Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-06-30 / 95. szám

H­IRDETÉSEK. tPe­­t város ‘ ^ vényszéki árverések: tb i­. j.ilius 3. a'. enezvárosi * ?. Iros Mihály-féle ház. 3. a' józsefvárosi s? a. Lourm­u Péter-féle ház. 5. F­­­sefvárosi ; utc~a ¡0'. a. T­ács Jakab-féle ház és annak a^ köbányá­ban levő szől a'józsefváros; egyhaza­­j,.. . sz. a. Ifc. Antal-féle ház. „ 1­5. a’ ferenczvárosi ferencz'utc­.a 143 sz. a. Wiedemann Magdolna-féle 7., józsefvárosi 123*». sz. . Kucsera József-féle ház. 7 a' f.­renezváro­s 2­za 362 Roszmann Gáspár-féle ház. 7, a j.’.sefváro­si Hátyás-f. ház és annak kőbányai szőlei. „ 10 a­­ renezvárosi gyer nk M jel János-féle ház. Pest vá 1*0.9 i.­. -r­­hitv­én árvereztetnek. 1841 ji ’­­­us 3. a terézvárosi k­ályarcza 741. sz.. . Kát .r Domonkos-féle ház. . , 3, a’ vizafogón 31 a. Fuhrmann Andr­é szántóföldje. . Gyurián János-féle ház, és annak 44. és i. fekvő ház. István-féle ház. rőt futó­ Utczában 3. a’ ferenczvárosi párfi-utczában 431­­­45. sz. a. erdötalkei. 3. a' terézvárosi Laudon-utczában 1293. s­z. a' józsefvárosi öiznicza’ 950. sz. a. Fábi­a­­k ki­svárosi m. . -. fi.is házak. ■ . kél­városi fű­zfa utc­za 80. sz. a. Dob­eschál Tamás-féle ház. ez-árost 3 dob- és zug-utcza 420., 619., 620. és 621. sz. a ősit' i Szeifert András-féle ház é^ letek. IS'T­in­ézi üllői után 105 sz. r ScLie’­z Mátyás-féle ház terek. l­­en- városi malom-utcza 281. sz. a. Faith Ferencz-féle ház. '■ enczy. ángyát utcza 264. */.. a. Grátzer Ján­os\*. «¿7­­7. ¿.sziráivSi üllői uton 54. sz. a. h­eidenreich - i féle ház. 166 hí. , Vass Andrés’ több házhelyekre 1848. julius 7. a’ kőbányában 34. és 35. sz. a. Khoor István-féle szőlő. „ „ 7. a’ terézvárosi váczi uton 1405. sz. a. Prix István-féle ház. ,, ,, 7. a’ Józsefv. szőlőhegy-utczában 751. sz. a. Gerl József-féle ház. „ „ 7. a’ terézv. 2 szerecsen-utcza 1118. sz. a. Tallerner Mihály-féle ház rökösön 269. sz. alatti szántóföldje. „ ,, 8. a’ terézvárosi kis mezöutcza 188. sz. a. Mürsch Venczel-féle k­ „ „ 8. a” józsefv. tavaszmezöutcza 672. sz. a. Ballmann Jd»«ef-féle há: „ „ 8. a’ vizafogón 70. sz. a. Bernhadt Antal-fóté szantóföld. „ „ 10. a’ leopoldvárosi 3 korona-uteza 101. sz. Klösel Ferencz-féle . " „ ,, 10. a’ terézv. nagymező-uteza 1046. sz. a. Szihhartner János-féle 1 „ „ 10. a’ terézvárosi királyutcza 1362. és lipótvárosi nádoruteza 367. sz féle házak, és ennek Kobitsek (*) (1133) Megjelent ’s kapható (1) Emich Gusztáv nemzeti könyvkereskedésében, Pesten úri- és kigyó-utcza szegletén, a’ posta-hivatal átelle­­nében. Az 1848-ik évi franczia forradalom. Dobsa Lajostól. (Szemtanú.) Ára boritekba fűzve áll ki p. p. (1134) Iparműtári jelentés. Tudósítjuk a nagyérdemi, közönséget nősen a' jelen országgyűlési- :egyu..' pártolóinkat, hogy raktárunkban­­ , risi n­rint készített női ruhakelmékkel; cs.'nol -: • czikkekkel, finom gyolcscsal, Futói szép porczellán edényekkel v ? - és most legújabban itt hely _­­­t igen pompás papirszőnyeg s ■­vászonnal (Wachsleinwand ' c\ : c nemű kézművekkel a' legülenáöít hatunk. Hazsuiságos pártolásra ajánljuk raktui bálvác , atcaában Blu­hdorn-házbejut. Kir4jfr « r­­omtatj» é* d­ookónast azabjedsajtó-utc«» 583. er- 606 f iéni­eg jcegl'" Ut­alván, a ministériumhoz benyujtatik, az ország­ivá­dós p.robe terjesztés végett. 