Pesti Hírlap, 1884. május (6. évfolyam, 121-151. szám)
1884-05-10 / 129. szám
8._________________________________É lezni, hogy a Dobzsánszky-család készíttetett ügyes utánzatokat, mert az irás vonásról vonásra megegyezik Dobránszky Péter írásával. Ezt mondja Ugrón, mondják ,azon képviselők, akik az írást összehasonlították. Ámde Dobránszky Péter felháborodva utasította vissza a vádat. S a vád oly súlyos, következményei oly végzetesek egy ember becsületére, reputációjára, társadalmi állására, sőt anyagi existenciájára, hogy ítéletünknek végleges formulázásásával várnunk kell, amíg a kérdés teljesen tisztázva lesz. Dobránszky Péter tudhatja, mi a kötelessége a rendkívül terhelő váddal szemben. Tisza Kálmán is figyelmeztette a kötelességére. Meg kell cáfolnia a vádat. Ha pedig bebizonyodik, hogy a vád alapját képező okmányok hitelesek, úgy Dobránszky akkor is fogja tudni kötelességét. Ha nem tudná, majd tudni fogja a szabadelvű párt és tudni fogják helyette Dobránszky Péter választói. Aki kész az orosz cár szolgálatába lépni, s képes e célból pánszláv befolyásnál könyörögni , annak nincs helye egyik párt kebelében sem, azt nem küldhetik a magyar országgyűlésbe egyik választókerületből sem, s legkevésbbé a székelyföldről. Az csak változtassa nevét Dobzsánszkyra és menjen ki Oroszországba. Meg vagyunk győződve, hogy Ugrón komoly alapon csinálta leleplezését. De nincs kizárva az eshetőség, hogy Dobránszky ártatlan. Ha azonban Dobránszky Péter tagadásával szemben is kiderül a rá nézve megsemmisítő valóság, akkor Ugron Gábor, bár a leleplezéseknek nem vagyunk barátjai, véleményünk szerint is nagy szolgálatot tett a magyar parlamentnek. A Szent-Pétervárra kívánkozó Dobzsánszkyaknak nincs ott helyük. Jobb ránk nézve a nyílt ellenség, mint az ál jóbarát. A harmadik egyetem. A képviselőház közoktatásügyi bizottsága imént terjesztette be jelentését a képviselőház 1882. nov. 27-iki határozatára a harmadik egyetem dolgában. A jelentés érdemleges részében következőleg hangzik: „Az enquete által felszínre hozott és e naplóba foglalt anyag alapulvételével kiküldött albizottságunk jelentést és javaslatot terjesztett elénk, melynek elfogadásával mi f. évi február hó 8-án tartott ülésünkben megállapo- dásképen kimondtuk, hogy: 1. A budapesti egyetem jogi karán és a bölcsészeti kar demonstratív szakaiban túltömöttség van, ennek meg-szüntetése részben a fennálló intézmények keretében is eszközölhető, de egy új egyetem felállítása is levezető hatással lesz rá. 2. Nem csak ez okból, hanem az ország általános kulturális érdekei tekintetéből szükséges egy harmadik egyetem létesítése, mely jog- és államtudományi, bölcsészeti, természettudományi és orvostani karokból szervezendő; a theológiai kar kérdése egyelőre függőben tartandó. 3. A jogakadémiák jelenlegi helyzetükben változatlanul meg nem hagyhatók. Ennek alapján már most eredeti eljárási tervünkhöz képest feladatunk lett volna a kivitel s elsősorban a helyválasztás kérdésére nézve bocsátkozni további tárgyalásokba. Időközben azonban a 1. képviselőház megbízatásának tartama vége felé közledvén, miután arra, hogy tervezett eljárásunkat végleg befejezhessük s a szerint konkrét javaslattal léphessünk a t. ház elé, most már kilátás sincs, az ügy jelenlegi stádiumában pedig érdemleges határozat előidézését sem szükségesnek, sem időszerűnek nem tartjuk, azon meggyőződésben, hogy a most körvonalazott működésünk által szolgáltatott anyag a harmadik egyetem fontos kérdésének helyes megoldása szempontjából maradandó becsesel bír, s azon hitben, hogy a kormány és a jövendő képviselőház a most elejtett fonalat újra fölveendik és az általunk megjelölt után tovább haladva ez ügyet kielégítő megoldásra is fogják juttatni, összes irományaink bemutatása mellett kérjük a t. képviselőházat, miszerint e jelentésünket és az enqueste naplóját tagjai között szétoszlatván, az általunk bejelentetteket egyszerűen tudomásul venni méltóztassék.