Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-16 / 196. szám

19­14. augusztus 10., vasárnap. PESTI HÍRLAP Négy vaggon hadifogoly. Berlin, aug. 15.­­ A Lokalanzeiger jelenti: A Padeborn mel­letti­­ Sonnelager melletti gyakorlótérre négy vagyon orosz hadifogoly érkezett. Ötven elfo­gott tiszt becsületszavát adta, hogy szökést nem kísérel meg s ezért kedvezményekben ré­szesülnek. Egy francia tiszt, akit Saarburg mellett fogtak el, nem adta erre becsületsza­vát. Ezt a tisztet szigorúan őrzik. A hadi­fog­lyokat útépítéssel foglalkoztatják. Fogoly orosz főtisztek. Berlin, aug. 15. A Lokalanzeiger jelenti: Az itt visszatar­tott orosz katonák közt magasrangú tisztek vannak, köztük Skrydlov admirális, az orosz fekete tengeri flotta volt fővezére és moszkvai volt főkormányzó. Hír szerint 23 tábornok és magasabb rangú tiszt magánzárkákban van, míg női hozzátartozóik szállodában laknak. Rossz­­ bánásmód miatt nem lehet panaszuk. Naponként néhány órára össze is jöhetnek. Goltz tábornok a német hadseregről. Berlin, aug. 15. Goltz tábornok a Tag-ban ezeket írja: A gyalogságnak és a tüzérségnek szisztematikus kiképzése, edzettsége, kitartása, ügyessége és férfias fegyelme eredményezte azt, hogy az orosz lovasságnak tervbe vett inváziója meghiú­sult. Az orosz ütegek megtörtek a német gyalog­ság tüzelése alatt. Hasonlót tapasztalhattunk a m­ihlhauseni és lagarde-i harcoknál. A teljesen modern Lüttich várának rögtöni ostroma egé­szen új jelenség a haditörténelemben. A népfölkelők behívása. Berlin, aug. 15. A hivatalos lap rendeletet közöl a népfel­kelők behívása tárgyában. A rendelet igy szól: 1. §. Az első osztályú összes­, népfelkelők, akiket a népfölkelők közé átutaltak vagy a pót­tartalékból kerültek a népfelkelők "közé, "ezennel felhivatnak. Nem érinti a felhívás azokat, aki­ket valami testi vagy­­szellemi fogyatkozás kö­vetkeztében a hadseregben vagy a tengerészet­nél való szolgálatra tartósan alkalmatlannak mondottak. A felhívottak kötelesek katonai írá­saik felmutatása mellett tartózkodási helyük ha­tóságánál népfölkelői szolgálattételre jelent­kezni. 2. §. A másodosztályú népfölkelők összes évfolyamait, akiket a honvédségtől vagy a ten­gerészettől mint másodosztályú népfelkelőket tették át, ezennel tényleges szolgálatra felhív­ják. A jelentkezés idejét külön parancs fogja meghatározni. 3. §. Ez a rendelet a bajor királyság terü­letére nem vonatkozik, aki őt a város nevében születésnapja alkalmá­ból üdvözölte, ezt válaszolta: „Forró köszönet. Isten óvja a mi kedves hazánkat" A Németországban tartózkodó amerikaiakért. Berlin, aug. 15. Az Amerikával való hajóösszeköttetés meg­­szűnése következtében mintegy 25.000 amerikai állampolgár rekedt Németországban. Az amerikaiak legnagyobb része francia, svájci és német fürdő­helyeken tartózkodott s itt érte őket a háború ki­törése. Az amerikaiak Németországba utaztak, hogy onnan lehetőleg Amerikába térhessenek vissza. Anglia hadüzenetével a hajózás teljesen le­hetetlenné vált s az amerikaiak a háború tartama alatt Németországban maradnak. A német hatósá­gok a legelőzékenyebben bánnak az amerikai állam­polgárokkal. A német rendőrségek vezetői minde­nütt hirdetményekben hívják fel a lakosságot, hogy az amerikaiakat ne téveszszék össze az ango­lokkal, udvariasan bánjanak velük s amennyiben egyes amerikai polgárok támogatásra, szorulnának, támogassák őket. A müncheni amerikai főkonzul vezetése alatt egy bizottság alakult a Németország­ban rekedt amerikaiak támogatására.