Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)
1914-08-07 / 187. szám
108 PESTI HÍRLAP '1914. augusztus 1., péntek'. tett kormány nyüffikast a másik "'kormánynyal megfontolás tárgyává teszi, vajon közösen lépjenek-e fel a támadás megelőzésére vagy a béke védelmére. A két kormány dolga lenne ebben az esetben tanácskozni a teendő intézkedésekről. Ha ezek az intézkedések közös akciót tételeznének fel, a két kormány azonnal mérlegelné a vezérkar terveit és határozna arról, mennyire alkalmazkodjon azokhoz. Tanácskozik a kabinet. Páris, aug. 5. A kamara ülése után a kabinet tagjai tanácskozást tartottak. Kiutasítják a magyarokat, osztrákokat, németeket és olaszokat. Bécs, aug. 6. A bécsi lapok ma felháborodással foglalkoznak az osztrákokkal és a magyarokkal Franciaországban történt gyalázatos bánásmóddal, akiket ép ugy, mint a birodalmi németeket és az olaszokat karhatalommal kilakoltatnak és Franciaországból kiutasítanak. Brutális franciák. Konzulátusunknak menekülni kellett. Az osztrák és a magyar minisztériumokban és egyéb hatóságoknál minden percben aggódó emberek jelentkeznek, hogy Franciaországban tartózkodó hozzátartozóik iránt érdeklődjenek. Vigasztalót, sajnos, nem igen válaszolhatnak nekik ésfőleg: semmi bizonyosat. Valósággal úgy áll a dolog, mintha olyan európaiakról lenne szó, akik Afrika belsejében vesztek el olyan vad néptörzsek között, amelyeknek legcsekélyebb fogalmuk sincs a népjogokról. Kétségtelen, hogy a monarchia népét erős felháborodás és mélységes elkeseredés fogja el az állítólag lovagias francia nemzet eljárása miatt, amelylyel a franciák legszebb hagyományaikat gyalázzák meg. . . A már ismert sok adathoz, amely mind a franciáknak a monarchia alattvalóival szemben tanúsított gyalázatos bánásmódját bizonyítja, mint új és különösen jellemző eset járul az az elbánás, amelyben az osztrák-magyar főkonzulátus részesült Párisban. A párisi nép oly fenyegetően lépett föl a főkonzulátus hivatalnokaival szemben, hogy a főkonzulátus végre sem tehetett mást, mint hogy összes irataival az osztrák-magyar nagykövetség épületébe költözött, vagyis inkább menekült és ami a legfölháborítóbb, a párisi rendőrség az osztrák-magyar főkonzulátus tagjait semmiféle védelemben sem részesítette a tömeg túlkapásaival szemben. De nemcsak Párisban, hanem más francia városokban is hasonló bánásmódban részesültek honfitársaink. Amikor például Trouvillebe megérkezett a hír, hogy a háború Németországgal kitört, az ottani franciák egyszerre durván és brutálisan üldözni kezdtek minden idegent,aki német vagy osztrák-magyar alattvaló volt. Az egyébként oly igen előkelő trouvillei francia publikum gyalázkodott, fenyegetőzött és csúfolódott a legközönségesebb és legutszélibb módon. A németeket, osztrákokat és magyarokat az üzletekben egyszerűen nem szolgálták ki, a vendéglőben ugyanígy jártak és amikor ezen föl mertek háborodni, tettlegességekkel fenyegette őket. De még az elutazás sem ment simán és egyszerűen. Amíg a vasúthoz értek, sőt még az állomáson is a tömeg folyton szidalmakkal halmozta el és minden lehető módon molesztálta az elutazókat. Gróf Pejacsevich horvát minisztert nem engedik haza Franciaországból. Franciaország és a monarchia között hadüzenet még nem hangzott el, de Párisban és egész Franciaországban a lehető legbrutálisabban bánnak az ottmaradt osztrák és magyar alattvalókkal. A franciák nem kímélik még az osztrák és magyar hivatalos személyeket sem. Egy bécsi jelentés elmondja, hogy a franciák megfenyegették a párisi osztrák-magyar főkonzulátus személyzetét is, most pedig megdöbbentő hír jött Budapestre gróf Pejacsevich Tivadar horvát miniszterről és családjáról. Magánjelentés szerint Pejacsevich egész családjával egy ismert keletfrancia fürdőhelyen, Vichyn nyaralt. Már néhány héttel ezelőtt a lapokból tudomást szerzett