Pesti Hirlap, 1842. december (200-208. szám)
1842-12-01 / 200. szám
Csötörtök TARTALOM. Vezérczikk. (Magyarország és a’keleti kérdés III). Magyar tudós társ. Elik nyilvános közgyűlése. Adakozások. Ellenfigyelmeztetés. Főv. ujdons. Legújabb Erdélyből. Megyei dolgok : Sólyom (Somogy és Tolna körlevelei és az illyrség. Beszterczebánya emlékpénze a’ magyar orvosok és természetvizsgálók, utak, tisztelet és vorzalom az elnök iránt). Sopron (tisztválasztás). Kolozs (Szamos vize Gyulánál, egy t.bírói bizonyítvány, tbirák választása ’s jogai, a’ marosszéki hires körlevél ’s felelet reá, confessio és poenilentia). Nyilatkozat. Válasz Munkácsról (vége). Egyesületek. Kisdedóvó vitéz, terjesztő egy. szívszomoritó állapotra. Külföldi napló. Szerbia. Nagybritannia és Izland. Spanyolhon. China és Afghanistan. Hív. tudósit. Hirdetés. HAOYAHOHSZAO és Vezerczikk. (Magyarország és a’ keleti kérdés. III.) Oroszország politicája az utolsó 27 évben abban állott, hogy a’ legitimitás és conservatio elvével magát azonosítván , a’ nemzetek alkotmányos mozgalmaiban olly rémet láttat* a’ kormányokkal , melly a’ franczia forradalom eszméit tüzes fegyver gyanánt villogtatja a’ trónok körül, ’s nem egyébre törekszik, mint hogy az isteni jogot végkép kiforgassa tekintélyéből, ’s új bálványokat állítson a’ régi istenek oltárira. Nem szándékunk vitatni, mennyiben lappang vagy nem lappang némi igazság amaz ürügyben, sőt nem is tagadjuk, hogy a’ XIX. század politicai hittana sok salakot hajtott fel e’szellemi ár színére. De csuda, e, ha a’ tisztulás századában még itt ott némi szenny és rozsda mutatkozik? És nem a’ népek menték e meg 1813- ban a' trónokat az imperatori önkénytől ? Nem hozattak e a’ legnagyobb áldozatok, miket valaha fejedelem és haza iránti hűség bemutatott ? A’népek bizonyára derekasan megtevék a’ magokét, hogy megmutassák, miképen szabadság alatt nem értették a’ história szőtte családi bilincsek szétszaggatását, nem és idők szent hagyományinak lerombolását. A’ népek keblében hűség lakott, együtt átélt veszélyek, számos csatatéren kiállott tűzpróbák által edzett hűség , mellyen, mint rendületlen kősziklán, törtek meg a’ forradalmi ár hullámai, és Lipcse örökre feledhetlen emlékjele maradand annak, hogy a’ szabadságszeretet ma is — mint hajdan — csudaműveket tud teremteni; de hogy e’ szabadságszeretet soha sem vala máskép gondolva, mint trón- ’s fejedelemhez tántorithatlan hűséggel párosulva. De e’ szent, e’ fertőzetlen hűség, melly legmelegebb szívvérét nyujtá áldozatul, mellyről nyílt sebeitőnek vértanuságot— fájdalom! — nem vala megértve. — Létezett, igenis létezett két párt, melly Europa álladalmi és társasági viszonyainak e’ roncsolt állapotában fent is, alant is nagy aggodalmakat gerjeszte: a’ mozgalom pártja, mellynek hydra fejeit mindenik halálosnak vett sujtás csak szaporitá, — és a’ reactio pártja, melly nem elégedvén meg a’ forradalmon nyert diadalaival, mogorva lélekkel ólálkodá körül az igazak lépteit, ’s ingerült boszúszomjában oda is szóra megtorló csapásait, honnan sérelme nem jött. E" két párt között szomorú sorsuk vala akkor a’valódi haladás lelkes barátinak, kiket nem hulékony forradalmi láz, hanem a’ társasági viszonyok javításának melegen érzett szüksége győze meg arról, hogy