­ Az ameri­kaiak közül, sokan, még a gazdagok is, nagy anyagi nehézségekkel küzdenek, mert checkjeiket és hitel­leveleiket a bankok nem váltják be. A neustrelitzi nagyhercegné a német győze­lemért. Neustrelitz, aug. 15. Az özvegy nagyhercegnő, tudvalévőleg az an­gol királyi h­áz legidősebb tagja­, az itteni helyőr­séggel tolmácsoltatta üdvözletét. A helyőrségi lel­kész, aki az üdvözletet tábori mise alkalmával tol­mácsolta, a következőket tette hozzá: Legkegyel­mesebb özvegy nagyhercegnénk is kifejezte az óha­ját, hogy hű, hazafias érzelmeit itt kifejezésre jut­tassa. A nagyhercegné szíve mélyéből kéri Istent, hogy adjon győzelmet hazánknak és­­fiainak a kü­szöbön álló harcokban és dicsőséggel engedje őket visszatérni. A szerbiai német követ utazása. A Budapesti Tudósító jelenti: Báró Griesii­ffer, Németország követe a szerb udvarnál, e hó 7-én a követség személyzetével elutazott Nisből és Szófián és Bukaresten át Szinajába ment, ahon­nan Budapesten és Bécsen kereszüül folytatja útját Németországba. Szinajában báró Griesingert Ká­roly király kihallgatáson fogadta, Kleinert titkos udvari tanácsos és Josefowitz titkár hazatérőben már szombaton megérkeztek Budapestre.­­ A svéd királyné távirata. Karlsruhe, aug. 15. Viktória svéd királyné, a badeni nagy­herceg nővére, a karlsruhei polgármesternek. A háborús Anglia. John Burns a háború ellen. Bécs, aug. 15. A Neue Zü­richer Zeitungnak jelentik Londonból, hogy J­im Burns angol belügy­miniszternek a kabinetből való kilépése a köz­véleményben rendkívül erős hatást keltett. John Burns, aki tudvalevőleg a munkáspárt tagja, egyik lapban kijelenti, hogy ő Anglia semlegessége mellett foglalt állást s kárhoz­tatta, hogy a kormány a háborúsval akarja a súlyos szociális krízisről elterelni a figyelmet. Anglia kockázata túlságosan nagy ebben a küz­delemben. A volt miniszter teljesen azonos ál­lásponton van a bányamunkások nagy­­ szer­vezetével és más egyesületekkel s így igazán nem lehet azt állítani, hogy az angol közvéle­mény osztatlanul a háború mellett áll. A Daily Citizen ezeket írja: John Burns tökéletesen következetesen jár el s Anglia kor­mánya a későbbi időkben sem veszítheti el ezt a férfiút. A háború a munkásosztályok körében épen nem népszerű. Az angol napilapok papiroshiánya. Stockholm, aug. 15. — Saját tudósítónktól. — Az angol napilapok, miután Svédországból és Norvégiából nem kaphattak papirost, fél akkora terjedelemben jelennek meg, mint eddig. A háborús Francia­ország. Általános fejetlenség és zűrzavar. Milano, aug. 14. A Corriere della Serának jelentik Parisból. A háború teljesen megváltoztatja a párisi társadalom képét. Számos üzletet bezártak, redő­nyeiket lebocsátották. A kávéházak, melyek máskor így nyaranta székeiket kitolják az utcára is, most szintén igen szerények lettek és összezsugorodtak. A rendőrprofet kiáltványt bocsátott közzé, amely mindenféle gyülekezést megtilt, fosztogatást és lá­zítást pedig haditörvényszékkel fenyeget meg. Van­nak üzletek és gyárak, amelyeket, miután az egész személyzetet behívták,­­be kellett zárni. Az ostromállapotot igen komolyan veszik. Pa­k­sban és a szomszédos községekben az összes kávé­házakat és vendéglőket este nyolc órakor be kell zárni. Ötven tüntetőt, akiket a tejcsarnokok ellen intézett rohamnál fogtak el,­ haditörvényszék elé állítanak. A Libre Parole szerint­­a múlt vasárnap este új kormány alakult, amelyben Briand,a külügyi és­ Delca­ssé a tengerészeti tárcát vállalta volna. De ez a kombináció­­megbukott, mert Caillau­r, aki újra kormányra jutott, ezt