor is elnyer­te a KPVDSZ Pest megyei Bi­zottságának vándorserlegét. E. K. „Szétnézek az országban" Börtönben a csavargó Munka, lakás, igazolvány nélkül — Úgy gondoltam, szétnézek az országban, hátha találok valahol valami építkezést, ahol dolgozhatok. —Ezt a kijelen­tést nem messziről jött ide­gen vagy marslakó tette múltkor a ceglédi rendőrkapi­­­tányságon, hanem a negyven­két éves Polonyi János fog­lalkozás - és állandó lakás nélküli, akit egy ellenőrzés során a vasútállomásról előve­zettek. A férfi az előző, szintén köz­veszélyes munkakerülés miatt kapott büntetéséből akkor alig három hete szabadult. Kézhez kapott pénzét pár nap alatt felélte, kétszer vállalt alkalmi munkát, hogy legyen miből élelmet venni. Hogy azon kí­vül miként fedezte mindenna­pi kenyerének költségeit, az titok. Személyazonossági zálványa sem volt, mert iga­vesztette, s nem kért újat.el­A közveszélyes munkakerü­lésért 30 napi elzárás lett az újabb büntetése. S azután? — Szétnéz az országban, hátha talál valahol valami építke­­­­zést... ÉRTESÍTJÜK illetékességi terü­letünkön a t. Biztosítottakat, hoz­zátartozóikat, valamint a munkál­tatókat, hogy 1979. július 2-tól (hétfő) ismét állandó helyünkön fogadjuk ügyfeleinket. CEGLÉD, RÁKÓCZI ÚT 7. szám. II. emelet. Bejárat az Ady Endre TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI utcáról, ki­­rendeltség, CEGLÉD. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó kis ház és fél­köbméteres betonkeve­rő. Érdeklődni Lehet: Cegléd, Vadász utca 20. sz. Ízléses bútorozott szo­ba 2 személynek és egy különálló 1 sze­mélynek kiadó. Cegléd, Csokonai u. 31. sz. Bútorozott szoba­konyha kiadó. Cegléd, Újváros-szél 27. szám. Kisbálint-féle magas nyomású permetező eladó. Cegléd, Remete U. 3. Egy modern hálószo­babútor, egy vitrines szekrénysor és egy konyhaszekrény eladó. Érdeklődni lehet: Ceg­­léd, Folyó u. 17. sz. Fiatal házaspár idős házaspár gondozását vállalná lakásért. Min­den megoldás érdekel. Érdeklődni lehet Ceg­léd, Kinizsi u. 38. sz. Pesti úton, az első buszmegállónál 300 négyszögöl telek beke­rítve, kúttal eladó. Ér­deklődni: Cegléd, Má­tyás kir. utca 35. Pedagógus házaspár külön bejáratú albér­leti lakást keres für­dőszoba-használat­tal. Gyermek nincs. Választ ..Pályakezdők a 106 632” jeligére kérjük Hírlapkiadó Váll. kirendeltségére, Ceg­léd, Teleki utca 30. 700 négyszögöl telek, fele gyümölcsös, épü­lettel, kút, villany van sürgősen eladó, meg­osztva is, Gőz dűlőben. öregszőlő, Érdek­lődni : Cegléd, Csörgő utca 21. szám. r Rendteremtő emberek Éljenek igényesebb környezetben Miért csúnya a Szép utca? A Szép utca nagyon csúnya. Csak néhány lakót tudtak megnyerni a közügyekben fá­­radozók a rendteremtés gon­dolatának. Erről és ehhez ha­sonló kérdésekről volt szó a közelmúltban a Hazafias Nép­front városi elnökségi ülésén, ahol Forgács Ferencné, a 3-as számú körzeti népfrontbizott­ság titkára eddigi működésü­ket vázolta fel. Az utóbbi négy évben előre megszabott tervek szerint dol­gozik a nyolctagú vezetőség. Mind jobb az összhang a terü­leti pártalapszervezettel, a Vöröskereszt lakóhelyi alap­­szervezetével, a tanácstagi csoporttal, az utca- és lakóbi­zottságokkal. Felismerték, hogy együttműködve hatékonyabban dolgozhatnak, s ennek kezde­ti eredményei már megmutat­koznak. Megszervezték a Virágos utca mozgalmat, amely még nem érte el a kívánt célt, ugyanis az emberek egy része érzéketlen a szép rendezett környezet iránt. A Ceglédi Állami Tangazda­ságtól is kaptak segítséget. Több utcában a földutat az ő gépeikkel gyalulták le. A