Pesti Hírlap, 1914. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1914-06-03 / 128. szám

_ ________________ 69 Dechanelle­l, a kamara elnökével. Bizonyosra ve­hető, hogy Viviani elfogadja a megbízást a kor­mányalakításra. Azt hiszik, hogy Vivisnit már hol­nap magához kéreti Ponicaré. A szerb kormány lemondott. A Pasics-kormány harca az ellenzékkel mégis csak bukással végződött. Pasics és kor­mánya új választásokkal akarták megoldani a parlamenti válságot, azonban Péter király ké­sett megadni ehez a beleegyezését, ami aztán maga után vonta a kormány lemondását. A szerb ellenzék tehát pillanatnyilag győzelmet aratott. Ezt a győzelmét elsősorban annak a harcnak köszönhette, amely a katonai és pol­gári hatóságok prioritása érdekében tört ki Új- Szerbiában. A kormány, hogy hatalmát meg­mutassa, erélyesen lépett fel az elégedetlen tisz­tek ellen. Mindenekelőtt nyugdíjaztatta Popo­­vics Ber­jén tábornokot, a balkáni háború egyik hősét, aztán szigorú vizsgálatot indított a tiszti felszerelési bizottság ellen. Ezt a kínál­kozó alkalmat aztán alaposan kihasználta az ellenzék. Támadásának végeredményekép elha­tározta, hogy életbe léptetik a Pasics-kormány ellen a passzív rezisztenciát. Ezzel igen ki­vas helyzetet teremtettek a skupstinában, amennyi­ben a kormánynak állandóan küzdenie kellett a határozatképtelenség ellen. A hadügyi költ­ségvetés vitája során aztán konstatálnia kellett Pasicsnak, hogy a király sincs megelégedve a parlamenti eseményekkel és ez okozta elsősor­ban, hogy úgy a maga, mint kormányának le­mondását ma átnyújtotta Péter királynak. A Pasics-kormány bukásáról a következő táviratokat kaptuk: Belgrád, jun. 2. A szkupstina mai ülésén a tényleges kato­nai szolgálat tartamának meghosszabbítására, valamint a 122 millió dinárnyi rendkívüli had­ügyi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatok második olvasása állott napirenden. A kormány határozata alapján azonban május 31 én Pasics miniszterelnök azt a kívánságot terjesztette az uralkodó elé, hogy még a két hadügyi javaslat elintézése előtt adjon mandátumot a kormánynak a szkupstina feloszlatására és az új választások kiírására. Abban a föltevésben, hogy a korona e kívánságot teljesíteni fogja, az a radikális kor­mánypárt úgy tervezte, hogy a szkupstina mai ülésén a két törvényjavaslatot végleg megsza­vazza, mire azonnal feloszlathatják a szkupati­­nát és kiírathatják az új választásokat. Mint­hogy azonban a király tegnap este 10 óráig a kormány kívánságát nem teljesítette, az elhatá­­rozta, h­ogy ma délelőtt 10 óráig vár. Azonban ez a határidő is letelt anélkül, hogy a kormány a kívánt mandátumot megkapta volna s a szkupsti­na ülést azzal az indokolással napolták el pén­tekig, hogy a kormány akadályozva van a szkupstina mai ülésén való részvételben. Parla­menti körökben kijelentik, hogy a Pasics-kor­­mány a határidő eltelte után beadta lemondását, mert abban, hogy az uralkodó hallgatólag meg­tagadta kívánságának teljesítését, a koronának iránta való bizalmatlanságának kifejezését látja. Belgrád, jan. 2. Ma délután a következő félhivatalos kom­müniké jelent meg: A király a Pasics-kabinet lemondását sajnálattal tudomásul vette és fen­­tartotta magának további elhatározásait. Belgrád, jun. 2.