Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-06-30 / 95. szám
HIRDETÉSEK. tPet város ‘ ^ vényszéki árverések: tb i. j.ilius 3. a'. enezvárosi * ?. Iros Mihály-féle ház. 3. a' józsefvárosi s? a. Lourmu Péter-féle ház. 5. Fsefvárosi ; utc~a ¡0'. a. Tács Jakab-féle ház és annak a^ köbányában levő szől a'józsefváros; egyhazaj,.. . sz. a. Ifc. Antal-féle ház. „ 15. a’ ferenczvárosi ferencz'utc.a 143 sz. a. Wiedemann Magdolna-féle 7., józsefvárosi 123*». sz. . Kucsera József-féle ház. 7 a' f.renezváros 2za 362 Roszmann Gáspár-féle ház. 7, a j.’.sefvárosi Hátyás-f. ház és annak kőbányai szőlei. „ 10 a renezvárosi gyer nk M jel János-féle ház. Pest vá 1*0.9 i.. -rhitvén árvereztetnek. 1841 ji ’us 3. a terézvárosi kályarcza 741. sz.. . Kát .r Domonkos-féle ház. . , 3, a’ vizafogón 31 a. Fuhrmann André szántóföldje. . Gyurián János-féle ház, és annak 44. és i. fekvő ház. István-féle ház. rőt futó Utczában 3. a’ ferenczvárosi párfi-utczában 43145. sz. a. erdötalkei. 3. a' terézvárosi Laudon-utczában 1293. sz. a' józsefvárosi öiznicza’ 950. sz. a. Fábiak kisvárosi m. . -. fi.is házak. ■ . kélvárosi fűzfa utcza 80. sz. a. Dobeschál Tamás-féle ház. ez-árost 3 dob- és zug-utcza 420., 619., 620. és 621. sz. a ősit' i Szeifert András-féle ház é^ letek. IS'Tinézi üllői után 105 sz. r ScLie’z Mátyás-féle ház terek. len- városi malom-utcza 281. sz. a. Faith Ferencz-féle ház. '■ enczy. ángyát utcza 264. */.. a. Grátzer János\*. «¿77. ¿.sziráivSi üllői uton 54. sz. a. heidenreich - i féle ház. 166 hí. , Vass Andrés’ több házhelyekre 1848. julius 7. a’ kőbányában 34. és 35. sz. a. Khoor István-féle szőlő. „ „ 7. a’ terézvárosi váczi uton 1405. sz. a. Prix István-féle ház. ,, ,, 7. a’ Józsefv. szőlőhegy-utczában 751. sz. a. Gerl József-féle ház. „ „ 7. a’ terézv. 2 szerecsen-utcza 1118. sz. a. Tallerner Mihály-féle ház rökösön 269. sz. alatti szántóföldje. „ ,, 8. a’ terézvárosi kis mezöutcza 188. sz. a. Mürsch Venczel-féle k „ „ 8. a” józsefv. tavaszmezöutcza 672. sz. a. Ballmann Jd»«ef-féle há: „ „ 8. a’ vizafogón 70. sz. a. Bernhadt Antal-fóté szantóföld. „ „ 10. a’ leopoldvárosi 3 korona-uteza 101. sz. Klösel Ferencz-féle . " „ ,, 10. a’ terézv. nagymező-uteza 1046. sz. a. Szihhartner János-féle 1 „ „ 10. a’ terézvárosi királyutcza 1362. és lipótvárosi nádoruteza 367. sz féle házak, és ennek Kobitsek (*) (1133) Megjelent ’s kapható (1) Emich Gusztáv nemzeti könyvkereskedésében, Pesten úri- és kigyó-utcza szegletén, a’ posta-hivatal átellenében. Az 1848-ik évi franczia forradalom. Dobsa Lajostól. (Szemtanú.) Ára boritekba fűzve áll ki p. p. (1134) Iparműtári jelentés. Tudósítjuk a nagyérdemi, közönséget nősen a' jelen országgyűlési- :egyu..' pártolóinkat, hogy raktárunkban , risi nrint készített női ruhakelmékkel; cs.'nol -: • czikkekkel, finom gyolcscsal, Futói szép porczellán edényekkel v ? - és most legújabban itt hely _t igen pompás papirszőnyeg s ■vászonnal (Wachsleinwand ' c\ : c nemű kézművekkel a' legülenáöít hatunk. Hazsuiságos pártolásra ajánljuk raktui bálvác , atcaában Bluhdorn-házbejut. Kir4jfr « romtatj» é* dookónast azabjedsajtó-utc«» 583. er- 606 f iénieg jcegl'" Utalván, a ministériumhoz benyujtatik, az országivádós p.robe terjesztés végett. 