Pesti Hírlap, 1913. április (35. évfolyam, 77-102. szám)

1913-04-23 / 96. szám

1913. április 23., szerda, ______Pesti Hírlap______ iga — mondja a felhívás — sokkal rosszabb, mint a régi török iga volt. Macedónia új meghó­dítói azonban csalódnak, ha azt hiszik, hogy el­bánhatnak a bolgár néppel, mely nemzetiségéhez tűrhetetlenül ragaszkodik. A bolgár kereskedelmi kamara határozata. Szófia, ápr. 22.­­ — Saját tudósítónktól. — Az itteni kereskedelmi kamara az összes bol­gár kereskedelmi kamarákat fölszólította, hogy minden esetleg szerb részről hozzájuk intézendő felhívást a magyar és az osztrák áruk bojkottálásá­ra, határozottan utasítsanak vissza. Megyék és városok. Kis dolgok nagy hatása. Városi közgyűlés konfliktusokkal. —­ Saját tudósí­tónktól. •— Kolozsvár, ápr. 22. A városi közgyűlés keddi második napján töb­bek között valami kisebb jelentőségű kisajátítási ügy is szóba került. A tárgyhoz hozzászólt dr Posta Béla, egyetemi tanár is, aki ezeket mondotta: — A lelkiismeretem nem engedi, hogy hoz­zájáruljak bármilyen kisajátítási indítványhoz, a­míg nem tudom, hogyan állnak a város pénzügyei. A pénzügyi bizottság összehívása hetek, sőt hóna­pok óta késik. Kérdem Fekete Nagy Béla helyettes polgármester urat, hogy mi az oka ennek? A helyettes polgármester ott ült nyugodtan az elnöklő főispán jobb oldalán, mintha rá nem he­­derítene az egész ügyre. Dr Apáthy István egyete­mi tanár is odakiáltott Fekete Nagy Bélához, hogy válaszoljon a kérdésre, mire a helyettes polgár­­mester kifelé indult ezekkel a szavakkal: — Kern én vagyok ennek az ügynek a refe­rense. Semmi közöm hozzá! Posta Béla indulatos hangon sürgette a fe­leletet. — Én akkor válaszolok, — mondotta a helyet­tes polgármester, — amikor a közgyűlés akarja, nem pedig akkor, amikor a tanár úr kívánja! Lassan elült a vihar, de később újabb és még­­ súlyosabb konfliktus támadt. Egy kisebb számla kiutalványozásáról volt szó. Apáthy István tilta­kozott minden kifizetés ellen addig, amíg össze nem hívják a pénzügyi bizottságot. Ismét felhívta Fe­kete Nagy Bélát, hogy nyilatkozzék és általában használjon tisztességesebb modort. Kívánta, hogy adja meg a kellő elégtételt. — Hát azt meg is fogja kapni! — Én nem lovagias elintézést értettem, — jegyezte meg ingerülten Apáthy. — Ezt nem lehet ilyen úton-módon elintézni. Esterházy Kálmán főispán kifogásolta, hogy a közgyűlésen ilyen tónus uralkodjék. Fekete Nagy Béla most sem adott választ. Biró Balázs ügyvéd is olyan értelemben szólalt fel, mint Apáthy. Hangoz­tatta, hogy a kérdést nem lehet semmiféle szemé­lyeskedéssel elintézni. A közgyűlés után a helyettes polgármester provokáltatta Posta Bélát. Értesülésünk szerint a főispán megindítja a vizsgálatot annak a megálla­pítása végett, hogy történt-e kötelességmulasztás vagy sem. A vidéki rendőrség államosítása. Pekáry Fe­renc belügyminiszteri tanácsos, a vidéki rendőrség államosítására vonatkozó tervezettel elkészülvén, azt véleményezésre a népesebb vidéki városok rend­őrfőkapitányainak elküldötte. A belügyminiszté­rium szeretné a rendőrség államosítását mielőbb keresztülvinni, de a városok ezzel junkuimban az új városi reform megvalósítását is kívánják. A jelenle­gi községi és törvényhatósági törvények rendelkezé­sei mellett ugyanis az államosított rendőrség hiá­nyosan