a készülő eseményekről, de nem hitte, hogy azok ily gyorsan válságos fordulathoz érnek. Mikor már elhatározta, hogy haza utazik és Budapestre hozza a családját is, nem tudta, keresztülvinni szándékát. Állítólag a franciák gróf Pejacsevichet, mint foglyot kezelik és bár szabadon járhat, de állandóan rendőri és katonai felügyelet alatt áll. Alig kap ennivalót és ét egész családja a legnagyobb szenvedéseken megy keresztül. Bonaparte herceg a francia hadseregben. A Corriere della Sera azt a jelentést kapta Párisból, hogy Bonaparte Kolami herceget Berrinben érték a háborús események. Minthogy a vonaton már nem talált helyet, gyalog a belga határra vándorolt és onnan utazott tovább vonaton Párisba. Itt azonnal levelet irt a köztársaságelnökének és kérte, hogy sorozzák be egy francia ezredbe. Egyben palotáját felajánlotta kórházul a sebesültek részére. Bonaparte Roland herceg már 50 éves és annak idején kitöröltek a francia hadsereg listájából, mert egy külön törvény minden olyan háznak a hercegeit, mely valamikor Franciaországban uralkodott, a katonai szolgálatból kizárja. . Brüsszel, aug. 6. Vasárnap hozták hírül először Belgiumba, hogy a német katonák meg akarják szállni a királyság területét. Leírhatatlan pánk tört ki egész Belgiumban. Mozgósításra nem gondoltak az első nap, úgy látszik direktívákat vártak Párisból, meg Londonból és teljességgel tehetetlenek voltak. Példátlan fejetlenség volt Belgiumban és mondják, hogy ezen az egy vasárnapon több alkohol fogyott az egész országban, mint máskor hetek alatt. A városok és falvak utcái tele voltak részeg, fetrengő emberekkel, a poroszoktól való félelmében az egész ország berúgott. Az első intézkedés, amire végre rá tudták magukat szánni, a belganémet határon való vasúti forgalom beszüntetése volt. Rengeteg idegen ember volt kénytelen gyalog átkelni a német-belga határot ,és ezek között volt Bonaparte Roland herceg is, akit a háború kitörése Berlinben ért, és aki Belgiumon át igyekezett Franciaországba, hogy ott önkéntesen jelentkezzék a hadseregbe. Csak kedden küldte meg Belgium hadüzenetét Németországnak, de akkor már régen porosz katonaság szállta meg Belgium déli részét. Mondják, hogy Albert király maga akar seregeinek éléreállani. Érdekes, hogy a belga királyné Hohenzollern-házból való hercegnő, de a családnak katholikus ágából való, ugyanabból, amelyből Károly román király is származik. Tüntetések Brüsszelben a monarchia és Németország ellen. Brüsszel, aug. 6. Brüsszel hétfő reggelig csöndesen viselkedett. De a párisi sajtó lármás cikkei,amelyek, bár a valótlanságuk nyilvánvaló volt, a brüsszeli napilapokban újra napvilágot láttak, elérték a céljukat: elkeseredést és gyűlöletet szítottak Ausztria-Magyarország és Németország ellen és a két monarchiának a lakóit kitették egy mind szélesebben gyűrűző ellenséges tüntetésnek. Kávéházakban, vendéglőkben, az utcán a tömeg a két monarchiát gyalázta. Hétfőn délben végre kitört a tömeg dühe. A börze közelében lévő téren, a német Tietze-áruház előtt, sok száz főnyi tüntető tömeg gyülekezett és üvöltve vetette magát a kirakatokra. Törték, zúzták azt, ami csak elérhető volt. Csakhamar a helyszínen termett egy nagy rendőrcsapat, de a tömeg nem tágított. Erre a rendőrök tüzeltek, de riasztásul csak a levegőbe lőttek. A revolverdörrenések némileg kijózanították a tömeget. Az emberek a mellékutcákba sompolyogtak, de fenyegetve hangoztatták: — Ma éjjel lesz ne mulass a németeknek! A brüsszeli tömeg hangulata arra indította az osztrák-magyar és német konzulokat, hogy honfitársaikat nyomban távozásra szólítsák föl. Kijelentették, hogy a legrövidebb időn belül üljön vonatra mindenki, mert most még elérheti Herbesthalt, a határt. Az idegen honosok, akik csak tehették, sietve megfogadták a konzulok tanácsait. Néhány órán belül egy pár ezer