4) Sióbaho/.au­án, miként az orvoskari működések ezután az idomásra jussanak. Az orvoskar hivatalos közlönyéül az orvositár választatott. 6) Jogát Pál inditványozá, hogy a kolozsvári lyceum ,..t ./etemmé emeltetsék. Ezaz üdvös színét az orvoskar már egyszer kimondá, s lüOet újra • Ifogadtatott az indítvány. ..) .01 . a gyűlés egyik legfontosabb tárgyához jutott : ,iun­ ka­i orvosok állása megjavításában, melly elvek legye­­•kiruh*nekele*t k­ uisendök, nemcsak az orvosok, de a szenvedő . '6 .iben. A jelenlevő hatósági orvosok majd mind, k­ülönösec­­ .... gos főorvos Sauer, Csorba, Kramer, Ficzek, Ottvald, Ha , Wagner, Kun, Zlamal, Kathona, Oláh, Pon­­,»f .,» i„; Karácsonyi stb. hozzászólván, elfogadtatott: 1 ) fogy a hatósági orvosok, t. i. a megyei főorvos, já­­n­lali Lirületi orvos állodalmi hivatalnokok legyenek. Ek­.-ától ésouvén, hogy a czélszerű­tlen időnkénti tiszt* villáfena':: alá m-n vettethetnek. Fizetésük a megye nagysá­­g■.E­z képes.­ a megyei főorvosoknak GOO-tól 1000-ig; a já­­u li B k. ál* ti orvosoknak 400 tél 600 ig legyen. 2 ) A hatóság k ajánlata mellett a minister nevezi ki a főorvosokat. 3) Az itt ér­­tett fizetés mellett a napidijak megszünne­­• ■■’k Hivatalos i­zásra nézve pedig az állodalom ugyanolly »s:. kdökről gard­oskodik, a millyennel a többi tisztviselők élnek 4) A közsé­gi orvosok behozatala szintolly üdvösnek, mint szükségesnek ism­etetett el. ■ -er. Az ár­is-sebészi fáradságok után adandó dijak 'taxa) mégha: mára szabályok készítése sürgettetvén! Ennek el­eszt­ésére következő tagokból álló választmány reve­t*.-. . I a tér Ignácz elnöklete alatt : Aizinger, Zieg- Feyerer, r, Linczbauer, Rózsay, Serédy, Smid, Echöpf Va •]'­­­­nos, Erényi Antal, Barna János sebész­­mesterek. •d­ Az orv­­kar reformja iránt elfogadott javaslat az eint ! ál­­­a mi­tóriumhoz fölterjesztetik. Kb.Pa­­isz Géza, jelenleg az egyetemi or­voskar jegyzője. Külföldi hírek. AUSZTRIA végre tudjuk , hogy álljunk az osztrák mi­­n­idóriummal. V­ilágosit e felől egy czikk a bécsi hivatalos apban. Mi ezt, pá.­i nem hivatalos rovatban áll, mindenesetre Kormány privát nyilatkozatának tartjuk. De lássuk a czik­ét. . ,i,­llyei k.vonatban közlünk: „A magyar ministérium Páz­r)Audy Dénes ás Szalay László urakat, mint kormányt megh­atalraazottak , Frankfurtba küldötte. Kérdjük, mi jognál fogva és mi ezt 31 ? A lapok az elsőről épen nem tudósita­-­ak­ a tnnse -’hról cnJ. ----11. u——--- , — -nj —-—­-n) i­ót'; czártést hh-gyar és Németország közt fentartsák. Illy f . jv■ xiéghez ;más lőfeltételek is megkivántatnak. Ha két or­­i ig szövetségin át, jogának kell lenni! Mi a corpus juris ■ n .örvényét Illynél fogva a magyarok királyuk befo­g­ása nélkül költ 1.dmakkal nem egyezkedhetnek, nem is érint­­i. M t­­ e a történeti jogokra támaszkodni. Ha Ma­.v- a.’ország A szt­ávak­ kapcsát mégis tágította, még azért az eu­rópai hi­talm­i­ságok sorába nem lépett. Ennek egy kül­földi italom smerte el. Ámbár a magyarok külügy­sno ist i­s­szélnek, és ezzel Eszterházi herczeget értik, mégis nisteriális III. törvényczikk mást mond. Hisz Ma.