lenne beilleszthető a városi szervezetbe. Va­­lószínű azonban, hogy a rendőrség államosítása az új városi törvénytől függetlenül fog megtörténni; erre vall az a sürgős rendelet, mit a belügyminisz­ter a törvényhatóságokhoz intézett. A rendelet sta­tisztikai adatokat kér a rendőrség „átszervezése“ ügyében a rendőrség létszámáról, az illetményekre fordított összeg egyénenként való kimutatásáról, a rendőrtisztviselők elméleti kualifikációjáról és je­lenlegi hatásköréről. (Ami a törvény korlátai kö­zött helyhatósági statútumokban van körülírva.) A kívánt adatokat a városok főszámvevőinek és rend­őrkapitányainak kell egyéni felelősség mellett ös­­szeállítania és a polgármesternek aláírnia és a je­lentés még e hó vége el­őtt felterjesztendő lesz a kormányhoz. Nem kell az iskola! Bihar megye rettenetes kulturállapota arra indította a vármegye vezető­­köreit, hogy pár év előtt szigorúan elrendelték a közigazgatás útján, hogy a községek iskolát építsenek. Emiatt elkeseredett harc keletkezett. A nemzetiségi községek nem engedelmeskedtek, a pópák és Mászkálok vad gyűlölettel izgattak a magyar iskola ellen s a küzdelem annyira kiéle­sedett, hogy a főispán előterjesztést tett a mi­niszternek több községi képviselőtestület feloszla­tása iránt. Hosszú ideig szünetelt a háborúság, a renitens elöljáróságokat megrendszabályozták, s az oláh papokat is ráncbaszedte Mangra Vazul váradi vikárius. Most — mint nagyváradi tudó­sítónk jelenti, — egy újabb iskolabotrány foglal­koztatja a vármegyét. Tagadómedgyes község a kulturakció megindításakor egy telket bocsátott a görög-keleti egyház rendelkezésére, iskolaépí­tés céljára. Össze is tákoltak a telken egy ho­­dályt, deszkából, patózsból s ezt elnevezték is­kolának. Tanítóról azonban nem gondoskodtak. A nagy szaletli üresen áll. És a községben nincs más iskola. Kiderült, hogy az újszerű faházat azért építették, hogy megakadályozzák a községi iskola létesítését. A lakosság egy része azonban követelni kezdte, hogy gondoskodjanak a gyere­kek tanításáról. Gyűléseket tartottak, tüntetése­ket rendeztek a kis oláh faluban s k­ényszerítet­­ték a képviselőtestületet, hogy építsen rendes is­kolákat. Végre kemény tusák után meg is sza­vaztak tízezer koronát iskolaépítésre, s vissza­követelték az egyháznak ajándékozott telket. A görög-keleti egyház azonban nem akarja kezé­ből kiengedni a népnevelést s tiltakozott a képvi­selőtestület határozata ellen, amelyet erre visz­­szavont a kupaktanács. A becsi főszolgabíró azon­ban most arra kéri a vármegye alispánját, uta­sítsa a községet, hogy per útján szerezze visz­­sza a telket a görög-keletiektől, akiknek nincs módjukban iskolát fentartani. És míg most így dúl a harc, Tagadómedgyesen nem járnak a gye­rekek iskolába. Egyrészt mert nincs iskola, más­részt mert ha van se tudnak tanítót tartani az oláhok. Betöltendő állások Székesfehérvárott. Dr Saára Gyula, Székesfehérvár polgármestere, pá­lyázatot hirdet a számvevőségnél előléptetés foly­tán megüresedett II. főszámvevői, valamint a nyugdíjazás folytán megüresedett vágóhídi igaz­gatói teendőkkel megbízandó I. osztályú állator­vosi állásra. Pályázati határidő mindkét állásra május 5-ének déli 12 órája s az első állás VIII-ik, a második IX. osztályú fizetéssel jár. Mindkét ál­lás főispáni kinevezés utján fog