magyar, osztrák és német ember, asszony és gyermek hagyta el Brüsszelt. Podgyászaikat nem vihették magukkal, ugy hogy valamennyien csak hiányos Úti készlettel kelhettek útra. Az elutazás is sok nehézségbe ütközött. A kocsik zsúfolva voltak, a legtöbb utas a folyosókon volt kénytelen ácsorogni. A vonatok csak Walkenhart belga határállomásig mentek, innen gyalog mentek az utasok Herbesthalig, a német határ -községig. Itt már vártak rájuk a német különvonatok. Késő éjjel ért el az első vonat Kölnbe, a többi lassú egymásutánban követte még az éj folyamán. A német és az osztrák-magyar követ fáradozásai ellenére még sok osztrák-magyar és német alattvaló van Brüsszelben, akik rövidesen el fogják hagyni a belga fővárost. . Párisban az osztrák és magyar kereskedők vasárnap óta zárva tartják üzleteiket. Páris el van zárva a világtól. Brüsszelbe már csak néhány párisi lap érkezik. " Franciaország békeszeretete igaz megvilágításban- Bécs," aug. 6. Beavatott helyről közlik: A francia köztársaság elnökének üzenetét, melyben azt az állítást kockáztatja, hogy Franciaország " soha egyetlen szóval vagy gesztussal sem követett el a béke ellen irányuló politikát — bajosan iktatja a világtörténelem a nagy igazmondások dokumentumai közé. Hiszen lehetséges, sőt valószínű is, hogy Franciaország a jelen pillanatban inkább lemondott volna a Németországgal való háborús mérkőzésről és szívesebben bevárta volna azt az időpontot, melyet sajtója,az orosz sajtóval egyetértőleg, jó idő óta a háború megindítására legalkalmasabbnak jelölt. Még Pomcaré pétervári látogatása alatt is a két szövetségesnek sajtója egészen fesztelenül tárgyalta és dicsőítette egymás hadseregének katonai jelentőségét és azoknak a közeli jövőben várható erősbödését, nem is utlva, hogy a kettős szövetségnek ily módon felmagasztalt katonai hatalma, mihelyt kellően tökéletesíttetett, milyen célra fog fordíttatni. De annak a francia részről táplált óhajnak, hogy most"ne keveredjék háborúba, nagyon is ellentmondott a francia határsértések egész sorozata, amelyet német részről hivatalosan állapították meg; másrészről köztudomású, hogyFranciaország már évek óta olyan infítikát folytat, m idénffiimden egyébnek mondható, csak a békét, szolgálónak nem. A francia sajtó csak úgy szikrázik a Németország elleni "mM.Drettői és külföldi'levelezői is egyértelmű eljárással, — mely a francia politikai központból kiadott jelszóra enged következtetni— mindent elkövetnek, hogy Németországot lehetőleg, kicsinyítsék és a francia népet revanche-gondolatokkal és a németség elleni gyűlölettel töltsék el. ' *í'f Az a kijelentés, hogy a békét akarták fentartani, a jelen pillanatban már elkésve érkezett. Most már itt az ideje, hogy viseljék a fősséget, amelyet vállaltak. Igazán nem imputálható Németországnak, hogy magáévá kellett volna tenni a francia álláspontot és felfogást, hogy t. i. Németországnak addig kellett volnanyugodtan várni, míg Oroszország és Franciaország, vezérkarjaik nézete szerint, már elérték katonai fölényüket. A háborús Anglia: 100 millió font hadihitel. London, aug. 6. (Kopenhágán át.) Asquith miniszterelnök az alsó- házban bejelentette, hogy Anglia és Németország között háborús állapot következett be és bejelentette, hogy a törvényhozás elé holnap száz millió fontnyi rendkívüli hitelre vonatkozó törvényjavaslatot fog terjeszteni. Kitchener lord — hadügyminiszter. London, aug. 11. (Kopenhágán Kitchener lord tábornokot hadügyminiszterré nevezték ki. Asquith letette ezt a tárcát, de megtartotta a miniszterelnökit. Egyiptom semleges. London, aug. 6. (Via Kopenhága.)" Alexandriából érkezett jelntés szerint Egyiptom semlegességi nyilatkozatot tett. " Angol bányászok tiltakozása. " London, aug. 6. — Saját tudósítónktól. — Az admiralitás felkérte a délwalesi bányamunkásokat, hogy kedden és szerdán, no