a’ régibb állapotokat változtatni, az újakat rendszeresíteni kell. És e’ párt a’ mozgalmi és visszahatási párttól egyenlően gyűlölve —minthogy egyikkel sem czimborált — csak néma vágyakat táplálhata keblében, csak fájlalhatá azok csalódását, kik az igazság szózatát forradalmi ujongatásnak hirlelék. Jöttek a’ sötét gyanú szomorú napjsú, féltékeny kétkedés kíséré ama’roppant erőt, melly 1813-ban fejedelmi ajkakról indult szabadsági szózattal öncselekvőségre, öntudatra költeték, és a’lelkesedés, mellyre ama’nagy szózat olly varázs hatást tőn, rémülés és borzalom tárgyának tekinteték. Súlyosan nehezült ama’ napokban a’ végzés keze a’ nemzetekre, és Europa egy igen szánatos hanyatlásnak indult. De a’ jó hazafiak vallásos hittel és bizalommal nézének a’ jövendőbe, és a’ népek hűségét semminemű mozgalmak nem bírák megtántorítani. Azóta jobb napokat is értünk , a’ nemzetek kitürő várakozása királyilag jutalmaztaték, a’ bizalom bizalmat nyert. De ki aratá az akkori viszonyok gyümölcseit? Ki veté föl magát a’ legitimitás lovagjául? Nem más, mint Oroszország. — Ezen előzményekben fekszik a’ keleti csomó megoldásának nehézsége. Oroszország conservativ elvei iránt régen eloszolt minden kétség, ’s ma már mindenki tudja, hogy a’bécsi congressuson úgy, mint későbben Aachenben és Veronában játszott szerep csak diversio vala, ’s mig az európai kormányok figyelme folyvást a’ revolutio rémeivel tartaték saját belügyeiken, addig csendesen és titokban bevégezteték Lengyelország meghódítása, melly csak név szerint, ’s hogy a’ bécsi congressus végzésének betűértelme megtartassék, volt alkotmánynyal ellátva. E’ közben a’ külbefolyás által támasztott és nemzeti ’s vallási sympathiák által élesztett forradalmak kitörtek ’s folyton zavarák a’ keleti láthatárt; ’s e’ zavarosban ki halászott legszerencsésebben ’s legügyesebben ? — — Oroszország tehát a’ conservatio elvét nem ismeri, nem ismerheti, mert tudnia kell — ’s hogy tutja, politicája tanúsítja — mikint egy hódítási eszmén alapuló állladalomnak vagy ellenállhatlanul előre kell nyomulnia vagy előbb-utóbb a’ conservatio elemének hiányánál fogva összeroskadnia. A’ conservatio elve nem fér meg a’ hódítással egy süveg alatt, ezt a’ világ minden nagy birodalmai bizonyítják. De Oroszországnak hatalmában sincsen kiszabni a’ határt , mellyen tulmenni nem akar. Minden arasznyi befolyás, mellyet Oroszország magának kivitt Europa ügyeiben, hóditás vala, ’s ez ösvényen csak egy perczig is megállapodnia annyit tenne, mint minden eddigi diadalait és nyereségeit koczkáztatnia. Ezt azonban Oroszország akarva sem teheti, mert — mondjuk ki az igazat — Oroszországot nemcsak az orosz kormány tervei, hanem népének geniusa vezeti előre. Nem Oroszország tehát tulajdonképen amai hatalom, mellyel itt Európának megküzdenie kell, hanem az orosz-illyr vagy orosz-szláv faj, melly előtt a’keleti egyház lobogtatja zászlóját.,,íme’ a’hajdankor sírjai megnyílnak, és a’ rég elhunyt keletrómai Caesarokárnyékai kiszállnak , és nagy Constantin szelleme diadalmasan villogtatja a’rég ledöntött kettős keresztet sz. Sophia kúpja fölött; a’ magasra nyúló minareteket ragyogó fél holdjaikkal együtt halomra rontja a’jövő nemzedék szelleme.