4) Sióbaho/.auán, miként az orvoskari működések ezután az idomásra jussanak. Az orvoskar hivatalos közlönyéül az orvositár választatott. 6) Jogát Pál inditványozá, hogy a kolozsvári lyceum ,..t ./etemmé emeltetsék. Ezaz üdvös színét az orvoskar már egyszer kimondá, s lüOet újra • Ifogadtatott az indítvány. ..) .01 . a gyűlés egyik legfontosabb tárgyához jutott : ,iun kai orvosok állása megjavításában, melly elvek legye•kiruh*nekele*t k uisendök, nemcsak az orvosok, de a szenvedő . '6 .iben. A jelenlevő hatósági orvosok majd mind, különösec .... gos főorvos Sauer, Csorba, Kramer, Ficzek, Ottvald, Ha , Wagner, Kun, Zlamal, Kathona, Oláh, Pon,»f .,» i„; Karácsonyi stb. hozzászólván, elfogadtatott: 1 ) fogy a hatósági orvosok, t. i. a megyei főorvos, jánlali Lirületi orvos állodalmi hivatalnokok legyenek. Ek.-ától ésouvén, hogy a czélszerűtlen időnkénti tiszt* villáfena':: alá m-n vettethetnek. Fizetésük a megye nagyság■.Ez képes. a megyei főorvosoknak GOO-tól 1000-ig; a jáu li B k. ál* ti orvosoknak 400 tél 600 ig legyen. 2 ) A hatóság k ajánlata mellett a minister nevezi ki a főorvosokat. 3) Az itt értett fizetés mellett a napidijak megszünne• ■■’k Hivatalos izásra nézve pedig az állodalom ugyanolly »s:. kdökről gardoskodik, a millyennel a többi tisztviselők élnek 4) A községi orvosok behozatala szintolly üdvösnek, mint szükségesnek ismetetett el. ■ -er. Az áris-sebészi fáradságok után adandó dijak 'taxa) mégha: mára szabályok készítése sürgettetvén! Ennek elesztésére következő tagokból álló választmány revet*.-. . I a tér Ignácz elnöklete alatt : Aizinger, Zieg- Feyerer, r, Linczbauer, Rózsay, Serédy, Smid, Echöpf Va •]'nos, Erényi Antal, Barna János sebészmesterek. •d Az orvkar reformja iránt elfogadott javaslat az eint ! ála mitóriumhoz fölterjesztetik. Kb.Paisz Géza, jelenleg az egyetemi orvoskar jegyzője. Külföldi hírek. AUSZTRIA végre tudjuk , hogy álljunk az osztrák minidóriummal. Világosit e felől egy czikk a bécsi hivatalos apban. Mi ezt, pá.i nem hivatalos rovatban áll, mindenesetre Kormány privát nyilatkozatának tartjuk. De lássuk a czikét. . ,i,llyei k.vonatban közlünk: „A magyar ministérium Pázr)Audy Dénes ás Szalay László urakat, mint kormányt meghatalraazottak , Frankfurtba küldötte. Kérdjük, mi jognál fogva és mi ezt 31 ? A lapok az elsőről épen nem tudósita-ak a tnnse -’hról cnJ. ----11. u——--- , — -nj —-—-n) iót'; czártést hh-gyar és Németország közt fentartsák. Illy f . jv■ xiéghez ;más lőfeltételek is megkivántatnak. Ha két ori ig szövetségin át, jogának kell lenni! Mi a corpus juris ■ n .örvényét Illynél fogva a magyarok királyuk befogása nélkül költ 1.dmakkal nem egyezkedhetnek, nem is érinti. M t e a történeti jogokra támaszkodni. Ha Ma.v- a.’ország A sztávak kapcsát mégis tágította, még azért az európai hitalmiságok sorába nem lépett. Ennek egy külföldi italom smerte el. Ámbár a magyarok külügysno ist isszélnek, és ezzel Eszterházi herczeget értik, mégis nisteriális III. törvényczikk mást mond. Hisz Ma../ az utósó országgyűlésen a diplomatia fön' ai kincstárba (?) egy öszveget ajánlott. Köv?.i égeket ek 4ly , vagy országgyűlés küldhet. Elvárjuk irAki u'i'm parlamenttől, hogy Magyarországot érdeklőleg, nem e kü/löltekh , hanem a királylyal fog értekezni. Vagy tán azt m Mayarorszag, nagy o——óvi hatalomnak isme.». .1 1.. pában? Magyarország királya m*iö .3 az! -os császár, s ezt sem a német parlament. .. 