Pesti Hírlap, 1914. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1914-06-03 / 128. szám
_ ________________ 69 Dechanellel, a kamara elnökével. Bizonyosra vehető, hogy Viviani elfogadja a megbízást a kormányalakításra. Azt hiszik, hogy Vivisnit már holnap magához kéreti Ponicaré. A szerb kormány lemondott. A Pasics-kormány harca az ellenzékkel mégis csak bukással végződött. Pasics és kormánya új választásokkal akarták megoldani a parlamenti válságot, azonban Péter király késett megadni ehez a beleegyezését, ami aztán maga után vonta a kormány lemondását. A szerb ellenzék tehát pillanatnyilag győzelmet aratott. Ezt a győzelmét elsősorban annak a harcnak köszönhette, amely a katonai és polgári hatóságok prioritása érdekében tört ki Új- Szerbiában. A kormány, hogy hatalmát megmutassa, erélyesen lépett fel az elégedetlen tisztek ellen. Mindenekelőtt nyugdíjaztatta Popovics Berjén tábornokot, a balkáni háború egyik hősét, aztán szigorú vizsgálatot indított a tiszti felszerelési bizottság ellen. Ezt a kínálkozó alkalmat aztán alaposan kihasználta az ellenzék. Támadásának végeredményekép elhatározta, hogy életbe léptetik a Pasics-kormány ellen a passzív rezisztenciát. Ezzel igen kivas helyzetet teremtettek a skupstinában, amennyiben a kormánynak állandóan küzdenie kellett a határozatképtelenség ellen. A hadügyi költségvetés vitája során aztán konstatálnia kellett Pasicsnak, hogy a király sincs megelégedve a parlamenti eseményekkel és ez okozta elsősorban, hogy úgy a maga, mint kormányának lemondását ma átnyújtotta Péter királynak. A Pasics-kormány bukásáról a következő táviratokat kaptuk: Belgrád, jun. 2. A szkupstina mai ülésén a tényleges katonai szolgálat tartamának meghosszabbítására, valamint a 122 millió dinárnyi rendkívüli hadügyi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatok második olvasása állott napirenden. A kormány határozata alapján azonban május 31 én Pasics miniszterelnök azt a kívánságot terjesztette az uralkodó elé, hogy még a két hadügyi javaslat elintézése előtt adjon mandátumot a kormánynak a szkupstina feloszlatására és az új választások kiírására. Abban a föltevésben, hogy a korona e kívánságot teljesíteni fogja, az a radikális kormánypárt úgy tervezte, hogy a szkupstina mai ülésén a két törvényjavaslatot végleg megszavazza, mire azonnal feloszlathatják a szkupatinát és kiírathatják az új választásokat. Minthogy azonban a király tegnap este 10 óráig a kormány kívánságát nem teljesítette, az elhatározta, hogy ma délelőtt 10 óráig vár. Azonban ez a határidő is letelt anélkül, hogy a kormány a kívánt mandátumot megkapta volna s a szkupstina ülést azzal az indokolással napolták el péntekig, hogy a kormány akadályozva van a szkupstina mai ülésén való részvételben. Parlamenti körökben kijelentik, hogy a Pasics-kormány a határidő eltelte után beadta lemondását, mert abban, hogy az uralkodó hallgatólag megtagadta kívánságának teljesítését, a koronának iránta való bizalmatlanságának kifejezését látja. Belgrád, jan. 2. Ma délután a következő félhivatalos kommüniké jelent meg: A király a Pasics-kabinet lemondását sajnálattal tudomásul vette és fentartotta magának további elhatározásait. Belgrád, jun. 2. — Saját tudósítónktól. — 1A király előreláthatólag most a skupstina elnökségétől jelentést fog kérni a politikai helyzetről, aminek megtörténte után a pártok vezéreivel fog tanácskozni, csak