Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-17 / 197. szám

1914. augusztus 17., hétfő. PESTI HÍRLAP keresére visszaküldöttek Bécsbe az osztrák­magyar bank főintézetéhez. Salzburgban az aranyat tartalmazó ládácskákat átrakta.­A postaforgalom korlátozása. A kereskedelmügyi miniszter Nagybrittá­niával, Franciaországgal és Belgiummal való összes viszonylatokban a távírda forgalmon kívül a postai forgalmat is egészen megszüntette. A postai forgalom e felfüggesztése ez országok va­lamennyi gyarmatára is kiterjed. A kétkoronás papírpénzek Nem felelnek meg a tényeknek azok a hí­rek, mintha az osztrák-magyar bank kétkoronás bankjegyeken kívül egykoronás papírpénzt is szándékoznék kibocsátani. A kétkoronás bank­jegyek most készülnek és valószínűleg e hét fo­lyamán kerülnek forgalomba; kibocsátásuk nap­ját ma még nem lehet megállapítani. A lovak és szállítási eszközök kártalanítása. Katonai célra átvett lovakért és szállítási eszközökért járó kárpótlásoknak a postatakarék­pénztár útján leendő kifizetése iránt az eljárás a pénzügyminisztériumban folyamatban van. Intéz­kedés történt az iránt is, hogy ezeket a kárpótlá­sokat azok, akik adóikat közvet­lenül a királyi adóhivataloknál fizetik, felhasználhassák állami egyenes adó és azzal együttesen behajtandó egyéb köztartozásaik törlesztésére. Az ily módon való adófizetés előfeltétele, hogy az átadott lovak és szállítási eszközök tulajdonosai a lóállítási iga­zolványoknak, illetőleg kékszínű nyilvántartólap­másolatoknak és kékszínü elismervényeknek, il­letőleg az ezek helyett kapott fehérszínű átvételi elismervényeknek benyújtása mellett ebbeli szán­dékukat az illetékes m. kir. adóhivatalnál (állam­pénztárnál) írásban bejelentsék vagy jegyző­könyvbe mondják, továbbá, hogy a törlesztendő köztartozás annál a hivatalnál legyen előírva, amely a kárpótlások kifizetése iránt intézkedni köteles. A sárvári selyemgyár lefoglalása. A Budapesti Tudósító jelenti: Két napja a legtöbb magyar újságot bejárta az a hír, hogy a Chardonet-féle sárvári műselyem gyárat le­foglalták, illetőleg a katonaság birtokba vette". Ehhez a hírhez a legtöbb lap azon önkényes magyarázatot főzte, hogy mivel a gyár francia pénzzel alapíttatott, francia tőke lefoglalásának esetével állunk szemben. Sajnálatosképpen e hírek hatása alatt a vidéken is már úgy kezdték felfogni a közigaz­gatósági hatóságok a kötelességüket, mintha a francia tőkével szemben hasonló magatartást kellene tanúsítaniuk. Bizonyára nem felesleges ily körülmények között a legvilágosabban konstatálni a követ­kezőket: A műselyemgyártásnál a legfőbb sze­repet a lőgyapot játszsza, miért is minden mű­­sely­ema gyárban okvetlenül lőgyapotot gyár­tanak. A hadiszolgáltatásokról szóló 1912. évi LXVIII. tc. 18 és 19. §-a egészen világosan fel­jogosítja a hadvezetőséget a requiziciónak arra a nemére, amely a jelen esetben megtörtént. Ugyanis a hadvezetőségnek szüksége volt kellő mennyiségű lőgyapotra, amit a hadiszolgáltatá­sok szabályai szerint a sárvári műselyemgyár­ban egészen jogosultan keresett és feltalált, de minden tekintet nélkül arra, hogy a sárvári polár francia tőkével alakult-e vagy sely. A szó­ban levő hadi szolgáltatásokra éppen úgy ráke­rült volna a sor, ha akár kizárólag magyar ala­pítás is lett volna az illető gyár, mert sem a hadvezetőségnek, sem a polgári hatóságoknak esze ágában sem volt a francia magántulajdon sérelmezése avagy csak lefoglalása is. Minden a sárvári esethez fűződő kombináció teljesen önkényes és a fölmerült kommentárok tisztán csak annak tulajdoníthatók, hogy a legkevesebb ember gondolt arra, hogy a műselyem gyártá­sánál lőgyapotot használnak fel. A francia, angol és belga áruk bojkottja. Bécs, aug. 16. Az osztrák kereskedők birodalmi szerve­zete a kereskedelmi és iparkamarák elnökségei­hez beadványnyal fordult, melyben azt kéri, hogy a tagoknál, tekintettel Franciaország, Anglia és Belgiumnak Ausztriával, Magyarországgal és Németországgal szemben tanusított magatartá­sára, hasson oda, hogy a kereskedelmi kamarák tagjai belga, angol és francia árukat ne vásárol­janak és hogy evégből intézzenek felszólítást a kereskedelmi kamarák tagjaihoz. Fegyveres semlegesség. Bécs, aug. 16. Konstantinápolyból jelentik a Pol Korr.