ellenezte. A köztársaság elnöke tegnap kihallgatáson fo­gadta Bonaparte Roland herceget, akinek megkö­­ ­­­ szönte, hogy párisi palotáját kórházi célokra s­zedte át. A hercegnek azt a kérését, hogy a tr seregbe belépjen, az elnök nem teljesítette, rt' • Franciaországban törvény tiltja, hogy ama há.. . hercegei, akik egykoron Franciaországban uralt­­ak, a hadseregben szolgálhassanak. Az országban nagy a papiroshiány és a la­­rgy sokkal kisebb terjedelemben jelennek meg, m­i rendesen, Nord­au Miksát visszatartották? Berlin, aug. 15. — Saját tudósítónktól. —• A lapok ama aggodalmuknak adnak kifeje­zést, hogy Nordau Miksát, akiről nem jött semm hír, Franciaországban visszatartották. Hollandia semleges­sége. Pétervár, aug. 15. .(P. T. I.) A németalföldi követ ma írás­beli nyilatkozatot adott át a külügyminiszter­nek, amely külföldi híresztelésekkel szemben konstatálja, hogy Németalföld semlegességét nem sértették meg. A nyilatkozat közli továbbá a németalföldi kormánynak azt az elhatározá­sát, hogy a háború egész tartama alatt meg­őrzi semlegességét. A Balkán-államok. Hadi állapot Bulgáriában. Szófia, aug. 15. (Bolgár Távirati Iroda.­ A hivatalos lap rendeletet kö­zöl, amelynek értelmében a király­ság hadiállapotba helyeztetik. A Bulgáriában tartózkodó idegenek. Szófia, aug. 15. — Saját tudósítónktól. — Az összes prefekturák hirdetményt tet­­­tek közzé, hogy valamennyi, az országban tar­tózkodó idegen köteles útlevelét három nap alatt a hatóságnak bemutatni vagy peddig az országot elhagyni. Románia eddigi politikájá­nak feladása. A Budapesti Tudósító jelenti: Bukaresti híradás szerint a koronatanácsnak azt a hatá­rozatát, amely szerint Románia meg fogja tenni mindamaz intézkedéseket, amelyek ha­tárainak védelmére szükségesek, politikai kö­rökben Oroszország ellen irányulóknak tekin­tik. A határozat azokat is kielégíti, akik még most sem mentesek bizonyos bizalmatlanság­tól Bulgária iránt. Romániában, úgy mond­ják, nincs politikai párt, sem komoly politikus, aki arra a föltevésre hajlanék, hogy Ausztria-Magyarországnak román terület megsértése lenne szándéka. Ellenben széles körökben el­terjedt az az aggodalom, hogy ilyen tervvel orosz részről foglalkozhatnak, ha a román po­litika nem mutatna engedelmességet az orosz birodalom irányában. Igaz ugyan, mondják to­vábbá, hogy az orosz csapatokat visszavonták Besszarábiából, de nem lehet tudni, nem külde­nek-e oda rövidesen másokat. Ami Bulgáriát illeti, kétségtelen­ tény, hogy a viszony Buka­rest és Szófia között a határincidensek tisztá­zása következtében kedvezőbbé vált s román részen megvan az a komoly kívánság, hogy ez a javulás tartós legyen és erősödjék meg. A buka­resti nem hivatalos köröknek arról a szerep­ről való fölfogása, amely most Romániára vár, úgy jellemezhető, hogy az országnak min­denkivel szemben meg kell védenie teljes ön­állóságát és készen kell rá lennie, hogy a helyet pillanatban belekapcsolódjék az eseményekbe. Ez utóbbiak lefolyásától fog függni, milyen utat választ majd Románia. Románia becsvá­gya arra fog irányulni, hogy a kínálkozó hely­zeteket úgy használja ki, hogy az európai ál­lamok sorában való tekintélye, amely a taval­­yi események során nem kis mértékben emel­kedett, a most megindult nagy válság megol­dása után erőben csak még nyerjen. Ehhez úgy mondják, szükséges, hogy Románia a jövő­­fejleményekbe elhatározó módon kapcsolódjél bele, amiből aztán majd területének megna­gyobbodása­­és ezzel általában az ország becs­vágyának kielégítése fog következni. E­zen

Next