­­ — Saját tudósítónktól. — 1A király előreláthatólag most a skupstina elnökségétől jelentést fog kérni a politikai hely­zetről, aminek megtörténte után a pártok ve­zéreivel fog tanácskozni, csak azután fogja a király eldönteni, hogy a választásokat a Pasics­­kormány vagy pedig egy összes ellenzéki pár­tokból alkotott kormány vigye-e keresztül. A cár romániai látogatása­ Bukarestből je­lenti tudósítónk: Románia egyre-másra aratja si­kereit. Mint már jelentettük, Miklós orosz cár­nak romániai látogatását június első napjaira ter­vezik. A román lapok közük a látogatás pontos ter­minusát is, amely június 14-ére esnek. A cár „Standard“ nevű yachtján érkezik Const­antába, reggeli hat órakor és ott marad esti kilenc óráig. Miklós cár tiszteletére Károly király nyolcvan terí­tékes ebédet ad. Hír szerint az egész cári család Romániába érkezik. Sasonova külügyminiszter pe­dig Bukarestbe is el fog látogatni. Érdekes a ro­mán politikai körök felfogása. Azt állítják, hogy a cár látogatásának nagyobb a jelentősége, mint amilyen a bukaresti békéé volt. Oroszország végkép a maga oldalára akarja csábítani Romániát. Be­avatott körök biztosra veszik, hogy a barátság ked­véért Oroszország le fog mondani Besszarábia egy részéről. A lakosság körében örömet okoz a cárnak ez a szándéka, viszont azonban a messzibbre látó politikusokat aggodalommal tölti el a dolog. Úgy tekintik, mintha Oroszország ezzel behatolna Ro­mániába és ennek a veszedelme rövidesen mutat­kozni fog. A liberális Adverul legutóbbi száma így ír a cári látogatásról: „A cár és Sasonov romániai utazása örömet kelt a közvélemény körében, Károly király és a román kormány azonban bizonyos aggo­­dalomma­l­­ néznek a dolgok elé. Oroszország Ausztria-Magyarország és a hármasszövetség ellen élezi ki a látogatást és ez­ a tény az illetékes körö­ket kezdi idegeníteni“. A többi román lap ezzel szentben a legnagyobb lelkesedéssel várja a cár ér­kezését és segít tüntetően kiemelni az utazásnak Ausztria-Magyarországellenes voltát. Ilyenek a vi­szonyok abban a Romániában, amelynek barátságát a legmegszégyenítőbb udvarlással akarta megnyerni gróf Berchtold és Tisza István. A romániai választások. Bukaresti jelentés szerint a választás szombati első napján a kormány vereséget szenvedett, amennyiben 95 mandátumból csak­ 45-öt volt képes megszerezni. Ha csak a kö­vetkező napokon nem köszörüli ki a csorbát, nem lesz meg az alkotmány megváltoztatásához szüksé­ges kétharmad többség és ez esetben a kormány le­mondása várható. A mexikói fölkelő­k fegyverszállítói. Ber­linből jelenti saját tudósítónk. A hamburgi amerikai vonal két gőzösét, melyek a mexikói felkelők részére Veracruzba fegyvereket és lő­szert szállítottak, az amerikai kormány magas pénzbüntetésekkel sújtotta. A kormány a Bavá­­ria gőzösre 118.600 pezetát, az Ypiranka gő­zösre pedig 895.000 pezetát rótt ki azért, mert rakományaikat nem a konszignált kikötőben, ha­nem más kikötőben rakták ki. A Hamburg- Amerika vezérigazgatósága közölte a Berliner Tageblattal, hogy a büntetés miatt felszólaltak Washingtonban és remélhető, hogy az ügyet ki­elégítő módon fogják rendezni. A Spitzbergák-kon­ferencia. Most kedden ült össze Christiániában, Norvégia fővárosában, az az előkészítő konferencia, amelyen el kell dőlnie a Spitzbergák sorsának. A konferencián Orosz-, Svéd- és Norvégország képviselői vesznek részt. A határozatok egy tágabb értekezlet elé kerülnek, a­melyen képviselve lesz Anglia, Franciaország, Hol­landia, Dánia és az amerikai Unió. 1912-ben tar­tottak egy ízben már hasonló értekezletet, amelyen Orosz-, Svéd- és Norvégországok kimondották, hogy a Spitzbergákat