1 .U 1 nen ogja felejteni.“ Ehhez nem kell commentár. •),„A SZÓR.. .aG. Palmanuova jún. 25-én reggeli 9 órakor feladta magát az ausztriaiaknak. Ez által nemcsak nagymennyiségű őszért nyertek az osztrákok, hanem a közleisz 51.este megnyittav ’.ÁG. Fi i- fúrt, jan. 21.Beiczler ma újra jelentést ten az osztrák-szláv kérdésekről. A választmányégé következő javaslatot ten. Fel kell kérni az ausztriai nam y kormányt, hogy a németeket hatályosan pártfogolja, most a gyűlés más rendszabályokhoz ne nyúljon, nehogy az ausztriai kormánynak Csehországbani tekintélyét csökkentse. A választmány másik (kisebb) része azt javaslá , hogy a szövetségi seregek csak Ausztria egyenes felszólítására alkalmaztassanak. Ezután ismét a központi hatalom kérdése tárgyaltatott. A jan. 20-ai ülésben a központi hatalom tárgyalásakor kiemelendő Blum R. beszéde. A többi közt mondja, hogy a nemzetgyűlés most mindent tehet, mit csak akar. De, hogy határozatainak érvényességet is szerezzen, szükség , hogy akaratának orgánumját megteremtse. Ez tárgya a mostani tanácskozásnak. ő Németországnak köztársasági formát akar adni, de ezáltal az egyes állodalmakat nem akarja megszorítani. Indítványa egy végrehajtó választmány alakítását czélozza, mert nem látja a szabadsággal megegyeztethetőnek, ha dictatura állíttatnál fel, melly már természeténél fogva sem felelős, s melly a kisebb fejedelmeket a mediatizáltak sorába taszítaná. Tagadja aemzetgyülés azon hatalmát, hogy azokkal alkudozzék , kik,mig a hatalom kezökben volt, a □éppel sohasem alkudozt. Ha a gyűlés a nép nevében szól, a fejedelmek nevében is szól, mert ezek is egy részét teszik a népnek. Lette a választmányi javaslatot pártolja. Megemlíti továbbá, hogy egy uj kiváltságos osztály kezdi magát rendszerezni, s ez a napembereké. Ezektől azonban kívánja, hogy ha hazájukért éltöket s vagyonukat feláldozni készek , legyenek szívesek nézeteiket is feláldozni ott, hol a hon java kiváltja. Azért kéri a gyűlést, hogy a határozatot bármilly legyen is az, kitűnő többség pártolja. Blum R. indítványát kivihetetlennek látja. Welcker e központi hatalmat erősnek akarja , s ha némellyekben a választmányi javaslat ellen szól, az azért történik, mert a hatalmast azon javaslat szerint nem tartja elég erősnek, ő is a népfelségre támaszkodik. De e felség nem lehet jog- és korlátnélküli. A rép »« kormányok jogai viszonyosak, azért e két je 'Út, ír annyinehet, törvényesen kell egyesíteni, ha ne i ■* t , työngébb engedjen az erősebbnek. Nézete: n ejedelínekrt a írónőiről letaszítani, mert következetlensébe egei nem akar, mitt némely párthívei, s közel látja az midőn fuulót megválni kénytelitve lesz. Védi az uj szövetségi gyűlést A réginek ellensége volt, de büszke az ujm.1 tagja sebetn átmegy a javaslatra, s azt hiányosnak találja. Mert díves benne a közvetítő elem, melly egyes tartomány , s az egész in . 