azután fogja a király eldönteni, hogy a választásokat a Pasicskormány vagy pedig egy összes ellenzéki pártokból alkotott kormány vigye-e keresztül. A cár romániai látogatása Bukarestből jelenti tudósítónk: Románia egyre-másra aratja sikereit. Mint már jelentettük, Miklós orosz cárnak romániai látogatását június első napjaira tervezik. A román lapok közük a látogatás pontos terminusát is, amely június 14-ére esnek. A cár „Standard“ nevű yachtján érkezik Constantába, reggeli hat órakor és ott marad esti kilenc óráig. Miklós cár tiszteletére Károly király nyolcvan terítékes ebédet ad. Hír szerint az egész cári család Romániába érkezik. Sasonova külügyminiszter pedig Bukarestbe is el fog látogatni. Érdekes a román politikai körök felfogása. Azt állítják, hogy a cár látogatásának nagyobb a jelentősége, mint amilyen a bukaresti békéé volt. Oroszország végkép a maga oldalára akarja csábítani Romániát. Beavatott körök biztosra veszik, hogy a barátság kedvéért Oroszország le fog mondani Besszarábia egy részéről. A lakosság körében örömet okoz a cárnak ez a szándéka, viszont azonban a messzibbre látó politikusokat aggodalommal tölti el a dolog. Úgy tekintik, mintha Oroszország ezzel behatolna Romániába és ennek a veszedelme rövidesen mutatkozni fog. A liberális Adverul legutóbbi száma így ír a cári látogatásról: „A cár és Sasonov romániai utazása örömet kelt a közvélemény körében, Károly király és a román kormány azonban bizonyos aggodalommal néznek a dolgok elé. Oroszország Ausztria-Magyarország és a hármasszövetség ellen élezi ki a látogatást és ez a tény az illetékes köröket kezdi idegeníteni“. A többi román lap ezzel szentben a legnagyobb lelkesedéssel várja a cár érkezését és segít tüntetően kiemelni az utazásnak Ausztria-Magyarországellenes voltát. Ilyenek a viszonyok abban a Romániában, amelynek barátságát a legmegszégyenítőbb udvarlással akarta megnyerni gróf Berchtold és Tisza István. A romániai választások. Bukaresti jelentés szerint a választás szombati első napján a kormány vereséget szenvedett, amennyiben 95 mandátumból csak 45-öt volt képes megszerezni. Ha csak a következő napokon nem köszörüli ki a csorbát, nem lesz meg az alkotmány megváltoztatásához szükséges kétharmad többség és ez esetben a kormány lemondása várható. A mexikói fölkelők fegyverszállítói. Berlinből jelenti saját tudósítónk. A hamburgi amerikai vonal két gőzösét, melyek a mexikói felkelők részére Veracruzba fegyvereket és lőszert szállítottak, az amerikai kormány magas pénzbüntetésekkel sújtotta. A kormány a Bavária gőzösre 118.600 pezetát, az Ypiranka gőzösre pedig 895.000 pezetát rótt ki azért, mert rakományaikat nem a konszignált kikötőben, hanem más kikötőben rakták ki. A Hamburg- Amerika vezérigazgatósága közölte a Berliner Tageblattal, hogy a büntetés miatt felszólaltak Washingtonban és remélhető, hogy az ügyet kielégítő módon fogják rendezni. A Spitzbergák-konferencia. Most kedden ült össze Christiániában, Norvégia fővárosában, az az előkészítő konferencia, amelyen el kell dőlnie a Spitzbergák sorsának. A konferencián Orosz-, Svéd- és Norvégország képviselői vesznek részt. A határozatok egy tágabb értekezlet elé kerülnek, amelyen képviselve lesz Anglia, Franciaország, Hollandia, Dánia és az amerikai Unió. 1912-ben tartottak egy ízben már hasonló értekezletet, amelyen Orosz-, Svéd- és Norvégországok kimondották, hogy a Spitzbergákat