­./ az utósó országgyűlésen a diplomatia fön­' ai kincstárba (?) egy öszveget ajánlott. Kö­v?.i égeket ek 4ly , vagy országgyűlés küldhet. Elvárjuk irAk­i u'i'm parlam­­enttől, hogy Magyarországot érdeklőleg, nem e kü/löltekh , hanem a királylyal fog értekezni. Vagy tán azt m Ma­yarorszag, nagy o—­—óvi hatalomnak is­me.». .1 1.. pában? Magyarország királya m*iö .3 az! -os császár, s ezt sem a német parlament.­­ .. 1 .U 1 nen ogja felejteni.“ Ehhez nem kell commentár. •),„A SZÓR.. .aG. Palm­anuova jún. 25-én reggeli 9 órakor feladta magát az ausztriaiaknak. Ez által nemcsak nagymennyis­égű őszért nyertek az osztrákok, hanem a köz­lei­­s­z 51.est­e megnyittav ’.ÁG. Fi i- fúrt, jan. 21.­Beiczler ma újra jelentést ten az osztrák-szláv kérdésekről. A választmány­­égé következő javaslatot ten. Fel kell kérni az ausztriai nam­ y kormányt, hogy a németeket hatályosan pártfogolja, most a gyűlés más rendszabályokhoz ne nyúljon, nehogy az ausztriai kormánynak Csehországbani tekintélyét csökkentse. A vá­lasztmány másik (kisebb) része azt javaslá , hogy a szövet­ségi seregek csak Ausztria egyenes felszólítására alkalmaz­tassanak. Ezután ismét a központi hatalom kérdése tárgyaltatott. A jan. 20-ai ülésben a központi hatalom tárgyalásakor kiemelendő Blum R. beszéde. A többi közt mondja, hogy a nemzetgyűlés most mindent tehet, mit csak akar. De, hogy határozatainak érvényességet is szerezzen, szükség , hogy akaratának orgánumját megteremtse. Ez tárgya a mostani ta­nácskozásnak. ő Németországnak köztársasági formát akar adni, de ez­által az egyes állodalmakat nem akarja megszo­rítani. Indítványa egy vég­re­haj­tó választmány alakítá­sát czélozza, mert nem látja a szabadsággal megegyeztethető­­nek, ha dictatura állíttatnál fel, melly már természeténél fogva sem felelős, s melly a kisebb fejedelmeket a mediatizáltak so­rába taszítaná. Tagadja a­emzetgyülés azon hatalmát, hogy azokkal alkudozzék , kik,mig a hatalom kezökben volt, a □éppel sohasem alkudozt. Ha a gyűlés a nép nevében szól, a fejedelmek nevében is szól, mert ezek is egy részét teszik a népnek. Lette a választmányi javaslatot pártolja. Megem­líti továbbá, hogy egy uj kiváltságos osztály kezdi magát rendszerezni, s ez a napembereké. Ezektől azonban kí­vánja, hogy ha hazájukért éltöket s vagyonukat feláldozni készek , legyenek szívesek nézeteiket is feláldozni ott, hol a hon java kiváltja. Azért kéri a gyűlést, hogy a határozatot bármilly legyen is az, kitű­nő többség pártolja. Blum R. in­dítványát kivihetetlennek látja. Welcker e központi ha­talmat erősnek akarja , s ha némellyekben a választmá­nyi javaslat ellen szól, az azért történik, mert a hatalmast azon javaslat szerint nem tartja elég erősnek, ő is a népfelségre támaszkodik. De e felség nem lehet jog- és korlátnélküli. A rép »« kormányok jogai viszonyosak, azért e két je 'Út, ír annyin­ehet, törvényesen kell egye­síteni, ha ne i ■* t , t­yöngébb engedjen az erősebb­nek. Nézete: n ejedelínekrt a írónői­ről letaszítani, mert következetlens­ébe egei nem akar, mitt­ némely párthívei, s közel látja az midőn fu­­ulót megválni kénytelitve lesz. Védi az uj szövetségi gyűlést A réginek ellensége volt, de büszke az ujm.1 tagja sebetn átmegy a javaslatra, s azt hiá­nyosnak találja. Mert díves benne a közvetítő elem, melly egyes tartomány , s az egész in . 