Pesti Hírlap, 1846. november (771-787. szám)
1846-11-01 / 771. szám
Vasárnap November 1.1846. 971. HSTI HIBLAf. • .1. i . „onnan karidán csütörtökön és pénteken Félévi eléfizetés a’ két fővárosban hárholhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Elöfltetbetnlhelyb©* Megjelenti e’lap minden Mten n'Jjf fiícia Horváth-hálban *83. st. a., egyébütt minden ill. postahivatalnál. - Az ansitriai birodalomba és egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példatenderer ^■^,-^^^,...Vg*biokapistahivatal' utján történhetik. - Mindenféle hirdetmények felvétetnek, és egy-egy kis halábs.rérlaprébetűkkel 5 pengd k, „imlttak. TARTALOM. Tengerhajózó társaság. Úrbéri viszonyok. II. Fővárosi ojdonságok. Törvényhatósági dolgok.Trencsin megye (közgyülés). Zágráb (rendkívüli közgyűlés). Árva megye (számadás’ folytatása.) Vegyes közreményük. Magyar Gazd. Egyesület. Köztelek. Duna-tiszai csatorna. Külföld. Hirdetések. Duna vízállás. MACITAEOESSÁG és BRDÉLI. A’ tengerhajózó társaság f. 1846 évi november 10-én, esti 5 órakor, közgyűlést fog tartani, mellyre a’ t. ez. részvényesek az iparegyesületnek ujvilág-utczai, Ilkeyféle bálban levő szállásán megjelenni keretnek. A’ bizottmány' rendeléséből. Úrbéri viszonyok. II. Az úrbéri törvényeket két lényeges részre lehet felosztani. Az elsőben foglaltatnak a* tartozások, mellyeket a jobbágyok földesuraiknak teljesíteni tartoznak, mellyek, mint az előbbi czikkben fejtegettem, az urbért felette terhessé teszik, mellyek végett a’ nemzeti gazdászat ’s más érdekek’ szempontjából arra kell törekedni, hogy az úrbéri rendszerből a’ földmivelők kiemeltessenek egy önállóbb és biztosabb helyzetbe. E’ részében tehát nem lehet okot találni arra, hogy az urbért elégeljük, és a’ jobbágyi viszonyok’ átalakításával felhagyjunk. Az urbér’ másik szempontját teszik a’ birtok-viszonyok, mellyekről szinte az mondatik , hogy olly jók ’s olly biztosak, miszerint többet tenni jelenleg már fölösleges. Nézzük, miben állnak ezen dicsért viszonyok , mit mutat e’ tekintetben az előrehaladott nemzetek’ példája, és ennek megfelelnek-e a’ magyar jobbágyok’ birtokviszonyai? A’ birtokjognak két értelme van, és ezt figyelmesen meg kell különböztetni. Szoros értelemben magában foglalja a’ puszta birhatást, midőn a’ birtokosnak nincs joga rendelkezni a’ vagyonról, hanem annak csak hasznát venni szabad. Illy értelemben birtokos a’ zálogos és haszonbérlő is. Illy szoros értelemben a’ birtokjog megkülönböztetik a’ tulajdonjogtól, és nem jelent mást, mint a' haszonvételt. Tág értelemben pedig a’birtokjog a’tulajdont is jelenti, midőn a’ birtokos nemcsak használhatja , hanem birtokáról szabadon is rendelkezhetik. Ezt tulajdonképen tulajdonjognak kellene nevezni; amazt pedig csak haszonvételnek; de mivel a’ tulajdonos is bírja, vagy bírhatja a’ jószágot, azért a’ közélet szokásba vette azt is a’ birtokjog kifejezéssel czimzeni. Akkor , midőn a’ hűbér virágzott Európában , két osztályra vált a’ nemzet ur és vasallokére, és e’ szerint volt felosztva köztük a’ birtokjog is. A’ vasallok csak a’ haszonvételt bírták, ’s azért a’ birtokról szabadon nem rendelkezhettek , tőle bizonyos adózással és más hűbéri kötelezettségekkel tartoztak uraiknak, és eleinte még utódaikra sem szállhatott át a’ vagyon, hanem visszatért az engedményezőkre —és később is csak engedély, vagy megerősítés által történhetett az örökösödés. A’ tulajdonjog csak a’ nemeseket illeté. Illy hűbéri viszony, illy felosztása a birtokjognak még jelenleg is fenáll némelly szellemileg és anyagilag is szegényebb országokban, minek p. o. Oroszország , vagy magyar hazánk is. De a’ műveit Európa, melly jobbnak látta lerázni magáról a’ hűbér’ igáját,mellyben nem remélhetett, ’s nem várhatott haladást akár az erkölcsökben, akár a’ vagyonban , akár a’ műveltségben , — eltörlötte a’ jogra nézve a’ birtokkülönbséget is, és a’ jobbágyoknak is megadta a’ tulajdonjogot. Mert korunknak politicája elkerülhetlennek találta a’ nemzeti gazdászat, financzia és alkotmány’érdekében azt, hogy a’ íalaÍdonj°’ mindenkinek megadassák, ne legyenek az államban ollyan osztályok , mellyek törvény szerint csak haszonvételét bírhatják ’s nem tulajdoni jogát is a’ jószág- 1,81 . a mindennapi tapasztalat szerint az, kinek nincs tulajdonjoga, soha sem fordít jószágára annyi gondot, mint maga a tulajdonos. Nem tartja jutalmazónak egész idejét reá fordítani, inkább benyélve tölti azt el, mintsem jószágát javítsa. Fél, hogy nem magának, hanem másnak dolgogozik, s azért inkább nem is dolgozik. A' földek’ javítása, újítások, tökéletes gazdálkodás eszébe sem jutnak. Elégségesnek tartja csak annyit tenni, hogy valami hasznot húzhasson belőle, mellyből elélhessen; többet nem kíván. Innen következik, mikint a’ földmivelés hátramarad, a’ nemzeti erőknek nagy része elvesztegettetek , a’ földek Par,a8°n hangatnak , vagy zsiruk kiszivatik, újítások életbe nem jöhetnek. Ezek nemcsak nemleges , hanem tettleges károk is, mert a’ nemzeti termesztésnek nagy része elvesz. Innen az ily hűbéri országokban bármilly kedvező az éghajlat , mégis csekély a’ termesztés, és igy a’ nemzeti vagyonosság is; mert nincs akarat és erős ösztön a’ természeti erőket kellően használni. Azon félelem, hogy a’ birtokot a tulajdonos reclamálhatja, — vagy azon tudat, hogy'szorgalma’ gyümölcseinek egy részét és pedig annál nagyobb részét, minél nagyobb a’ szorgalom, a’ tulajdonosnak kell átadnia dézsma ’s egyéb tartozások’ fejében, elöli az emberi szorgalom’ ösztöneit, így a’ földészet előre nem haladhat, és ez károsan hat a’ nemzeti gazdászat’ többi ágaira is, úgy, hogy a’ kárt közvetlenül, vagy közvetőleg minden tagja a’ nemzetnek meg fogja sinteni. Mióta a’ földmivel , mint tulajdonát, mivelheti földeit, azóta és csak azóta halad a’ földmivelés Európában — és minő nagy a’ különbség a’ magyar, orosz , lengyel és a’ franczia földmivelés között! Ott, hol a’ földmivelők csak használatul bírják földeiket, az adórendszer is hiányos, és igazságos, biztos alapra nem is állittathatik, mig nekik a’ tulajdonjog meg nem leend adatra. Tekintsük a’ világ’ műveltebb részeit, mindeniknél tántorithatlan elvként el van ismerve, hogy az adózás alól egy osztály se vétessék ki; legkevésbbé sem tehát a’ birtokos nemesség , vagy a’ dús clérus. A’ birtokos nemesek űzetni fognak az adóba jószágaik’ és jövedelmeik’ mennyisége szerint, és pedig, ha hűbéri rendszerben élnek , tekintetbe kell venni jobbágyaik’ telkeit is , mert ezek is jövedelmeikhez tartoznak. — De a’ jobbágyaik is tagjai a’ státusnak, jótéteményeiben némi kis részt ők is vesznek, tehát ők is kötelesek adózni. Mivel azonban nincs más jövedelemforrásuk , mint úrbéri földeik és ezeknek investitiója, tehát vagy a’ földeiktől fizetnek , és ekkor a’ nemesek azon adó alól felmentetnének, mi igazságtalanság lenne ; vagy pedig telkeikben létező ingóságoktól p. o. marháktól, juhoktól ’stb. adóznak ; a’ mi által az adó’ alapja felette ingatag, terhes és csalékonynyá fog válni. Hazánkban épen ezen eset divatozik. Jobbágyaink csak magok fizetik az adót, nemeseink attól fel vannak mentve; és az adó’ rovatai közt a’ földek is megjelennek ugyan, ám. a’ rétek, szántóföldek, de igen csekély részben; az ingóságok rovatnak meg legjobban; és innen valóban számos visszaélések, zsarolások, eltagadások ’s más hibák is uralkodnak nálunk; mert a’ földadó’ tárgyául azok vétetnek fel, melylyek máshol a’ fogyasztéki adó alá tartoznak. Hogy pedig igazán a’ telkeket most nem lehet a’ jobbágyok’adó tárgyául tűzni ki, igen természetes, mert azok nem képeznek valódi tulajdont. A’ képviselet’ szüksége