“ Zágráb, máj. 9. (A választások árnyéka.) Az előbbi mérsékelt elemekből alakult független nemzeti párt, már hivatalosan megindította a választási mozgalmat programjának közzétételével, mely a Pozor tegnapi számában is megjelent s melyben a párt azt követeli, hogy Horvátországnak a monarchiában ugyanoly helyzet biztosíttassák, mint a milyennel Magyarország bir. Felállott Ugrón gábor. Minden ember megmozdult székén — s azután temetői csend lett. Igazi temetőben voltunk. Péchy meglóbázta a lélekharangot, azután letette és eldőlt székén. A tenyerek tölcsérekké képződtek a fülek mellett. S megindult a temetési szertartás. A tisztelt halottjelölt ott ült a túlsó oldalon épen vis-a-vis Agronnal a Móricz Pál háta mögött (hol különben Tisza Lajos szokott ülni iigabb szituációk között). Móricz nagy feje egészen eltakarta Dobránszkyt. Csak ha mozdult, piroslott elő pozsgás, egészséges arca. Ugrón mesterül tálalta fel ezúttal a maga dolgát. Legelőször egy szolgabirót trancsírozott fel a la Hontvármegye, ki igen jól nézett ki azzal a garnirunggal, melyet körülé rakott. A szolgabírót elemésztvén, egy interpellációt vett fel a padról és felolvasó. Az interpelláció a parlamenti biablon szerint a „punktum“ szokott lenni minden felszólalásnál, a hallgatóság tehát megbotránkozva riadt fel . Hát csak ennyi ? Mi a publikumnak egy szolgabiró itt, ahol hétköznap is egy-egy főispánt esznek meg. Hanem Ugrón nem csinált punktumot, csak lélekzetet vett s nyomban elővette a második tálat. Ebben volt Dobránszky. Felgombolta kabátját s kivett zsebéből egy csomagot: régi, elsárgult levelek és vizitkártyák. Mosolyogva babrált közöttük, mint a fösvény kincsei közt. Szép daliás termete kiegyenesedett, szemei megvillantak ádáz haragban. Soha még olyan csend, aminő most támadt. Farkas Balázs a harmadik padban ülő képviselőtársai átérverését olvasgatta mellékes mulatságképen.Legtöbbet ver a Hermáné és legkevesebbet a Madarász Jenőé. Eközben érces hangon mérte a fejszecsapásokat Ugrón, hogy igenis Dobránszky rokonságban van, a hazaáruló Dobzsánszkyakkal. Sőt hivatalt is kért tőlük még pedig oroszországi hivatalt. . . — Szégyen ! Gyalázat! kiálták közbe a szélsőbalról. A többi pártok mélyen hallgattak. A homlokok elkomorodtak. Az arcokon mintha a kétkedés volna leírva: „lehetséges-e az?“ — Itt a bizonyítékok —mennydörgő Ugrón — s egy levelet olvasott fel a csomagból, melyben több levél van, Dobzsánszky Adolfhoz és a hírhedt Dobzsánszky Olgához intézve, „kedves Olgám“ vagy „Kedves hugocskám“ megszólítással. Kínos szenzációt keltett e levél az egész házban, mert bizonyítja, hogy írója kész lenne az oroszt szolgálni. Soha még ilyen nagy bűnnel nem vádolták, mióta a világ áll, székelyek képviselőjét . . . Úgy süvített itt ez a vád, mint egy orkán mely felborzolta az emberek hajszálait. Az ajtók csikorogni látszottak s úgy tetszett, hideg légáramlat suhan be száz nyíláson át, melytől megborzad a háta az embernek, s az arcok megfehérednek. A tüzesebbeknek ökle is megmozdul. De csend. Feláll maga Dobránszky védekezni. Halálos sápadtság ül az arcán. Izgatottságában könyökével törüli le homlokáról az izzadságcsöppeket. Azt mondja : ő jó, becsületes magyar hazafi, emellett tanúskodik múltja, működése. Habozva beszél, szaggatottan, nem a méltatlanság haragja tör ki szavaiban rakoncátlanul, a fölháborodás tüze nem csap fel szörnyű lángban . . . A miniszterelnök hátra fordul és úgy nézi figyelmesen, aztán lassan, csendesen elfordul tőle. Vájjon mit gondolhat? Azt-e, hogy ilyenkor a mérséklet már nem erő ? S még folyton beszél szegény Dobránszky, munkájáról, amit ír, tanítványairól a kiket nevelt, ellenségeiről, akik üldözik. — Az itt a kérdés, irta-e a levelet vagy nem ? Kiált közbe Csernátony, aki egyetlen szerencsés megjegyzéssel gyakran hámozza ki a szóözönből a vita magját. PESTI HÍRLAP, 1884. május 10. Választási mozgalmak. Pozsony-Szent-György, máj. 8. (Eredeti tudósítás.) Szalay Ödön a bazini kerület kormánypárti képviselője tegnap tartotta meg beszámoló beszédét p.szt.