Tán­csics és a Jókai utcában ki­tisztították az árkokat, lefolyó­kat. A Béke utca lakói tete­mes áldozatvállalással porta­­lanították útjukat. A faültetés nem érte el a várt hatást: az igényeltnél kevesebb csemetét kaptak, s azok egy része sem eredt meg. A Rákóczi úton sö­vényültetést terveztek, de nem kaptak bokrokat, így hiába mozgósították az arra lakókat, az akció elmaradt. A lomtalanító mozgalom el­sősorban a lakótelepen élőket érinti, akik a kis alapterületű lakásban, kamra, pince híján, nem tudják tárolni felesleges­sé vált kacatjaikat. Huszonhat utcában nagytakarítást kezde­ményeztek. Fél­ő sikert értek el, ugyanis a városgazdálkodá­si vállalat — a megbeszélés ellenére — nem vitte el min­dig a szemetet. A körzet egyik jelentős gondja, hogy sok helyen nehézségbe üt­közik a csapadékvíz elve­zetése, mivel az elhanya­golt árokrendszer alkal­matlan erre a célra. Minden igyekezettel a Fürdő­szél feltöltésén fáradoznak, ott van még tennivaló. Nem árta­na ráncba szedni a környékbe­li állattartókat, mivel gyakran előfordul, hogy bárányt, lovat legeltetnek az utcán. Ha az illetékesek tudomást szereznek erről, drága lesz a közlegelő, ugyanis bírságot szabnak ki. A 3-as számú körzeti nép­­frontbizottság felmérése sze­rint működési területükön sok idős ember él, akiknek a te­vékenységére csak kisebb mér­tékben számíthatnak. Ezért há­rul nagyobb feladat a fiatalab­bakra, ám helytelen volna olyan szemléletet meghonosí­­tani, hogy csupán az iskolá­sok dolga a rendteremtés. Szükség van a példamu­tató felnőttek környezet­szépítő munkájára is. A városi népfrontelnökség megállapítása szerint a 3-as számú körzeti népfrontbizott­ság dolgozik a legjobban Ceg­léden. Sikerük titka a társa­dalmi és tömegszervezetekkel vállvetve végzett munka. En­nek kell meghonosodnia a többi körzetben is. T. T. Olvasónk levele Nem könnyű a tanyavilágban Gondolatok, magányos öregekről Néhány nappal ezelőtt az új­ságban olvastam arról, hogy milyen fontos volna az idős emberek házi gondozása és­­ hogy több gondozó kellene. Igen örvendetes, hogy nap­jainkban erre kiterjed a tár­sadalmi szervek figyelme, és mozgósítanak. Én, mint ház­­­­tartásstatisztikus, adatgyűjtő,­­ tizenhárom évig jártam társa­­­­dalmi munkában a tanyavilá­got, módom volt megismerni az ott élő idős emberek sorsát, gondját-baját. Úgy tapasztaltam, hogy sok­szor még családon belül sem kielégítő az idős emberek gon­dozása, ellátása. A családtagok kora reggel elmennek dolgoz­ni, este térnek haza. Az idő­sek naposszal egyedül vannak otthon. Az egyikre ott marad az egész porta gondozása, a másik él a maradék koszton, a harmadiknak se kutyája, se macskája, ágyhoz kötött, még egy pohár vizet sem ad neki senki, arról nem is szólva, hogy mi van, ha orvosért kéne szaladni. Saját tapasztalatom, hogy télen a hóban, fagyban, oly­kor sárban igen nehéz egy-egy tanyát megközelíteni. Én abban látnék megoldást, ha a tanyán élő idős embere­ket is otthonban lehetne elhe­lyezni­ a város egyik épületé­ben, ott nem lennének egye­dül, gondozásuk és egészsé­gük védelme biztosítva lenne. Azt is tudom, hogy nehéz volna a szíves szóval házhoz menő aktívák dolga, mert az idős, magányos emberek nem szívesen hagynák ott megszo­kott környezetüket, még ak­kor sem, ha a ház, amiben él­nek, már rogyadozik. Örömmel olvasnám majd az újság ha­sábjain, hogy az illetékes tár­sadalmi szervek munkája eredménnyel járt a tanyán élő idős, magányos emberek éle­tének jobbra fordításában. Özvegy Semetka Gyuláné nyugdíjas Messzi vidékek lüktető muzsikája Trópusi