Pesti Hírlap, 1900. szeptember (22. évfolyam, 240-269. szám)

1900-09-23 / 262. szám

A PESTI HÍRLAP 1900. szeptember 23., vasárnap. karzat tüntetései ismétlődni fognak-e, nem tudom, de nem is hiszem. Haptmann darabját a maga durva természetességével, a maga tem­ersi való­szí­­nűségével mint egy irodalmi irány megnyilat­kozását kell néznünk, nem mint tüntetést a tőke ellen. Hiszen épen annyit olvashat ki mind a két fél pro, mint amennyit bontva. Hogy a darab Haupt,­mann alkotásai között cselekményére, konstrukciójára nézve milyen helyet foglal el ! — rég el van döntve­ A Vígszínház szorgalmas és törekvő művész-személy­zetének alkalmat adott új téren való bemutatkozásra, s Jászai Marinak egy új szerep kreálására. Mű­vészi eredménynek ennyi elég. Rendkívül nehéz, de dicséretes munkát végzett a fordító, a tömeges jelenetek betanításával a rendező ,é­s minden egyes közreműködő, a legkisebbtől a leg­­nagyobbig, ami az egységes vezetés eredménye. — A külsőségekre nézve van egy-két megjegyzésünk. A maszkok egyhangúsága a tömegben bántó. Az en­gedetlen belső függönyt is meg kell regulázni, mert minden felvonás előtt fölrántja a kétfelé váló füg­göny szárnyait s előre megmutatja — még pedig néha nem is teljes készületben — a következő szint. — Az utolsó előtti felvonáskoz zenéjét, különösen hegedűszólóját megtapsolták, nemkülönben a „statá­­rium“ nóta vad rythmusait is, melyet a korcsmai je­lenet végén az egész comparseria énekelt. A színház az utolsó helyig megtelt s a páholyokban és zárt­­székekben az író- és művészvilág számos tagja nézte végig a mozgalmas premieret. * (Az aranyasszony), bár egy kőnyomatos értesítés nagy érdeklődésről s előjegyzésekről adott hírt, úgy látszik, nem lesz hosszú életű a Nemzeti színház deszkáin. A ma esti második előadás már igen mérsékelt számú közönséget vonzott, az is csak a második felvonás végén melegedett föl kissé, amikor Alszegi Irmát és Dezsőt háromszor kitapsol­ták. Újházi egy-két mókája keltett még derültséget, különben megható csöndben pattogtak el a csengő­­bongó versek. * (M kir operaház.) A híres magyar vendég­látás egyik fatanyája a m. kir. operaház. Az övéi koplalhatnak, de a vendéget mindig szívesen látja. Ma ismét újabb vendége volt. Neve Rogers Daniela, származására nézve amerikai, foglalkozásra — állí­tólag — mezzoszopránénekesnő. A bejelentési lap ezen rovatát azonban csak részben igazolta a Car­men mai előadásán. Szó sincs róla, Rogers Daniela u­rhölgy érdekes jelenség, de művészi vonás, igazi qyalítás vajmi kevés van benne. Már a megjelenése is olyan furcsa, szinte komikus, ama bizonyos hat egyiptomi esztendőre emlékeztet, melyekről József (a soványok után) álmodozott. Arca érdekes kreol-arc, villogó szemekkel, fitos orral, dacosan fölbiggyesz­tett ajakkal, de a termetén az előnyök és hátrányok egyaránt túlságosak. Ami a hangját illeti, az egy fá­radt, szinte kiénekelt mezzoszoprán hang, melynek alsó és középső regisztere még mindig eléggé kelle­mesen cseng ugyan, de a magas hangjai már kopot­tak, fakók, gyengék. Olyanok, mint a zongo­ráé, melynek billentyűvetőb­ől már lekopott a bőr, úgy, hogy a csupasz fa verődik a hurokhoz; fás, száraz hang keletkezik akkor. Alakításában volt né­hány meglepően érdekes részlet, de volt sok dilet­­tánsszerű vonás is. A közönség udvariasan fogadta, minden fölvonás után ki is hívta, de azért igazán őszinte, jól kiérdemelt taps alig jutott neki. Hogy pedig a vendégszereplésének mi a célja, azt bizony csak az operai gondviselés tudja. — Don Josét Dip­­pel énekelte, ismét zajos sikert aratva intelligens, művészi ízlésű alakításával, különösen a harmadik és negyedik felvonásban hatalmas, drámai erejű já­tékával valósággal meglepetést keltett. Ma is francia szöveggel énekelt, csak úgy mint Rogers asszony, de minden szót világosan, érthetően, szinte plaszti­kusan ejtett ki, míg a vendégművésznő szövegkiej­tése olyan volt, mint egész megjelenése, vagyis ko­zmikus.