­nak. A háború kitörése után a portának, az „Egység és Haladás"-bizottság határozatának megfelelően az volt a szándéka, hogy magatar­tásában az eseményekhez alkalmazkodik és egyelőre teljes rezervában marad. Miután azon­ban az orosz kabinet a Boszporuszon és a Dar­danellákon szabad átkelést követelt az orosz hadihajók szántára, az ozmán kormány indít­tatva érezte magát, hogy Törökország semleges­ségét jelentse ki. Egyúttal a porta a hadsereg és a tengerészet általános mozgósításának el­rendelését is szükségesnek látta. F­egy­ve semlegességről van tehát szó, amelyre Török­ország nagyon alapos megfontolás után szánta el magát anélkül, hogy lett­­ intézkedéseinek bármely irányban is aggresszív jellege volna. A Fekete Tengeren való hajózást betiltották és a török kormány ennélfogva semmiféle lobo­gója hajónak nem engedi meg a Fekete Ten­gerre való szállást. Egy más verzió szerint ke­reskedelmi hajóknak azonban mégis meg van engedve, hogy pilóták segítségével a Dardanel­lákon és a Boszporuszon átkelhessenek. Török államférfiak Bukarestben. Konstantinápoly, aug. 16. Talaa­ bég belügyminiszter és Halit bég, a török kamara elnöke, ma délután Bukarestbe utazott. Hivatalos portai körök szerint a bel­ügyminiszter és a kamarai elnök utazása az Archipelagos szigetei dolgában folytatandó tár­gyalásokkal függ össze. A török sajtó háborút kiván. Konstantinápoly, aug. 16. Az Ikdam­irja: Európában m most folyik a világtörténelem leggrandiózusabb liquidációja és ebben a folyamatban Törökországnak rend­kívül óvatosan és nagy körültekintéssel kell magatartásának irányát megszabni. Azonban mindenki, akinek szava van az ország vezetésé­ben, tudja, hogy a liquidáció kezdetével elérke­zett az a pillanat, amikor Törökország a Bal­kánon ismét jelentős katonai hatalom szerepé­ben emelhet szót. Az ottománokat ez a szerep minden tekintetben megilleti és ezzel a porta élni is fog. A török sajtó az entente ellen. Konstantinápoly, aug. 16. A francia sajtó azon állításaival szemben, hogy Ausztria-Magyarország és Németország fele­lősek a háborúért, a Tanin azt írja vezércikkében, hogy a hármas entente nyíltan dolgozott a hármas­szövetség ellen. Végre megállapította az osztrák­magyar monarchia, hogy Szerbia veszélyes a mon­archiára. Németország mindig azon igyekezett, hogy elsimítsa a konfliktust, de Franciaország mindig revánspolitikát űzött. Nemcsak mi, írja a lap, hanem sok francia is sajnálja, hogy Francia­ország ezáltal Oroszország eszközévé lett. Az igaz francia hazafiak annak, amidőn látták, miként tűn­nek el a francia milliárdok Oroszországba és mi­ként lett Franciaország rabszolgája Oroszország­nak. Amidőn Németország látta, hogy be akarják keríteni, elhatározta a leszámolást. A cikk így végződik: A háborút a hármas entente okozta. Ausztria-Magyarország az utóbbi években a leg­békésebb magatartást tanúsította. Minden pártat­lan embernek el kell ismernie, hogy a monarchiá­nak parancsoló oka volt Szerbia ellen mennni. A „Tasvir-i-Eskiar" című lap nem hiszi, hogy Románia végleg meg tudja tartani neutrali­tását oly események közepette, amelyek ha meg­változtatják Európa térképét, minden bizonynyal a balkáni térképre is befolyással lesznek és egy állan­dóbb egyensúlyt fognak eredményezni. A lap azt hiszi, hogy végre is az ész fog győzni az érzelem felett. A török lapok papiros redukálása. Konstantinápoly, aug. 16. Papirhiány miatt az összes lapok kisebb terjedelemben jelennek meg.