102 szükséges. Azért e módosítást ajánlja a közvetségi directóriumnak kötelessége, maga végrehajtásainál, menynyire lehet , az egyes tartományok meghatalmazottaival érintkezésbe tenni. Beszédét sokáig tartó helyeslő ég fakadások követték. Jun. 21. folytatta»ott e tárgy. A többek közt Vincke beouvuvuvu ctimvi — jru 'IUIUI WVCj dugj ^UU etjua ijcuwimeinket“ mi, hangcsar és pisszegés követett. Claussen, Vincke nyilatkozatára azon észrevételt tette : ha Vincke ur fejedelmét szereti, ez szilolga, ;• p ő fejedelmét — a dán királyt — épen m na."A. kaczoi . — Frankir i. .un* 21-ii ülés folytatása. Nevezetesebb szónokok toltak L. . u-jra, ki beszéde elején mindjárt a köztársas ni alapelvet párté le nem akarja óhajtásait Németo --vág be-dog igén megvásárolni. Köztársaságot nem akar, n.tv kivikétől k nem látja Egyik indítványt sem látja kielégítőnek, m- •a akarja : nevezzen a nemzetgyűlés egy szövetségi alnökot, ki a 1. fejedelmeknek megerősítés végett injesztensí k élj, ha e negerősités nyolcz nap alatt meg nem érkeznék mint beléegyezés tekintessék. Jordán: (Berlinből) Azon emberek, kik a javaslatot adták , Archimedesként fannak föl neki , ki figuráival vesződött akkor is , midőn raár az ellenség a falakat ostromolta. Újra a régi rtáb ,fórál ha szándékoltatok préseltetni az ifjú szabadság. A választmányi immaestet nem teremtő ész szüleménye, hanem a tagadásé. Kísértet diktálta a javaslatot, a kísértet a köztársaságtól! félelem. Blum és Trützschler indítványát pártolja, ő köztársaságilag szerkesztett hatalmat kíván az összes állodalom élére állítani, egyes tagjai a monarchicus formák mellett maradhatnak, sőt ezek mellett maradjanak is. Végre kinyilatkoztatja, hogy, ha a központi hatalom nem fogna a népfelsőségre alapíttatni, kívánja, hogy a választmányi javaslat nyerj a többséget, de csak azon elvből: quod medicamenta non sanant, ferrum sanat. Mering országos helytartóságot akar három tagból állót, kik a porosz, ausztriai és bajor fejedelmi házakból lennének választandók. Többiben a választmányi javaslathoz járul. Schaffratu ellene nyilatkozik a javaslatnak, s pedig annyira, hogy ha keresztülmenne, öt, száz kamarában érvényessége ellen protestálva. Ez hihetően eddigi magyar országgyűléseken tanulta azt a praxist , hogy egyes küldöttek a törvényhozó hatalom többsége határozatai irányában óvást tettek. Ha e praxis véletlenül Frankfurtban folytattatik — mitől az égy óvja meg — a frankfurti fülé vagy tanácskozmánynyá aljasul, vagy ha a nép sympath„,a'. bilandja, földrengést idéz elő, mellyben még szerencse se , ha a német trónok egy része omlik csak össze. Utána Vincke, Claussen és Auerswald szólották. — Eddig az ügyben ha,minez hat szónok hallatá magát, még száznál több van fölírva. Jun. 22. Az ülés 5-öd fél órakor kezdődött, több apró, s csak tárgyaltatásukkor említendő ügyek után a napirenden levő javaslat hozatott szóba. Dieskan a nemzetgyűlésből alátandó ideiglenes kormányt akar. Wydenbruck egy proitzidenst kíván, a kormányok által ajánlottat s a nemzetgyűlés által választottat. Venedey egy praesidenst kér.