Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-11-10 / 403. szám

dunántúli város’ ifjabb követének, hogy még a’ napi dijakra nézve is fenáll a’ gyűlöletes válaszfal nemes és polgár­ kö­vet között, amazt hal, ’s ezt csupán négy párt illetvén. Egyéb észrevételeket e’ helyen mellőzünk; de nem hallgathatjuk el , hogy a’ legnagyobb megbotránkozással érték meg a’ RR., mikép’ sok törvényhatóságoknál a’ mú­zeumra tett ajánlat’ nevezetes része maiglan­ban van. Töb­ben óhajtják tudni e’hatóságok’ neveit,’s a’ pénztári válasz!­összes tartozás ezek szerint: 25,920 ft. 49 % kft. Az tesz, ’s ez öszlethez járul még több éveken keresztül az el­veszett kamat­mennyiség illy helyzetben kénytelen leeni az ország az említett törvényhatóságokon az elmaradt ka­matokat is, ha egyébként nem lehet, törvény­ útján bevenni. E­ tény egyszersmind újabb adatul szolgál arra, mi már csak nem közbeszéddé vált, hogy subsidiumozásunkon nincs is­ten’ áldása. Bemutattatván ezek után a' Styria és Carinthia­ felé munkálkodott határszéli biztosságok’ jelentése, vélemény­­adás végett a’ törvények’ szerkezetére ügyelő kerületi vá­lasztmányhoz utasittatott. Végül a’ megyékből újabban érkezett sérelmek’ gyűjte­ményét kezdék a’ RR. olvasni. Zala megye sérelmül terjesztő elő, hogy a’ helyi tanács a’ saját kegyurasága alá tartozó goric­áni plébániára olly papot nevezett ki, ki magyarul nem ért. A’ RR. szükséges­nek találák, hogy a’ panaszló megye előbb maga szólítsa fel a’ kegyúr kormányszéket a’ törvény’ megtartására. Országos ülés a’ RR-nél octob. 30-kán d. u. 3/1­2 órakor. Helybenhagyatott a’közadó’megajánlásáról szóló felirat, ’s a’ hivatalképesség’ általános kiterjesztése, és az ország­ház’ építése iránti üzenet. 257. Országos ülés a’ földnél, October’ 30- án , d. e. 10­/* órakor. Tárgy: a’ pénzügyi munkálat. Irtuk, mikép’ a’ kezelésre nézve, elvileg a’ főrendek által is az E. alatti külön vélemény fogadtatott el, azon mó­dosítással , hogy a’ felelős igazgató’ kinevezése országos kijelölés nélkül bizassék a’ fejedelemre, és hivatala csak mindkét tábla’ bizalmatlansági szavazatára szűnjék meg. — Ma a’ különvéleményhez cs­atolt törvényjavaslat ponton­ként tárgyaltatván, mindenben a’ tegnapi határozathoz al­kalmaztatott. — Ezenkívül az 5-d. §., miszerint az igazgató orszá gyülé­­sen kívül hivatalát le nem teheti, sem azon időben mást nem viselhet, kihagyatott. Legérdekesb vitatkozás a’ 9. §. 1. pontja felett történt, mellynek tar­talma következő: „az igazgató hivatalnokaihoz ’s az illető hatóságokhoz intézvényeket küld, mellyekhez magát alkalmazni mindenki köteles, ’s annak ki a’ hozzá intézett tö­r­vény­es intézvényt elfogadni, vagy teljesitni vonakodnék, — ’s általában hivatalbeli visszaélés vagy ha­nyagság által a’törvényben kijelölt kötelességének meg nem felelne, — az illető törvényhatóság előtti perbefogatását szorgalmazza, melly esetben a’ vétkes, a’ büntetőtörvények szerint lesz megítélendő; a’ mennyiben pedig ezek nem rendelkeznének, büntetése, kárpótláson felül 5000 forin­tig ’s két évi rabságig terjedhet, a’ felebbvitel’ szokott útja fenhagyatván ; ha pedig a’ törvényes intézvényeket közt.