Pesti Hírlap, 1913. április (35. évfolyam, 77-102. szám)
1913-04-23 / 96. szám
1913. április 23., szerda, ______Pesti Hírlap______ iga — mondja a felhívás — sokkal rosszabb, mint a régi török iga volt. Macedónia új meghódítói azonban csalódnak, ha azt hiszik, hogy elbánhatnak a bolgár néppel, mely nemzetiségéhez tűrhetetlenül ragaszkodik. A bolgár kereskedelmi kamara határozata. Szófia, ápr. 22. — Saját tudósítónktól. — Az itteni kereskedelmi kamara az összes bolgár kereskedelmi kamarákat fölszólította, hogy minden esetleg szerb részről hozzájuk intézendő felhívást a magyar és az osztrák áruk bojkottálására, határozottan utasítsanak vissza. Megyék és városok. Kis dolgok nagy hatása. Városi közgyűlés konfliktusokkal. — Saját tudósítónktól. •— Kolozsvár, ápr. 22. A városi közgyűlés keddi második napján többek között valami kisebb jelentőségű kisajátítási ügy is szóba került. A tárgyhoz hozzászólt dr Posta Béla, egyetemi tanár is, aki ezeket mondotta: — A lelkiismeretem nem engedi, hogy hozzájáruljak bármilyen kisajátítási indítványhoz, amíg nem tudom, hogyan állnak a város pénzügyei. A pénzügyi bizottság összehívása hetek, sőt hónapok óta késik. Kérdem Fekete Nagy Béla helyettes polgármester urat, hogy mi az oka ennek? A helyettes polgármester ott ült nyugodtan az elnöklő főispán jobb oldalán, mintha rá nem hederítene az egész ügyre. Dr Apáthy István egyetemi tanár is odakiáltott Fekete Nagy Bélához, hogy válaszoljon a kérdésre, mire a helyettes polgármester kifelé indult ezekkel a szavakkal: — Kern én vagyok ennek az ügynek a referense. Semmi közöm hozzá! Posta Béla indulatos hangon sürgette a feleletet. — Én akkor válaszolok, — mondotta a helyettes polgármester, — amikor a közgyűlés akarja, nem pedig akkor, amikor a tanár úr kívánja! Lassan elült a vihar, de később újabb és még súlyosabb konfliktus támadt. Egy kisebb számla kiutalványozásáról volt szó. Apáthy István tiltakozott minden kifizetés ellen addig, amíg össze nem hívják a pénzügyi bizottságot. Ismét felhívta Fekete Nagy Bélát, hogy nyilatkozzék és általában használjon tisztességesebb modort. Kívánta, hogy adja meg a kellő elégtételt. — Hát azt meg is fogja kapni! — Én nem lovagias elintézést értettem, — jegyezte meg ingerülten Apáthy. — Ezt nem lehet ilyen úton-módon elintézni. Esterházy Kálmán főispán kifogásolta, hogy a közgyűlésen ilyen tónus uralkodjék. Fekete Nagy Béla most sem adott választ. Biró Balázs ügyvéd is olyan értelemben szólalt fel, mint Apáthy. Hangoztatta, hogy a kérdést nem lehet semmiféle személyeskedéssel elintézni. A közgyűlés után a helyettes polgármester provokáltatta Posta Bélát. Értesülésünk szerint a főispán megindítja a vizsgálatot annak a megállapítása végett, hogy történt-e kötelességmulasztás vagy sem. A vidéki rendőrség államosítása. Pekáry Ferenc belügyminiszteri tanácsos, a vidéki rendőrség államosítására vonatkozó tervezettel elkészülvén, azt véleményezésre a népesebb vidéki városok rendőrfőkapitányainak elküldötte. A belügyminisztérium szeretné a rendőrség államosítását mielőbb keresztülvinni, de a városok ezzel junkuimban az új városi reform megvalósítását is kívánják. A jelenlegi községi és törvényhatósági törvények rendelkezései mellett ugyanis az államosított rendőrség hiányosan lenne beilleszthető a városi szervezetbe. Valószínű azonban, hogy a rendőrség államosítása az új városi törvénytől függetlenül fog megtörténni; erre vall az a sürgős rendelet, mit a belügyminiszter a törvényhatóságokhoz intézett. A rendelet statisztikai adatokat kér a rendőrség „átszervezése“ ügyében a rendőrség létszámáról, az illetményekre fordított összeg egyénenként való kimutatásáról, a rendőrtisztviselők elméleti kualifikációjáról és jelenlegi hatásköréről. (Ami a törvény korlátai között helyhatósági statútumokban van körülírva.) A kívánt adatokat a városok főszámvevőinek és rendőrkapitányainak kell egyéni felelősség mellett összeállítania és a polgármesternek aláírnia és a jelentés még e hó vége előtt felterjesztendő lesz a kormányhoz. Nem kell az iskola! Bihar megye rettenetes kulturállapota arra indította a vármegye vezetőköreit, hogy pár év előtt szigorúan elrendelték a közigazgatás útján, hogy a községek iskolát építsenek. Emiatt elkeseredett harc keletkezett. A nemzetiségi községek nem engedelmeskedtek, a pópák és Mászkálok vad gyűlölettel izgattak a