“ Sokan ábrándoznak így nyugoton mint keleten. És vallyon honnan fog keletnek ezen megújulása eredni ? — Az elhunyt hellének hamvaiból e, vagy a’ délezeg' de tett szomjas fiatal nemzedékből, melly a’ Névától a’ Duna torkolatáig hallatja fegyverének szilaj csörgését? — Föl fognak e támadni sírjaikból a’ Comnenusok, Palaeologusok’stb., vagy az éjszaki czárok diszesítendik homlokaikat az imperatori tiarával ? — A’ sírok ritkán adák vissza halottaikat; de a’ föltámadás reményéről mégsem örömest mond le a’ halandók neme. A’ kísérlet keleten nem lenne hasztalan. De időközben az éjszakkeleti faj, mellyet a’ régi görög nyelv barbárnak nevez, előrenyomul.— Reméljen e vagy rettegjen Europa e’ keleti ártól? Europa socialis viszonyaiban tagadhatlanul sok jelei mutatkoznak a’ rothadásnak, ’s legkevesbbé sem csudálkozunk, ha némellyek azt hiszik , hogy nyűgöt csak kelettől várhatja restauratióját. De mi meg vagyunk győződve, hogy a’ civilisatio gyógyszerét is magával hordozza, ’s nem szoruland keletéjszak orvosának elixirjére. A’ természet és az idők szelleme örök, legyőzhetlen, áthághatlan közfalat vont kelet és nyűgöt közt, minélfogva e’ kettőnek egygyéolvadása— hanem ha hóditás által — örök időkre lehetlen, mert olly forradalmak — mellyek illy egygyéolvadást eszközölhetnének — lehetősége minden emberi számoláson kivül fekszik. Kelet elemeiben tehát semmi sincs, mi nyugotnak jövendőre reményt nyújthatna; de félelemre igenis bő anyag rejlik bennök. Oroszország nem állapodhatik meg ; Oroszország, akár geographiai, akár politicai, akár kereskedési tekintetben vegyük, nincsen kikerekitve; roppant műiparának, melly évenkint tömérdek milliókat emészt föl, sehol sem nyílnak kiviteli források, határai sehol sincsenek szabályozva, szóval: Oroszországnak — mint mondók —■ előre kell nyomulnia, mert a’ szükség és népének geniusa ragadja magával. Az ozmán birodalom végperczei ütöttek. A’ khalifák széke csak romdarab, ’s mi még némi kis ideig „török birodalom“ czímet viselend, nem fakaszthat irigységet. Europa tisztje most oda törekedni, hogy az Örökség fölött a’ praetendensek hajba ne kapjanak egymással, vagy hogy az osztály Europa súlyegyenét föl ne bontsa. És mindenek fölött Ausztria az, melly itt—mint kit ez úgy legközelebb érdekel— legtöbb szólóval bir. Megmutattuk e’lapok régibb számaiban , miképen Ausztriának kettős érdeke kívánja , hogy itt tekintélye és hatalma egész súlyát a’ mérlegbe vesse, és hogy erre kelet ellenébeni állásánál fogva, mint szerződésekkel és országos hitlevelekkel megkötött magyar hatalom , nem csak joggal bír, de kötelessége is ez irányban működni, és hogy e’ tekintetnek támadható eventualitások esetében eldöntőnek kell lenni. Legyen szabad most keletnek sejtőleges jövendőjéről egy-két szót mondanunk. Az 1815 kivégzésekben megalapított statusquo már sehol sem létezik. Felbontotta azt már Görögország, Frankhon, Belgium, felbontotta maga Oroszország Lengyelország alkotmányának megsemmisítésével, a’drinápolyi és hunkiár-iskelessű kötésekkel , fölbontotta egész Europa, ’s igy alázatosan csak annyit kérdezünk: ugyan kit kötelez még az 1815-ki statusquo? — És a’ diplomat!