virágok illatát hozzák Dobok a Föld minden tájiról Lassú fordulatokkal indul a hanglemez. Becsukom a sze­mem, muzsikában fürdök. Messzi vidék zengő-bongó, lüktető muzsikájában. Gauguin festette kép elevenedik meg gondola­taimban távoli tengerekről, szigetekről, Polinéziáról. Egy más világról, amelyet sohasem láttam, s tán látni sem fogok. De zenéjét hallom, magamba zárom. Érezni vélem a trópusi virá­gok illatát, a tüzes napsugarat... A hangszert íme, szemtől szembe megcsodálhatom most a ceglédi Kossuth Múzeumban, a dob történetét bemutató ki­állításon. A neve: gamelan. Mintha egy sor fémből for­mált tengerészsapkát szerel­tek volna a díszes lécre. Ütő­hangszer ez is, mint vala­mennyi itt látható társa. Szom­szédságában sötét fatörzsből vájt­­ résdob áll, Borneo lakói, a dajakok faragták egy szál fából. Kíváncsi tekintettel jár­ják körül a látogatók. Ott, ahonnan származik, s szent, kultikus eszközként tisztelik, nők és gyermekek nem fér­kőzhetnek a közelébe, mert megszentségtelenítenék a sze­mük sugarával. A tájékoztató­ból megtudom a hátborzonga­tó titkot: csatározás után a fejvadászok a dobban őrzik az ellenség frissen lenyisszantott fejét. Mágikus erő száll így a dobba. Dobok, dobok és dobok. Ilyen kiállítás még nem volt az országban, egyetlen mú­zeumban, egyetlen bemutató­­helyen sem. Kiállítótermek­ben látni ugyan dobokat, de azok az anyaghoz igazodnak, abba illeszkednek. Cegléden most a Kossuth Múzeum föld­szinti termeiben a dob törté­netéről és használatának ala­kulásáról, készítésének mód­járól kap egy kis ismertetőt a látogató. Látványosan érdekes, gondo­san, jól rendezett és nagy, érdeklődésre számot tartó ki­állítás ez. Az érdeklődés nem is marad el. A vendégkönyv­ben már sok látogató hagyta ott autogramját, s néhány­­szavas véleményét nem túl­zás csupa dicséretről, lelkes helyeslésről szólni. „Budapes­ti lakos vagyok, de egy-két évenként meglátogatom a ceg­lédi múzeumot, ahol mindig valami újat sikerül felfedez­nem. Ez nagyon jó dolog!” .Nagyon érdekes, témájában egyedülálló ez a kiállítás”, „Melyik bámulatosabb: a ki­állított tárgy vagy a rende­zés? Mindkettőt Gratulálok!”, „Ha esetleg ki lehetne pró­bálni a hangszereket, még ér­dekesebb lenne.” Nevek, kézjegyek. Pestiek, az Inter­dreiek, nagykátaiak, szolnokiak, gyöngy­ösiek, ko­máromiak, egriek és gyulaiak, győriek és ráckeveiek, meg sokan mások írták. Megnézte a dobokat a Budapesten ven­dégszereplő és Cegléden is lá­togatást tett Moszkvai Nagy­cirkusz nyolcvanszemélyes csoportja is. Gratuláltak sav­ból, s örömmel fedezték fel a dobok sorában a kiállítás egyik legbecsesebb darabját, a szibériai sámándobot, bőrén a világfa jelképes rajzával. A belső teremben a látogató megszemléli a paravánra akasztott formás köcsögdobot. Nem messze tőle kisbírók dobjai sorakoznak, Dél-Pest megyéből gyűjtötték ezeket. A fordulóban nagyot változik a kép: megjelennek a dobok, dobsorok, mint jelen vilá­gunk hangszerei, teljes fel­szereléssel, s hozzá képeken, prospektuso­kon a világhírű gyártó cégek tájékoztatásával. Az érdeklődő közönség szá­mára sokáig felejthetetlen lesz az a csupa doo hangverseny, amelyet a Kossuth Művelődé­si Központ emeleti termében, a kiállítás megnyitása napján rendeztek,­ Kovács Gyula, Já­vori Vilmos és Kőszegi Imre felléptével. A kiállítás még nyitva van. Bizonyára sokan felkeresik majd, hiszen szépszerével most kezdődik a nyári utazások, a turizmus, az országjárás ide­je. Eszes Katalin A dobkiállítás egyik legszebb darabja, a szibériai sá­­mándob. Apáti-Tóth­ Sándor felvétele

Next