—Berlin, jun. 20-ki ülésben Hansenmann kinylatkoztatta, hogy Camphausen nem tudja ministériumát kiegészíteni, azért lemondását benyújtotta. E jelentés nagy Bensátlót okozott. A gyűlés az új ministérium alakultáig elhalasztatott. Különben Camphausen politikája előbb-utóbb megdőlt volna. A mostani idők világos és határozott cselekvést igénylenek, ez Camphausennél hiányzott. A múlt és jövő közt tétovázva, sohasem tudta, mit tegyen. Sem egyik, sem a másik ellen határozottan nem harczolt, határozottan hozzá nem állott. Megérdemelte sorsát. Legalább a jövő ministériumnál tudandják a poroszok, hányadán vannak. — Hansenmann ministériuma, reméljük, határozottabb leend. — Berlin. A porosz kormány több fődemagógot (Held, Korn, Lewinson) s a democrata clubb néhány ember cipált dámáit, ezek közt több lengyel nőt befogatott. — Württemberg. Mindennap inkább feltűnik ipar pangása. Az ékszerek készítésével foglalkozók, föld- és más nehezebb munkákra szorittatnak a szükség által. A nyomdák üresek , s a könyvárusok a lipcsei vásárra kötelezett irtózásaikat nem voltak képesek megfizetni. Szomorú jelensségek! Az ipar, művészet és tudományok jóformán egész Európában elhanyagoltatnak. Ha ez tovább is így tart, a most serdülő nemzedék előre megmondhatlan távolságra taszít vissza. A tudományok gyors fejlődése a nyugodt napok majd minden óráit követelte, hogy hátra ne maradjunk, most hever minden. Óvjon meg az ég olly jövőtől, mellyben könyvtárainkat hyeroglyphoknak tekinthetik. — — U m. A kormány kinyilatkoztatta , hogy a német nemzetgyűlés határozatait előre is teljes mértékük ír V4101WV31 *»------------------FRANCZIAORSZÁG, Páris, jun. 17. Az ülés megnyíltával Pascal Duprat egy illyenforma rövid törvényjavaslattal állott elő : 1) Minden ügynöki (fiscales) törvények a sajtóra nézve eltöröltetnek. 2) Ministeri rendelet fogja elhatározni az időt, mellynek lefolytáig a lapok biztosítékai újra behozassanak, de ezen idő egy éven túl nem terjedhet. Ezen indítványt több mint negyven képviselő pártolá. A kormánynak szüksége felett nyilatkozni, annyival inkább,mivel vidéki lapok , mellyek biztosíték nélkül jelentek meg, törvényes kereset alá fogattak. A Journal des Débats helyesnek találja a lapokért teendő biztosítékot. Ez igen egyszerű, mond a „Vraie Republique,“ a cautiót 1819-ben találták fel Serre, Gizot, Laine és Roger Collard, még pedig Daunou, Benjámin Constant és Chauvelin ellen. Egyébiránt a cautiónak főszé az lehet csak, hogy a szegények akadályoztassanak lapok megszerzésében. Roger Collard igy szólott 1899 hez Egy lap ticai tényező, melly biztosítékot kiván. . politicai biztosit, törvény elvei szerint bizonyos társai cri helyzét alajt a tulajdon határoz meg, íme a biztositót’ elve: Éljen, ff. köztáredsági lap, de *...» nincs charta, ,utcai jogok gyakorlata nincs alávetve a tulajdon által biztosítóknak, hrint nincs is elve többé a lapok biz.o»x, . , mi királyság bölcsei értették volt. Mlg gondolkoznak publicánusok. engeri Antal éa Kem? 1 jZsigm