nem annektálják, hanem senki földjének, terra nulliusnak tekintik. A rendőri tevékenységet ez idő szerint valószínűleg nemzetközi úton fogják szabályozni. A nemzetközi rendőrség, valamint a posta és egyéb közhasznú intézmények igazgatóságának székhelyéül Hágát akarják választani. Tudni kell ugyanis, hogy a Spitzbergákon gazdag szénbányákat és márványereket találtak. Erészt tehát rendőrségre volna szükség. Ugyancsak az évenként növekedő idegenforgalom is szükségessé teszi, hogy a turisták életbiztonságáról gondoskodjanak. Még inkább védeni kellene a szigetek vadállományát, amelyben borzalmas károkat okoztak az utazó európaiak és amerikaiak. Tervbe vették, hogy a Spitzbergák egy részén egyáltalán nem engedik meg a letelepedést, hanem természetes parkká alakítják át. Erre a célra a szigeteknek mintegy harmadrészét szemelték ki. Pesti Hírlap_____ 514. Június 3., szerda. * (Lagerlöf Zoltan — akadémikus.) A feminizmus újabb diadalát jelenti egy stockholmi távirat. A svéd akadémia kedden tagjai sorába választotta dr Lagerlöf Zelmát, a világhírű írónőt. Előtte egy nő sem részesült ilyen dicsőségben. Még olyan tudós asszony, mint aminő Curiené, n nem érte el azt a tisztességet, hogy bekerüljön a francia „halhatatlanok“ gyülekezetébe. * (Magyarország Szemorvosainak Egyesülete) vasárnap folytatta Lippay Sándor főorvos (Pozsony) és Mohr Mihály egyetemi magántanár (Budapest) elnöklésével tizedik közgyűlését. Az ez évi referáló előadást Spanyol Béla (Zsolna) és Leitner Vilmos (Szeged) igazgató-főorvosok tartották a trachoma gyógyításáról: az eszmecserében számosan vettek részt, köztük Imre József, Goldzieher Vilmos, Blaskovics László és Grósz Emil egyetemi tanárok. Sarbó Artúr egyetemi tanár mint vendég a pupilla vizsgálójának módszerét ismertette. Előadásokat és betegbemutatásokat tartottak Blaskovics László, Markbreiter Irén, Ditrói Gábor, Erdős Ödön, Szántó Olga, Barlay János, Szily Máios ,Oláh ErmiLAz ülés tartama alatt Caderoni és Társa, Zeiss Károly (Jena) és Tahy Mátyás műszerészek kiállítást rendeztek. Az egyesület tíz évi fennállása alatt megizmosodott s a vidékről évente nagyszámú szemész jön a fővárosba, hogy a gyűlések alatt tapasztalataikról beszámoljanak és ismereteiket gyarapítsák. A tárgyalások iránt a katonaorvosi kar is élénk érdeklődést mutat; ez évben is Szilágyi József vezértörzsorvos és Herzog Miksa főtörzsorvos vezetésével számos katonaorvose*sz részt azokon. * (A népvándorláskori temető.) A napokban hírt adtunk a palotaujfalui Máv. munkásházak építése alkalmából előkerült nagymennyiségű csontleletekről és római kőmaradványokról. A Nemzeti Múzeum megbízta dr Gerecse Péter tanárt a kutatással, aki a még le nem hordott területen végzett ásatásai alapján kiderítette, hogy e helyen, mint a bronz fülbevalók és hajkarikák mutatják, koraközépkori temető állott. A terjedelmes temető rendetlen sorokba temetett, csupa keletre néző csontvázat foglal magában. A hosszús fejű, keskeny homlokos koponyák egységes fajra mutatnak. A honfoglaló magyarság erre a magaslatra építette a Bektető nevű falut, melynek templomalapfalaiból Gerecze még több feliratos római emlékkövet ásatott ki. Ebben a faluban, mely a mohácsi vész idején pusztult el laktak az udvari bolondok. * (A lipcsei eszperantó kongresszus.) A szegedi, magyarországi kongresszussal egyidejűleg tartották a németek Lipcsében országos kongreszszusukat, amelyen