betöltetni. Fővárosi ügyek: — A központi választmány kedden délután Rózsavölgyi Gyula helyettes polgármester elnöklé­sével ülést tartott. Előadók Bukovszky Viktor fő­jegyző és Wenczel Géza voltak. A választmány az országgyűlési képviselőválasztók 1914. évi ideigle­nes névjegyzékeit kerületenként átvizsgálta és a névjegyzékekből az észlelt adatok alapján egyese­ket kihagyott, akiket a választmány erről külön értesíteni fog. Az illetők ez ellen 15 napon belül felszólamlással élhetnek, amiről különben a választ­mány hirdetés útján is tájékoztatni fogja az érde­kelteket. — Nyugdíjazás. A tanács Gruber Nándor címzetes főreáliskolai igazgatót saját kérelmére szolgálatainak elismerése mellett nyugdíjazta. — Kiküldetés. A tanács a Fáik Zsigmond halálával megüresedett Mayer Ferenc fiuárvaházi és községi szeretetkázi bizottsági tagsági helyre dr Acsay Antal bizottsági tagot küldötte ki. — A szakfelügyelet rendezése. A miniszter az elemi és polgári iskolákhoz a szakfelügyelőknek a megbízást tudvalevőleg megadta, a többi szak­­felügyelő megbízása iránt azonban nem intézke­dett. A tanács ennélfogva elhatározta, hogy a val­lás- és közoktatási miniszterhez fölterjesztést in­téz, amelyben kérni fogja, hogy a legközelebbi is­kolai év elejéig a többi szakfelügyelő megbízása iránt is intézkedjék. Addig is azonban szükséges­nek tartja a tanács az óvodai szakfelügyelet, vala­mint a testnevelési szakfelügyelet szervezését. Minthogy a szakfelügyelet szervezésére vonatkozó szabályzat értelmében a tanácsnak joga van a mi­niszter által megbízottakon kívül is engedélyt adni egyeseknek iskolalátogatásra, a tanács a szabályzat e rendelkezése alapján kedden tartott ülésében Barnócz Pál igazgatót az óvodák látoga­tásával, Bély Mihály és­ Újhelyi Sándor igazgató­kat pedig az iskolai testnevelés felügyeletével bízta meg, illetve nekik e célból az iskolalátoga­tási engedélyt megadta. — A főváros perei. A tiszti ügyészség elké­szítette a fővárosnak 1912. évi pereiről szóló ki­mutatást. Az erről szóló jelentést a jogügyi bi­zottság legutóbb tartott ülésében tárgyalta és azt ______________________ tudomásul vette. Ma a tanács foglalkozott a jelen­téssel és ahhoz hozzájárult. —­ Áthelyezett óvoda. A tanács az V. ker népházban levő kisdedóvót a Pannonia­ utcai kis­dedóvodához helyezi át és egy csoportban félnapos óvónői foglalkozást engedélyez.­­ A Kálvin-tér egységes beépítése. A tanács kedden tartott ülésében a Kálvin-téri telektömb beépítési tervpályázatának bírálati eredményét, amely szerint a 6000 koronát kitevő első díjat a Jury Reichl Kálmán műépítésznek ítélte oda, tudo­másul vette. Egyben a tanács a bíráló bizottság tagjainak a beérkezett tervek felülvizsgálatával járó nagy és értékes munkájáért köszönetét fe­jezte ki. — A Széchenyi-fürdő üzemvezetése. A város­­gazdasági ügyosztály, mint ismeretes, a Széchenyi­­gyógyfürdő üzemvezetéséről, ideiglenes szabályo­zásáról, továbbá a fürdő díjszabásáról és ezzel kapcsolatban a gyógyfürdőben a borravalórendszer kiküszöböléséről és a kötelező kiszolgálási díj be­vezetéséről előterjesztéseket dolgozott ki, amelye­ket az állandó gyógyfürdő bizottság már elfoga­dott. A tanács kedden tartott ülésében tárgyalta az ügyosztály előterjesztéseit és azokhoz szintén hozzájárult. — Ragadós betegségek. A tiszti főorvosi