­­ A többi szereplő közül egyedül Takács pompás Escamilloja érdemel elismerést. • (Hírek a m. kir. operaházból.) Az opera­iházban holnap, vasárnap Sába királynője kerül színre bérletfolyamban (90. sz.) Broulik Ferenc ez alkalommal lép föl először, mint újonnan szerző­dött tag.A perzsa sah ő felségének tiszteletére a f. hó 125-dikén tartandó díszelőadásra a következő pro­­­gramm van tervbevéve: I. „Bánk bán“ I. fölvonásá­ból: 1.) Bordal. 2.) Tánc. a) Nagy kettős, b) Magyar Iránc, 3.) Finale. H. „A piros cipő“ ballet (némileg • **•— - A­ rövidítve.) A díszelőadás 8 órakor kezdődik és 10 órakor végződik. A díszelőadás miatt szeptemberről egy páros számú bérletfolyamos előadás (96. sz.) el­marad ; ezt októberben pótolja az igazgatóság. * (A Népszínház újdonsága.) Géczy István »Amit az erdő mesél« c. új népszínművének első elő­adását szerdára, e hó 26-ára, tű­zte ki a Népszínház igazgatósága. A darabban Blaha L. asszony, Vidor Pál és Németh József palóc tájszólással beszélnek. A főbb szerepek kiosztása a következő : Bacsó Já­nos : Szabó Antal; Kató, leánya : Blaha L. asszony ; Ficzere Tamás : Németh József; Ignác, fia : Vidor Pál, Zsuzsika: Gazsi Mariska; Sütő Ferenc: Kiss Mihály ; Dóka Jancsi: Szerdahelyi; Basa János: Horváth Vince ; Basáné : Siposné; Fürje Tóbiás : Tajvári. — Az új népszínmű szerdán, csütörtökön, pénteken és vasárnap este kerül színre. Főpróbáját kedden délelőtt 10 órakor tartják meg a sajtó képvi­selői előtt. * (Délutáni előadások a Népszínházban.) A Népszínházban e hó utolsó napján, vasárnap, kez­dődnek meg a szezon délutáni előadásai. Első dél­utáni előadásul a Szép Heléna kerül szélire Kü­ry Klárával. A Szép Helénát ezúttal fogja legelőször látni a délutáni közönség. * (Pécsi Aranka.) Egy bájos, mosolygó szemű, babaarcú bakfisleányka lépett ma este először szín­padra a Városligeti színkörben próba gyanánt az Aranyember Noémi szerepében: Bécsi Aranka. Félig gyermekleány, akinek nemcsak Noémi szerepében, de bizonyára az életben is nem egészen hosszú a ruhája, de kecses, üde, csinos alakú leány, kedvesen csevegő és az érzelmek tolmácsolásában meglepően erős. Ennek a kísérletnek a ritka sikere különösen figyelemre­méltó azért, mert a kisasszony nem gyötrődött színi­­iskolákban, színpadon máig sohasem volt s mégis nemcsak hogy lélekjelenléttel győzte, hanem mindjárt az első jelenetek után olyan bátorságra ka­pott, hogy játéka a finom érzék és művészi képesség kiváló, értékes jeleit mutatta. A sablonos Noémiknál több illúziót tudott kelteni, mert naivaskodó Noémikat leginkább olyanoktól látunk, kik rég túl vannak a leány­koron, holott a költő ezt az alakot a lappangó és egyszerre kitörő szerelem mesteri megrajzolásával nyilván egy ideális bakfis-leánynak szánta. Így lett különösen alkalmassá a szerep a friss egyéniség ér­vényesülésére, mely Pécsi Arankánál élénk tempera­mentummal és kedves hanggal az igazi naiva becses tulajdonait foglalja magába. A színház az érdekes debütre egészen megtelt. A közönség mindjárt az első jelenetek után fölismerte