«, melly a’ XVIII. században Lengyelország első eldarabolásánál csak az illető hatalmak érdekeit és birodalmaik nyugalomban maradhatását véve tekintetbe , ma más nézeteket és elveket követ el Valljon K. herzceg egykori szavai: „Die Verträge sind nichts mehr es falle der Staat, welcher sich nicht zu halten vermag“ — ma nem érvényesek e már? — Nézetünk szerint legsürgetőbb hivatása tehát az európai hatalmaknak kelet átalakulását ’s egykori önállását csendesen és zaj nélkül elkészíteni. Csak ha Byzanczot ismét fény és hatalom ragyogja körül, ha erős leend, de nem mindenható, ha a’ keleti népfajok öncselekvőségre és fejlődésre ébresztetnek keleti természetök és jellemek irányában , ha az ozmán bilincs szétrepedésével vállaik sem a’ nyugoti rationalismus civilizált igájába, sem az orosz kancsuka alá nem görbesztetnek; szóval : ha Europa úgy teend a’ keleti tartományokkal, mikint jen Görögországgal és Belgiummal, — csak úgy lehet remélni, hogy a’keleti nagy revolutio európai conflagratio nélkül menend végbe, és hogy az orosz-szláv intentiók ama’ határok közt maradandanak, mellyeket nekiek szabni Europa érdekében fekvőnek találandja. A’ keleti kérdés egész súlya most az aldunai tartományokra nehezült. Mig a’nyugoti diplomába a’ syriai és aegyptusi ügyek elintézésével fogyasztá erejét, egészen figyelem nélkül hagyá az aldunai tartományokat, hol kalázmány és külpolitica a’ syriainál sokkal veszélyesb , a’ száraz földi álladalmakra és keleti tartományokra nézve sokkal fontosabb erisist idéze elő. Európának nem szabad tovább tűrnie, hogy a’ fejedelemségekben idegen véduraság osztatlanul gazdálkodjék. Europa protestált a’ hunkiár-iskelessi frigykötés ellen , és megsemmisité azt; épen úgy fogja megsemmithetni azon kötéseket is, mellyek akármelly külhatalomnak is kirekesztő véduraságot engednek az aldunai tartományokban. Szóval: Európa és a legközvetlenebbül érdekelt hatalmak magaviseletétől függend most, ha e’ roppant kelet-éjszaki mozgás veszélyes legyen e a’ békére és Európára nézve, vagy nem ? — A’ népek és kormányok közt — hála a’ haladás mindenható szellemének — nagyrészt kiegyenlitvék a’ régi adósságok, a’ kölcsönös bizalom szilárd, ’s igy bizton remélhetni, hogy Europa e’ erisist is szerencsésen ki fogja állani. Mi, végre bennünket magyarokat illet: ha cselekvőleges föllépés nem jutott is osztályrészünkül, hazánk és nemzetünk fontossága és jelentősége e’ pillanatban mégis fölszámithatlan. És minden esetre szükség, hogy e’ végzetteljes pillanat bennünket áthasson, és körünkhöz képest cselekvőségre serkentsen. Ébredjünk , hazafiak ősi aluszékonyságunkból; űzzük el a’viszály ördögeit közülünk, ’s engesztelődjünk ki nemzetté emelendő népünkben az igazsággal, mert kelet felől vastag sötét felhők vonulnak hazánk fölibe! És ha valaha, most lenne ideje annak, hogy a’ törvényhozás a’ haza védelmi állapotát, jelesül déli határait megvizsgálván, olly népszerű, a’ körülményeknek megfelelő és a’ királyi széknek és hazának támaszul szolgáló honvédelemről gondoskodjék, mellyen sem az ellenség jegy-191 géo Decemb. 1.184 Pesti Hírlap Megjelenik e’ hirlap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 fi, postán borítékban 6 fi pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba ’ egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelő, csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’* egy-egy hasábsorért petit betűkkel 5 pengő krajczár számittatik.