is el van általánosan ismerve, census mellett — ez pedig az adó , vagy jövedelem szerint határoztatik meg ; mellynek azonban egyikét sem lehet pontosan és igazságosan kimondani ott, a’ hol a' hűbér végett mind a’ birtok, mind a’ birtoknak jövedelmei két felé vannak felosztva. Általában úrbéri birtok mellett a’ politikai jogokat nehezen lehet általánosan kiterjeszteni , mert azok, kik mind szolgálatokban, mind bíráskodásban és magában a’ birtokban is más magány személyeknek lekötöttei, alattvalói, illyenek alig bírnak olly önállóság és függetlenséggel, melly nélkül a’ politikai jogok’ gyakorlata káros és veszélyes lenne. — Végre a’ tulajdonjog nélkülözhetlen a' birtoktiszteletre, mert ezt nem lehet bírni, ha azt nem is ismerjük — és nélkülözhetlen még a’ haza’ különbféle érdekeinek assimilálására, a’ közbonszeretétre is; mert semmi sem köti az embert szilárdabbul a’ honhoz és ennek szent czéljaihoz, mint a' tulajdon. Midőn nyugoton vallási és politikai üldözések dühöngtek , a’ kézművesek , kereskedők ’stb. kivándoroltak , de a’ földbirtokosok azt nem tehették. Ezek azon tekintetek, legalább a’ főbbek, mellyek nyugoti Európa’ műveltebb nemzeteit arra határozták, hogy a’ földmivelőket birtokosokká változtassák. Annak hiányát fájdalmasan tapasztalták mind a’ birtokszentség’ megvetésében , mind a’ honszeretet' nélkülözésében , mind a’ nemzeti gazdaság’ hátramaradásában. És mégis hazánkban a’ földmivelőknek a’ tulajdonjog még most sincs megadva, ámbár némellyek az 183%-t’ törvények’ nyomán mintegy ellenkezőt akarnának bebizonyítani. Lássuk tehát. Azt mondják a’ jelen hűbéri viszonyok’ pártolói, hogy a’ földmivelőknek az adásvevés megadatott, mellyben foglaltatik a’ valódi birtokjog. Igaz, hogy adásvevési jogot kaptak, de csak a’beruházások, marhák és használatra nézve, a’ mint ezt az 1832-i 6. §. nyíltan kifejezi; ’s ez által még a' telek’ tulajdonosaivá nem válhattak. Sőt az illy természetű adásvevést is a’ törvény (7. §.) csak földesúri engedély mellett adja meg, mellyet bizonyos esetekben meg is tagadhat. Ez újólag nyilvánítja a’ jobbágy’ ingatag, haszonbéri birtokát; mert amiről én teljes szabadsággal nem rendelkezhetem, mire más magány személytől engedelmet is kell kérnem, az nem lehet valódi tulajdonom; — nem is említve az engedélyzés milly tág rést nyit az önkénynek és visszaéléseknek. — Továbbá a’ telkek’ osztályát , vagy cseréjét a’ földesúr , ha megegyezte nélkül történt, szabadon megsemmisítheti — az újabbakat a’ törvényes bizonyság’ tudtával. És a’ telkek, vagy egyes föld’ részeiknek bezálogositása , vagy bármilly lekötése, megsemmisítés és az őszi ét* elvesztése alatt tilalmaztatik (4. §.11.) Ezen rendelkezések mind a’hübérnek kifolyásai, melly a’ vasaitoknak csak haszonbéri birtokot adott, mert a’ tulajdonjogban benfoglaltatik a’ szabad rendelkezés akár eladósitás, akár felosztás, akár zálogitás , akár cserék által; és ott, hol ezek nincsenek megadva, sőt a’ használatot is terhes úrbéri tartozások terhelik, ott tulajdont keresni nem lehet. Ide járul még, miszerint bizonyos esetekben el is lehet űzni a’ jobbágyokat telkeikről, mi szinte össze nem fér a’ valódi tulajdonnal. Igaz ugyan , hogy a’ 4 §. 12. meghatározza azon eseteket, de már azon egy esetben is, melly a’ törvényben áll, „ha ismételve ellenszegülne a’ jobbágy, akkor is elűzhető, milly felette nagy alkalom rejlik az elűzhetési jogot úgyszólván tetszésként gyakorolhatni , min valóban az úrbéri bíráskodás sem képes segíteni. —Vannak még olly viszonyok is, midőn a’ földesur kibecsültetheti jobbágyait. — Meg van adva az elköltözködés is jobbágyainknak , de ez is csak a’ földesur* tudtával; mi ismét arra mutat, hogy a’ jobbágy még mindig alattvalója a’ földesurnak, kinek, földei’ használatától, súlyos tartozásokat teljesít ’stb., tehát nem önálló birtokos. Illyenek tehát az 1832/cki törvényeknek engedélyei, mellyek az előbbi idők’ hiányait kívánták ugyan kipótolni, e' tekintetből jók, — de azt józanul nem lehet felölök mondani, hogy a’ jobbágyoknak valódi birtokjogot adtak legyen. És innen, mint fentebb is mondottam, nem maradtak el hazánkban is a' káros következmények , kivált nemzeti gazdaság’ tekintetéből, mint azt előbb egész Európában lehetett tapasztalni. Ideje tehát, hogy azoknak elhárítására a’ birtokviszonyokat rendezzük , az urbérnek ebbeli hiányát pótoljuk ki, és emeljük földmivelőinket önállásra, hogy aztán politikai jogokkal is könnyebben elláthassuk. Ezeket pedig csak örökváltság által érhetjük el; jövő czikkben tehát erről kívánok szólani. — Sa. I. Fővárosi újdonságok. „Megint panasz, de már megint panasz! *S a’ kiről szól, mindig a’ posta az!“ kiáltunk fel Petőfi’ „Legendájának“ szavai’ nyomán. Előfizetőink’ levelei egymást érik, melyelyekben keservesen, sokszor keserűen is és bántó modorban adják a’ szerkesztőségnek tudtára, hogy lapunknak csupán előfizetői, de nem egyszersmind olvasói is , vagy legjobb esetben igen rendetlen olvasói. Tudják ők velünk együtt, hogy ezt a’ postaközeli urak’ kegyelmének köszönhetik. Közelebb egy lévai levélhoz hasonló panaszt. Mi a’ közlekedés’ előmozdítására rendelt hivatalnokokat újólag felszólítjuk tehát, hogy legyenek már egyszer nemcsak pontos hivatalnokok, hanem lelkiismeretes hazafiak is. A’ baj közös, a’ panasz országos, ’s ezen hátráltatás és örök akadály megöli a’ közügyek által érdeklettekben az erőt, kedvet és akaratot, miknek nevekedniök kell még folytonosan és szilárdulni. Utóljára is azt kellene hinnünk, hogy ha csakugyan van e hazában olly hatalom vagy párt, melly a’ haladásnak, közszellem’ terjedésének nyíltan ellene szegezi magát, ’s annak meggátlásán munkálódik , az a’ postakezelő urak’ egy részébe szorult. Újra meg újra kérjük tehát az illetőket, hogy illy gyanú’ támadására ne szolgáltassanak nekünk s másoknak okot. Különben törvényes lépésekhez leszünk folyamodni kénytelenek. — A’ pesti „királyi József-ipartanoda’“ megnyitási ünnepélye ma nov. 1-jén tartozik. Megelőzendi az ugyanez nap reggeli 10 órakor az egyetem’ templomában tartandó isteni szolgálat, mit azonnal a’ megnyitási szónoklat követend 8!1 egyetem’ épületének azon részében, melly az ipartani intézet’ ideiglenes használatául szolgál. A’ reáltudományoknak a’ nemzeti jólét- és mivelődésre ható fontosságát méltányló minden honfi szívesen láttatik. — Mint értesítve vagyunk , a’ nem régiben életbeléptetett budai takarékpénztár körül az ügy által érdeklettek' nagy, részében nem kis elégületlenséget vehetni észre, melly, ha czélszerű intézkedések által jókor el nem oszlattatik, könnyen szülhetend kellemetlen eredményeket. Sokan vannak ugyanis, kik nem örömest látnak a’ részvényesek’ nehány hatalmasb részénél bizonyos speculativ szellemet, melly a’ többiek’ rovására látszik működni.—A’részvények amazoknak egymás között kicsinált terve szerint osztatának el. így történt, hogy W.— urnák 250, R.— urnak 90 részvénye van, mindeniknek saját nevére. — A’ közgyűlés’ tartásakor bizonyos tagok által az erre nézve rendelkező alapszabályok’ tárgyalása minden módon elleneztetett. Ugyanezek kivitték azt is, hogy szavazat csak öt részvényre engedtetik meg. S a' választmány mégis úgy alakíttatott , hogy ennek nagyobb része egy-két részvénynyel biró tagokból áll. — A' választmányban egy választmányi tag fölkéré a’ részvényesek' névsorát, 's azt, ki hány részvénynyel bir ? Ezt azon bizonyos töredék ismét minden módon ellenezte , ami igen alapos gyanúkra szolgáltatott okot. A’ választmány kineveztetett a’ nélkül, hogy lehetett volna tudni, kikből és kiket lehessen választani ? — A’ közgyűlés elhatározta , hogy a’ ma