hivatal je­lentése szerint a múlt héten a fővárosban a ragadós be­tegségek állása a következő volt: Megbetegedés: hasi hagymáz 4, kanyaró 199, skarlát 195, szamárhurut 11, roncsoló torok- és gégelob 32, bárányhimlő 22, járványos fültömirigylob 24, trachoma 1, veszettség 1. Halálozás: kanyaró 1, skarlát 7, roncsoló torok- és gégelob 2. — A hét statisztikája. A statisztikai hivatal kimu­tatása szerint a múlt héten a fővárosban élve született 454, halva született 20 gyermek Meghalt 361 egyén. Es­­ketés volt 13. Az év eleje óta élve született 6840, halva született 228 gyermek. Meghalt 5247 egyén. Esketés volt 2082. A kórházak közül a Szent Rókus-kórházban és fiókjaiban ápoltak 856, a Szent László-kórházban 650, a Szent István-kórházban 1356, a Szent János-kórház­­ban és fiókjaiban 1286 beteget. A kórházakban történt el­halálozások száma 109. Léghajózás és repülés. Német repülőgép francia földön. A lunevillei esetnek mása történt és pedig ép Luneville közelé­ben, néhány száz lépésnyire a német-francia határ­tól. (És hogy teljes legyen az események összetalál­kozása, az esetet Nancyból jelentik, a legutóbbi francia-német affaire helyéről. Arracourt francia község közelében kedden reggel leszállt egy biplán, amelyet két német katonatiszt vezetett. A pilóták egyike, Dévai hadnagy, kijelentette, hogy Darm­­stadtban szálltak fel és Metzbe akartak repülni, de a repülőgép hiányos működése folytán kényte­lenek voltak leszállói és azt hitték, hogy német terület fölött vannak A párisi német nagykövet­ség a repülőgép leszállása ügyében haladéktalanul megtette a szükséges lépéseket. A francia minisztertanács — mint párisi tu­dósítónk jelenti — a berlini francia nagykövethez a következő táviratot intézte: — kérje fel a német kormányt arra, hogy emlékeztesse katonai aviatikusait, hogy francia területen nem szállhatnak le. A nagykövetet egyben utasították, hogy lép­jen érintkezésbe a német kormánynyal a léghajó­zási ügyek tartós rendezése végett, amit tovább már nem lehet halasztani. A három francia aviatikusból álló vizsgáló­­bizottság jóhiszeműnek mondja a leszállást, ameny­­nyiben ez öt kilométernyire a határtól a benzin­hiány miatt vált szükségessé. A prefektust ezért utasították, hogy a német aviatikusoknak haladék­talanul engedje meg a visszatérést. Egyidejűleg a következő táviratot küldték Cambon berlini fran­cia nagykövetnek. A kényszerleszállásról Dévai ka­pitány azt mondja, hogy a nagy ködben nem tudott tájékozódni és azt hitte, hogy német területen száll le. Az esettel a francia hatóságok nagyon nyugod­tan foglalkoznak és a német aviatikusoknak való­­színüleg még kedden megengedik, hogy Darmstadt­­ba vagy Metzbe visszatérhessenek. A kormány mégis elhatározta, hogy a német léghajósoknak francia földön való leszállása ügyében elküldi Cambon nagykövetnek a jelzett táviratot. A német aviatikusok délután hat óra tájban fölszálltak és elhagyták Arracourtot. Incidens nem történt. Versenyek Angliában. A Daily Mail szerkesz­tősége, mely már ezelőtt két évvel egy 240.000 ko­ronás díjat tűzött ki egy angliai körrepülésre, újab­­ban ismét két díjat ajánlott fel összesen 300.000 korona összegben. Ebből az egyik egy 240.000 ko­ronás jutalom és az Atlanti Óceán hydro-aeroplán­­nal való át­repülésére van szánva. Ezt az az aviati-

Next