tíz nemzet volt képviselve, köztük Magyaroméig is. A kongresszust dr Reinking főbíró nyitotta meg. Számos hatóság, intézet és egyesület üdvözölte a nagygyűlést. Érdekes volt a rendőrfőnök üdvözlő beszéde, melyben közölte, hogy számos tisztviselője és rendőr tanulta és tanulja nagyon könnyen és gyorsan az eszperantót. Ezek jobb karjukon zöld csillagot viselnek. A kongresszust üdvözölte többek között a cötheni műegyetem, ahol kötelező tantárgy az eszperantó. Következett a különböző nemzetek üdvözlése. Magyarország nevében Balkányi Pál beszélt Az ülést díszebéd követte, mely után a kiállítás Eszperantó Pavill-ját tekintették meg. * (A Magyar Tudományos Akadémia) II. osztálya kedden délután Concha Győző elnöklésével ülést tartott, amelyen Bernát István „Ulster“ címen tartott előadást nagy érdeklődés mellett. Az előadás után rövid részt ülőé volt, amelyen folyó ügyeket intéztek. * (Egy hires orientalista emléke.) Karátson Imrének, a néhény év előtt Konstantinápolyban elhunyt hirneves magyar orientálistának, emléket állítanak Győrött, ahol a kiváló tudós papi pályáját megkezdte és később a győri királyi katholikus tanítóképző intézetnek igazgatója volt. Karátson, aki egész életét a török nyelvészeti és irodalmi tanulmányoknak szentelte, tudományos munkálkodása közben halt meg nagy veszteségére a magyar tudománynak és a győri társadalomnak. Győr város polgármesterének megbízásából Tóth István szobrászművész az elhunyt tudós emlékét domborműben örökítette meg, amelyet Győrött még ez évben nagyobb ünnepség kapcsán fognak felavatni. * (A Magyarhoni Földtani Társulat) június 3-án, szerdán, délután 5 órakor a magy. kir. Földtani Intézet előadótermében (Stefánia-út 14) szakülést tart, amelynek tárgya: 1. Dr Lóczy Lajos: a) A kenesei partrogyás (vetített képekkel), b) Éles kavicsok keletkezése. 2. Dr Kormos Tivadar: Újabb ásatások Baltaváron (bemutatásokkal). Megyék és városok. A vasárnap megszentelése. Hódmezővásárhely város e hó 27-én tartotta rendes havi közgyűlését dr Cicatricis Lajos főispán elnöklete alatt. Napirend előtt a főispán kegyeletre szavakban emlékezett meg Kossuth Ferenc haláláról. A gyász jeléül a közgyűlést egy negyedórára felfüggesztették. A polgármester jelentését április haváról tudomásul vették. A helybeli lelkészek nevében Pap Imre reformáus lelkész indítványt terjesztett be a közgyűléshez a vasárnap megszentelése tárgyában. Ebben az indítványban elmondják, hogy a nép a züllés útján van, egyetlen eszköz, amivel meg lehet menteni az országot, ha a polgárokat istenfélelemre, tanítjuk, a vallás szeretetére neveljük. Kívánják, hogy vasárnap a kocsmák zárva legyenek, a mozikat, színházakat megrendszabályozzák és kívánják, hogy a templomlátogatást kötelezővé tegyék. A közgyűlés az indítvány szellemében felér a kormányhoz és képviselőházhoz, bizottságot küldött ki, amely a vasárnap megszentelésének részleteit kidolgozza. Debrecen törvényhatóságának arra az átiratára, hogy a biztosító intézetek fiókjainak vagy főügynökségének megadóztatása mindig a fiók vagy főügynökség székhelyén történjék, melyek eddig a központi főintézet székhelyén adóztattak meg, az 1875 : XXIX. tc. 37. §-ának megváltoztatása tárgyában a pénzügyminiszterhez azonos felirat intézését határozta el. Végül a közgyűlés elhatározta 23 utca kiburkolását, 250.000 korona költség keretében. (E rovat folytatása a mellékletén van a 37-ik oldalon.)