102 szükséges. Azért e módosítást ajánlja a kö­zvetségi dir­ec­tór­iumnak kötelessége, mag­a végrehajtásainál, meny­nyire lehet , az e­gyes tartományok meghatal­­mazottaival érintkezésbe tenni. Beszédét sokáig tartó helyeslő é­g fakadások követték. Jun. 21. folytatta»ott e tárgy. A többek közt Vincke be­ouvuvuvu ctimvi­ — jru 'IUIUI WVCj dugj ^UU etjua i­jcuwi­meinket“ mi, hangcs­ar és pisszegés követett. Claussen, Vincke nyilatkozatára azon észrevételt tette : ha Vincke ur fejedelmét szereti, ez szilolga, ;• p ő fejedelmét — a dán királyt — épen m na."A. kaczoi . — Franki­­­r i. .un* 21-ii ülés folytatása. Neveze­tesebb szónokok toltak L­.­ . u-jra, ki beszéde elején mind­járt a köztársa­s ni alapelvet párté le nem akarja óhajtá­sait Németo --vág be-dog igén megvásárolni. Köztársaságot nem akar, n.tv kivikétől k nem látja Egyik indítványt sem látja kielégítőnek, m- •­a akarja : nevezzen a nemzet­gyűlés egy szövetségi alnö­­kot, ki a 1. fejedelmeknek megerő­sítés végett injesztensí­ k élj, ha e negerősités nyolcz nap alatt meg nem érkeznék mint beléegyezés tekintessék. Jordán: (Berlinből) Azon emberek, kik a javaslatot ad­ták , Archimedesként fannak föl neki , ki figuráival ve­sződött akkor is , midőn raár az ellenség a falakat ostro­molta. Újra a régi rtáb ,fór­­­ál ha szándékoltatok préseltetni az ifjú szabadság. A választmányi immaestet nem teremtő ész szüleménye, hanem a tagadásé. Kísértet diktálta a javaslatot, a­­ kísértet a köztársaságtól! félelem. Blum és Trützschler indítványát pártolja, ő köztársaságilag szerkesztett hatalmat kíván az összes állodalom élére állítani, egyes tagjai a mo­­narchicus formák mellett maradhatnak, sőt ezek mellett ma­radjanak is. Végre kinyilatkoztatja, hogy, ha a központi hata­lom nem fogna a népfelsőségre alapíttatni, kívánja, hogy a választmányi javaslat nyerj a többséget, de csak azon elvből: quod medicamenta non sanant, ferrum sanat. Mering országos helytartóságot akar három tagból állót, kik a porosz, ausztriai és bajor fejedelmi házakból lennének választandók. Többiben a választmányi javaslathoz járul. Schaffratu ellene nyilatkozik a javaslatnak, s pedig annyira, hogy ha keresztülmenne, ö­t, száz kamarában érvényessége ellen protestálva. Ez hihető­en eddigi magyar országgyűléseken tanulta azt a praxist , hogy egyes küldöttek a törvényhozó hatalom többsége határozatai irányában óvást tettek. Ha e praxis véletlenül Frankfurt­ban folytattatik — mitől az égy óvja meg — a frankfurti fülé vagy tanácskozmánynyá aljasul, vagy ha a nép sympath­„,a'. bilandja, földrengést idéz elő, mellyben még szerencse se­ , ha a német trónok egy része omlik csak össze. Utána Vincke, Claussen és Auerswald szólották. — Eddig az ügyben ha,­­minez hat szónok hallatá magát,­­ még száznál több van fölírva. Jun. 22. Az ülés 5-öd fél órakor kezdődött, több apró, s csak tárgyaltatásukkor említendő ügyek után a napiren­den levő javaslat hozatott szóba. Dieskan a nemzetgyűlésből al­á­­tandó ideiglenes kormányt akar. Wydenbruck egy proitzi­­denst kíván, a kormányok által ajánlottat s a nemzetgyűlés által választottat. Venedey egy praesidenst kér.