­­hatóság nem fogadná el, vagy nem teljesitné, mindazokra, kik azt a’ gyűlésben inditványozák, vagy nyilván kijelentett szavazatukkal pártolók, a' felérintett büntetés alkalmazan­dó ’stb.“ — Egy baloldali gróf a’ törvényes szó mellett, melly igen sok és tág magyarázatokra, és engedetlenség­re adna alkalmat — felelősséget nem képzelhetvén, azt ki hagyatni kívánta; ’s kivánata a’ baloldalról hangosan helye­seltetett. — A’ jobboldaliak csudálkoztak , hogy e’ minden tekintet­ben ártatlan és szükséges szó’ kih­agyását miért akarják De a’ legnagyobb anomáliát is láták annak kihagyásában; mert akkor — szerintök — az igazgató fölebb állana a’ ki­rálynál , kinek szinte csak törvényes rendeleteit kötelesé­günk teljesíteni. — Egy gróf különösen annak bizonyitására, hogy a’felelő­ség megfér a’ törvényes szóval, Francziaországra hivatko­zott, hol a’ hadminister felelős, habár az egész sereg meg­esküszik is az alkotmány’ fentartására. Egy országzászlós szerint, a’ municipalitással a’ felelős­ség meg nem fér, legalább olly municipalitással mint a’ mi­énk, bizonyosan nem. Az emberek — mond ő nagyméltósága — eleitől fogva két rendszerben keresték az alkotmány’ kezességét : muni­­cipalitásban szabadon választott tisztekkel, vagy felelősség­ben, előtte még problematicus, mellyik rendszer jobb. Annyit tud, hogy a’ szoros felelősség engedelmeskedéssel jár.— A’ törvényes szó’ benmaradását azonban nem ellenzi, csak arról tétessék intézkedés, ki leend biró an­nak megítélésében : törvényes e valamelly intézvény vagy nem A’ jobboldaliak nyilatkozataik közben mindnyájan elis­­merék, hogy némelly institutioinkat jobb lesz a’ felelősség­re alapítani, mint a’ municipalitások’ vis m­ertiaejára; de cserére csak akkor állanak, ha valódi, nem álfelelősség hozatik be. A’ tegnap elfogadott felelősséget pedig csak ár­nyéknak tartván, a’ valóságot érte feláldozni nem valónak hajlandók. Egy főispáni helyettes megjegyzé, mikép’ ha elfogad­tuk, hogy az igazgatót a’felelősség’terhe alól fel nem ment­heti még az sem, ha valaminek mellőzése felsőbb helyről parancsoltatnék is, alulról hasonló szigorúságot kell felál­lítani. Ki haladni akar, annak engedelmeskedni is kell. Ő méltósága a’ tegnap elfogadott felelősséget elégli első lé­pésnek. Mások meg baloldalról valódi felelősségnek tárták mi tegnap általok felállitaték. Méltóságtok — mond egy jobboldali gróf;—sokszor ollyasmit tartanak valódinak, mit annak senki nem hisz. Például: méltóságtok mondani szokták, hogy a’ nemzet’ va­lódi képviselői ’stb. És most ismét mondják, hogy az igaz­gató , — kit a’ kormány fog nevezni, és kinek hivatala csak legnagyobb részben kormánytól függő felső tábla’ aka­ratjával szünhetik meg, — a’ nemzetnek valódilag fele- I lös lesz. — Ezt épen úgy nem hihetni, mint ha egy valald állitná méltóságtok közül, hogy most és van. — Egyesek sok dolgot hihetnek valódinak, miről a’ világ semmit sem akar tudni. Szóló a’ törvényes szó’ kihagyását