­­ Konstantinápoly összeköttetése. Bécs, aug. 16. A Pol. Korr. bukaresti jelentése szerint Kon­stantinápolyt ez idő szerint csak Románián keresz­tül köti közlekedési út Európával össze. Ha Romá­niának katonai intézkedései nagyobb dimenziókat k öltenének, akkor ez az egyetlen út is elzárul. Kon­stantinápolyik Kisázsiával való összeköttetése szintén megszakadtak. Uumrémum Románia célja. Bukarest, aug. 16. A Dimineaea írja: A görög általános moz­gósítás, amelyet a törökök nagyarányú készü­lődése idézett elő, rendkívül nyugtalanító hatás­sal van Románia intéző köreire. Románia a várható újabb komplikációk bekövetkezése ese­tén is meg fogja őrizni hidegvérét és a legna­gyobb körültekintéssel fog eljárni. A román kormányt nem az a kérdés fogja leginkább fog­­­lalkoztatni, hogy Bulgária milyen hasznot húz­­­hat egy új konstallációból, hanem különösen­­ az, hogy miképen lesz lehetséges a Balkánon a­­ jövőben az egyensúlyt helyreállítani. Bukarest, aug. 16. A Dimineacá­ban megjelent kommünikét valamennyi lap szó szerint közli és itt nem alaptalan az a felfogás, hogy a közlés a kor­mány sugalmazására történt. Amnesztia. Bécs, aug. 16. (­Budapesti Tudósító.) A Reichspost szófiai jelentése szerint a bolgár kormány elhatározta, hogy a hadsereg mindama tagjainak, akik a Balkán-háborúk tartama alatt valamit elkövettek, amnesztiát ad, ha rögtön jelentkeznek csapattesteiknél. A háború várható balkáni eredményei. Szófia, aug. 16. Az „Utro" című lap „Egy aktív diplomata" aláírással mérleget állít fel a háború várható balkáni eredményeiről és annak a nézetének ad kifejezést, hogy a macedónok végre egyesülni fognak testvéreikkel. Dobrudsát visszacsatolják Bulgáriához és Románia hozzá fog jutni ahhoz a területhez, amelyhez való jogát a világtörté­nelem is megállapítja. A cikkíró diplomata cik­két azzal fejezi be, hogy állításai nem tisztán feltevésből indulnak ki, hanem aktivitásban lévő nagyhatalmak és az érdekelt balkáni álla­mok között létrejött megállapodásnak a magvát regisztrálta. Bulgária és a szerbek szláv szolidaritásért dobogó szive. Szófia, aug. 16. A szerb sa­jtó közeledési kísérleteit a­ bol­gár lapo­k mind hűvösen fogadják. Különösen a nacionalista sajtó hangsúlyozza, hogy a szerbek nagyon későn fedezik fel a szláv szolidaritásért dobogó szívüket. A Számion Prava Szövetségesek és szomszédok című cikkére reflektálva, a sza­m­bulovista Volja a következőket írja: A balkáni népeknek a szerbek által újonan felfedezett ér­dekközösségét és szolidaritását Bulgária csakis szánakozó mosolylyal fogadhatja. Amíg a Sza­moa Prava barátságot színlel Bulgária iránt, Macedóniában izgalom nélkül üldözik a bolgár elemet. A szerbek macedóniai vandalizmusa hí­ven tükrözi vissza a szerb név lelkét. A lapok kommentálják azt a tényt, hogy Savinski orosz követ állítólag megbetegedés miatt távol maradt a Ferdinánd király trónraléptének évfordulója alkalmából tartott istentiszteletről. Szófia, aug. 16. A „Dnevnik" a „Szamoa Prava" ama szem­rehányására, h­ogy a bolgár sajtó illojális módon reprodukálja a bécsi és budapesti híreket és ezzel árt a szerb ügynek, a következőket mondja: Bul­gária a legkevésbbé sem okozta Szerbia kritikus helyzetét. Az őrült sovinizmus megakadályozza a szerbeket abban, hogy belássák, milyen lojá­lisan jár el Bulgária velük sze­mben. A bolgár sajtó figyelemmel kiséri az események alakulását 267

Next