­­—Berlin, jun. 20-ki ülésben Hansenmann kiny­lat­­koztatta, hogy Camphausen nem tudja ministériumát kiegé­szíteni, azért lemondását benyújtotta. E jelentés nagy Bensá­­tlót okozott. A gyű­lés az új ministérium alakultáig elhalasz­­tatott. Különben Camphausen politikája előbb-utóbb megdőlt volna. A mostani idők világos és határozott cselekvést igénylenek, ez Camphausennél hiányzott. A múlt és jövő közt tétovázva, sohasem tudta, mit tegyen. Sem egyik, sem a másik ellen határozottan nem harczolt, ha­tározottan hozzá nem állott. Megérdemelte sorsát. Legalább a jövő ministériumnál tudandják a poroszok, hányadán vannak. — Hansenmann ministériuma, reméljük, határozottabb leend. — Berlin. A porosz kormány több fődemag­ógot (Held, Korn, Lewinson) s a democrata clubb néhány emb­er cipált dámáit, ezek közt több lengyel nőt befogatott. — Württemberg. Mindennap inkább feltűnik ipar pangása. Az ékszerek készítésével foglalkozók, föld- és más nehezebb munkákra szorittatnak a szükség által. A nyom­dák üresek , s a könyvárusok a lipcsei vásárra kötelezett ir­tózásaikat nem voltak képesek megfizetni. Szomorú jelens­sé­gek! Az ipar, művészet és tudományok jóformán egész Eu­rópában elhanyagoltatnak. Ha ez tovább is így tart, a most serdülő nemzedék előre megmondhatlan távolságra taszít vissza. A tudományok gyors fejlődése a nyugodt napok majd minden óráit követelte, hogy hátra ne maradjunk, most he­ver minden. Óvjon meg az ég olly jövőtől, mellyben könyv­tárainkat hyeroglyphoknak tekinthetik. — — U­­ m. A kormány kinyilatkoztatta , hogy a német nemzetgyűlés határozatait előre is teljes mértékük ír V4101WV31 *»------------------­FRANCZIAORSZÁG, Páris, jun. 17. Az ülés meg­nyíltával Pascal Duprat egy illyenforma rövid törvényjavas­lattal állott elő : 1) Minden ügynöki (fiscales) törvények a sajtóra nézve eltöröltetnek. 2) Ministeri rendelet fogja elha­tározni az időt, mellynek lefolytáig a lapok biztosítékai újra behozassanak, de ezen idő egy éven túl nem terjedhet. Ezen indítványt több mint negyven képviselő pártolá. A kormány­nak szüksége felett nyilatkozni, annyival inkább,mivel vidéki lapok , mellyek biztosíték nélkül jelentek meg, törvényes ke­reset alá fogattak.­­ A Journal des Débats helyesnek találja a lapokért teendő biztosítékot. Ez igen egyszerű, mond a „Vraie Re­­publique,“ a cautiót 1819-ben találták fel Serre, Gi­­zot, Laine és Roger Collard, még pedig Daunou, Benjámin Con­stant és Chauvelin ellen. Egyébiránt a cautiónak főszé­ az lehet csak, hogy a szegények akadályoztassanak lapok meg­szerzésében. Roger­ Collard igy szólott 189­9 hez Egy lap ticai tényező, melly biztosítékot kiván. . politicai biztosit, törvény elvei szerint bizonyos társai cr­i helyzét alajt a tulajdon határoz meg, íme a biztositót’ elve: Éljen, ff. köztáred­sági lap, de *...» nincs charta, ,u­t­cai jogok gya­korlata nincs alávetve a tulajdon által biztosítóknak, h­­­rint nincs is elve többé a lapok biz.o»x, . , mi királyság bölcsei értették volt. M­lg gondolkoznak publicánusok. engeri Antal éa Kem? 1 jZsigm

Next