alkotmányos létünkre nézve veszélyesnek látván, megtartását kívánja. — Szerinte az igazgató csak addig felelős, mig rendeleteinek engedel­meskednek , ’s az intézvényeit törvényteleneknek bélyegző határozatokkal magát mindenkor felelősségre vonattatásakor igazolhatja. Egy nagy nevű gróf előtt nem nagy erősség, mit hisz a’ világ, főleg miután tudja, hogy Galilei börtönbe zára­tott, mert állitá, hogy a’ föld forog a’ nap körül. Ő mél­tósága meg tudja fogni, hogy némellyek veszélyt látnak a’ jelen intézkedésben. Van veszély az igaz, mivel szabadság és anarchia, rend és absolutismus,igen közel áll egymáshoz, és ezek közt az elválasztó vonalt elhúzni nem olly probléma, mellynek föloldásán csak ma és mi munkálnánk legelőbb mi­óta a’ világ áll; egyik legfontosb themája ez az emberi el­mének. Most a’ kérdés a’ körül forog : behozassák e a’ felelős­ség, vagy továbbra is megérjük a’vis inertiae-val ? Szóló hiszi a’ múltra nézve, hogy Magyarország vis inertiae nél­kül talán már ma nem is léteznék; de jövendőre nem barát­­a, minthogy ideje már valahára a’passivitasból, cselekvőség’ terére lépnünk, hol a’ haladás — az igaz — nem phrasisok­­kal, de veszélyekkel jár. És ép’ ez különbség a’ két állapot közt. Halál szint vi­selő álomba merülve, nemzetiségünk és alkotmányunk’ szűk sánczai közt nem törhetök olly könnyen nyakunkat, mint törhetjük éber állapotunkban a’ cselekvőség’ nyílt terén. Azonban ki kívánna tovább is nyomorultan tengeni’s aludni, vagy talán meg is halni. A’ tárgyra nézve a’ törvényes szót nálunk igen határo­zatlannak tartá a’ gróf; mert — úgymond — táblai pere­ink’ hosszú során is a’ vitatkozás és feleselgetés ép’ a’ fe­lett folyik, mi törvényes mi nem. Méltányló , mlga azok’ honfias törekvését, kik csalékonynak tartván az elfogadott felelősséget, a’ törvényes szó mellett küzdenek ’s maga is azt tartja, hogy mind addig, mig valódi felelősség nem lesz, meg kell menteni alkotmányunk’ negativ tengelyét. A' vi­tatás tehát a’ körül foroghat: elegendő e az elfogadott fe­lelősség vagy nem? Szóló jelenleg kezdet és kísérletnek elégli. És — úgymond — hacsak egyik tábla’ joga lenne bizalmatlanságot szavazni, vérünk’ melegségénél fogva, melly keleti fajtánkat jellemzi, könnyen megeshetnék, hogy az hamar megszavaztatván , káros rögtönzések történ­nének. De miért is akadni fel a’ felsőtábla miatt? Hisz’ ha a’ képviselők’ táblája, mellynek kizáró kezdeményi jo­ga a’ pénzajánlás, az igazgató iránt bizalmatlanságát szenné meg, akkor a’ felsőtábla mintegy moraliter lesz kényszerítve az izenet’ pártolására. De nézzük gyakorlatilag, vallyon hasznos lesz e a’törvé­nyes szó’ meghagyása ? Mi most fizetünk, és a’ fizetésnek sükerét várjuk. Ez nagy nem lehet, mert nem sokat adunk. Ha az igazgatónak gátok vettetnek, talán épen semmi se lesz. Az ország látván e’ sikeretlenséget, és talán okait nem is vizsgálván, új fizetésre, a’ három év’ elteltével, nehezen lesz leírható. A’ törvényes szó mellett megeshetik, hogy az 5000 forint fizetést elzsebelni szerető igazgató igy okoskodnék; jó ez a’szép