nem annektálják, hanem senki földjének, terra nulliusnak tekintik. A rendőri te­vékenységet ez idő szerint valószínűleg nemzetközi úton fogják szabályozni. A nemzetközi rendőrség, valamint a posta és egyéb közhasznú intézmények igazgatóságának székhelyéül Hágát akarják válasz­tani. Tudni kell ugyanis, hogy a Spitzbergákon gazdag szénbányákat és márvány­ereket találtak. Erészt tehát rendőrségre volna szükség. Ugyan­csak az évenként növekedő idegenforgalom is szük­ségessé teszi, hogy a turisták életbiztonságáról gon­doskodjanak. Még inkább védeni kellene a szige­tek vadállományát, amelyben borzalmas károkat okoztak az utazó európaiak és amerikaiak. Tervbe vették, hogy a Spitzbergák egy részén egyáltalán nem engedik meg a letelepedést, hanem természe­tes parkká alakítják át. Erre a célra a szigeteknek mintegy harmadrészét szemelték ki. Pesti Hírlap_____ 514. Június 3., szerda. * (Lagerlöf Zoltan — akadémikus.) A femi­nizmus újabb diadalát jelenti egy stockholmi táv­irat. A svéd akadémia kedden tagjai sorába válasz­totta dr Lagerlöf Zelmát, a világhírű írónőt. Előtte egy nő sem részesült ilyen dicsőségben. Még olyan tudós asszony, mint aminő Curiené, n nem érte el azt a tisztességet, hogy bekerüljön a francia „halhatatlanok“ gyülekezetébe. * (Magyarország Szemorvosainak Egyesü­lete) vasárnap folytatta Lippay Sándor főorvos (Pozsony) és Mohr Mihály egyetemi magántanár (Budapest) elnöklésével tizedik közgyűlését. Az ez évi referáló előadást Spanyol Béla (Zsolna) és Leitner Vilmos (Szeged) igazgató-főorvosok tar­tották a trachoma gyógyításáról: az eszmecserében számosan vettek részt, köztük Imre József, Gold­­zieher Vilmos, Blaskovics László és Grósz Emil egyetemi tanárok. Sarbó Artúr egyetemi tanár mint vendég a pupilla vizsgálójának módszerét is­mertette. Előadásokat és betegbemutatásokat tartot­tak Blaskovics László, Markbreiter Irén, Ditrói Gá­bor, Erdős Ödön, Szántó Olga, Barlay János, Szily Mái­os ,Oláh ErmiLAz ülés tartama alatt Caderoni és Társa, Zeiss Károly (Jena) és Tahy Mátyás mű­szerészek kiállítást rendeztek. Az egyesület tíz évi fennállása alatt megizmosodott s a vidékről évente nagyszámú szemész jön a fővárosba, hogy a gyűlé­sek alatt tapasztalataikról beszámoljanak és isme­reteiket gyarapítsák. A tárgyalások iránt a ka­tonaorvosi kar is élénk érdeklődést mutat; ez évben is Szilágyi József vezértörzsorvos és Herzog Miksa főtörzsorvos vezetésével számos katonaorvo­­se*sz részt azokon. * (A népvándorláskori temető.) A napok­ban hírt adtunk a palotaujfalui Máv. munkásházak építése alkalmából előkerült nagymennyiségű csont­­leletekről és római kőmaradványokról. A Nemzeti Múzeum megbízta dr Gerecse Péter tanárt a kuta­tással, aki a még le nem hordott területen végzett ásatásai alapján kiderítette, hogy e helyen, mint a bronz fülbevalók és hajkarikák mutatják, kora­­középkori temető állott. A terjedelmes temető ren­detlen sorokba temetett, csupa keletre néző csont­vázat foglal magában. A hosszús fejű, keskeny hom­lokos koponyák egységes fajra mutatnak. A hon­foglaló magyarság erre a magaslatra építette a Bektető nevű falut, melynek templomalapfalaiból Gerecze még több feliratos római emlékkövet ásatott ki. Ebben a faluban, mely a mohácsi vész idején pusztult el laktak az udvari bolondok. * (A lipcsei eszperantó kongresszus.) A sze­gedi, magyarországi kongresszussal egyidejűleg tartották a németek Lipcsében országos kongresz­­szusukat, amelyen tíz