a tehetséget és lelke­sen, szívesen tapsolt. A kisasszonyt már az első fel­vonás után ötször hívták a függöny elé. Később foko­zódott a hatás, mely az előadás végére oda fejlő­dött, hogy a kísérleti föllépésből eljegyzési ünnepély lett, mert a mai föllépés egyúttal azt jelenti, hogy Pécsi Aranka frigyre lép a színpad­dal, melyen bizonyára még nagy sikereket fog aratni. — Tímea szerepét Feld Irén adta a tőle megszokott gondos művészettel. Könyves, mint Timár Mihály, pompásan játszotta meg ezt az alakot, minden izében egyenle­tes alakítást nyújtva. Csáder Irén szép és jellegze­tes Athalia volt, Follinuszné Teréziát diszkréten és hatásosan játszta, Latabárné (Zsófia), Deési (Kadisa), Nagy (Trikálisz) hozzájárultak az előadás jóságához. A színházban várták az ,,Aranyomból­“ szerzőjét, Jókai Mórt is, sőt felvonások végén kitartóan hívták is a szerzőt, aki azonban nem volt jelen, de valószí­nűleg még megnézi a legfiatalabb Noémit. * (Vígszínház.) „A takácsok“ iránt a közön­ség köreiben nyilatkozó érdeklődésre való tekintettel a Vígszínház igazgatósága Hauptmann híres színmű­vét a jövő hét valamennyi napjára előadásra kitűzte. * (Fővárosi nyári színház.) A budai szín­körben a jövő héten megkezdődik a búcsúzás. Az igazgatóság az utolsó hét repertoárját a szezonban elért legsikeresebb darabjaiból állította össze. Vasár­nap a Denevért adják elsőrangú szereposztásban; e darabban lép föl először, mint szerződött tag Páz­­mán Lajos Eisenstein szerepében. Frankot—Krémer, Adélt — Szende Anna, Rosalindát — Sugár Aranka, Frosehot — Faragó játszsza. A darab második fel­vonásában egy tréfás cseh táncot mutatnak be ; dél­után a Hadjárat a békében című vígjátékot adják. Utoljára kerül szinte a Fölfordult világ, Cyrano de Bergerac és Több, mint királyné. Hétfőn II. Rákóczy Ferencet adják, a címszerepben Pethes Imrével. Rudnay Győzőnek Lorenzo Magnifico című 4 felvo­­násos verses tragédiájából szorgalmasan folynak a próbák. A darab első előadása szombaton, e hó 29-én lesz, 30-án, vasárnap, este másodszor Lorenzo Magnificót, délután Nebántsvirágot adják, amelyben Makó igazgató búcsúzik el a budai színkör közönsé­gétől, ahol annyi sikerre vitte a társulatát. A kö­zönség ovációkban fogja részesíteni a derék igazga­tót, aki méltán reá szolgál a közönség elismerésére. Cyrano de Bergerac 33 előadása, Több mint királyné 15 előadása, Segédtanár színrehozatala, mind ko­moly törekvésre vallanak. A társulat búcsúelőadása hétfőn, okt. 1-én, lesz a Segédtanárban. Az utolsó előadás után a társulat Temesvárra indul, ahol ok­­tóber 5-én nyitja meg a téli szezont. Az első előadás ott is Cyrano de Bergerac lesz. * (Sa­ndh Marcella a Gésákban.) Az októ­berben kezdődő színházi főszezon eseményei között legérdekesebbek egyike lesz Lindh Marcella asszony, az ismert opera- és koncert-énekesnő vendégszerep­lése a Magyar színházban. A művésznő három, jóté­­jótékony célra szánt estén fogja a „Gésák“-ban Mi­mózát énekelni. Az érdeklődés e vendégszereplések iránt élénk. Előjegyzéseket már­is elfogadnak a Magyar színház titkári hivatalában naponként d. e. 10—1 óráig. Az előadásokat október hónap első felé­ben tartják meg. * (A Koldus és királyfi bemutatója.) Sziklai Kornél operett­jéből most tartják meg a Ma­gyar színházban az utolsó próbákat. Az előkészületek már annyira haladnak, hogy a táncokban és csoport­­jelenetekben bővelkedő darab első előadását véglege­sen ki lehetett tűzni péntekre, e hónap 28-ára. Mint már említettük, a „Koldus és királyfi“ a Magyar színház ezidei premiere-bérletének első előadása lesz. A nem­ bérelt helyekre előjegyzéseket elfogad a szín­ház titkári hivatala és Bárd Ferenc és testvére Kos­suth Lajos­ utcai zenekereskedése. * (Komáromi Mariska bucsuzása.) L. Ko­máromi Mariska asszony, aki megválik a Magyar színháztól, ezen a héten kezdi meg bucsufellépéseit. Holnap, vasárnap, a művésznő a „Gésák“ Mimózájá­ban fog búcsúzni, csütörtökön pedig „Sulamith“ cím­szerepét játszsza utoljára. * (A Városligeti színkörben) holnap, vasár­nap, két előadás lesz. Délután 4 órakor fél hely­­árakkal. Feld Irénnel és a vendégszereplő Bécsi­ Arankával „Az aranyember“ kerül színre. Este fél 8 órakor rendes helyárak mellett Bignióné Sipos Erzsi „Kinizsi Bál“ című­ népszínművének lesz a bemutató előadása. Zenéjét Fodor Bernet szerzette. A főbb szerepeket Vida Etel, Jeszenszkyné, Follinuszné, Mezei Irma, Szentmiklóssy, Bihari, Szentes, Lubinszky, Deésy ,Nagy és Somfár játszsza. * (A korszemélyzet javára) a fftv. nyári színházban pénteken, 28-án Hoffmann meséit adják. Ennek az előadásnak különös érdekessége az lesz, hogy Antónia hármas szerepét Hegyi Aranka, a Nép­színház művésznője, Lindorfot pedig Raskó Géza fogja játszani. * (Vendégszereplés.) Balásthy Sándor, a kassai Nemzeti színház tagja hétfőn és szerdán ven­dégül lép fel a Magyar színházban. A felléptetés szerződtetési célból történik. Palásthy hétfőn New-York szépé-ben Bili szerepét, szerdán pedig A Gyurkovics lányok-ban Radványi Gida szerepét játszsza el. * (A nagyváradi színházat), mint most már végleg elhatározták, október 15-én nyitják meg. * (Vonósnégyes.) A Grünfeld-Berkovics Riedl- Ringer népszerű vonósnégyes társulat a folyó évad­ban ismét megtartja 8 kamara-hangversenyét a Ro­­yal-szálló dísztermében, nevesebb művészek közremű­ködésével és pedig okt. 28., nov. 11. és 25.,­­dec. 9. és 16., január 6. és 20. és febr. 3-án. E 8 hangver­senyre bérlet is váltható. * (A filharmóniai társaság) úgy intézkedett, hogy régi bérlőinek előjoga október 17-éig bezárólag fentartassék. A folyó évad 10 hangversenyére jogo­sító bérletjegyek árusítását már megkezdték. * (A frankfurti színház hősnője), Triesch Irén k. a. Londonba ment négy vendégjátékra. A »Germany dramatic society« színházában lép föl, mint Nóra és Magda. , (Két bécsi premiere.) E héten két új da­rab kerül szinre a bécsi Volkstheaterben. Bahr Her­­man „Bécsi nők“ címü háromfelvonásos vígjátéka holnap, — szombaton pedig Wolzagennek »Magas iskola« címü öt felvonásos színműve. * (Hauptmann Gerhart uj darabja.) A ne­ves szerző a berlini Deutsches Theaternek uj darabot irt, melynek tárgyát a művész­ életből mentette. Megyék és városok. Egy főügyész lemondása cím alatt lapunk f. hó 20-iki számában egy Liptóból beküldött hír je­lent meg, melynek helyreigazításául Liptó megye tiszti főügyésze, Vitális Péter úr, a következő sorok köz­lését kéri: „Valótlanság, hogy én lemondtam volna, ellenben tény, hogy 19-ik szolgálati évem­ betöltése alkalmából nyugdíjaztatásomat kértem, mert két év óta tartó betegségem a lefolyt izgalmak által fo­kozva, egészségemet aláásta. Valótlanság továbbá, hogy nyugdíjaztatásom iránti kérvényem beadása kö­rül mesterkedve jártam volna el; a tényállás az, hogy e kérvényt Budapestre való elutazásom napján az az e hó 1­0-án, Joób Marcell h. alispánnak átad­tam, kinek rendeletére a megyei főorvos még aznap délelőtt megvizsgált. Hogy ez íg­y van, ennek legil­­letékesebb tanúja maga a h. alispán és a főorvos.

Next