fizetés; úgy viszem hivatalom’hogy ki ne moz­dítsanak. Nem teszek semmit. Mi könnyű lesz a’ semmit nem tevés’ vádja ellen igazolni magam’, ha az intézményeimet provinciális érdekből törvénytelennek bélyegző megyei ha­tározatokból egész levéltárral jelenek meg az orsz.gyűlésre, és katonámmal — minthogy magam nem bírnám — azok­ból a’ ház’ asztalára egész halmot rakatok fel; ekkor az utasítással ellátott kövesurak bizonyosan felfognak mente­ni. — (Kaczaj.) Miután hisszük — mond a’ gróf végezvén beszédét — hogy az uj pályán a’ veszély több, mintha tovább is alud­nánk, de azért csak mégis tenni akarunk, — ne kössük meg az igazgatót hajszálnyira sem, mert akkor nem lehet sem cselekvő sem felelős. Ez okból ismét kérem a’ törvényes szó’ kihagyását, ’s igy a’kormány is inkább járuland intézkedéseink’ elfogadá­sához. Honnan tudja azt a’ gróf — kérdé egy jobboldali tag—? Mint pesti választott polgár és a’ magyar academia’ má­sod elnöke, az igaz, nem tudhatom, de gyanitnom talán le­het, — volt a’ válasz. A’ jobboldaliak Sz. gróf által figyelmeztetvén, mikép’ rend és absolutismus igen közel egymáshoz, épen azért, hogy a’ rendből absolutismus ne váljék, továbbra is sürge­tők a' törvényes szó’ meghagyását, rész következésektől nem félvén, minthogy az engedetlenség ellen nagy bünte­tés szabatott. Teljes felelősségnek alárendelni a’ municipalis jogokat, készeknek nyilatkoztak, de a’ mostani intézkedést nem tart­hatják annak, miután az három éves országyülés mellett le­hetetlen is. A’ mostani éber állapotot mindnyájan inkább szeretik a’ régi alvásnál, de azt is hiszik, hogy akkor a’ csalatás még csak megjárt, mi már most szégyen lenne. Egy tekintélyes gróf úgy van meggyőződve, hogy a’tör­vényes szó’ kihagyásával az önkénynek nyitunk tág kaput, megtartásával pedig a’ megyei nemakarásnak. Ez okból az egész kérdést mellőzni kívánván, a’ B­et kívánta fölszólí­tani , hogy e’ részben czélszerűbb javaslatot tegyenek. De a’ törvényes szó’ kimaradása csak ugyan határo­zatta len­ A’ 9. §. c. pontján, miszerint az igazgató mindkét táb­lánál üléssel bir, de szavazat nélkül: — egy főispán’ indít­ványára — azon módosítás történt, hogy csak mint igazga­tó nem birand szavazattal, de ha egyszerre főispánságot is visel, akkor igen A’ vád alá veendő igazgató felett a’ Bt. szerint titkos szavazattal választott és 31 tagból álló országgyűlési bíró­ság ítélne. A’ főRB. a’ kir. tábla’ rövid bíráskodását álliták fel min­den vitatás nélkül. A’kezelésről szóló­­.javaslat’ tárgyalása ekkép’be végez­tetvén, kérdé egy jobboldali gróf: ez intézkedés is ideigle­nes e mintát ajánlandó öszveg? Felelet: igen. Hát a’ közteherviselés ideiglenes? Erre még erősebben hangzott baloldalról az: igen. Maga az indítványozó gróf is, igent mondott, azonban kijelenté, hogy ha a’ közteherviselés három év múlva meg­buknék, az lelkének mondhatatlanul fájna, ’s hogy e’ meg­történhessék,nem is hiheti. A’ beszedésre nézve legelsőben is azon kérdés tűzetett ki: a’ külön véleményben javait t.czikk vétessék e fel vagy az országos választmányé? A’ kérdésre rögtön tett baloldali indítvány’ következté­ben az országos választmányé vétetett fel. E’ két javaslat között az elvkülönbség röviden ez: az országos választmány szerint a’ beszedésre megbízandó hi­vatalnokok, egyszer megválasztatván, hivatalukat csak íté­let által veszthetik el. A’ külön vélemény szerint ezek is három évről három évre választatnának, mint más megyei hivatalnokok. Az országos választmány a’beszedett pénzt az országos pénztárba kerületi biztosok által ajánja beszolgál­tatni , a’ külön vélemény megyei pénztárnokok által. Végre az országos választmány szerint a’ beszedők’ hanyagság­áért az alispán felelettel tartoznék. A’ különvélemény e’ felelős­ség’ elhatározását a’ municipiumokra bízza. A’ főRe. az országos választmány’ nézeteit fogadák el. A’ jobboldaliak ugyan a’ beszédőkre nézve a’ három évi választást sürgetők, de hasztalan. Egy főispán szeretett volna az alispánok — és esküdtek­ről vagyoni tekintetben rendelkezni, minthogy e’ javaslatban felelőssé vannak téve. Azonban ezt nem sürgetvén,megelé­gedett a’ következő uj­­ elfogadásával, miszerint a’ főispá­nok’ főfelügyelési joga a’ közigazgatás’ minden ágaira nézve épségben fenmaradand­ó — 322. k­er­ül­eti ülé­s , oct. 31-én; elnökök: Rut­­kay , Szentpály; naplóvivő : Zsoldos; jegyző: Palóczy, Szenkirályi, Ghiczy. Hitelesíttettek a’ következő iratok: Izenet ’s törvényjavaslat a’ honosítások, úgy szinte a’ vallási átmenet iránt. Az utóbbinak szerkezete fölött ismét hosszas vita folyt. Észrevételek a’ pénzügyi munkálatnak több részleteire, ’s különösen a’ kivetést illetőleg Országos ülés a’ RR-nél, d. e. 11 órakor. Stélőmester Széli jelenté, mikép’ a’ főRR. két alsóházi izenetet, a’ közadó’ megajánlása ’s a’ hivatalképesség’ álta­lános kiterjesztése iránt elfogadtak , az utóbbi melletti föl­iratból csupán azon szavakat kívánván kihagyatni, mellyek a’ mostani állapotra igazságtalanság’ bélyegét ütik. A’ BR. e’ kihagyásban megegyeztek. Olvastatott ezután a’ vallási átmenetet illető törvényja­vaslat. Továbbá a’ pénzügyi munkálat’ azon része jött sző­nyegre, melly kerületi ülésben ma hitelesíttetett. Egy megyei követ kevesellé, hogy a’ városokban itt’ ké­szítésére 50 hold után kell egy egész napszámot szolgáltatni, ’s e’ figyelmeztetés több indítványt vont maga után. Né­mellyek a’ holdak’ számát kívánták alábbszállítani, mások, hogy ne csupán a’ földbirtokos terheltessék, kimondatni sürgetők, hogy a’ városok a’területökön átvonuló utak’ költ­s­ségeit általánvéve 1/3-ad részben tartozzanak viselni. Ez el­len azonban több észrevétel volt. Az utaknál, mondák, szá-­­­mos helyen az anyag kerül igen sokba, ’s egy részről ezért 180* Arad tartozik még . . 527 ft. 51 krral. Bereg .. 401„ 44 „ Bihar . 5539., 33 */s ,, Fejér . . . 203„ 28 % „ Heves . 5613„ 58­­/» ,, Krasso . 100» 4 '/* „ Marmaros . 56„ 29 4/8 „ Pozsega . . 94„ 41 % „ Szerém . . 1655„ 21 Vg „ Temes . 4984„ 58 1/s „ Turócz . . 1748 27 „ Zemplén . . 2453„ 57 % „ Esztergom városa . 600„ 18 „ Fejérvár . . 15401* Körmöcz . . 400*1­ 771

Next