magyar iskola ellen s a küzdelem annyira kiélesedett, hogy a főispán előterjesztést tett a miniszternek több községi képviselőtestület feloszlatása iránt. Hosszú ideig szünetelt a háborúság, a renitens elöljáróságokat megrendszabályozták, s az oláh papokat is ráncbaszedte Mangra Vazul váradi vikárius. Most — mint nagyváradi tudósítónk jelenti, — egy újabb iskolabotrány foglalkoztatja a vármegyét. Tagadómedgyes község a kulturakció megindításakor egy telket bocsátott a görög-keleti egyház rendelkezésére, iskolaépítés céljára. Össze is tákoltak a telken egy hodályt, deszkából, patózsból s ezt elnevezték iskolának. Tanítóról azonban nem gondoskodtak. A nagy szaletli üresen áll. És a községben nincs más iskola. Kiderült, hogy az újszerű faházat azért építették, hogy megakadályozzák a községi iskola létesítését. A lakosság egy része azonban követelni kezdte, hogy gondoskodjanak a gyerekek tanításáról. Gyűléseket tartottak, tüntetéseket rendeztek a kis oláh faluban s kényszerítették a képviselőtestületet, hogy építsen rendes iskolákat. Végre kemény tusák után meg is szavaztak tízezer koronát iskolaépítésre, s visszakövetelték az egyháznak ajándékozott telket. A görög-keleti egyház azonban nem akarja kezéből kiengedni a népnevelést s tiltakozott a képviselőtestület határozata ellen, amelyet erre viszszavont a kupaktanács. A becsi főszolgabíró azonban most arra kéri a vármegye alispánját, utasítsa a községet, hogy per útján szerezze viszsza a telket a görög-keletiektől, akiknek nincs módjukban iskolát fentartani. És míg most így dúl a harc, Tagadómedgyesen nem járnak a gyerekek iskolába. Egyrészt mert nincs iskola, másrészt mert ha van se tudnak tanítót tartani az oláhok. Betöltendő állások Székesfehérvárott. Dr Saára Gyula, Székesfehérvár polgármestere, pályázatot hirdet a számvevőségnél előléptetés folytán megüresedett II. főszámvevői, valamint a nyugdíjazás folytán megüresedett vágóhídi igazgatói teendőkkel megbízandó I. osztályú állatorvosi állásra. Pályázati határidő mindkét állásra május 5-ének déli 12 órája s az első állás VIII-ik, a második IX. osztályú fizetéssel jár. Mindkét állás főispáni kinevezés utján fog betöltetni. Fővárosi ügyek: — A központi választmány kedden délután Rózsavölgyi Gyula helyettes polgármester elnöklésével ülést tartott. Előadók Bukovszky Viktor főjegyző és Wenczel Géza voltak. A választmány az országgyűlési képviselőválasztók 1914. évi ideiglenes névjegyzékeit kerületenként átvizsgálta és a névjegyzékekből az észlelt adatok alapján egyeseket kihagyott, akiket a választmány erről külön értesíteni fog. Az illetők ez ellen 15 napon belül felszólamlással élhetnek, amiről különben a választmány hirdetés útján is tájékoztatni fogja az érdekelteket. — Nyugdíjazás. A tanács Gruber Nándor címzetes főreáliskolai igazgatót saját kérelmére szolgálatainak elismerése mellett nyugdíjazta. — Kiküldetés. A tanács a Fáik Zsigmond halálával megüresedett Mayer Ferenc fiuárvaházi és községi szeretetkázi bizottsági tagsági helyre dr Acsay Antal bizottsági tagot küldötte ki. — A szakfelügyelet rendezése. A miniszter az elemi és polgári iskolákhoz a szakfelügyelőknek a megbízást tudvalevőleg megadta, a többi szakfelügyelő megbízása iránt azonban nem intézkedett. A tanács ennélfogva elhatározta, hogy a vallás- és közoktatási miniszterhez fölterjesztést intéz, amelyben kérni fogja, hogy a legközelebbi iskolai év elejéig a többi szakfelügyelő megbízása iránt is intézkedjék. Addig is azonban szükségesnek tartja a tanács az óvodai szakfelügyelet, valamint a testnevelési szakfelügyelet szervezését. Minthogy a szakfelügyelet szervezésére vonatkozó szabályzat értelmében a tanácsnak joga van a miniszter által megbízottakon kívül is engedélyt adni egyeseknek iskolalátogatásra, a tanács a szabályzat e rendelkezése alapján kedden tartott ülésében Barnócz Pál igazgatót az óvodák látogatásával, Bély Mihály és Újhelyi Sándor igazgatókat pedig az iskolai testnevelés felügyeletével bízta meg, illetve nekik e célból az iskolalátogatási engedélyt megadta. — A főváros perei. A tiszti ügyészség elkészítette a fővárosnak 1912. évi pereiről szóló kimutatást. Az erről szóló jelentést a jogügyi bizottság legutóbb tartott ülésében tárgyalta és azt ______________________ tudomásul vette. Ma a tanács foglalkozott a jelentéssel és ahhoz hozzájárult. — Áthelyezett