-györgyi választóinak ; hoszszasan boncolgatta a kormány álláspontját s kifejtett működését, a mihez részéről tiszta meggyőződésből járult; zajos éljenzések követték beszédét, melynek végeztével Linder Róbert gimn.tanár fejezte ki képviselőnknek, tevékeny s odaadó működéséért az ide való választók teljes bizalmát és háláját, egyszersmind felkérte a jelöltség elfogadására, amit viharos éljenzés kísért. Szalay Ödön a kijelölést elfogadta. Az országos antiszemita párt e kerület elhódítására tett ugyan kísérletet, hogy Tarony őrnagyot léptesse föl, de a kísérletet senki sem pártolta. * Ráckevén mint bennünket értesítenek, Földváry Miklósnak mint szabadelvűpárti képviselőjelöltnek dr. Halász Géza függetlenségi párti jelölt ellen való felléptetése már végleg befejezett tény. A párt vasárnap tartandó értekezletéből küldi ki azt a bizottságot, mely hétfőn a fővárosba jő, hogy felkérje Földváryt a jelöltség elfogadására. A ráckeviek már kortesnótát is készítettek Földváryról. * — A Busbach ellenes VI. kerületi szabadelvűpárti választókat Beretvás Endre, a párt elnöke, szombat esti 7 s fél órára a Leikam-féle vendéglőben tartandó értekezletre hívta össze. * — A gödöllői választókerület függetlenségi párti képviselőjelöltje, Hets Ödön, f. hó 11-én azaz vasárnap többek kíséretében Túrára és Dorogra utazik hogy választói meghívásának eleget téve, előttük programmbeszédét megtartsa. A váci kerületben az ottani mérsékelt ellenzéki és függetlenségi párt között (kormánypárt a váci kerületben nincs) a képviselő jelölést illetőleg nagy nézeteltérés forog fenn. A mérsékelt ellenzék Szentkirályi Albertet jelöli, a függetlenségi párt egy része báró Prónay Gábort. Tegnap Vácon e tárgyban értekezlet volt, melyben a mérs. ellenzék kijelentette, hogy ragaszkodik a maga jelöltjéhez. A váci kerületnek tehát három jelöltje lesz. — Bánffy-Hunyadon gróf Bánffy Béla tegnap előkelő közönség előtt tartotta meg programmbeszédjét. — Aradon tegnap a szabadelvű párt Bonis elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen felolvasták Fáik Miksa levelét. Fáik május 25-ére ígérte leutazását. A párt nyomban végrehajtó bizottságot választott az ünnepélyes alkalomra. — A VII. ker. Eötvös-párt 400 as bizottsága e hó 10-én, szombaton, délután öy órakor, Királyutca 59. szám alatt a Valero-féle házban értekezletet tart, melyen Eötvös Károly is jelen lesz. A szocialista törvény a német birodalmi gyűlésben. (Első nap.) Tegnap vette kezdetét a német birodalmi gyűlésben a szocialista törvény, illetőleg a kivételes állapot meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ezt megelőzőleg benyújtotta a kormány a dynamitellenes törvényjavaslatot. A szocialista törvényhez első szólt Stauffenberg ; fejtegette, hogyan keletkezett a törvény, s hogy az nem épen maga a szociáldemokrácia, hanem csak általánosságban a kihágások ellen alkottatott ; de mert rosszul alkalmazták, a közbiztonság még kedvezőtlenebbé vált s maga a törvény veszélyes titkos izgatást hozott létre; épen a szociáldemokrata sajtó elnyomása csinált utat a nép közé Most veszedelmes lapjának a Freiheitnak. Ha a törvényt, mely eredetileg csak három évre alkottatott, mindaddig akarják meghosszabbitni, míg a szociáldemokrácia meg nem szűnik, úgy ennek soha vége nem lesz. Minthogy pedig mindent összevetve, a törvény hátrányai számosabbak előnyeinél, kéri a törvényjavaslat elvetését. (Tetszés balról.)