nemzet volt képviselve, köz­tük Magyaroméig is. A kongresszust dr Reinking főbíró nyitotta meg. Számos hatóság, intézet és egyesület üdvözölte a nagygyűlést. Érdekes volt a rendőrfőnök üdvözlő beszéde, melyben közölte, hogy számos tisztviselője és rendőr tanulta és ta­nulja nagyon könnyen és gyorsan az eszperantót. Ezek jobb karjukon zöld csillagot viselnek. A kon­gresszust üdvözölte többek között a cötheni mű­egyetem, ahol kötelező tantárgy az eszperantó. Kö­vetkezett a különböző nemzetek üdvözlése. Ma­gyarország nevében Balkányi Pál beszélt Az ülést díszebéd követte, mely után a kiállítás Eszperantó Pavill-ját tekintették meg. * (A Magyar Tudományos Akadémia) II. osztálya kedden délután Concha Győző elnöklésé­­vel ülést tartott, amelyen Bernát István „Ulster“ címen tartott előadást nagy érdeklődés mellett. Az előadás után rövid részt ülőé volt, amelyen folyó ügyeket intéztek. * (Egy hires orientalista emléke.) Karátson Imrének, a néhé­ny év előtt Konstantinápolyban elhunyt hirneves magyar orientálistának, emléket állítanak Győrött, ahol a kiváló tudós papi pályá­ját megkezdte és később a győri királyi katholikus tanítóképző intézetnek igazgatója volt. Karátson, aki egész életét a török nyelvészeti és irodalmi ta­nulmányoknak szentelte, tudományos munkálko­dása közben halt meg nagy veszteségére a magyar tudománynak és a győri társadalomnak. Győr vá­ros polgármesterének megbízásából Tóth István szobrászművész az elhunyt tudós emlékét dombor­műben örökítette meg, amelyet Győrött még ez év­ben nagyobb ünnepség kapcsán fognak felavatni. * (A Magyarhoni Földtani Társulat) június 3-án, szerdán, délután 5 órakor a magy. kir. Föld­tani Intézet előadótermében (Stefánia-út 14) szakülést tart, amelynek tárgya: 1. Dr Lóczy La­jos: a) A kenesei partrogyás (vetített képekkel), b) Éles kavicsok keletkezése. 2. Dr Kormos Tiva­dar: Újabb ásatások Baltaváron (bemutatásokkal). Megyék és városok. A vasárnap megszentelése. Hódmezővá­sárhely város e hó 27-én tartotta rendes havi köz­gyűlését dr Cicatricis Lajos főispán elnöklete alatt. Napirend előtt a főispán kegye­letre szavakban emlékezett meg Kossuth Ferenc haláláról. A gyász jeléül a közgyűlést egy negyed­órára felfüggesztették. A polgármester jelentését április haváról tudomásul vették. A helybeli lelké­szek nevében Pap Imre reform­áus lelkész indít­ványt terjesztett be a közgyűléshez a vasárnap megszentelése tárgyában. Ebben az indítványban elmondják, hogy a nép a züllés útján van, egyetlen eszköz, amivel meg lehet menteni az országot, ha a polgárokat istenfélelemre, tanítjuk, a vallás szere­­tetére neveljük. Kívánják, hogy vasárnap a kocsmák zárva legyenek, a mozikat, színházakat megrend­­szabályozzák és kívánják, hogy a templomlátogatást kötelezővé tegyék. A közgyűlés az indítvány szelle­mében felér a kormányhoz és képviselőházhoz, bi­zottságot küldött ki, amely a vasárnap megszente­lésének részleteit kidolgozza. Debrecen törvényha­tóságának­ arra az átiratára, hogy a biztosító inté­zetek fiókjainak vagy főügynökségének megadózta­tása mindig a fiók vagy főügynökség székhelyén történjék, melyek eddig a központi fői­ntézet szék­helyén adóztattak meg, az 1875 : XXIX. t­c. 37. §-ának megváltoztatása tárgyában a pénzügyminisz­terhez azonos felirat intézését határozta el. Végül a közgyűlés elhatározta 23 utca kiburkolását, 250.000 korona költség keretében. (E rovat folytatása a mellékletén van a 37-ik oldalon.)­­

Next