óvoda. A tanács az V. ker népházban levő kisdedóvót a Pannonia utcai kisdedóvodához helyezi át és egy csoportban félnapos óvónői foglalkozást engedélyez. A Kálvin-tér egységes beépítése. A tanács kedden tartott ülésében a Kálvin-téri telektömb beépítési tervpályázatának bírálati eredményét, amely szerint a 6000 koronát kitevő első díjat a Jury Reichl Kálmán műépítésznek ítélte oda, tudomásul vette. Egyben a tanács a bíráló bizottság tagjainak a beérkezett tervek felülvizsgálatával járó nagy és értékes munkájáért köszönetét fejezte ki. — A Széchenyi-fürdő üzemvezetése. A városgazdasági ügyosztály, mint ismeretes, a Széchenyigyógyfürdő üzemvezetéséről, ideiglenes szabályozásáról, továbbá a fürdő díjszabásáról és ezzel kapcsolatban a gyógyfürdőben a borravalórendszer kiküszöböléséről és a kötelező kiszolgálási díj bevezetéséről előterjesztéseket dolgozott ki, amelyeket az állandó gyógyfürdő bizottság már elfogadott. A tanács kedden tartott ülésében tárgyalta az ügyosztály előterjesztéseit és azokhoz szintén hozzájárult. — Ragadós betegségek. A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint a múlt héten a fővárosban a ragadós betegségek állása a következő volt: Megbetegedés: hasi hagymáz 4, kanyaró 199, skarlát 195, szamárhurut 11, roncsoló torok- és gégelob 32, bárányhimlő 22, járványos fültömirigylob 24, trachoma 1, veszettség 1. Halálozás: kanyaró 1, skarlát 7, roncsoló torok- és gégelob 2. — A hét statisztikája. A statisztikai hivatal kimutatása szerint a múlt héten a fővárosban élve született 454, halva született 20 gyermek Meghalt 361 egyén. Esketés volt 13. Az év eleje óta élve született 6840, halva született 228 gyermek. Meghalt 5247 egyén. Esketés volt 2082. A kórházak közül a Szent Rókus-kórházban és fiókjaiban ápoltak 856, a Szent László-kórházban 650, a Szent István-kórházban 1356, a Szent János-kórházban és fiókjaiban 1286 beteget. A kórházakban történt elhalálozások száma 109. Léghajózás és repülés. Német repülőgép francia földön. A lunevillei esetnek mása történt és pedig ép Luneville közelében, néhány száz lépésnyire a német-francia határtól. (És hogy teljes legyen az események összetalálkozása, az esetet Nancyból jelentik, a legutóbbi francia-német affaire helyéről. Arracourt francia község közelében kedden reggel leszállt egy biplán, amelyet két német katonatiszt vezetett. A pilóták egyike, Dévai hadnagy, kijelentette, hogy Darmstadtban szálltak fel és Metzbe akartak repülni, de a repülőgép hiányos működése folytán kénytelenek voltak leszállói és azt hitték, hogy német terület fölött vannak A párisi német nagykövetség a repülőgép leszállása ügyében haladéktalanul megtette a szükséges lépéseket. A francia minisztertanács — mint párisi tudósítónk jelenti — a berlini francia nagykövethez a következő táviratot intézte: — kérje fel a német kormányt arra, hogy emlékeztesse katonai aviatikusait, hogy francia területen nem szállhatnak le. A nagykövetet egyben utasították, hogy lépjen érintkezésbe a német kormánynyal a léghajózási ügyek tartós rendezése végett, amit tovább már nem lehet halasztani. A három francia aviatikusból álló vizsgálóbizottság jóhiszeműnek mondja a leszállást, amenynyiben ez öt kilométernyire a határtól a benzinhiány miatt vált szükségessé. A prefektust ezért utasították, hogy a német aviatikusoknak haladéktalanul engedje meg a visszatérést. Egyidejűleg a következő táviratot küldték Cambon berlini francia nagykövetnek. A kényszerleszállásról Dévai kapitány azt mondja, hogy a nagy ködben nem tudott tájékozódni és azt hitte, hogy német területen száll le. Az esettel a francia hatóságok nagyon nyugodtan foglalkoznak és a német aviatikusoknak valószínüleg még kedden megengedik, hogy Darmstadtba vagy Metzbe visszatérhessenek. A kormány mégis elhatározta, hogy a német léghajósoknak francia földön való leszállása ügyében elküldi Cambon nagykövetnek a jelzett táviratot. A német aviatikusok délután hat óra tájban fölszálltak és elhagyták Arracourtot. Incidens nem történt. Versenyek Angliában. A Daily Mail szerkesztősége, mely már ezelőtt két évvel egy 240.000 koronás díjat tűzött ki egy angliai körrepülésre, újabban ismét két díjat ajánlott fel összesen 300.000 korona összegben. Ebből az egyik egy 240.000 koronás jutalom és az Atlanti Óceán hydro-aeroplánnal való átrepülésére van szánva. Ezt az az aviati-